Pest Megyei Hírlap, 1992. február (36. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-10 / 34. szám
ELLENŐRZÉS TŰZOLTÓMUNKÁVAL Versenyben n vevőért Szaporodó élelmiszerüzletek, zöldséget kínáló árusok. kisebb, s nagyobb butikok jelzik, hogy a kereskedelem, s az ellátás színvonala Dunaharasztiban is fejlődik. Az persze más kérdés, vajon követi-e a lakosság tényleges igényeit, s a különböző körzetek szükségleteit. — Sajnos, vannak elhanyagolt régiók — válaszol Bagi Józsefné igazgatási főelőadó, a polgármesteri hivatal kereskedelmi vállalkozásokkal foglalkozó munkatársa —, ilyen például az alsófalui rész, avagy a MÁV-alsó területe: e körzetekben szinte az alapvető élelmiszerellátás sem kellően biztosított. Ellenben a központban, a piactéren és a főút mentén egymást érik az üzletek, mindenki ide kéri az engedélyt. Egyfelől tehát A földjükre váró fótiak problémáinak bemutatása után a másik fél, elsősorban a Vörösmarty Tsz vezetőinek véleményét is tolmácsolni szándékoztuk, ámde dr. Kovács Árpád elnököt hiába kerestük: éppen külföldön járt. Helyettese, Templom József azonban — bár éppen francia küldöttséget várt — készségesen szakított néhány percet a témára. Mint elmondta, a földekből a 900 hektár megváltására — amely után a sértettek kárpótlási jegyeket kapnak majd — a határozatokat nem a szövetkezet hozta, hanem a földhivatal döntött így az 1967. évi szövetkezeti és földtörvény alapján. A meg nem váltott, mintegy ezer hektár után úgynevezett .résztulajdonú föld ma is a tagok tulajdona. Ebből jelölik majd ki a különböző földalapokat is, természetesen a kárpótlási hivatal és a szövetkezet közgyűlésének jóváhagyása nyomán. A nyilvánvaló érdeke az — hangsúlyozta az elnökhelyettes —. hogy a tulajdon- viszonyok rendezése a kárpótlási és az új szövetkezeti törvény alapján, illetve az átmeneti szabályok szigorú betartásával történjen. A cél nem más, mint hogy pozitív tendenciaként értékelhető a vállalkozói kedv erősödése, másfelől nincs igazán eszköz a kezünkben, amellyel a lakosság tényleges igényei szerint irányíthatnánk a folyamatot. Végül még egy kedvezőtlen tapasztalatunk van, úgy tűnik, nagyon sok vállalkozás kényszer- pálya. — Ezt hogyan kell érteni? — Nagyon sokan, akik elveszítik munkahelyüket, úgy érzik, az egyetlen kiút, ha vállalkozásba kezdenek. Ezen „akciók” azonban eleve halálra ítéltek, lévén nem kellően megalapozottak, s döntően hitel igény- bevételével kezdődnek: s ez már eleve rossz alap; hatalmasat lehet veszíteni, amely gyakran be is következik. — Azzal viszont, hogy a mielőbb jogerősek legyenek a megállapított földalapok. Csak' ezután kerülhet sor a kárpótlásra: az árverések végső határideje 1993. március 31. Ugyanilyen lényeges a részarány tulajdonok elkülönítése, mely azt jelenti, hogy a szövetkezeti tagok — már akik igénylik — helyrajzi szám szerint is elkülönítve megkapják földjüket; akár rendelkeztek vele korábban, akár nem. Ősszel talán már vetni lehet. Gyakorlatilag egy új földosztásnak nézünk elébe. Ami pedig az eltűnt földterületeket illeti — sajnos előfordult ilyesmi is, ismerte el Templom úr. Arra azonban nem válaszolt, hogy Főt majdani farmerjai szüleik és nagy- sziileik földjeiből mit kapnak vissza, illetve a kárpótlásként árverésre kerülő területek jogos igényeiknek megfelelnek-e majd. A témában megkerestük a gazdakört is. A vezetőség véleményét Tóth István összegezte, aki tömören így fogalmazott: az emberek azt várják el, hogy a kárpótlásra kijelölt földterület nagysága egyezzen meg a kárpótlási jegyekben szereplő igényekkel. Boronkay Péter piac kirostálja az életképtelent, a vásárló is nyer ... Igen, van ennek pozitív következménye is, általában valóban jól jár a vevő. Az árakat tagadhatatlanul befolyásolja a verseny — a vásárló oda megy, ahol jobbat és olcsóbbat kap. Nagyon kedvező változás az is, miszerint — de ez kifejezetten a komoly vállalkozásokra igaz —, ha magánkézbe kerül a hajdan szerződéses üzlet, az nemcsak a választék bővülésében, de a külső megjelenésben is megmutatkozik, szebbé, rendezettebbekké válnak a boltok. S általában nem történik profilváltás, tehát az élelmiszerboltok helyén, mondjuk, nem kocsma nyílik. Hosszú időn át láttuk, hogy a szoros elszámolási viszonyban az anyavállalatok igen erőteljesen rátelepedtek a boltokra, s ez a színvonal süllyedését hozta. Tapasztalataink szerint tehát a magánüzletek összességében örvendetes fejlődést eredményeztek. — Hasonló a helyzet a vendéglátóegységekkel is? — Ezek meglehetősen elhanyagoltak, kivéve a Taksony és Vidéke ÁFÉSZ szerződéses vendéglőjét, a Hemingway éttermet, illetve a mellette működő Club —19 diszkót, amely így együtt s összességében színvonalasnak mondható. Közétkeztetés egy helyen, a Betérőben van — ennél többre nincs igény. Viszont ragaszkodnak a lakók a piachoz, s jóllehet, elég sok bonyodalom kísérte fennállását, és a mai napig sem dőlt el végleges helye: ezt a témát nem vehetjük le a napirendről. — Terveznek-e olyan intézkedéseket, amelyekkel befolyásolni szándékoznak a további fejlődést? — Szeretnénk az ellenőrzést folyamatossá és hathatóssá tenni, jelenleg ugvanis e téren csak tűzoltómunka történik. Én a gondok okát abban látom, amire már utaltam, nevezetesen: olyanok is vállalkoznak. akik sem anyagi, sem szakmai háttérrel nem rendelkeznek. A magam részéről kifogásolom, hogy azok is megkaphatják a vállalkozói igazolványt, akik kellő szakmai végzettséggel nem rendelkeznek — ez a minőség végső soron a színvonal rovására megy. Va. É. Nehezen induló kárpótlás Jogos igények szerint HATÁRIDÓK SZORÍTÁSÁBAN Kárrendezési finis Lapunk is egyre többet foglalkozik a kárrendezéssel, a kárpótlással kapcsolatos és közérdeklődésre számot tartó kérdésekkel. Így beszámoltunk arról is, hogy a hónap végéig meg kell alakítani a helyi érdekegyeztető fórumokat, hiszen ezen szervezeteknek nagy szerepük lesz az egészséges közhangulat kialakításában, a licitálások, az árverések és földkijelölések időszakában. A témával kapcsolatban arra kértük dr. Sztáray Mihályt, a megyei kárrendezési hivatal vezetőjét, számoljon be a soron következő legfontosabb tudnivalókról. Elmondta, hogy az adott településeken földdel rendelkező szövetkezetenként, illetve a közös gazdaság által érintett településenként hozhatók létre az érdekegyeztető fórumok. Méghozzá úgy, hogy az érintettek 1992. február 29- ig a helyi önkormányzatoknál kezdeményezik a megalakításukat. Az önkormányzatok a bejelentéstől számított 15 napon belül kötelesek megalakítani a fórumot, tehát a kérést nem tagadhatják meg. A fórumok munkájában a helyi önkormányzatok megbízottai, a kárpótlásiigény-be- jelentők közül a képviselő- testület által megválasztott három—tizenegy személy, az érintett szövetkezet megbízottai, valamint a részarány-tulajdonosok képviselői vesznek részt. Dr. Sztáray utalt arra, keresik annak a lehetőségét is, hogy a nem helyben lakók képviseletének biztosításában miként segítsék az adott önkormányzatot. A szövetkezetek által kárpótlásra kijelölt földalap, amelynek tervezetét a téesznek 30 napon belül kell az érdekegyeztető fórumnak és a földhivatalnak megküldenie, véleményezése képezi lényegében az érdekegyeztető fórum lő feladatát! Erre nyolc nap áll rendelkezésre. A földhivatal pedig a megkapott térkép és táblakijelölés alapján az árverésre kijelölt táblák fölmérési és földminősítési előkészítéséről gondoskodik. Elhangzott a beszélgetés során az is, hogy ha a szövetkezet vitatja az említett fórum állásfoglalását, nyolc napon belül kell egyezségre jutniuk. Az így létrejött megállapodás kerül a szövetkezet székhelye szerint illetékes megyei kárrendezési hivatalba. Ott 15 napon belül születik meg a jóváhagyó, vagy éppenséggel elutasító végzés. SztáADÓZÁS RÉSZLETRE Megpuhítjuk a szőrösszívűeket Az adótörvény egyik sarkalatos pontja kimondja, hogy az adót a törvényben előírt időpontig ki kell fizetni. Magánszemélyek esetében ez a kitűzött időpont március 20. Aki eddig az időpontig nem fizeti be jövedelmi adóját, az államnak késedelmi díjat fizet, továbbá kockáztatja, hogy vagyona lefoglalásával hajtják be rajta tartozását. S noha olyan esetekről nemigen hallottunk, hogy valakinek elvitték a televízióját, mert nem fizetett adót, a fenyegetés valóságos. A kérdés most már csak az, hogy mit tehet az, aki ilyen vagy olyan családi vagy üzleti okból képtelen leszurkolni azt a pénzt, amely adóívének utolsó rubrikájában megjelenik? Nos, a törvény szigorú, de nem méltánytalan vagy kegyetlen. Részletfizetési lehetőséget, halasztási lehetőséget nyújt, s tulajdonképpen azt is lehetővé teszi, hogy méltányosságból csökkentsék az adóterhet. E kedvezményekhez persze csak akkor juthat hozzá a megszorult helyzetben lévő honfitárs, ha időben figyelmezteti a hivatalt szorult helyzetéről. Ez ugyan belekerül újabb 300 forintjába (ennyi a panaszlevél illetéke), de az elsőfokú adóhatóság, azaz az adóhivatal megyei vagy városi kirendeltsége a megfelelő időben, azaz március 20. előtt benyújtott részlet- fizetési kérelmet automatikusan teljesíti, ha a törvény erre lehetőséget ad. A fizetésképtelenség elbírálása — különösen abban az esetben, ha a részletfizetési vagy halasztási kérelmet a befizetési határidő után nyújtották be — meglehetősen körülményes. Idős, alacsony nyugdíjukból élő emberek, kiskorúak jelenléte a családban, vagy a gyerekek építkezése lehetnek olyan körülmények, melyek ilyen esetekben is megpuhíthatják a szőrösszívű adóhatóságot. Általánosságban a részletfizetés vagy a halasztás olyankor érhető el, ha az adóköteles bizonyítani tudja, hogy családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el a minimálbér szintjét. Más kérdés, fogas kérdés, hogy érdemes-e adófizetést halasztani, vagy részletfizetést kérni, mely egyébként a törvény szerint legfeljebb 12 hónapra szólhat. Úgy tűnik, ebben a az évben még igen, mert az idei adóelszámolásnál érvényes jogszabály nem ír elő késedelmi pótlékot. 1992-től kezdve azonban már a halasztás és a részletfizetés is csak késedelmi pótlékkal engedélyezhető. Van egy kivételes eset — a méltányosság —, amikor nem halasztásról, hanem az adó összegének mérséklésről vagy teljes elengedéséről van szó. Ilyen döntést az adóhatóság abban az esetben hozhat, ha a kifizetés vagy behajtás súlyosan megkérdőjelezi a* adófizető polgár megélhetését. Ezt az önkormányzat szociálpolitikai szakértőinek kell megállapítani. Rékássy Zoltán M HUérhöl jön össze a torint Kivárni — türelemmel Amióta híre ment, hogy Végh István üzemében hamarosan az új csarnok is működni kezd, a felvételre jelentkezők egymásnak adják a kilincset. Egyesek a szomszédos, mások a távolabbi településekről érkeznek: valamennyien abban bízva, talán a jó hírű, fiatal taksonyi vállalkozónál biztos kenyerük lesz. — Mondhatom, az egyik legnehezebb feladat nemet mondani — magyarázza a Trend—Fix Kft. harmincnégy éves ügyvezető igazgatója —. különösen, ha látom, jó szakmunkásról, és tisztességes emberről van szó. De egyetlen dolgozóval sem foglalkoztathatok többet a szükségesnél, épp ez biztosítja a vállalkozás életképességét. Ez mindennél szigorúbb törvény, olyan racionális elv, amelyet a saját érdekünkben kell követnünk. Végh Istvánt az eddigi vállalkozói gyakorlata vezette a következtetésre. Amikor „túlfutottak” a létray doktor szerint ez utóbbira akkor kerül majd sor, ha a téesznek a földalapra készített tervezete ellentétes a kárpótlási törvény rendelkezéseivel. Előfordulhat az is, hogy a kárrendezésben érdekelt felek egyike sem fogadja el a kárrendezési hivatal határozatát. Ilyen esetben a szövetkezet, az érdekegyeztető fórum, vagy a részarányos földtulajdonosok képviselője fellebbezést nyújthat be az Országos Kár- rendezési és Kárpótlási Hivatalhoz. Még a hivatal jogerős határozatának: is van felülvizsgálati lehetősége: bírósági úton lehet elérni a határozat megváltoztatását. A megyei kárrendezési hivatal vezetője végül szólt arról, hogy remélhetőleg sikerül kialakítani az egyezséget az érintettek között. Ugyanis, amennyiben a megállapodás meghiúsul, abban az esetben a károsultak nagy időveszteséggel juthatnak a termőföld árveréséhez, a régóta várt földhöz. (gyócsi) számmal és a költségekkel, eredményeik is csökkentek. Volt idő megtanulni mindezt, hiszen 1984-ben kezdődött az önállósulás tanulóideje. — Kilenc évet húztam le a dunavarsányi Petőfi Tsz- ben — meséli az ügyvezető —, majd bedolgozóként alkalmazott a csepeli Duna Tsz. Eredetileg mezőgazda- sági gépszerelő a szakmám, de már itt targonca- és autódaru-javításokat . végeztünk. Aztán — Horváth Ede példájára — jött egy nagy elbocsátási hullám, s miután mi is belekerültünk, így hat üzemvezetővel kisszövetkezetet alakítottunk. Mindenki a maga műhelyében, de budapesti központtal dolgoztunk, amiről azonban kiderült: nem elég hatékony, sok a kötöttségünk és magas a költségünk, úgyhogy különváltunk. Ekkor alapítottam tavaly január elsején — kifejezetten családi vállalkozásban — a kft.-t, s mert az előző évben folyamatosan fejlesztettem, ehhez megvoltak a feltételek. Az eredeti műhelyt mindig bővítettem, s jelenleg hat műhelyünk van, s tavaly felépítettük az ezerötszáz négyzetméteres csarnokot. Huszonhárom alkalmazottal dolgozunk, de az új részleg indulásával ötvenre emelkedik a létszámunk. Az impozáns épületegyüttes már messziről magára vonja a figyelmet. Hófehér falak, nagy terület, az udvaron pedig a javításra váró targoncák. A_kft. alaptevékenysége ugyanis e munkagépek kis-, közép- és teljes felújítása, illetve szervizelésének biztosítása. Az egyik legnagyobb megrendelő a honvédség, de dolgoznak a Dunai Kőolajipari Vállalatnak s a főváros- Tüzépnek is. — Nem is hiszi, mekkora a konkurencia — mondja vállalkozó. — Csak itt a környéken öt komoly javító volt, úgyhogy megtudtuk. mit jelent a verseny. Mi az áraink miatt maradtunk fenn, annyiért kínálom a szolgáltatást, ameny- nyit a piac elbír. Ugyanakkor számítógéppel, s a minimális létszámmal dolgozunk, s a járulékos költségeket igyekeztünk minimálisra csökkenteni. Ugyanannyiért javítok, mint nyolc évvel ezelőtt, a magasabb díj oka a megemelkedett anyagköltség. A másik tanulság, amit az évek során összegeztünk, hogy meg kell elégednünk a kis munkákkal is. Mindenütt kevés a pénz, ezért a cégek is a kevésbé költséges megoldásokat keresik. Erre is nyitottnak kell lennünk, hiszen a fillérekből gyűlik össze a forint. Az új üzemcsarnok már startra kész. Végh István és kollégái itt egy valóban merész vállalkozást kívánnak megvalósítani: a Svájcban leszerelt és idetelepített nagy pontosságú szerszámgépekkel — hatvan berendezés érkezett — nagy sorozatú forgácsolt alkatrészeket gyártanak majd. A technológiát is a svájci LANDYS—GIR cégtől kapták, s majd termékkel fizetnek a gépekért. így a targoncajavító szolgáltató- részleg mellett termelőegység is működni kezd, ami manapság eléggé ritka vállalkozás. — Mindenki kereskedni, adni és venni akar — vélekedik az ügyvezető —, s persze gyorsan nagy hasznot szerezni. Érthető, hiszen ez az egyszerűbb. Mi azonban úgy gondoljuk, tartósan, hosszú távon kell terveznünk és gondolkodnunk, ez pedig a gyártómunka fejlesztésével lehetséges. Vasvári Éva
