Pest Megyei Hírlap, 1992. február (36. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-10 / 34. szám
BÉNÍTÓ, SZŰK KERESZTMETSZET Ütközőpontban az MO-s BiSBESZEM -mmSÍ TSÉS SZENTENDRÉN Cél a lakosság kiszolgálása Szentendrén a városgazdálkodási vállalat épületében nyílt meg a Díjbeszedő Vállalat új kirendeltsége, ahol Szentendrének és környékének közel 80 ezer fogyasztóját kívánják kiszolgálni. Az új központ a Váci úti kirendeltség munkáját veszi át, Visegrádtól Nagykovácsiig 22 település tartozik hozzájuk. Lakosság igényét elégítik ki, hiszen sokan kifogásolták, h'ögy 300-400 Ft-ba és sok időbe kerül, míg egy-egy reklamáció vagy díjbefizetés miatt elutaznak a XIII. kerületbe. A változásról ugyan folyamatosan tájékoztatták a lakosságot, de tudják, hogy mégsem lesz zökkenőmentes az átállás. Még jó ideig folyamatosan a Váci úton is fogadják az ügyfeleket, de a dokumentáció és az irattár átkerült Szentendrére. Pilisvörösvár és környékének lakói átmenetileg hátrányos helyzetbe kerültek, nekik ugyanis köny- nyebben megközelíthető volt a Váci út (11 község tartozik ide 23 ezer fogyasztóval), de a vállalat ígérete szerint az ő ügyüket rövid időn belül rendezik, ki fogják ezeket a településeket venni a szentendrei körzetből. Szeretnének gyorsabban pénzhez jutni. Míg korábban csak ezrelékben volt mérhető a hátralék, addig most 4,5 százalék. Tervezik, hogy a notórius nem fizetőknek olyan órát szerelnek fel, amely érmével működik, csak akkor használhatják az áramot, ha megveszik az érmét. A megnyitón jelen volt a Díjbeszedő Vállalat legnagyobb megbízójának, az Elektromos Műveknek a képviselője is, Szemes Béla főosztályvezető, aki elmondta, korábban a lakossággal szemben toleránsab- bak voltak, de decemberre úgy felgyülemlett az adósság, hogy most már több mint 500 millió forinttal tartozik nekik Budapest és Pest megye. Ezért drasztikusabb eszközökhöz kell nyúlniuk, most már egy hónap után ki fogják kapcsolni az áramot azoknál, akik nem fizetnek. Megtudtuk még, hogy a fővárosban a Baross téren, az Elektromos Művek bemutatótermében február 1- jén nyílt meg egy irodája a Díjbeszedő Vállalatnak, amely hosszított nyitvatartási időben (hétköznap 8— 18-ig, szombaton 8—-12-ig) kiszolgálja nemcsak Budapest kerületeinek, de a Díjbeszedő Vállalathoz tartozó összes Pest megyei településnek a lakóit — itt bárki befizetheti számláját. Halász Csilla Tovább gyűrűzik az MO-s körgyűrű körül támadt hullámverés. A számos környezetvédelmi egyesülést, intézményt és a lakosság érdeklődő rétegeit tömörítő Levegő Munkacsoport most tanulmányt készített az MO-s helyzetéről. Ismeretes, hogy a gyűrű déli szakasza jelentős világbanki támogatással épült. A kész szelvényt több mint egy éve átadták a forgalomnak, ugyanakkor — a Levegő Munkacsoport megállapítása szerint — többcélú hasznosítása elmaradt. Az elmaradás azt jelenti, folytatja a tanulmány, hogy a szelvény átadásával egy időben nem épültek ki a fővárosi úthálózat csatlakozó peremkapcsolatai. Ezekre azért lenne égetően szükség, hogy az egyébként nagy áteresztőképességű MO-s majdani autóutat a dél-budai.közúti csőd csökkentésére — esetleg megszüntetésére — felhasználhassák. A peremkapcsolat kiépítése és bővítése részben a Belső-Budaörsi út— Nagyszőlőst út—Bocskai út—Kosztolányi Dezső tér— Schönherz Zoltán út—Pe- tőfi-híd—Ferenc körút— Üllői út vonalának és környékének bővítését, ki- és átépítését jelentené. A Levegő Munkacsoport az MO-s átadott szelvényéről megállapította, hogy azt nem a várakozásnak megfelelő számú gépkocsi és kamion veszi igénybe, forgalma gyér. Az okok elemzésénél kiderült, hogy ennek nem kizárólag az az oka, hogy a hozzá csatlakozó közlekedési utakat nem építették meg, illetve a már meglevőket nem építették át, hanem az is: az MO-s forgalmi útjelző tábláit rendszertelenül, itt-ott ész- szerűtlenül és a szükségesnél kevesebb helyen állították föl az út mentén. A Levegő Munkacsoport tényfeltáró elemzése, amely Molnár István mérnök vezetésével készült, ezek mögött „nem pénzügyi, hanem jószándéki hiányosságokat” vél felfedezni, azaz „rájátszást a lágymányosi új híd kierőszakolására”. Az M0-shoz csatlakozó harmadik hiányzó láncszem a jelentés szerint a Péter- majori út kiépítése. Ebbe ugyan belefogtak, de később megszüntették. Ezáltal Pestimre, Gyál, Vecsés és még néhány környező település formailag hátrányos helyzetbe került, mert az MO-st csak kerülőút révén használhatják. Ugyanakkor kétségtelen vívmányként könyveli el a munkacsoport, hogy többéves vita után, de mégiscsak elkészült a lakihegyi csomópont, amellyel a Csepel, Érd, Nagytétény, Budafok és környéke közötti kapcsolat megteremtődött. Szintén az MO-s és a főváros kapcsolatát erősíti a BKV 138-as jelzésű új járata, amely a csepeli és a budafoki városközpontot köti össze. A Levegő Munkacsoport ugyanakkor kevésbé szerencsésnek és hasznosnak ítéli a tervezett új budafok—hárosi kétszer egy nyomsávos felüljáró építését. Egyrészt azért vannak vele kapcsolatban fenntartásai, mert ennek költsége egy 10—15 kilométeres peremkerületi út építésének — pontosabban burkolata építésének — költségeivel azonos nagyságrendű, hanem azért is, mert az új felüljáró Budafok belvárosának máris nagy közlekedési zsúfoltságát tovább növelné részben a személygépkocsi-, részben a kamionforgalom bővülésével. Az M0-shoz csatlakozó mindössze 4 kilométeres útépítés itt is jelentősen tehermentesítette volna Budafok belvárosának forgalmát. Különböző elképzelések ütköznek össze az MO-s kapcsán. A kormány által képviselt és elfogadott nézetekkel a Levegő Munka- csoport nem minden ponton ért egyet. Vitájuk bárhogy is ér véget, a munka- csoport érveire, észrevételeire mindenképpen érdemes odafigyelniük a kormány szakembereinek is, hiszen az MO-s esetében többről van szó. mint a főváros déli részének közlekedési gondjairól. Ha a teljes körgyűrű elkészül, amely attól fogva autóút lesz, az nemcsak Pest megye, hanem az egész Nyu- gat-Dunántúl, sőt az Ausztrián át a Délvidékig terjedő nemzetközi forgalmat is alapvetően befolyásolja majd. K. K. Alsónémcdi határában csatlakozik az M0-s és az M5-ÖS. Az útburkolati jeleket ugyan buzgón festik, ám a hiányzó forgalmi táblák még váratnak magukra. (Hancsovszki János felv.) A SASAD-ÜGY Előzetes egy sorozathoz Fenemód kicsi ez az ország. Elég egy jelentéktelen helyi ügy, s Berettyóújfalutól Csapig, Jászberénytől Mohácsig erről beszél mindenki. Igaz, ehhez a -médiák is hozzájárulnak. A kis ügyekből is országos kázust kreálnak. A visszatérő ügyekről már nem is beszélve, melyek főszereplőinek nevét többször nyomtatják ki, mint egy országelső íróét, többet látni a képernyőn, mint egy befutott színészt. Persze ebben nemcsak a médiák a ludasok. Megfigyeltem, egy-egy ügy, botrány idején megnő a szerkesztőségek postája, jönnek a levelek. Ezek tartalma aszerint változik, hogy a statisztéria milyen irányban érdekelt. Vagy menynyire sikerült manipulálni. A manipulálást többféleképpen lehet művelni. Mindenekelőtt anyagi eszközökkel. De ismert a joviális rábeszélés, a mindent és mindenkit lehengerlő erély, a vaskos arrogancia, vagy — ritkább esetekben — a megfélemlítés módszere. Ez utóbbi a legveszélyesebb, a törvény is bünteti. Viszont ezt a legnehezebb bizonyítani. A félelemkeltő nem személyesen lép fel, elvégzik helyette a sameszok, a felkért vagy kéretlen szimpatizánsok, akiket egyazon cél vezérel. Ilyenkor jönnek a névtelen levelek, telefonhívások, a nyílt és burkolt fenyegetések. A Sasad-ügy kapcsán tavaly egyik fiatal kolléganőm írt néhány dolgozatot. A tsz-ből rt.-vé való átalakulásról. Ezt követően megszaporodtak a telefon- hívások. A hívók által használt minősítések felértek a becsületsértés magasiskolájával. A nyomdafesWége a sxupertifkosságnak Gyökeresen új tisztképzés Még 1990 végén született az a miniszteri határozat, amely a katonai tanintézeti képzés teljes korszerűsítését rendelte el. Ennek megvalósulásáról tartott sajtó- tájékoztatót a Bolyai János Katonai Műszaki Főiskolán dr. Angyal Ferenc ezredes, tanintézeti főnök és dr. Farkas Tivadar mérnök ezredes, főiskola-parancsnok. A változásokat az új társadalmi berendezkedés és az eddigi oktatás gyenge színvonala tette indokolttá, kezdte bevezetőjében Angyal ezredes. Visszatérünk főiskolánkon a 4 éves képzésre, de követelményrendszerünkben is a polgári műszaki főiskolák gyakorlatát követjük. A velük való együttműködés gyümölcse a Budapesti Politechnikum: négy budapesti műszaki főiskola és a Bolyai szövetsége. Felvételi időszakban kölcsönös átirányítással segíthetünk a pályaválasztók gondjain. A felvételire való jelentkezésnek most már alapvető feltétele a középiskolai érettségi bizonyítvány is. Nemcsak a felső szintű oktatás korszerűsítésére törekszünk, hét katonai szakközépiskolánkban a következő évtől 5 év lesz a képzés időtartama. Szeptemberben két katonai gimnázium is megnyitja kapuit Győrben és Egerben. A múlt évben főiskoláink 336 helyére több mint kétszeres volt a túljelentkezés, ennek ellenére nem töltöttünk be minden helyet. A jelentkezők tudásszintűé matematikából és fizikából ugyanis nem volt megfelelő. Sajnos kevesen beszélnek nyugati nyelveket, így a külföldi továbbképzés egyelőre kevesek kiváltsága. Farkas ezredes a jelentkezések számát kevesellte, s okát abban látta, hogy az oktatásban, illetve a hadseregben eddig történt változásokról csak kevesen tudnak. Arról például, hogy a tananyag egyötödét általános ismeretek teszik ki: nyelv- oktatás, történelmi ismeretek, vallástörténet slb. A felvételi rendszer megfelel a polgári iskolákban elfogadottnak. A középiskolából hozható 60 pont mellé itt is 60 az elérhető legmagasabb. A felvételi vizsga ismeret- szint-felmérésből (a választott szaknak megfelelő tárgyakból). beszélgetésből, fizikai felmérésből áll. Középiskolában szerzett nyelv- ismeret pluszpontot jelent. A vizsgát megelőzően, a tavasz folyamán a jelentkezőknek egészségügyi és pszichológiai alkalmassági vizsgán kell megfelelniük. A továbbiakban a tisztikar és a polgárság új viszonyát elemezte a főiskola parancsnoka. Elmondta, vége az eddigi kötelező titkolózásnak, mindenkivel szemben nyitottá szeretnének válni, változtatva ezzel a róluk kialakult kedvezőtlen képen. Ennek bizonyítéka a mai tájékoztató, valamint az ezt követő bemutató is. Ezekbe az oktatókabinetekbe ugyanis újságíró eddig nem tehette be a lábát. S valóban, történelmi pillanatnak nevezhettük, mikor beléptünk a hatalmas termekbe, ahol kis hatótávolságú honi és csapatlégvédelmi rakétákat, valamint radarokat és egyéb berendezéseket csodálhattunk közelről, „működés közben”. Mocsonoky Gábor téket mindenesetre nem tűrik. Van egy másik ismerősöm is, aki életének húsz évét tette fel a Sasad „oltárára”. Elkövette azt a dőreséget, hogy a vezetéssel kapcsolatos nemtetszéseit szóban, majd írásban juttatta kifejezésre. Alighogy az újságcikk megjelent, elküldték nyugdíjba. Öt is, a helyettesét is. De ezzel az ügy még nem záródott le, azóta is hívogatják telefonon, szidják, életveszélyes fenyegetéseket adresszálnak a részére. Ha már benne vagyok, kór volna a körzet ország- gyűlési képviselőjét kihagyni a megfenyegetettek sorából. Aki úgyszintén tengelyt akasztott a Sasad-ve- zetéssel. (Félreértések elkerülése végett : nem azt állítom, hogy a vezetők részéről történtek próbálkozások a megfélemlítésre.) Ez az ember vette a bátorságot, hogy felvilágosítsa a tagságot, mondván, nem olyan szép az rt.-menyasszony, mint amilyennek mondják. Fellépését — többek között — két levéllel díjazták. Az egyiket Antall József miniszterelnökhöz, a másikat Boross Péter belügyminiszterhez címezték. A levelek szövege ugyanaz volt, mindkettő alkotmányellenes magatartással, pártállami agi- tációs módszerek alkalmazásával vádolta a képviselőt. A leveleket Mihalik László tsz-elnök, rt.-vezér- igazgató (mór én sem tudom, milyen titulus illeti) írta. Igazságkereső sorozatomat a Jávor Károly képviselővel készített interjúval kezdem, de írásaimban helyet kap mindkét tábor véleménye. Amikor belevágtam ebbe a munkába, jóakaróim figyelmeztettek, vigyázzak, mert darázsfészekbe nyúlok, megüthetem a bokámat. Egyikük eszembe juttatta azt a kis csevelyt is, mely egy közös börtönlátogatásunk során hangzott el. Egy elítélt röhögve mondta: uraim, mindenkinek van itt egy téglája. Még valami: a lakásomon nincs telefon, névtelen telefonálók hívását a szerkesztőségbe várom. Matula Gy. Oszkár
