Pest Megyei Hírlap, 1992. február (36. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-12 / 36. szám
A SASADÜG Polgármesterek véleménye kéznek abban is, hogy a földeket ott kell kijelölni, ahonnan azok a szövetkezet közös használatába kerültek. Az igénybejelentők vagy a szövetkezet legkésőbb 1992. február 29-ig a törvényben meghatározott feltételek megvalósulásának ellenőrzésére helyi érdekegyeztető fórumot alakíthatnak. A szövetkezeti törvény a valóságos tulajdonosokat juttatja vagyonhoz. Az rt.- alakulás kapkodó sürgőssége ettől akart« megfosztani a településen élőket, és az önkormányzatokat, a volt állami tulajdonú földek tulajdonszerzésére. — Sok ilyen terület van Sóskút határában? Az 19G7-es adatgyűjtő lap bizonyítja, hogy a magyar állam tulajdonát képező 632 katasztrális hold került szövetkezeti tulajdonba — állami tartalék, elhagyott ingatlanok, ingatlanfelajánlások, legeltetési bizottságok, Tárnok és Pusztazá- mor, tsz-tagok- kicserélt földjei, a káptalanság birtokai —, amelyek tulajdonjoga a jövőben az önkormányzatunkat illetné. — ön nem is titkolja, örül a Legfelsőbb Bíróság döntésének, viszont Miha lik úr jelentős károkról beszél, melyek a döntés révén a tagságot érték. — Nagy példaképem szavai jutottak eszembe: „A jog a leggyöngébbek védelme, a jogbiztonság a szegények és védtelenek védőbástyája.” —• Ennek a döntésnek csak nyertesei vannak. Lehetőség nyílik valóságos tulajdon kialakulására. A védtelenek nem lesznek kiszolgáltatva hatalom- és vagyonátmentő vezetőiknek. Részesülhetnek a tulajdonból az örökösök és az önkormányzatok. Megnyílik az út, amelyen a leszármazottak visszaszerezhetik őseik keservesen, évtizedek nehéz munkájával összegyűjtött vagyonát, amellyel szabadon rendelkezhetnek. Nem szorulnak arra a koldusbotra, amelyet Mihalik úr adna nyugdíjasai kezébe; s nem kell alamizsnát kérniük az önkormányzatoktól, amire ugyancsak ő biztatja őket, Kummer Jánosnak szándékosan nem tettem fel olyan kérdést, amely Mihalik László személyét érintené. A Sasad elnöke újságcikkek állításait magára véve személyiségi jog megsértése, hitelrontás keresetével pert indított a polgár- mester ellen, akire éppen ezért ráfogható volna az elfogultság. Matula Gy. Oszkár lehetőséget kínál a szövetkezet szétválására, a gazdasági társaságba be nem lépő tagokkal való kötelező elszámolásra. A vagyonnevesítés 3. paragrafusa lehetőséget kínál, hogy az önkormányzatok meghatározott ingatlanokra tulajdonszerzési szándékot nyújtsanak be, valamint vagyonnevesítésben kell részesíteni azokat a tagokat is, akik a törvény hatálybalépését rhegelőzően legalább öt évig tagjai voltak a szövetkezetnek, illetőleg a volt tag örököseinek. Ezt a törvény hatálybalépésétől számított hatvan napon belül jelenthetik be. A termőföldre vonatkozó sajátos szabályok rendelTanácskozás Gödöllőn A takarékos fűtés A távfűtési díjak csökkentésének lehetőségeiről lesz szó azon a február 15-én, szombaton, Gödöllőn kezdődő tanácskozáson, amelyet a Magyar Ön- kormányzatok Szövetsége szervez a különböző települések képviselőinek. A témát az teszi különösen aktuálissá, hogy a távfűtőművek egy része hamarosan önkormányzati tulajdonba kerül, és mindenütt megvizsgálják majd, hogyan működhetnének gazdaságosabban. Az eddigi gyakorlat szerint ugyanis a fűtőművek közül néhány eleve a magas számlák kiállításában volt érdekelt, sok helyen az utcákat fűtötték. Máshol — főként lakótelepi lakásokban — a műszakilag rosszul kiépített csőrendszer okoz gondot: a felső emeleteken túlfűtik a lakásokat, az alsó szinteken hidegek a radiátorok, és a fűtőtestek szabályozására nincs megfelelő műszer, s e pazarlás költségeit a lakosság viseli. Az önkormányzatok változtatni akarnak ezen a helyzeten, ám a technikai megoldásokhoz legtöbb helyen hiányzik a megfelelő szakismeret. A szövetség ezért a tanácskozásra olyan előadókat hívott meg, akik segítséget nyújtanak az ön- kormányzati tulajdonba kerülő távfűtőművek ésszerű üzemeltetéséhez. Szó lesz arról, hogy hogyan lehet az átlagdíj hetyett az egyéni — lakásonkénti — mérésre áttérni, a fűtőművek kapacitását megfelelően kihasználni, a csőrendszereket korszerűsíteni és a lakótelepi lakások hőszigetelését megoldani. Számítások szerint egy- egy panell-lakásban például 20-30 százalékos megtakarítás is elérhető a fűtésnél, így lehetőség nyílik majd rá, hogy a háztartási költségek havi átlagban akár 600-800 forinttal csökkenjenek. A szakmai előadások mellett kiállítást is rendeznek a szervezők, ahol az érdekelt cégek mutatják be a fűtés korszerűsítését segítő eszközöket, mérőműszereket, fűtésszabályozó berendezéseket. Érvényben: 1992. február 11. VALUTAÁRFOLYAMOK Pénznem Vételi Eladási árfolyam 1 egységre forintban Angol font 138,56 111,36 Ausztrál dollár 56,91 58,15 Belga frank (100) 231,54 239,20 Dán korona 12,45 12,71 Finn márka 17,68 18,08 Francia frank 11,17 14,45 Görög drachma (100) 41,68 42,52 Holland forint 42,91 43,77 ír font 128,43 131,03 Japán jen (100) 59,94 61,14 Kanadai dollár 64,56 65,96 Kuvaiti dinár 261,30 266,80 Német márka 48,29 49,25 Norvég korona 12,31 12,55 Olasz líra (1000) 64,12 65,40 Osztrák schilling (100) 686,36 699,96 Portugál escudo (100) 56,00 57,10 Spanyol peseta (100) 76.68 78,20 Svájci frank 51,01 55,09 Svéd korona 13,28 13,54 IJSA-dollár 76,06 77,62 ECU (Közös Piac) 98,63 100,59 mms MmsíA, mim piac Takarmányozási rendszer — francia kapcsolattal Százmillió forint, plusz egy kiváló takarmányozási szisztéma és egy felhasználói szövetkezeti rendszer. Ezt kínálta a francia UCAAB cég az első magyar takarmánykészítő részvény- társaságnak, a Vitafortnak — adhatjuk hírül a Falutévé riportja alapján. Együttműködésüket megismerhették a szakemberek a napokban, a budai Agroho- telban megtartott tanácskozáson. Az UCAAB több mint 300 ezer tonna takarmányt forgalmaz Franciaországban évente, s ezzel az ottani piac 30 százalékát uralja. Négyezer tagja van — ők nemcsak keverik a takarmányokat, hanem egyben felhasználói is a készítményeknek, hiszen állataikat azon nevelik fel. Szövetkezeti vállalkozásuk piacot is teremt a tagoknak, hiszen a felvásárlással, értékesítéssel közösen foglalkoznak — fogalmazta meg a francia cég igazgatója, s azt is elmondta, hogy nem félnek Magyarországon sem a kockázattól. Szívesen fektetnek be pénzt, hiszen a Vi- tafort hasonló piaci, termelői, forgalmazói kört épít ki itt, mint ők odahaza.'Sőt, ukrán és román vegyes vállalatai révén az UCAAB már a kelet-európai országok más piacain is megjelent. A mostani — francia— magyar — együttműködés garanciája, hogy az UCAAB 30 százalékban tulajdonosa is lett a Vitafort Rt.-nek. Dunaújvárosban például egy magánsertéstartó 16 millió forintos . hiteléhez vállalt garanciát. További együttműködő partnereket keresve most a kisvágóhi- dak vezetőivel folytatnak tárgyalásokat a részvény- társaság emberei. Szeretnék, ha teljes lenne a termelői kör. Az együttműködést a közös nyereségérdekeltség és az összekapcsolódó tulajdonjogok teszik teljessé. — Erre a számillióra a Vitafort részvénytársaságnak nagyon nagy szüksége volt, részben a működéséhez, részben a további piacszerzéshez. s a hozzá kapcsolódó befektetésekhez — magyarázta Hencz Imre, a Vitafort vezérigazgatója. — És döntően ki kell emelnem azokat az előnyöket, ame lyek a szellemi termék átvételében, az így kialakítható együttműködésben rejlenek. Magyarországon egy olyan kutatóbázisnálc a ki- fejlesztése, amit mi Franciaországban láttunk és egy kicsit meg is ismertünk, a laboratóriummal, s a szükséges biztosításokkal valószínűleg jóval többe kerülne a százmillió forintnál. Erre ma Magyarországon egy olyan részvénytársaság, amely ebben a formában alig három éve prosperál, nem volna képes. Egyébként is alapelvünk a kapcsolatkeresés. Közel 17 közös vállalatunk működik már, s egyikben sem csak a közös kereskedelmi tevékenységről van szó, hanem az együttes kockázat- vállalásról is. — Tehát mire számít a „f rancia kapcsolattal” a Vitafort? — Arra, hogy a végtermékben realizált eredmény osztalékában is részesülhet, miközben a fenti előnyöket élvezi, és az együttműködést az egész magyar agrárszféra javára fejlesztheti tovább. Kummer János: — Az első pillanattól kezdve elleneztem az átalakulást. Egy joghézagos időszakban hajtották végre, úgy is mondhatnám, kierőszakolták. Olyan emberek rábólintásával, akiket félrevezettek, megfélemlítettek, akiknek a nagy többsége nem is tudta pontosan, hogy mire szavaz. Felültek egy sor hangzatos frázisnak. Milliós nagyságrendű részvényekről beszélnek, ami valójában nem más, mint holt tőke, megfosztja a tulajdonost a valóságos tulajdonjogától. Pont attól, amit a nevesítés és a vagyonmegosztás garantált. A részvényesnek van egy kö- teg részvénye, csak épp tulajdonosi joga nincs az rt.-ben. A tsz tudvalevőleg köteles volt munkát biztosítani a tagságnak. A nőknek minimum évi 1000, a férfiaknak 1500 munkaórát. Az rt.-t semmilyen hasonló kötelesség nem terheli. Akkor szünteti meg az igazgatótanács a munkahelyeket, akkor küld el embereket, amikor csak akarja, majd a megszorult emberektől szép lassan összevásárolják a részvényeket. Sóskútnak közel 200 tsz- tagja van, de ezek 75 százaléka már nyugdíjas. Az új szövetkezeti törvény 59- es paragrafusa pont rájuk való tekintettel intézkedik úgy, hogy a szövetkezeti összvagyon 10 százalékát szolidaritási alapra kell tartalékolni. Ez egyrészt az időseknek kedvez, másrészt könnyít az önkormányzatok szociális gondjain. Nemcsak ránk marad a rászorulók megsegítése. Más: a természetbeni juttatás. Amit akár aktív, akár nem, minden tag megkap. De mit kap az rt.-részvényes? Jól megnyergelték az emberek tudatlanságát! Szerintem igenis nagyon jó, hogy a Sasad visszaállt a szövetkezeti formára, és az új szövetkezeti törvény szellemében kezdheti meg átalakulását akár részvény- társasággá is. A törvény A Sasad-ügyijén tíz Pest megyei. település és két fővárosi kerület is érdekelt — vagyis nemcsak a 3000 fős tagság —, ennyi közigazgatási területen szóródnak szét a tsz földjei. A megyeiek közül főleg Budaörs és Sóskút érintett. Nem véletlen, hogy a Sasad elnöke és a két polgármester közt kialakult kapcsolat itt a legkedvezőtlenebb. Enyhén szólva is ... A rendszerváltást — és ezen belül a demokráciát — mindegyik fél a maga érdeke szerint értelmezi. A települések azt hitték, végre eljött az idő, amikor visszakapják az egykor közbirtokosi, állami tartalék és áz állami hivatalnokok — például tanítók — által stallumként használt területeket, melyeket a tsz-ek szép lassan, de biztosan bekebeleztek. A tsz-ek viszont — úgy tűnik — nem partnerek ebben, eszük ágában sincs egyezkedni, osztozkodni az önkormányzatokkal, s mint a Sasad esete is bizonyítja, a kompromisszumkészség legcsekélyebb jelét sem mutatják. Wittinghoff Tamás budaörsi és Kummer János sóskúti polgármesterek álláspontja merőben más. Hogy Wittinghoff úrban több a tolerancia, kevésbé vehemens, árnyaltabban fogalmaz, ezt mindenekelőtt annak tudom be, hogy a községből várossá válás folyamatában a földhöz való kötődés majdhogynem teljesen kiveszett a helyiekből, míg a sóskútiak a mai napig ragaszkodnak az ősi jusshoz. Wittinghoff Tamás: — Már az elején szeretném tisztázni, én is rt.- párti vagyok. A Sasad részére ez a legkedvezőbb működési forma. Bár csak Budaörs nevében nyilatkozom, azt hiszem, valameny- nyi polgármestertársam nevében kijelenthetem, mi nem az átalakulás ellen emeltünk szót, hanem az átalakulás formai elemeit vitattuk, és csak azokat, amelyek az önkormányzatok érdekeit, vagyis a lakosság érdekeit sértik. Mikor tudomásunkra jutott az átalakulási szándék — alig néhány nappal a közgyűlés előtt —, próbáltuk késleltetni, illetve egyezkedést kezdeményeztünk a Sasad vezetésével. (Beszélgetőpartnerem mindvégig következetesen Sasad-vezetést mond, kerüli Mihalik László nevét.) Abban a Íriszemben voltunk, hogy rövidesen megszületik az új szövetkezeti törvény, mely olyan kitételeket i3 fog tartalmazni, melyek rendezik a volt állami földterületek körüli anomáliákat. Csak egy a sok közül a mi esetünkben: egy 1972-es határozat megfosztott bennünket 60 hektár területtől, amiért 20 160 forintot fizetett a Sasad ötévi részlettörlesztéssel. Ez a terület manapság milliárdos nagyságrendű értéket képvisel, s abban bíztunk, hogy az új szövetkezeti törvény szerint ez a terület visszajut az önkormányzathoz. Az más kérdés, hogy a törvények, amellett, hogy késve születtek, nem olyanok, amilyeneket mi joggal elvártunk. Ha már a jövőnket ellopták a múltban, legalább a jelenben kellett volna mindezt rendezzék egy számunkra is kedvező törvénynyel. Budaörs továbbra is fuldoklik. Nincs területe önJoghézagos időszak nem él az általa jónak vélt eszközökkel, ha azokra a jogszabályok lehetőséget biztosítanak? Az igaz, a felmerült vitákban Mihalik úr tanúsíthatott volna több megértést. Ezek a tárgyalások valamennyiünkben rossz szájízt hagytak. Mihalik úr mindvégig nagyon elszánt és magabiztos volt. (Értsd, magas lóról beszélt a polgármesterekkel, lapunk munkatársát, aki a polgármesterek kívánságára jelent meg az egyeztető tárgyaláson, egyszerűen kivezette a teremből. A szerk. megjegyzése.) Sajnálatosnak tartom, hogy Mihalik úrban fel sem merült, hogy célszerűbb volna megegyezni velünk. Meggyőződésem, ha akkor felajánl egy kompromisszumot, hogy osztozzunk meg a vitás földterületeken valamilyen arányban, létrejött volna a megállapodás. Még azt is megkockáztatom, senki nem tudta előre, hogy egy gazdasági konfliktus politikai csatározásba megy át. Mert végül is ez lett belőle. álló fejlesztési elképzeléseinek megvalósításához, illetve a gazdálkodás alapjainak megteremtéséhez. — Javít a helyzeten, hogy a Sasad újra tsz lett? — A mai jogi helyzet szerint semmit. Mint már mondtam, az új törvény sem tartalmaz olyan elemeket. melyek rendezik a volt állami földterületek tulajdonjogát. Ezért én is azt kérdem, kinek volt jó a Legfelsőbb Bíróság döntése? A tagságnak aligha. Kivált nem azoknak, akik részvényeikért jelentős osztalékban reménykedtek. — A cégbírósági bejegyzést nem véletlenül vétózták meg, a Legfelsőbb Bíróság az ügyészi óvás alapján hozta meg döntését. Itt az okokon van a hangsúly. Egyesek szerint az egész átalakulás megszervezése és kierőszakolása Mihalik László vezetői stílusát tükrözi. Erről mi a véleménye? — Nem az én kompetenciám Mihalik László vezetői stílusét minősíteni, de melyik az a vállalatvezető, aki
