Pest Megyei Hírlap, 1992. február (36. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-11 / 35. szám

A SASAD-UGY Agrár szakemberek és farmerek képzése AZ AMERIKAI SEGÉLYPROGRAM KERETÉBEN Elmúlt már hét évtizede is, hogy az USA Minnesota államában megalakult a Land O’Lakes szövetkezet, amely nemcsak az álla­mokban, de nemzetközi szinten is eljegyezte magát az élelmiszer-ipari termé­kek hatékony előállításával és feldolgozásával. A né­hány farmer által életre keltett szövetkezet, amely­ből a Land O’Lakes Inc. cég kialakult, termékeladá­sainak összege éves szinten már meghaladja a 2 mil­liárd dollárt. A nagy múl­tú szövetkezet figyelemre méltó nemzetközi tevékeny­séget fejt ki. Gazdasági nö­vekedést ösztönző minőségi árukkal és szolgáltatásokkal látja el ügyfeleit. Segíti az adott országok agrárgazda­ságának bejutását a világ­piacra, s a támogatott cé­gekkel, szövetkezetekkel, hosszú távú együttműködé­si kapcsolatokat építi ki. SZÁMÍTÓGÉPPEL A Land O’Lakes Inc. nemzetközi fejlesztési osz­tálya tegnap tartotta meg Budapesten, a MTESZ szék­házában azt a fórumát, amelyen a cég szakemberei adtak betekintést a terve­zett magyarországi szövet­kezeti és üzleti fejlesztési programokba. A nagy szá­mú érdeklődő tájékozta­tást kaphatott egyebek kö­zött arról, hogy privatizá­ciós, pénzügyi, hitelelemzé­si kérdések éppen úgy sze­repelnek az oktatási prog­ramban, mint történetesen az amerikai típusú szövet­kezetek a farmerek felké­szültségének, szaktudásá­nak a megismerése. Az ok­tatáson részt vevők három, míg a gyakorlati munkát választók, akik farmokon dolgoznak és együtt élnek az adott gazdálkodó család­jával, hat hónapig élvezhe­tik ennek a sokoldalú és többlépcsős képzésnek min­den előnyét és vélhetően szakmai izgalmát. Az elő­adók utaltak arra is, hogy a tehetősebb farmokon már a számítógépes termelésszer­vezés és -irányítás segíti a hatékony munkát. A Land O'Lakes Inc., ér­tesülhettünk tegnap a rög­tönzött sajtótájékoztatón, több mint 4 millió dollár értékű szakmai támogatást nyújt Közép- és Kelet- Európa agrárgazdaságainak. A magyarországi termelő- szövetkezetekben és az alakuló farmergazdaságok­ban dolgozók a már emlí­tett lehetőségeken kívül be­tekintést nyerhetnek a tej­Mintha burában állna a kis boci egy Minnesotában lé­vő farmon ipar, szövetkezet, termék- és piacfejlesztés témakö­rökbe. Vagy éppenséggel a szarvasmarha-értékesítés, a tenyészállomány szelekció­jának, vásárlásának és ex­portjának koordinálásába. Az utazási, szállási és étke­zési költségeket az ameri­kai cég vállalja. A farmo­kon dolgozók — hangzott el — némi zsebpénzhez is hoz­zájuthatnak. AGROBiZNISZ A Land O’Lakes nemzet­közi fejlesztési osztályá­nak a képviselői a fiatalok­ból, a középkorosztálybe­liekből kerültek ki, mint­egy jelezvén, hogy jobbára a fiatal agrár szakembereket és gazdálkodókat várják a támogatott országokból. Az amerikai szövetkezet mesz- szemenően kész arra is, hogy olyan további terüle­teken, mint például a sajt­gyártás tudománya és tech­nológiája, az állatok takar­mányozása, vagy éppenség­gel a mag- és takarmányter­mesztés, szintén gazdag is­mereteket szerezzenek a magyar kiutazók. Az Egyesült Államokban történő szakoktatás kereté­ben a Land O’Lakes egy nemzetközi mezőgazdász­programot hajt végre. A kijelölt országokból kivá­lasztott résztvevők tejgaz­dasági ismereteket és az ehhez kapcsolódó agrobiz- niszt tanulják. Az USA Nemzetközi Fej­lesztési Hivatalának ösztön­díja lehetővé tette annak finanszírozását, hogy a Land O'Lakes szakoktatási programokat szervezzen hazánkban és az említett térségekben. Lényegében ezek a tanfolyamok az ok­tatási és szaktanácsadói se- gályprogram részét képezik. Az amerikai szövetkezet szakemberei idén 82 ötna­Érvényber): 1992. február 10. VALUTAÁRFOLYAMOK Pénznem Vételi Eladási árfolyam 1 egységre forintban Angol font 139,04 141.84 Ausztrál dollár 56.93 58.17 Belga frank (100) 235,54 240,20 Dán korona 12,50 12,76 Finn márka 17,"6 18,16 Francia frank 14,24 14,52 Görög drachma (100) 41.87 42,71 Holland forint 43,12 43,98 ír font 129,44 132,04 Japán yen (100) 60,44 61,64 Kanadai dollár 64,47 65,87 Kuvaiti dinár 259,90 265,40 Német márka 48,51 49,47 Norvég korona 12,36 12,60 Olasz líra (1000) 64,45 65,73 Osztrák schilling (100) 689,66 703,26 Portugál escudo (100) 59,21 57,31 Spanyol peseta (100) 76,92 78,44 Svájci frank 54,36 55,44 Svéd korona 13,35 13,61 USA-dollár 75,73 77,29 ECU (Közös Piac) 99,05 101,01 pos tanfolyamot tartanak Közép- és Kelet-Európá- ban. A tanfolyamok tényle­ges száma és időtartama az egyes körzetekben a helyi igényeknek megfelelően változik. A helyi intézmé­nyek aktívan közreműköd­nek a résztvevők toborzásá­ban, valamint a magyarra fordított tananyag saját szükségletek szerinti át­adásában. A Gödöllői Agrártudo­mányi Egyetemnek sok­éves kapcsolatai vannak a Land O’Lakes szövetkezet­tel, valamint a Minnesotá­ban működő agrártudomá­nyi fakultással. PROFITÁLNI A sajtótájékoztatón jelen lévő Sándorné Pálfalvy Beáta, a GATE Rektori Hi­vatalának nemzetközi kap­csolatok részlegét vezeti, egyetemi főtítkárhelyettesi beosztásban. Két éve a Magyar—Amerikai Környe­zetvédelmi és Kulturális Társaság elnöke is. Elmond­ta, hogy adott a lehetőség ezen amerikai támogatás révén arra, hogy a hatá­rainkon túl élő magyarság is profitáljon mindahb*1 ami az USA-ban, a szövet­kezeti mozgalmon és a far­mergazdaságokon belül el­eddig megvalósult. A teg­napi fórumon éppen ennek tulajdoníthatóan ott voltak a Romániai Magyarok De­mokratikus Szövetségének a vezető képviselői is. Akiket érdekel a képzés, azok a Land O’Lakes Inc. magyarországi képviselőjé­nél, Uzvölgyi Juditnál ér­deklődhetnek a 201-8958-as telefon- és faxszámon. Gyóesi László A képviselő nem kapott szót Jávor Károly képviselőt biatorbágyi lakásán keres­tem fel. A fiatal, agilis MDF-es politikus meglehe­tősen elfoglalt ember, több­szöri időegyeztetés után is csak hétvégén tudott időt szakítani a beszélgetésre. — Képviselő úr, a Leg­felsőbb Bíróság Sasadra vo­natkozó döntése meglehető­sen nagy port vert fel, egyben igazolta az ön állás- foglalásának helyességét, ön kezdettől fogva vitatta, ellenezte a termelőszövet­kezetnek az adott pillanat­ban és módon történő rt.- vé alakítását. Áttanulmá­nyoztam az ezzel kapcsola­tos sajtóvisszhangot; többek között a tavaly március el­sején lezajlott közgyűlésről szóló beszámolókat, ahol megesett az a nem minden­napi skandalum, hogy egy parlamenti képviselőnek nem adtak szót. Ez, ha nem is alkotmányellenes, ellent­mond a protokoll és udva­riasság törvényeinek. Gon­dolom, most elégtételt érez, a bíróság döntése önt iga­zolta. — Nem érzek elégtételt, a dolog így van rendjén, de azért pontosítsunk. Meg­kaptam a szót. az átalaku­lás megszavaztatása után. Előtte azért nem, mert a rendezők féltek, mondani­valóm befolyásolni fogja a szavazás kimenetelét. Ma is állítom, a résztvevők nagy többsége nem volt tisztában azzal, hogy mire adja a voksát. Hogy egy sor jogától fosztja meg ön­magát a pillanatnyi anyagi előnyökért. Sajnos, az em­berek nem hallgatnak rám, nem figyeltek fel az előző­leg is elhangzott figyelmez­tetéseimre. Szerettem vol­na az átalakulást elodázni, kiváratni velük a szövetke­zeti átalakulásról szóló tör­vény megjelenését. Ami vi­lágosan leírja a tagság jo­gait, s új lehetőséget teremt a boldoguláshoz. Egyébként is korai még elégtételről be­szélni, amíg a szuperóvás veszélye fennáll. A Sasad- meccs nincs végleg lejátsz­va. — Ha jól tudom, a Kong­resszusi Központban el­hangzott utófelszólalását disszonáns hangok kísérték. — Mi mást is várhattam volna? Az emberek bekia­bálásaiból következtetni le­hetett a hangulat manipu­lálására. S ha netán kétsé­geim lettek volna, Mihatik László személyem elleni ki­rohanása eloszlatta kétsé­geimet. Azzal vádolt meg a tagság előtt, hogy vissza akarom állítáni a pártállam kézi vezérlési módszereit, hogy nem vagyok tisztában a demokratikus parlamen­tarizmus alapszabályaival, hogy akadályozni próbálom a kormány gazdaságpoliti­káját, melybe — szerinte — nagyon jól beleilleszkedik az ő átalakítási koncepció­ja. — ön szerint Mihalik László miért vállalta fel ezt a meglehetősen kétes ki­menetelű megmérettetést? Semmi garanciája nem volt, hogy sikerül kierőszakolni a tagságból az átalakuláshoz szükséges szavazattöbbsé­get. — Mihalik Lászlónak ez volt az egyetlen esélye, hogy hosszú távra bebeto­nozza magát és híveit a Sa- sadba. Pénzügyi manipulá­cióit, kétes kimenetelű gaz­dasági ügyeit többen is fir­tatták. Az egyik megállapí­tás: az ő jóvoltából a Sasad már rég nem mezőgazdasá­gi termelőintézmény, ha­nem egy szerteágazó háló­zat. A tsz fő bevételi forrá­sát az ingatlanok forgalma­zása adja. — Mihalik Lászlót lehet szeretni, lehet gyűlölni, de lehetetlen nem tudomásul venni, hogy jó gazdasági szakember, önnek mi erről a véleménye? — El kell ismerni, hogy bizonyos érdekeket profi módon képvisel. Villám­gyorsan felismeri azokat a lehetőségeket, melyek kö­vetkezményeit rögtön vagy idővel jól lehet kamatoz­tatni. Mondok példákat. De előbb pillantson rá a tér­képre. Az MO-s autópálya csomópontjainak környéke Sasad-tulajdon. Ez a hely­zet az Ml-es, az M7-es autópályák esetében, és az MO-s Duna-híd budai híd­főjénél is. Tanulságos a szigethalmiak esete. A szi­gethalmi tsz-nek tartozása volt a Sasadnak. Amikor el­jött a rendezés ideje, a Sa­sad pénz helyett területet kért. Egy bizonyos terüle­tet! Amiről később kiderült, hogy az MO-s egyik cso­mópontjának környéke. Vé­leményem szerint a sziget­halmiak álmukban sem gondolták, hogy miről mondták le. Mikor meg­tudták, már késő volt. Ha­sonló eset játszódott le a Zsámbéki Medence Tsz-szel is, tőlük 10 millió forintért vásároltak meg egy olyan területet, melyért később 850 millió forintot kapott a Sasad, amikor megalakult a Budapark Bevásárló Köz­pont Kft. A Sasad területei szó sze­rint megfojtják a környező településeket, minden gaz­dasági próbálkozást meg­hiúsítanak. Erre is van konkrét példám. Az egyik település benzinkutat kí­vánt építeni, ám a kisze­melt terület a Sasad tulaj­dona. Tudja, mennyit kér­tek két hektár földterüle­tért? Százhúszmillió forin­tot! Mondanom sem kell, a terv füstbe ment. Ami en­gem is bosszant. Mert én egy térség érdekeit képvi­selem. nemcsak a Sasad 3000 fős tagságáét. — Mit üzen ennek a tag­ságnak, melynek egy része neheztel, a másik rész ta­nácstalan, mert nem ismeri a törvényeket, az óvás okait? — Ha már olyan szeren­cse érte őket, hogy újra szövetkezeti tagok lettek, éljenek is ezzel a szeren­csével. Azzal, hogy a saját kezükbe vehetik sorsuk irá­nyítását. Olvassák el és ta­nulmányozzák a szövetke­zeti átalakulásról szóló tör­vényt, kérjenek jogi taná­csot. Felhívom a figyelmet arra a lényeges pontra, miszerint a szövetkezetben egy ember egy szavazat. A részvénytársaság esetén más jogszabályok lépnek életbe, a szavazatok súlyát a részvények értéke szabja meg, illetve egy ember szavazata csak annyit ér, amennyi a részvényeinek az értéke. Így nyilván azoknak a. szavazata a meg­határozó, akiknek a birto­kában a legnagyobb értékű részvénytömeg van. Megragadom az alkalmat, s már most közlöm, a kö­zeljövőben végigjárom a körzet minden települését, ahol a lakosság érdekelt az átalakulással kapcsolatos kérdésben. Befejezésül hangsúlyozni óhajtom, nem vagyok a gazdasági átalakulások el­lensége. Mindössze azt sze­retném, ha érvényt sze­reznénk annak, hogy ezek az átalakulások szigorúan törvényes keretek közt menjenek végbe. Matula Gy. Oszkár A piacgazdaságra való áttérés, a szerkezetváltás időszakában sok magyar vállalat cselekvési terét szűkíti le a pénztelenség. Mint tudjuk, a bankhitelek — már ha ugyan rendelke­zésre állnak — kamatai olyan magasak, hogy azt nem lehet „kigazdálkodni”. A nehéz helyzetben lévő cégek persze minden külső segítséget is készek igény­be venni, hogy helyzetü­kön javíthassanak. Ezt je­lezte az is, hogy még ta­valyelőtt év végén tizen­hét magyar vállalat pályá­zott világbanki hitelre. Az első megmérettetésen — a cégek úgynevezett átvilá­gítását a Világbank finan­szírozta — hat cég felelt meg, s köztük van az ikla- di Ipari Műszergyár is. A csődközeiben lévő IMl-nek pedig igencsak jól jönne a segítség. A ked­vezményes hitelhez jutás­hoz azonban még az úgy­nevezett második lépcsőt is túl kell élni, amikor is a Phare program keretében a szakemberek négy7 terü­Világbanki hitelre számít az IMI Átvilágítás után létén — minőségbiztosítás, pénzügyi technika, marke­ting és termelésszervezés — adnak tanácsot az érintett cégeknek, köztük a műszer­gyárnak is. A világbanki hitelhez jutáshoz ugyanis az is szükséges, hogy a vállalatok a struktúravál­táshoz kellő megalapozott­ságú üzleti tervvel is ren­delkezzenek. Ez a bizonyos Phare-tanácsadás egyéb­ként 300 ezer ECU-ba ke­rül. Molnár József, az Ipari Műszergyár vezérigazgató­ja mindenesetre optimista, úgy véli, megítélés tekinte­tében cégük a sor elején he­lyezkedik el. Piacuk van, s villamos motorjaik, készü­lékeik Kelet- és Nyugat- Európába is eljutnak. A nyugati piacon való állan­dó jelenléthez azonban az is szükséges lenne, hogy termékeik minőségét állan­dósítani tudják. Ehhez vi­szont elengedhetetlen a gépiparuk felújítása, s az, hogy a sok kis pavilon he­lyett egy korszerű gyártó- csarnokot építhessenek. Ehhez természetesen pénz kellene, s mint azt a vezér- igazgató elmondta, biztató, hogy7 a tervezett beruházá­sokkal, fejlesztésekkel a Világbank szakemberei is egyetértenek. Molnár Jó­zsef szerint egyelőre a ke­vésbé igényes keleti piacon is igyekeznek üzleti kap­csolataikat élénkíteni, a na­pokban például úgy tűnik, hogy Moldáviával sikerül egy barter üzletet nyélbe ütniük. A Phare-program kere­tében működő tanácsadás már márciusban megkez­dődhet. Mint azt a vezér- igazgatótól megtudtuk, a világbanki hitel összege fél—egymilliárd forint kö­zött mozoghatna. A szoká­sos 38 százalékos banki ka­matokhoz képest viszont itt a kamatlábak — 22-24 százalék — jóval kedvezőb­bek lennének. Ehhez per­sze az is kellene — hang­súlyozta a vezérigazgató —, hogy a kereskedelmi ban­kok is partnerek legyenek, ez azonban egyelőre még kérdéses. Molnár József hozzátette, hogy egy állami szervezet — például az ÁÜV — vállalhatna bank- garanciát, annál is inkább, mivel a szükséges hitel lé­te a privatizációt is előse­gíthetné. H. É. 5

Next

/
Thumbnails
Contents