Pest Megyei Hírlap, 1992. február (36. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-10 / 34. szám
Hä rom művész Megyei elődöntő Cegléden Újabb forduló Aszódon Szombaton a ceglédi Károlyi Mihály Keresdelemi Szakközépiskolában kifogástalan szervezéssel rendezték meg az országos Petőfi vers- és prózamondóverseny megyei elődöntőjét. Az ország valamennyi középiskolájából mintegy ezerötszázan jelentkeztek. A ceglédi elődöntőn — az influenzajárvány ellenére — népes sereglet, hatvan fiatal lépett a zsűri és a közönség elé. A monstre, csaknem ötórás verseny résztvevőit két harmincas csoportba sorolták be. Mindenki szabadon választott verset adott elő. Tíz-tíz szavaló jutott tovább. Majd mind a húszán Petőfi Világosságot című költeményét A közoktatási törvénytervezet volt a téma azon a fórumon, melyet Szobon, a polgármesteri hivatal tanácstermében rendeztek meg az elmúlt héten. A szép számban megjelent hallgatóságnak dr. Kálmán Attila művelődésügyi államtitkár tartott átfogó tájékoztatót, Elöljáróban arról szólt, milyen örökséget vett át a tárca. Elmondotta, az elmúlt negyven esztendőből divat manapság a rosszat kiemelni, összességében a kép valóban negatív — de ez oktatás terén volt néhány pozitívum is. Ehhez sorolta a nyolcosztályos általános iskolák kiépülését, azt, hogy felsőfokú intézményekben szerezhettek képesítést az óvónők és tanítók, valamint azt, hogy épült néhány iskola. A kérdés az, hogy ennyi elegendő volt-e. Ezután a hiányosságokat torolta fel a művelődésügyi államtitkár. A többi között fi pedagógustársadalom megítélésének romlását, a tudás iránti igény és megbecsülés, a család, az egyház szerepének csökkenését fiz oktatásban, nevelésben. Uniformizált volt a tananyag, s a felülről elrendelt tanügy-igazgatási intézkedések megvalósítása elmaradt TORNATERMEK ÉPÜLHETNEK — Lényegében — mondotta dr. Kálmán Attila — a közoktatás stratégiai ágasat, a legjobb gazdaságpolitika, de ettől még nem lesz több pénz erre a célra. Az ország helyzetétől nem lehet független a közoktatás helyzete. Az állam szerepe megváltozott. Most a parlament csak törvényeket hoz, a minisztérium szakmai segítséget nyújt, az iskolák az önkormányzatokhoz kerültek. A kezdeményezések már nem jönnek .fentről”. Szólt a működési feltételekről, s arról, milyen eredményeket sikerült elérnie a művelődési tárcának. így fiz orosztanárok átképzésére, Intenzív továbbképzésekre sikerült bizonyos ösz- szegeket kapniuk, de ide sorolta azt a lehetőséget is, hogy azon iskolákban, ahol nem volt tornaterem, az építéséhez szükséges pénz negyven százalékát pályázat útján elnyerhetik az intézmények, akkor, ha a többi részt fizeti az önkormányzat. Ez egy ötéves program, így kívánnak segíteni azon a helyzeten, hogy sok helyütt nincs hol megoldani a gyermekek testnevelését. A közoktatási törvény tervezetéről részletesen tájékoztatta a jelenlevőket. Elmondotta, elsőként egy koncepció készült, melyet véleményekkel bővítettek. Majd más szakértőket is bevonva, állt össze a törvénytervezet, mely igyekezett figyelembe venni az európai és a házai sajátosságokat. Végül ezt bocsátották vitára, várva a pedagógusok javaslatait, ötleteit. 6 <J€Man Képek a Dunakanyarból Három művész szeretné eljuttatni a művészetbarátok otthonaiba alkotásait, ezért az Erdélyi Gyülekezet Galériájában február 16-án, vasárnap 11 órakor kiállításon mutatkoznak be. Mizser Pál, a Pest megyei Dunakanyarban élő művész olajfestményeit spirituális tájképfestészetnek nevezhetjük. Emberpár néz szembe a végtelen tenger és ég titkaival. A létezés kemény szikláiról távolba tekintő ember előtt a tájképfestészet nyelvén megfogalmazott reménység fénylik. Depresszió ellen orvosságként ható, gyógyító hatású művek. Papp Gábor tizenöt nagyméretű olajfestményének összefoglaló témája: templomok az antik tájban. A görög civilizáció romjai közt emelkedő kupolás templomok transzcendens harmóniát sugallnak, a napsütötte terrakottaházak, sikátorok mögül a kék Iskolabővítés Budakeszin. Az általános iskola bővítését a téli időszakban is végzik a Földgép Vállalat munkásai. A mintegy 100 millió forintos beruházásban 16 tanterem épül a Ivnáb János utcában, amely a szeptemberi tanévkezdésre elkészül. (Vimola Károly felvétele) mondották el. Közülük nyolcán jutottak tovább a középdöntőbe. Utóbbit öt helyszínen, február végén bonyolítják le. Dr. Asztalos István, a Petőfi Társaság elnökségi tagja elégedetten szólt a verseny színvonaláról. Majd oklevelet és ajándékot adott át valamennyi indulónak. A február 29-i aszódi középdöntőn — amit a Pod- maniczki-kastélyban rendeznek még — Szolnok- Jász-Kiskun, Fejér, Heves, Nógrád legjobbjai mellett Pest megyét a következők képviselhetik az elért pontszámok alapján:- 1. Lovas Judit (Nagyká- ta, Damjanich-gimnázium), 2. Hajdú Bernadett (Pécel, Ráday-gimnázium), 3. Farkas Hermina (Cegléd, Károlyi Mihály Kereskedelmi Szakközépiskola), 4. Oroszki Hajnalka (Vác, I. Géza Király Közgazdasági Szak- középiskola), 5. Józsa Anikó (Öcsa, Bolyai-gimná- zium), 6. 'Vege Antal (Nagykőrös, Arany-gimnázium), 7. Jávor Balázs, 8. Tóth Csaba (mindkettő Szentendre, ferences gimnázium). Az országos döntő március 15-én Gödöllőn lesz. F. F. Pályaválasztóknak Új képzési formák A Miskolci Egyetem Bányamérnök! Kara a hagyományos bányászati, flui- dumbányászati és műszaki földtudományi szakokon kívül előkészítés-technikai mérnöki és környezetmérnöki szakot is indít az 1992-ben kezdődő tanévben. A két új szakhoz az egyetem Bányamérnöki Kara megkapta a Művelődési és Közoktatási Minisztérium engedélyét. A bányászati szak a későbbiekben geotechnológiai szakként fog működni. Mint azt Somosvári Zsolt, a kar dékánja a sajtótájékoztatóján elmondta: a struktúraváltást egyrészt a hagyományos képzésű mérnökök iránti igény csökkenése, másrészt a világszinten és Nyugat-Európában is egyre jobban domináló új szakemberképzési formák tették szükségessé. A hagyományos bányászati szakok iránti érdeklődés csökkenését jól mutatja, hogy míg 1988-ban mintegy 100 hallgató szerzett diplomát a karon, ebben az évben előreláthatóan csupán hatvanan fejezik be a három szakon tanulmányaikat. Az előkészítés-technikai mérnöki szakon végzettek a tizedik félév végére az ásvány-előkészítési és anyagkezelési eljárások, közöttük a kommunális- huliadék-anyagok kezelésének és újrahasznosításának szakértői lesznek, foglalkoznak továbbá a víz- és levegőtisztítási módozatokkal. Ismét kelendőek a versek Kicsi hely, gazdag program A pilisborosjenői művelődési ház alaposan „összement” a falu önállóvá válása óta. A helyi önkormányzat, más lehetőség híján, ideiglenesen elfoglalta az épület emeleti helyiségeinek nagy részét. Ha nehezebb is a szervezés, a művelődési ház megbízott igazgatója, Be- reczkiné Szendrey Éva szép számmal kínál programokat az érdeklődőknek. Minden korosztály talál magának itt klubot, tanfolyamot, szakkört. A gyerekek számára ott a Lutra-klub és az óvodástorna. a tiniket diszkó és ifjúsági klub várja, a fiatalasszonyok a kismarn»klubban beszélhetik meg gyermekgondozási problémáikat, tornázhatnak., kozmetikai tanácsokat kérhetnek. Az igazgatónő, aki maga is két gyerek édesanyja, és tudja, milyen gond a gyerekek elhelyezése, arról is gondoskodik, hogy legyen, aki vigyázzon a csöppségekre, míg a mamák a klubban tartózkodnak. Az idősebbek a nyugdí- jasklubban találkozhatnak. Aki szeret énekelni, hétfőnként dalolhat a népzenei szakkörben, vagy a nemzetiségi dalkörben. A rohamosan felfelé kúszó árak miatt egyre népszerűbb a bolhapiac, melyet minden hónap első szombatján tartanak. A tízezer kötetes könyvtár heti 4 órát tart nyitva, mivel helyszűke miatt ott kapott helyet a zongora- és nyelvtanfolyam, valamint a nyugdíjasklub. A rövid nyitva tartás ellenére sok az olvasó, és — az önkormányzat jóvoltából szépen — gyarapszik a könyvtár. Az olvasótábor 90 százalékát nyugdíjasok és gyerekek teszik ki. Az idősebb korosztály főleg az útleírásokat és krimiket, a gyerekek elsősorban a meséket kedvelik. A versek is egyre kelendőbbek mostanában, hála az igazgatónő (aki egyszemélyben könyvtáros is) könyvtári óráinak. Minden alkalommal felolvas egy-egy verset, és verskereső feladatokat ad a gyerekeknek. Tavaly három pályázatot nyert a művelődési ház, hasonló sikersorozatnak az idén is örülnének. Míg a ház dolgozói mindent elkövetnek, hogy a lehető leggazdagabb programot biztosítsák a falu lakóinak, addig néhányan anyagi gazdagságukat akarják itt megalapozni, s hol egy tévét, hol egy videót emelnek el. A tavalyi betörés tettese, akit sikerült elfogni, azzal védekezett, hogy boltot akart nyitni, de nem volt alaptőkéje. Egy hónapja ismeretlen tettesek a videót lopták el, még aznap éjjel, amikor indult a videoldub. Egyelőre nem tudni, hogy ők miben szenvednek hiányt — az erkölcsi érzéken kívül. A bizalomnak vége, rácsokat, biztonsági zárakat, riasztóberendezéseket kell felszerelni a kultúra házára. Pedig nem illik rá! Mert nyitottan szép. cr—ed száz változatában üzen a Földközi-tenger. Szalag Lajos, a hazánkba visszatelepült, nemzetközi hírű művész is különböző grafikáit ajánlotta fel az erdélyi rászorultak javára. A sorszámozott, szignált grafikák Istenről, a szerelemről, az 56-os magyar forradalomról, az európai és magyar kultúra nagy témáiról szólnak. Az Erdélyi Gyülekezet a bevétel teljes összegét a Magyarországon tanuló erdélyi diákok és a hozzánk forduló szegény- sorsú betegek gyógyszerszámláinak egyenlítésére fordítja. A kiálltás a megnyitó napján délután 4 óráig lesz nyitva. A következő hetekben minden munkanapon délelőtt 10-től délután 4 óráig. A kiválasztott művek azonnal elvihetők, minimális előleggel és húsz hónapi kamatmentes részletre. A kiállítás helye: Budapest, XIV., Thököly u. 44. II. em. 4/a. Telefonérdeklődés: 141-6602. A pedagoguskepzesrol, az igazgatóválasztásról, az egyházi iskolákról, a művészeti oktatásról, a nemzeti és etnikai kisebbségek értékeit védő intézkedésekről, a bérezésről is beszélt dr. Kálmán Attila. Azokról a kérdésekről tehát, melyek foglalkoztatják a pedagógusokat. Az előadás után, a jelenlevők — a környék kisebb-nagyobb településeinek tanárai, óvónői — néhány javaslatai tettek a tervezettel kapcsolatban. Vagy választ vártak olyan kérdésekre, mely számukra nem tűnt egvér- telműnek. Igen jó hangulatú beszélgetés alakult ki, s úgy tűnt, sokakban tisztázódtak a tervezet elképzelései. J. Szabó Irén A terv ötéves kortól tizenhat évig határozza meg a tankötelezettséget. Ez azt jelenti, hogy a gyermekeknek jobb, ha már az óvodában megismerkednek a közösségi élettel, s kialakul alkalmazkodóképességük. MÁS A KORHATÁR Nem kívánják „iskolásíta- ni” az óvodát. Egyszerűen arról van szó, hogy iskola- kezdés előtt legyen valamilyen felkészültsége a gyermeknek egy új elvárás teljesítéséről. A másik korhatár meghúzása azért volt szükséges, mert a tapasztalatok szerint a tizennégy évesek még nem tudnak pályát választani. így fordult elő az, hogy a szakmunkásképző iskola elvégzése után nem a tanult szakmájukban helyezkedtek el a fiatalok, vagy az, hogy sokan lemorzsolódtak a középiskolákban, gimnáziumokban, s nem jutottak el az érettségiig. Ezen szeretnének változtatni úgy, hogy kitolják a pályaválasztás idejét. A nemzeti alaptantervről szólva a művelődésügyi államtitkár kifejtette, ez egy keret, melyben időre bontva az elsajátítandó ismeret- anyagok, a kialakítandó képességek és attitűdök fogalmazódnak meg. Lesznek központilag kidolgozott minták, s a tanár dönthet, melyiket választja. Arra is lehetősége van, hogy maga készítsen terveket, de ezt meg kell beszélnie, hiszen nagy eltérések nem tennének jót. Figyelni kell a pedagógus szabadságára, de a szülő, a gyerek jogait is szem előtt kell tartani — hangsúlyozta. SZÜKSÉG VAN RÁ Az iskolaszékről is szó esett. Ez — az államtitkár szerint — az iskolát képviseli a társadalom felé, az iskola felé pedig a társadalmat, Szükség van rá, de nem kötelező a felállítása. ISKOLA ÉS TÁRSADALOM Szakmai segítség tanárnak, diáknak
