Pest Megyei Hírlap, 1992. február (36. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-10 / 34. szám
Csökken ax állami Várhatók-e bankcsődök Bős—Nagymaros Nincsenek űj érvek Kissé meglepően hangzott Bőd Péter Ákosnak, a Magyar Nemzeti Bank nemrégiben kinevezett elnökének az a bejelentése: nem elképzelhetetlen, hogy az idén bankcsődre is sor kerül. Ezt azzal kapcsolatban mondta az MNB első számú embere, hogy a verseny élesedésével, a feltételek szigorodásával párhuzamosan a vállalkozások közül nem mindenki fog boldogulni és a bankok helyzete sem lesz köny- nyebb. Alap: a bizalom A pénzintézeteket azonban nem lehet ugyanabba a kategóriába sorolni, mint a többi vállalkozást. Működésük ugyanis egy nagyon fontos szubjektív tényezőn is alapszik, ez pedig a lakosság, a befektetők bizalma. S ha ez a bizalom megrendül, nagyon könnyen azok a bankok is nehéz helyzetbe kerülhetnek, amelyek példaszerűen működnek, betartják az előírásokat, óvatosan helyezik ki forrásaikat. Volt már erre példa a történelemben, és ez a magyarázata annak, hogy a fejlett világban a bankok működésével kapcsolatban kiterjedt védelmi intézkedéseket hoztak. Többek között ez a magyarázata annak, hogy amikor Kupa Mihály pénzügyminiszter ezzel kapcsolatban kifejtette véleményét, sokkal óvatosabban fogalmazott, mint a jegybank elnöke. Ugyan ő sem zárta ki a lehetőséget, ám azt hangsúlyozta, hogy egy újonnan kiépített piacgazdaságnak nagyon rosszat tennének a bankcsődök. Az államnak, a kormánynak pedig nem szabad engedni, hogy a bankok fizetésképtelenné váljanak. A bankrendszer szempontjából a legfontosabb pénzintézetek azok a nagy kereskedelmi bankok, amelyek a 80-as évek végén a Magyar Nemzeti Bankból váltak ki, s amelyeket az állam meglehetősen szegényen bocsátott útjukra. Ezek ellenőrzik lényegében a magyar gazdaság 80-90 százalékát. Jelentős löszben, 30-45 százalékban állami tulajdonban vannak, így eddig különösebb gondot nem okozott az, hogy tartalékaik — működésükhöz, kihelyezett forrásaikhoz képest — csekélyek voltak. Mindenki tudta, hogy a pénzintézetek mögött ott áll az állam, a költségvetés, s ha baj van, akkor segít. Ám a január elsejétől életbe lépett pénzintézeti törvény új helyzetet teremtett. Ez a törvény ugyanis európai normákat alkalmaz Magyarországon is, s köteCsokorha ggísjfoffék Közérthető adótanácsok Csokorba gyűjtötték a Földművelésügyi Minisztérium szakemberei az adózási és támogatási rendszer főbb jellemzőit, a társadalombiztosítási kötelezettségeket, továbbá a legfontosabb jogszabályokat, hogy segítsék a mezőgazdasági tevékenységet folytató termelőket eligazodni e kérdésben. Az összefoglaló, amely mintegy 70 oldalas, a jogi nyelvezet helyett közérthetően fogalmazza meg azokat a legfontosabb kérdéseket, amelyek a mezőgazdaság speciális helyzete miatt közérdeklődésre tarthatnak számot a termelők körében. A tájékoztatót eljuttatják a megyei földművelésügyi hivataloknak is. VILLANÓFÉNY PIHENŐ Eldönthetetlen a fel-fellángoló vita, vajon az előnyök avagy a hátrányok nyomnak többet a latban akkor, amikor egy-egy település (már amelyik érintett ebben) azt mérlegeli, vajon nyer avagy veszít az üdülőt építőkkel, birtoklókkal. A vita azért eldönthetetlen, mert a felek nem közös nézőpontról szemlélődnek, hanem ki-ki a maga sajátos szemszögéből; csakis előnyöket óhajtva. Ilyen helyzet persze nincsen. A valamit valami fejében köznapi igazsága ebben az esetben is érvényes. Ilyen kétségekkel körítve kellene hallgatnom némely településen a polgármesteri hivatal szakemberének a szavait, ami szerint népszerűségük nem csökken, továbbra is építenek .üdülőket az itt pihenni akarók, elsősorban fővárosi lakosok. Valóban nagy a vonzereje a megye jó néhány településének, a közhiedelemmel ellentétben nemcsak a Duna mentén, hanem például a hegyvidéken úgyszintén. A formális logika szerint azt hihetnék, a pihenő ember nem törődik a település gondjaival, ám a gyakorlat rácáfol a hiedelemre. Sorra hallani a híreket üdülőhelyi . egyesületek, üdülőtulajdonosi szervezetek (érdekvédelmi szervezetek) megalakításáról, s persze, kemény vitákról is, kit milyen jogok illetnek meg, kit milyen kötelezettségek terhelnek. Egyvalami bizonyos: ügyetlen az az önkormányzat, amely ráfizet a pihenő emberre, mert nem találja meg a közös érdekeltség csomópontjait. . , Elgondolkoztató a tény, ami szerint tavaly az országban tető alá hozott üdülőknek a harminc százalékát itt a megyében építették meg. Olyan arány ez, amelyhez még csak megközelítően hasonlót sem tud más megye felmutatni. Az okok között vélhetően döntővé lépett elő a közlekedés költsége, azaz várhatóan tovább növekszik az igény üdülőépítések iránt a megyében. Elhárítani? Lehetetlen és értelmetlen, Okosan felkészülni rá: közös haszon lehet belőle. (M) lezi az államot arra, hogy 25 százaléknál nagyobb részesedését értékesítse. Mindez azt jelenti, hogy a stabil állami háttér fokozatosan megszűnik, a bankoknak mindinkább saját lábukra kell állni. Még inkább így van ez azoknál a pénzintézeteknél, amelyeknél az állami részesedés elsősorban közvetve jelentkezett úgy, hogy a részvényesek zömében állami vállalatok voltak. Szegény bankok Az új normákhoz való alkalmazkodás egyáltalán nem lesz egyszerű. Az idén várhatóan lényegesen lecsökken a részvényeseknek fizetett osztalék, s a költségvetés is jóval kevesebb adót tud elvonni a pénzintézetektől. Ennek pedig elsősorban az a magyarázata, hogy a bankjövedelmek nagy részét a tartalékok erőteljes növelésére fogják fordítani. Kiderült ugyanis, hogy a korábban gazdagnak hitt bankok az új feltételek közepette meglehetősen szegények. Az is elképzelhető, hogy lényegesen kevesebbet fognak fordítani alapítványok finanszírozására, a művészet, a sport támogatására, legalábbis ebben az átmeneti időszakban. Azt persze ma még nem tudni, hogy a helyzet menynyire válhat komollyá. Szükség lesz-e állami beavatkozásra egv-egy pénzintézet fizetőképességének fenntartásához? A költség- vetés ugyanis erre nincs felkészülve, ám valószínűleg nehéz helyzetben — Kupa Mihály nyilatkozatát ismerve — a kormány megsegítené a bankokat továbbra is. nehogy sorozatos bankcsődök kialakulása ve- szélvbe sodorja az egész gazdaságot. SSaiogaioti lépés Mindeneseire a privatizáció nem véletlenül került napirendre ezeknél a pénzintézeteknél sem. Eddig ugyanis a vezetés halogatta ezt a lépést, ám ma már látszik, hogv a pénzintézetek többségénél pótlólagos tőkeinjekcióra van szükség. Mivel a költségvetés nem sokat tehet ebben az ügyben, így a szükséges pénzt a bankokban lévő állami részvények egy részének értékesítésével, pénzintézeti üzletrészek külföldieknek történő eladásával kívánják előteremteni. P. F. (Folytatás az 1. oldalról.) A magyar kormánydelegáció a későbbi tárgyaláson ezeket az elveket kívánta érvényesíteni, vállalta az egyes megoldási változatok közös vizsgálatát, független nemzetközi szakértők bevonását. Ragaszkodott viszont a környezetvédelmi bizottságok közös nyilatkozatában, a csehszlovák fél által is aláírt elvhez, miszerint a vizsgálatok idején a vízlépcső további építése ne idézzen elő kész helyzetet. Ezen a kormányszintű megbeszélésen a csehszlovák tárgyalódelegáció — a parlamenti bizottságok közös nyilatkozatával ellentétesen — arra sem volt hajlandó, hogy elfogadja az államközi szerződéstől eltérő munkák felfüggesztését a közös vizsgálatok idejére. Végső soron ezt az álláspontot fejezték ki a szomszédos ország kormányzati és parlamenti vezetőinek levelei, majd erről az elhatározásról győződhetett meg a magyar fél Alexander Dubcek látogatása során is. Szabad György házelnök az Alexander Dubcekkel folytatott tárgyaláson felvetette azt a lehetőséget, hogy a két kormányzat még februárban kezdje meg a tudományos, technikai vizsgálatok előkészítését és ugyanakkor a szomszédos országban függesszék fel a munkákat. A cseh és szlovák szövetségi gyűlés elnöke kitérően reagált erre. Ezt az ismételt elutasításként értelmezhető reagálást, valamint azt is figyelembe véve, hogy a parlamenti bizottságok közös nyilatkozatában a további munkálatok felfüggesztésére vonatkozó kötelezettséget a szomszédos országban felrúgták, a magyar fél úgy véli, ezzel a szomszédos országban vonták kétségbe a szerződés érvényét. A környezetvédelmi bizottság ezért kész arra, hogy a kormány kérésének megfelelően a gazdasági és a külügyi bizottsággal közösen megvitassa ezt a témakört, s ennek alapján alakítsa ki álláspontját a feb* ruár 27-i, 28-i prágai találkozóra. A magyar parlamenti bizottságot ekkor fogadják a cseh és szlovák szövetségi gyűlés két kamarájának környezetvédelmi bizottságai. • • M MEGYECVILES GÖDÖLLŐN (Folytatás az 1. oldalról) kaját nem a benyújtott, hanem az elfogadott módosító indítványok alapján keli megítélni. A társadalom megítélése munkánkkal kapcsolatban megértő, nem kívánnak tőlünk lehetetlent. Ugyanakkor elvárják, hogy a korábban elnyomottak megfelelő kárpótlásban részesüljenek, és nem tudják elfogadni, hogy a felelősök magas nyugdíjjal, villákban éljenek. Dr. Szilágyiné Császár Terézia alelnök a kongresszusra való felkészülés feladatairól szólt. Megjegyezte, nem véletlen, hegy azt éppen itt, Gödöllőn rendezik. Pest megy« ugyanis a kereszténydemokraták legnagyobb bázisa. A kongresszuson nemcsak a következő választásokra, de messzebbre is tekintenek. Egyes felmérések ugyanis azt mutatják, a* ezredfordulóig a konzervatív kereszténydemokrata irányzat lesz a legnépszerűbb. Ami a sokszor emlegetett szürkeségünket illeti, az sajátságunkból fakad — mondta az alelnök asszony. Nem hangoskodó, de hatékony párt kívánunk lenni, Moesonoky Gábor GAZDAKÖRÖK ORSZÁGOS KONFERENCIÁJA A vállalkozói mezőgazdaságért (Folytatás az 1. oldalról) A gazdakörök minden bizonnyal remekül együtt tudnak majd működni az átalakuló szövetkezetekkel. Az egyik felszólaló, egy somogyi példát említve, utalt arra, hogy már eddig is több helyütt kötöttek efféle szerződést, kivált az értékesítés terén. A szakképzésre a Pannon Egyetemnek kitűnő receptje van: az általuk kezdeményezett vállalkozói akadémia, a gazdakörökön belüli ezüstkalászos gazdatanfolyamok. Az érettségizett fiatal vállalkozókat a diplomát adó akadémiára várják. A legtöbb hozzászóló a tőkehiányra panaszkodott. Sokan felvetették, hogy hiába a kárpótlás, a visszakapott föld, ha a gazdák képtelenek lesznek gépekhez jutni. A jelenlegi hitel- feltételeket vagy nem tudják teljesíteni, vagy pedig a nehézkesen megszerezhető vállalkozási kölcsönök veszik el a gazdák kedvét. Tamás Károly, a Pata főigazgatója mindehhez hozzátette, hogy az agrárszféra preferált kamatú, célirányzott finanszírozásának a mainál jóval nagyobb szerepet kellene kapnia. Kezdeményezte egy gazdabank létrehozását. Sárossy László, az FM politikai államtitkára reméli, hogy rövidesen a földnek igenis lesz piaci értéke, és ezt jelzálogként is figyelembe veszik majd a pénzintézetek. Márpedig így könnyebben juthatnak hitelekhez a gazdák. Egy másik lehetőség a reorgs* nizaciós alap, amelyre 2 milliárd forintot különített el a költségvetés. Ezt azola vehetik majd igénybe, akik most, az átalakítás után fognak mezőgazdasági vállalkozásba. Az így kapott hitel kamatainak 75 százalékát a költségvetés átvállalja. A hozzájutás feltéted leiről két héten belül várható részletes tájékoztató —• ígérte az államtitkár. A tanácskozás résztvevői úgy vélték, hogy még mindig nagy a tájékozatlanság a szövetkezeti átalakítással kapcsolatban. Éppen ezért kérik, hogy a Magyar Televízió fő műsoridőben tégy« lehetővé, hogy a földművelésügyi tárca tájékoztassa az érdekelteket, kérve a Magyar Rádió és a napilapok segítségét is ez ügybeák SZÓRJAK A PETISOT. A tavaszvárás jegyében kinn a földeken — ha kissé kor.vinak is tűnik még — lassan megkezdődnek a munkák. Nagytarcsa határában már felbúgtak az erőgépek, a Szilas Termelőszövetkezet egyik búzatábláján az elmúlt napokban fejtrágyázták a búzát. Erre annál is inkább lehetőség s mód nyílt, hiszen nem borítja a táblákat hópaplan — s talán ennek hiányát nem is sínylette meg az őszi vetés —, s ráadásul az idő is enyhébbre fordult. Igaz, ez annak ellenére is, hogy az öregek szerint azért meg a „kutya nem ette meg a telet". Am a mezőgazdák éppúgy bíznak benne — mint a városi ember —, kifelé megyünk .a télből, s érdemes a határra, holnapi kenyerünkre összpontosítani a figyelmet. (Hancsovszki János felvétele)
