Pest Megyei Hírlap, 1992. február (36. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-13 / 37. szám
I Pest Megyei önkormányzat Közgyűlésének elnöke, dr. Inczédy János, Sziget- szentmiklós és a környékbeli települések lakóival találkozott a városi könyvtárban kedden. Az estét a Kereszténydemokrata Néppárt helyi szervezete rendezte, „Pest megye Európában” címmel. Dr. Inczédy János, aki maga is kereszténydemokrata. az elnöki székben eltöltött bő egy évet elemezve elmondta, most értek el ahhoz a ponthoz, hogy végre tudnak dolgozni, mostanra meri azt mondani, hogy a közgyűlés működőképessé vált, és körvonalazódnak a megyei önkormányzatok feladatai is. Mindemellett kifejtette, a településeknek maguknak kell gondolkozniuk a helyi problémák megoldásán, és ez vonatkozik a munkanélküliség problémájára és a munkaerő-átképzésre is. Elmondta, hogy a megye az egyenlőtlenségek megszüntetésére törekszik. „PEST MEGYE EURÓPÁBAN" Az egyenlőtlenségek /elszámolásáért Rátérve Szigetszentmik- lós és környéke problémáira, valamint a lakosság kérdéseire, az elnök megemlítette : megdöbbentette, hogy hosszú ideje senki nem járt ebben a városban a megyétől. BIZONYOS VONAL Egy kérdésre válaszolva elmondta; véleménye szerint a Budapest és környéke közötti klasszikus ellentétet meg kell szüntetni, a térképen azt a bizonyos vonalat el kell halványítani. A cél: ne legyen olyan nagy a különbség Budapest és a vele szomszédos települések között. Ügy gondolják, az említett környéken nem kétmillió fővárosi és egymillió Pest megyei ember lakik, hanem 3 millió lakos él az országnak ezen a részén. Az elnök megjegyezte; tűrhetetlen az az állapot. hogyha valakinek Szentendrén megfájdul a vakbele, beültetik a mentőbe, és Kerepestarncsán opeMACZ ÜR JÓL ÉRZI MACAT A SZÉKÉBEN Gazdasági önállóság, szellemi függetlenség 1990 őszétől megszűntek a tanácsok, s helyükbe léptek az önkormányzatok a polgármesterek vezetésével. Lapunk a jövőben egy- egy városi polgármesterrel készített interjút közöl, mintegy összegezve az elmúlt időszak eredményeit, kudarcait, s beszámolva a gondokról. Elsőként Cegléd polgármestere, Mácz István adott választ kérdéseinkre. 9 Az elmúlt több mint egy év alatt végzett munkáját hogyan értékeli, és hogy érzi magát a székében? — Az önkormányzati munka kollektív kötelesség és kollektív jog gyakorlása. Amikor a saját munkámat kell megítélnem, a képviselő-testület tevékenységét is értékelem, hiszen a közös felelősség valameny- nyiünké. Megelégedéssel tekinthetünk az elmúlt évre, úgy érzem, jól dolgoztunk. 9 Mif tart a legnagyobb érdemének, amióta a város első embere? — A képviselő-testük t minden tagja s a hivat* 1 dolgozói is elfogadták „jelszavamat”, miszerint elsősorban embernek kell lenni, azután magyarnak, csak ezt követi az, hogy ceglédiek vagyunk. Ez az alapelv biztosította a képviselő-testület, a hivatal és a polgár- mester egymással egyetértő munkáját. Ügy vélem, a város érdekei jutottak érvényre. A pártérdekek és a pártszempontok a pártokban elkötelezett képviselőkben Cegléd városának érdekeit szolgálták. A testület egészséges érvek, különbségek, viták mellett, de egységesen dolgozott Ceglédért. © Mi az ön programja városában 1992-ben? — Első célunk, hogy biz4 vHíAn» tonságosan működjön a város. A második: a pénzügyi lehetőségeken belül az infrastruktúrát kell fejleszteni, például utakat, csatornákat építeni. Szellemi téren növelni a város polgáraiban az önazonosság tudatát, az önbecsülés érzését. 0 Miért jó a város számára a kapott önkormányzati vagyon? — A város gazdasági önállóságát majd ebből eredően a szellemi függetlenséget fogja biztosítani. Jövő időben kell beszélni, hiszen a vagyonátadó bizottság még nem jelent meg városunkban, hogy átadja Ceglédnek, ami megilleti. 9 Az ön városában viszonylag sok általános, illetve középiskola van. Mit gondol, milyen hatással lesz a pedagógusokra az új oktatási törvény? — Aki szereli a szabadságot, ugyanakkor biztos keretek között szeret dolgozni, az örül a törvényben megadott lehetőségeknek, amelyek biztosítják, hogy az oktatói munkában a különböző életkoroknak megfelelő tudásanyag közölhető legyen, a nevelői munkában pedig az egyetemes emberi értékek mellett nemzeti önazonosságunk és magyarságtudatunk együtt növekedjék a gyermek, illetve ifjak életkorával. Minderről Franz Fafka így vélekedett: „Kötöttségeink által leszünk szabaddá.” 9 Változott-e a szegények sorsa, amióta a települést vezeti? — Sokáig sem az ország, sem a város nem vett tudomást a szegényekről, most tényként fogadjuk el őket. Sokan vannak, akik önhibájukon kívül kerültek, kerülnek súlyos anyagi gondok közé. Ez nem szégyen. Nálunk több mint 50 millió forintót fordítunk megsegítésükre. Több millió forint értékű ruhasegélyt kapunk a Máltai Szeretetszolgálattól. 9 Hogy érzi magát a székében? — Köszönöm, jól. Óriási feladat polgármesternek lenni, s ma, aki ezt vállalta, nem sikerre pályázott, hanem a majdnem lehetetlen megoldására. Óriási, egyben gyönyörű munka, melyet elismerés nem kísér, de lelkiismeretesen végezhető, mert erőt ad népünknek, szűkebben a Cegléd városát szerető embereknek a bizalma. Ügy vélem, biztos alapjait ássuk városunk jövőjének. rálják, holott a mentőautó több budapesti kórház előtt megy el. smm\ rossz A kirívóan magas nyugdíjakról feltett kérdésre dr. Inczédy János azt válaszolta, hogy nemcsak a Kereszténydemokrata Néppárt programjában szerepelt ennek a problémának a vizsgálata, hanem az összes parlamenti pártéban. Nem érti, a parlament miért döntött úgy, hogy nem foglalkozik ezekkel az ügyekkel. Arra a felvetésre, hogy mit tesz a megye azért, hogy a kvalifikált szakemberek fíe menjenek el külföldre, az elnök elmondta, nem hiszi, hogy ettől tartani kellene. Egyébként ő ebben semmi rosszat nem lát, mindenki maga választja meg, hol akar élni, és dolgozni. Már Magyarország is eljutott arra a szintre, hogy vannak külföldiek, akik itt szeretnének élni. BELESZÓLÁS A világkiállítással kapcsolatban megtudtuk, hogy amennyiben lesz, a megye mindent megtesz a siker érdekében, bár ebben a kérdésben maga az elnök nem túlságosan optimista. Dr. Inczédy János elmondta még, hogy jó kapcsolatra törekednek az ön- kormányzatokkal, annak ellenére — tette hozzá —, hogy ők nem szólhatnak bele a helyi önkormányzatok munkájába. . H. Cs. • • •• rw G0B0LL0 Nemzetiségi konferencia Nemzetiségi, kisebbségi konferenciát szerveznek holnap a megye önkormányzatának nemzetiségi és társadalompoiitikai, oktatási-művelődési bizottságai Gödöllőn, a művelődési központ színháztermében, délelőtt 10 órai kezdettel. Wolfart János helyettes államtitkár tart előadást: Tájékoztat a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvénytervezetről, a kormány kisebbségpolitika- járóL Az ELTE-tanszék vezetője, dr. Samu Mihály előadásának címe: Emberi jogok, kollektív jogok. A kisebbségi oktatási és művelődési célkitűzésekről Töttössy Istvánná dr. a Művelődési és Közoktatási Minisztérium főosztályvezetője szól. A konferencián az érdeklődők megtudhatják, mit tesznek az önkormányzatok a kisebbség- védelem területén, előadó dr. Baracska Róbertné, a Belügyminisztérium törvényelőkészítő főosztályának főmunkatársa. Az előadásokat szekcióülések követik. A konferenciára a témában érintett helyi szövetségek képviselőit, az érintett munkatársakat és az érdeklődőket várják. ÉSZREVÉTEL BUDAGYÖNGYÉRŐL Csupán tényeket közöltünk Az önkormányzati oldalon, lapunk február 6-i számában Szennyest kell szerezni címmel írás jelent meg, mely a Buda- gyöngye Kórház mosodájának ügyével foglalkozott. A kórház gazdasági igazgatójától a következő reagálást kaptuk. Minthogy a cikk a bizottsági üléseken történteket valószínűleg félreértelmezi, szeretnénk közölni, hogy az ülés után újabb tárgyalás történt ugyanezen témában Z sámbékon, amelyen részt vett a kórházgazdasági vezetése, az illetékes irodák képviselői és Zsámbék polgármestere. Ott kiderült, hogy a mosoda további fenntartása alapvető érdeke mind a kórháznak — mert saját szennyesét tisztán és gyorsan kapja vissza —, mind Zsámbéknak, ahol a mosoda megszüntetése esetén a munkanélküliek száma nőne. A kórház vállalta, hogy 1992-ben megkísérli úgy működtetni a mosodát, hogy az legalább nullszaldós legyen. Ehhez azonban feltétlenül önkormányzati támogatásra van szüksége. Ha a kísérlet sikerül, az 1993-as évben lehetne a mosodát vállalkozásszerűen működtetni. A gazdasági bizottság elé került eredeti előterjesztés, melyet a kórház és a köz- gazdasági iroda együttesen készített, hasonló elképzeléseket tartalmazott. Senki nem akar tehát senkit félrevezetni, vagy „lóvá tenni”. Szűcs Gáspár Györgyné gazdasági igazgató írásunk a bizottsági ülésen elhangzottakat közölte. Félreértésről szó sincs, hiszen ezt a megyeházán őrzött magnófelvétel bizonyítja. Ott, & gazdasági igazgató szájából, a szóbeli kiegészítés úgy hangzott el, hogy a kórház költségvetéséből a mosatási költséget hagyta ki a Társadalombiztosítási Főigazgatóság, s ezért kérik Pest megye önkormányzatától a támogatást. Meglepő észrevételükben, hogy továbbra is feltétlenül támogatásra számítanak, amikor a bizottság ezt egyértelműen elutasította. FELÚJÍTÁS UTÁN ÚJ KÖNTÖSBEN Nem kidobott pénz Pest megye számtalan dologban különbözik az ország többi megyéjétől. Az egyik ilyen különbség, hogy nincs igazi megyeszékhelye. A megyeháza a fővárosban található. A gyönyörű, XIX. század elején épült, hatalmas épületkomplexum a klasszicista stílus jegyeit hordozza magán. Kora ellenére, ha lehet ezt a kifejezést használni, jól tartja magát. Ez persze annak a következménye, hogy a benne dolgozók ügyelnek a felújítására, és a képviselők sem tavaly, sem az idén nem fukarkodtak e területen, amikor a költségvetés készült. Ebben az esztendőben 46 és fél millió forintot szavaztak meg a Megyei ön- kormányzati Hivatal felújítására. A tervek szerint a székház III. számú udvarához tartozó tetőszerkezetet és homlokzatát varázsolják újjá. Az I. udvarhoz tartozó épület alagsorában központi iktatót alakítanak ki. Terveznek a megyeházára büfét is,, amire nagy szükség van, s nem csak a hivatal dolgozói igénylik, hanem a vidékről érkező ügyfelek is. Hárommillió 250 ezer forint áll rendelkezésre, hogy a nyomdát elhelyezzék és korszerűsítsék. A megyeháza felújítása egy éveken át tartó feladat. Képeink a már felújított részek szépségéről árulkodnak. Öröm végigsétálni a hármas tagoltságú, hangulatos udvarrendszeren, a belváros egyik gyöngyszemének is nevezhető az épületegyüttes, ami azért mégiscsak a megyéé. Az oldalt összeállította: Árvái Magdolna Fotó: Erdősi Ágnes
