Pest Megyei Hírlap, 1992. február (36. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-10 / 34. szám

ELLENŐRZÉS TŰZOLTÓMUNKÁVAL Versenyben n vevőért Szaporodó élelmiszerüz­letek, zöldséget kínáló áru­sok. kisebb, s nagyobb bu­tikok jelzik, hogy a keres­kedelem, s az ellátás szín­vonala Dunaharasztiban is fejlődik. Az persze más kérdés, vajon követi-e a lakosság tényleges igényeit, s a különböző körzetek szükségleteit. — Sajnos, vannak elha­nyagolt régiók — válaszol Bagi Józsefné igazgatási főelőadó, a polgármesteri hivatal kereskedelmi vál­lalkozásokkal foglalkozó munkatársa —, ilyen pél­dául az alsófalui rész, avagy a MÁV-alsó terüle­te: e körzetekben szinte az alapvető élelmiszerellátás sem kellően biztosított. El­lenben a központban, a piactéren és a főút men­tén egymást érik az üzle­tek, mindenki ide kéri az engedélyt. Egyfelől tehát A földjükre váró fótiak problémáinak bemutatása után a másik fél, elsősor­ban a Vörösmarty Tsz veze­tőinek véleményét is tol­mácsolni szándékoztuk, ámde dr. Kovács Árpád elnököt hiába kerestük: ép­pen külföldön járt. Helyet­tese, Templom József azon­ban — bár éppen francia küldöttséget várt — készsé­gesen szakított néhány per­cet a témára. Mint elmondta, a földek­ből a 900 hektár megváltá­sára — amely után a sér­tettek kárpótlási jegyeket kapnak majd — a határo­zatokat nem a szövetkezet hozta, hanem a földhivatal döntött így az 1967. évi szövetkezeti és földtörvény alapján. A meg nem vál­tott, mintegy ezer hektár után úgynevezett .résztulaj­donú föld ma is a tagok tulajdona. Ebből jelölik majd ki a különböző föld­alapokat is, természetesen a kárpótlási hivatal és a szövetkezet közgyűlésének jóváhagyása nyomán. A nyilvánvaló érdeke az — hangsúlyozta az elnökhe­lyettes —. hogy a tulajdon- viszonyok rendezése a kár­pótlási és az új szövetkezeti törvény alapján, illetve az átmeneti szabályok szigorú betartásával történjen. A cél nem más, mint hogy pozitív tendenciaként ér­tékelhető a vállalkozói kedv erősödése, másfelől nincs igazán eszköz a ke­zünkben, amellyel a lakos­ság tényleges igényei sze­rint irányíthatnánk a fo­lyamatot. Végül még egy kedvezőtlen tapasztalatunk van, úgy tűnik, nagyon sok vállalkozás kényszer- pálya. — Ezt hogyan kell érte­ni? — Nagyon sokan, akik elveszítik munkahelyüket, úgy érzik, az egyetlen kiút, ha vállalkozásba kezdenek. Ezen „akciók” azonban eleve halálra ítéltek, lévén nem kellően megalapozot­tak, s döntően hitel igény- bevételével kezdődnek: s ez már eleve rossz alap; hatalmasat lehet veszíteni, amely gyakran be is követ­kezik. — Azzal viszont, hogy a mielőbb jogerősek legyenek a megállapított földalapok. Csak' ezután kerülhet sor a kárpótlásra: az árverések végső határideje 1993. már­cius 31. Ugyanilyen lénye­ges a részarány tulajdonok elkülönítése, mely azt je­lenti, hogy a szövetkezeti tagok — már akik igény­lik — helyrajzi szám sze­rint is elkülönítve megkap­ják földjüket; akár rendel­keztek vele korábban, akár nem. Ősszel talán már vet­ni lehet. Gyakorlatilag egy új földosztásnak nézünk elébe. Ami pedig az eltűnt földterületeket illeti — saj­nos előfordult ilyesmi is, ismerte el Templom úr. Arra azonban nem vála­szolt, hogy Főt majdani farmerjai szüleik és nagy- sziileik földjeiből mit kap­nak vissza, illetve a kár­pótlásként árverésre ke­rülő területek jogos igé­nyeiknek megfelelnek-e majd. A témában megkerestük a gazdakört is. A vezetőség véleményét Tóth István összegezte, aki tömören így fogalmazott: az emberek azt várják el, hogy a kár­pótlásra kijelölt földterület nagysága egyezzen meg a kárpótlási jegyekben sze­replő igényekkel. Boronkay Péter piac kirostálja az életkép­telent, a vásárló is nyer ... Igen, van ennek pozi­tív következménye is, álta­lában valóban jól jár a ve­vő. Az árakat tagadhatat­lanul befolyásolja a ver­seny — a vásárló oda megy, ahol jobbat és ol­csóbbat kap. Nagyon ked­vező változás az is, misze­rint — de ez kifejezetten a komoly vállalkozásokra igaz —, ha magánkézbe ke­rül a hajdan szerződéses üzlet, az nemcsak a válasz­ték bővülésében, de a kül­ső megjelenésben is meg­mutatkozik, szebbé, rende­zettebbekké válnak a bol­tok. S általában nem törté­nik profilváltás, tehát az élelmiszerboltok helyén, mondjuk, nem kocsma nyí­lik. Hosszú időn át láttuk, hogy a szoros elszámolási viszonyban az anyaválla­latok igen erőteljesen rá­telepedtek a boltokra, s ez a színvonal süllyedését hozta. Tapasztalataink sze­rint tehát a magánüzletek összességében örvendetes fejlődést eredményeztek. — Hasonló a helyzet a vendéglátóegységekkel is? — Ezek meglehetősen el­hanyagoltak, kivéve a Tak­sony és Vidéke ÁFÉSZ szerződéses vendéglőjét, a Hemingway éttermet, illet­ve a mellette működő Club —19 diszkót, amely így együtt s összességében színvonalasnak mondható. Közétkeztetés egy helyen, a Betérőben van — ennél többre nincs igény. Viszont ragaszkodnak a lakók a piachoz, s jóllehet, elég sok bonyodalom kísérte fenn­állását, és a mai napig sem dőlt el végleges helye: ezt a témát nem vehetjük le a napirendről. — Terveznek-e olyan intézkedéseket, amelyek­kel befolyásolni szándé­koznak a további fejlődést? — Szeretnénk az ellen­őrzést folyamatossá és hathatóssá tenni, jelenleg ugvanis e téren csak tűz­oltómunka történik. Én a gondok okát abban látom, amire már utaltam, neve­zetesen: olyanok is vállal­koznak. akik sem anyagi, sem szakmai háttérrel nem rendelkeznek. A magam részéről kifogásolom, hogy azok is megkaphatják a vállalkozói igazolványt, akik kellő szakmai végzett­séggel nem rendelkeznek — ez a minőség végső so­ron a színvonal rovására megy. Va. É. Nehezen induló kárpótlás Jogos igények szerint HATÁRIDÓK SZORÍTÁSÁBAN Kárrendezési finis Lapunk is egyre többet foglalkozik a kárrendezés­sel, a kárpótlással kapcso­latos és közérdeklődésre számot tartó kérdésekkel. Így beszámoltunk arról is, hogy a hónap végéig meg kell alakítani a helyi ér­dekegyeztető fórumokat, hi­szen ezen szervezeteknek nagy szerepük lesz az egész­séges közhangulat kialakí­tásában, a licitálások, az árverések és földkijelölések időszakában. A témával kapcsolatban arra kértük dr. Sztáray Mi­hályt, a megyei kárrende­zési hivatal vezetőjét, szá­moljon be a soron követ­kező legfontosabb tudniva­lókról. Elmondta, hogy az adott településeken földdel rendelkező szövetkezeten­ként, illetve a közös gaz­daság által érintett telepü­lésenként hozhatók létre az érdekegyeztető fórumok. Méghozzá úgy, hogy az érintettek 1992. február 29- ig a helyi önkormányza­toknál kezdeményezik a megalakításukat. Az önkor­mányzatok a bejelentéstől számított 15 napon belül kötelesek megalakítani a fórumot, tehát a kérést nem tagadhatják meg. A fóru­mok munkájában a helyi önkormányzatok megbí­zottai, a kárpótlásiigény-be- jelentők közül a képviselő- testület által megválasz­tott három—tizenegy sze­mély, az érintett szövet­kezet megbízottai, valamint a részarány-tulajdonosok képviselői vesznek részt. Dr. Sztáray utalt arra, ke­resik annak a lehetőségét is, hogy a nem helyben la­kók képviseletének biztosí­tásában miként segítsék az adott önkormányzatot. A szövetkezetek által kár­pótlásra kijelölt földalap, amelynek tervezetét a téesznek 30 napon belül kell az érdekegyeztető fó­rumnak és a földhivatal­nak megküldenie, vélemé­nyezése képezi lényegében az érdekegyeztető fórum lő feladatát! Erre nyolc nap áll rendelkezésre. A föld­hivatal pedig a megkapott térkép és táblakijelölés alapján az árverésre kije­lölt táblák fölmérési és földminősítési előkészíté­séről gondoskodik. Elhangzott a beszélgetés során az is, hogy ha a szö­vetkezet vitatja az említett fórum állásfoglalását, nyolc napon belül kell egyezség­re jutniuk. Az így létrejött megállapodás kerül a szö­vetkezet székhelye szerint illetékes megyei kárrende­zési hivatalba. Ott 15 na­pon belül születik meg a jóváhagyó, vagy éppenség­gel elutasító végzés. Sztá­ADÓZÁS RÉSZLETRE Megpuhítjuk a szőrösszívűeket Az adótörvény egyik sar­kalatos pontja kimondja, hogy az adót a törvényben előírt időpontig ki kell fi­zetni. Magánszemélyek ese­tében ez a kitűzött időpont március 20. Aki eddig az időpontig nem fizeti be jö­vedelmi adóját, az állam­nak késedelmi díjat fi­zet, továbbá kockáztatja, hogy vagyona lefoglalásá­val hajtják be rajta tarto­zását. S noha olyan esetek­ről nemigen hallottunk, hogy valakinek elvitték a televízióját, mert nem fize­tett adót, a fenyegetés va­lóságos. A kérdés most már csak az, hogy mit tehet az, aki ilyen vagy olyan családi vagy üzleti okból képtelen leszurkolni azt a pénzt, amely adóívének utolsó rubrikájában megjelenik? Nos, a törvény szigorú, de nem méltánytalan vagy ke­gyetlen. Részletfizetési le­hetőséget, halasztási lehe­tőséget nyújt, s tulajdon­képpen azt is lehetővé te­szi, hogy méltányosságból csökkentsék az adóterhet. E kedvezményekhez per­sze csak akkor juthat hoz­zá a megszorult helyzet­ben lévő honfitárs, ha idő­ben figyelmezteti a hiva­talt szorult helyzetéről. Ez ugyan belekerül újabb 300 forintjába (ennyi a panasz­levél illetéke), de az első­fokú adóhatóság, azaz az adóhivatal megyei vagy vá­rosi kirendeltsége a meg­felelő időben, azaz március 20. előtt benyújtott részlet- fizetési kérelmet automati­kusan teljesíti, ha a tör­vény erre lehetőséget ad. A fizetésképtelenség elbí­rálása — különösen abban az esetben, ha a részletfi­zetési vagy halasztási ké­relmet a befizetési határ­idő után nyújtották be — meglehetősen körülmé­nyes. Idős, alacsony nyug­díjukból élő emberek, kis­korúak jelenléte a család­ban, vagy a gyerekek épít­kezése lehetnek olyan kö­rülmények, melyek ilyen esetekben is megpuhíthat­ják a szőrösszívű adóható­ságot. Általánosságban a rész­letfizetés vagy a halasztás olyankor érhető el, ha az adóköteles bizonyítani tud­ja, hogy családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el a minimálbér szint­jét. Más kérdés, fogas kér­dés, hogy érdemes-e adó­fizetést halasztani, vagy részletfizetést kérni, mely egyébként a törvény sze­rint legfeljebb 12 hónapra szólhat. Úgy tűnik, ebben a az évben még igen, mert az idei adóelszámolásnál érvényes jogszabály nem ír elő késedelmi pótlékot. 1992-től kezdve azonban már a halasztás és a rész­letfizetés is csak késedelmi pótlékkal engedélyezhető. Van egy kivételes eset — a méltányosság —, ami­kor nem halasztásról, ha­nem az adó összegének mérséklésről vagy teljes elengedéséről van szó. Ilyen döntést az adóhatóság ab­ban az esetben hozhat, ha a kifizetés vagy behajtás súlyosan megkérdőjelezi a* adófizető polgár megélhe­tését. Ezt az önkormányzat szociálpolitikai szakértői­nek kell megállapítani. Rékássy Zoltán M HUérhöl jön össze a torint Kivárni — türelemmel Amióta híre ment, hogy Végh István üzemében ha­marosan az új csarnok is működni kezd, a felvételre jelentkezők egymásnak adják a kilincset. Egyesek a szomszédos, mások a távolabbi településekről érkez­nek: valamennyien abban bízva, talán a jó hírű, fiatal taksonyi vállalkozónál biztos kenyerük lesz. — Mondhatom, az egyik legnehezebb feladat nemet mondani — magyarázza a Trend—Fix Kft. harminc­négy éves ügyvezető igaz­gatója —. különösen, ha lá­tom, jó szakmunkásról, és tisztességes emberről van szó. De egyetlen dolgozóval sem foglalkoztathatok töb­bet a szükségesnél, épp ez biztosítja a vállalkozás életképességét. Ez minden­nél szigorúbb törvény, olyan racionális elv, ame­lyet a saját érdekünkben kell követnünk. Végh Istvánt az eddigi vállalkozói gyakorlata ve­zette a következtetésre. Amikor „túlfutottak” a lét­ray doktor szerint ez utób­bira akkor kerül majd sor, ha a téesznek a földalapra készített tervezete ellenté­tes a kárpótlási törvény rendelkezéseivel. Előfor­dulhat az is, hogy a kár­rendezésben érdekelt felek egyike sem fogadja el a kárrendezési hivatal hatá­rozatát. Ilyen esetben a szövetkezet, az érdekegyez­tető fórum, vagy a részará­nyos földtulajdonosok kép­viselője fellebbezést nyújt­hat be az Országos Kár- rendezési és Kárpótlási Hi­vatalhoz. Még a hivatal jogerős határozatának: is van felülvizsgálati lehető­sége: bírósági úton lehet elérni a határozat meg­változtatását. A megyei kárrendezési hivatal vezetője végül szólt arról, hogy remélhetőleg si­kerül kialakítani az egyez­séget az érintettek között. Ugyanis, amennyiben a megállapodás meghiúsul, abban az esetben a káro­sultak nagy időveszteség­gel juthatnak a termőföld árveréséhez, a régóta várt földhöz. (gyócsi) számmal és a költségekkel, eredményeik is csökkentek. Volt idő megtanulni mind­ezt, hiszen 1984-ben kez­dődött az önállósulás tanu­lóideje. — Kilenc évet húztam le a dunavarsányi Petőfi Tsz- ben — meséli az ügyvezető —, majd bedolgozóként al­kalmazott a csepeli Duna Tsz. Eredetileg mezőgazda- sági gépszerelő a szakmám, de már itt targonca- és au­tódaru-javításokat . végez­tünk. Aztán — Horváth Ede példájára — jött egy nagy elbocsátási hullám, s miután mi is belekerül­tünk, így hat üzemvezető­vel kisszövetkezetet alakí­tottunk. Mindenki a maga műhelyében, de budapesti központtal dolgoztunk, ami­ről azonban kiderült: nem elég hatékony, sok a kötött­ségünk és magas a költsé­günk, úgyhogy különvál­tunk. Ekkor alapítottam tavaly január elsején — kifejezetten családi vállal­kozásban — a kft.-t, s mert az előző évben folyamato­san fejlesztettem, ehhez megvoltak a feltételek. Az eredeti műhelyt mindig bő­vítettem, s jelenleg hat mű­helyünk van, s tavaly fel­építettük az ezerötszáz négyzetméteres csarnokot. Huszonhárom alkalmazottal dolgozunk, de az új részleg indulásával ötvenre emel­kedik a létszámunk. Az impozáns épületegyüt­tes már messziről magára vonja a figyelmet. Hófehér falak, nagy terület, az ud­varon pedig a javításra vá­ró targoncák. A_kft. alapte­vékenysége ugyanis e mun­kagépek kis-, közép- és tel­jes felújítása, illetve szervi­zelésének biztosítása. Az egyik legnagyobb megren­delő a honvédség, de dol­goznak a Dunai Kőolajipari Vállalatnak s a főváros- Tüzépnek is. — Nem is hiszi, mekkora a konkurencia — mondja vállalkozó. — Csak itt a környéken öt komoly ja­vító volt, úgyhogy megtud­tuk. mit jelent a verseny. Mi az áraink miatt marad­tunk fenn, annyiért kíná­lom a szolgáltatást, ameny- nyit a piac elbír. Ugyanak­kor számítógéppel, s a mi­nimális létszámmal dolgo­zunk, s a járulékos költsé­geket igyekeztünk minimá­lisra csökkenteni. Ugyan­annyiért javítok, mint nyolc évvel ezelőtt, a maga­sabb díj oka a megemelke­dett anyagköltség. A má­sik tanulság, amit az évek során összegeztünk, hogy meg kell elégednünk a kis munkákkal is. Mindenütt kevés a pénz, ezért a cégek is a kevésbé költséges meg­oldásokat keresik. Erre is nyitottnak kell lennünk, hiszen a fillérekből gyűlik össze a forint. Az új üzemcsarnok már startra kész. Végh István és kollégái itt egy valóban merész vállalkozást kíván­nak megvalósítani: a Svájc­ban leszerelt és idetelepí­tett nagy pontosságú szer­számgépekkel — hatvan berendezés érkezett — nagy sorozatú forgácsolt alkatré­szeket gyártanak majd. A technológiát is a svájci LANDYS—GIR cégtől kap­ták, s majd termékkel fi­zetnek a gépekért. így a targoncajavító szolgáltató- részleg mellett termelő­egység is működni kezd, ami manapság eléggé ritka vállalkozás. — Mindenki kereskedni, adni és venni akar — véle­kedik az ügyvezető —, s persze gyorsan nagy hasz­not szerezni. Érthető, hi­szen ez az egyszerűbb. Mi azonban úgy gondoljuk, tartósan, hosszú távon kell terveznünk és gondolkod­nunk, ez pedig a gyártó­munka fejlesztésével lehet­séges. Vasvári Éva

Next

/
Thumbnails
Contents