Pest Megyei Hírlap, 1992. január (36. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-09 / 7. szám
NEMCSAK lim, KÖTELEZŐ IS Sokszorosan megtérülő pénzek A külkapcs óla tok ból származó előnyök kevéssé kézzelfoghatók, a belőlük származó haszon nemigen forinlo- síIható. Szükségességük azonban — különösen napjainkban— nemigen szorul bizonyításra, tapasztalataink tanúsága szerint a mai befektetések mindenképpen megtérülnek holnap. TALÁLKOZÁS A MÚLTTAL ärégieknek követőik varnak Ezt felismerve hpzla létre új osztályát a megyei önkormányzat: szervezésinemzetközi iroda néven. Vezetőjét, Laszk Évát eddigi működésükről, s a közeli és távoli tervekről kérdeztük. — Elöljáróban talán any- nyit kell megjegyezni — mondja —, hogy a tanfolyamok szervezésével foglalkozó konzultációs irodából alakultunk, a nemzetközi kapcsolatok gondozásával kibővítve a profilt. Az önkormányzat egyéves, formálódó tevékenysége során ugyanis kiderült, hogy ez esetleges és vefetlensze- rű kapcsolatépítés helyett tudatos, a megyei koncepció részét képező nemzetközi munkára "van szükség. A kedvező adottságú, s Idegenforgalom számára is vonzó Pest megye sok próbálkozással igyekszik tartalékait fellelni, s e folyamatban a megyéi önkormányzat illetékes szakemberei is részt vesznek. A közeljövőben egy pályázat kapcsán kívánnak segítséget nyújtani az egyéni vállalkozóknak és a helyi ön- kormányzatoknak — tanácsot, konkrét útmutatást adva a pályázati anyag elkészítéséhez. A szaklapokban már közzétett felhívás értelmében az Idegenforgalmi Alapból a falusi turizmus fejlesztéséhez, ezen belül is az idegenforgalmi szolgáltatásokat és a fogadóképességet bővítő, valamint a színvonalat Tavi tó tervek megvalósítására lehet támogatást kérni. A pályázat célja, hogy lehetőséget nyújtson a hátrányos helyzetű, illetve a gazdaságilag elmaradott települések felzárkózására. A . támogatás egyszeri, vissza nem térítendő juttatás: férőhelyenként — ágyanként — huszonötezer, egy pályázó esetében maximum százezer forint összegben. Követelmény az is, miszerint lehetőleg csatolni kell a települési önkormányzat véleményét, esetleg elképzeléseit a falusi turizmus támogatására, A pályázat beadási határideje január 31. Részletes információ és tanácsAz oldalt írta: Vasvári Éva Mert bár szerteágazók és sokrétűek az együttműködési formák, általában nem mi kezdeményeztük ezeket. — Mire irányulnak, miből táplálkoznak e külkap- csolatok? — Most, amikor az európai integrációs törekvésekkel azonosulunk,, törvényszerűen megnyílnak a. kapuk. Egyrészt fogadjuk azokat az érdeklődőket, akik szeretnék megismerni az itteni változásokat, másrészt elfogadjuk — igen nagy örömmel — a felkínált segítséget. Ez az év rendkívül mozgalmas volt, a Franciaországból, Savoie megyéből érkező delegátus az idegenforgalom fellendítésében, a menedzser típusú munkamódszerek kidoladás a megyei önkormányzat közgazdasági irodájában, Gdlántai László fő- munkatárstól kérhető; telefon: 117-59-38, Maratoni ülések s hallatlan nagy várakozás közepette született meg az ország költségvetése. Nagy volt a tét, ha ugyanis az önkormányzatokra, az egészségügyre s az. oktatásra fordítandó pénzeszközök az eredetinél magasabbak — ezt célozta a módosító indítványok többsége —, mindez a költségvetési egyensúly megbomlásához vezetett volna. A mérleg serpenyőjében tehát a kell és a nincs méretett össze; a kérdés csupán az, ez a költségvetés mit hoz a megyének, a helyi 'önkormányzatoknak, nekünk, Pest megyei polgároknak. Kérdésünkre Bányai Judit közgazdásztól; a megyei közgyűlés alelnöké- től kértünk választ. felkészülés — Most már biztosan olvashatunk a sorok között — hangzik a felelet —, s immár egyértelmű, hogy az önkormányzatok csökkenő bevételekkel számolhatnak. Mint tendencia, az a törekvés érvényesül, hogy a települések saját bevételekhez jussanak, így az ön- kormányzatoknak és intézményeiknek gazdálkodási és vállalkozási tevékenységet folytatva a piacgazdaság részesévé kell válniuk. A vállalkozási kényszernek természetes következményei lesznek, többek között egy olyan pénzügyi szemlélet és gazdálkodási gyakorlat meghonosítása, amely az önkormányzati feladatokkal együtt és mellettük létezije. A lényeg a feladatfinanszírozás rendszerének bevezetése, persze hosszabb gozásában kínált értékes ismereteket, az olasz Milánó megyeiek vállalkozók iránt érdeklődnek,js a gazdaságikereskedelmi kapcsolatok fellendítésében ajánlottak együttműködést, a norvégok pedig nemcsak egy szeminárium megszervezésében partnerek, de anyagi áldozatra is képesek, hogy a települési önkormányzatoknál mielőbb meghonosodjon a számítógépes rendszer. Végül, de nem utoljára a hollandokkal körvonalazódik rendkívül értékes kapcsolat: velük a gyermek- és ifjúságvédelem terén bontakozik ki reményteljes együttműködés. — Arra vonatkozóan van-e kialakult koncepció, hogy 1892-ben mely országokkal, s milyen témákban kívánnak tapasztalatcseréket kezdeményezni? — Az eddigi gyakorlat szerint'— általában — a külföldiek kerestek meg. minket, döntően azért, mert a rendszerváltozás egyrészt lehetővé tette a közeledést, másrészt éppen ennek következtében alakultak ki tanulmányozásra érdemes változások. A jövőben az lenne a feladat — s tulajdonképpen erre irányul a koncepció —, hogy mi magunk kezdeményezzük a számunkra, a megyének, a települési önkormányzatoknak fontos kapcsolatokat. Pest megye több szervezetnek a tagja — például az idő távlatában és megfelelő felkészüléssel. — A klasszikus önkormányzati szerepkörtől egyelőre ez idegen funkció; miként lehet élő gyakorlattá tenni? — A legkézenfekvőbb az önkormányzati vagyon működtetése, persze, kérdés, miként és milyen céllal működjék e vagyon. E tekintetben többféle alternatíva kínálkozik: a vagyon funkcionálhat eszközként, de lehet a jövedelemszerzés forrása is. Mindig az optimális megoldást kell választani, azt, amelyik az adott körben célszerű. Szeretném hangsúlyozni, ez kényszerpálya az önkormányzatoknak, annál is inkább, mivel, a vagyon működtetéséből származó bevételeit — hiszen egyéb forrásai szűkülnek — a kötelező feladatok finanszírozására kénytelen . fordítani. Az ideális az lenne, ha a pluszpénzt a fejlődést szolgáló távlati célokra költ- hetnék. Hogy egy példával tegyem érthetővé a kérdést: mondjuk, a bevételből a Európai Régiók Szövetségének is — ellenben nemigen dolgozik együtt a szomszédos országokkal: a Cseh és Szlovák Köztársasággal, Romániával, Ukrajnával. A jövőben feltétlen szeretnénk megtalálni e körben is az együttműködés formáit, bizonyára lesz miről tapasztalatot, gondolatot cserélni. A másik elképzelés pedig egy olyan tanulmány elkészítése, amely valamennyi nemzetközi szervezetről, illetve az azokban való részvétel formáiról és lehetőségeiről adn>a képet és információt. — Nyelv-, szövegszerkesztői s egyéb tanfolyamokat szervezett az iroda elődje. Ez a gyakorlat marad-e a jövőben? — Feltétlenül, hiszen ezek rendkívül hasznosak. Hogy miért van szükség a nyelvre — ez nem szorul magyarázatra, s talán az sem. miért szorgalmazzuk a települések önkormányzati dolgozói számára a számítógépes. képzést. Ez évtől azonban aktuális témákban előadásokat és konzultációkat is szerveznénk: például az új számviteli törvényről a gazdasági ellátó szervezetek dolgozóinak. Azt hiszem, erre nemcsak illik, de kötelező is áldozni, hiszen kellő szakismeretek nélkül lehetetlen manapság helytállni. Igazából a megye hivatott arra, hogy kezdeményezze és szervezze a közhasznú oktatásokat, s meggyőződésünk szerint ezeket szívesebben is látogatják a megyeiek — mint az egyéb intézmények által indítottakat. Végül a legfontosabb érv az, hogy sokszorosan megtérülő, még közvetett anyagi-haszonnal is járó lépések ezek: a korszerűbb tudás előbb-utóbb kamatozik. S természetesen ugyanez vonatkozik a nemzetközi kapcsolatokra is — az e célokra fordított forintok semmiképpen sem elveszett pénzek. szociális otthon fenntartását fizeti az önkormányzat, újat építeni azonban — jóllehet, szükséges lenne — nem tud. Ezeket az anomáliákat elsősorban mint - a szigethalmi önkormányzat egy képviselője érzékelem, de tudomásóm szerint más települések is hasonló gondokkal küzdenek. Sajnos a mai pénzügyi kondíciók — és ez tűnik ki a mostani költségvetésből is —, s a gazdasági környezet nem arra inspirálja az önkormányzatokat, amire kellene; a pillanatnyi eredményekért ma még gyakran feláldozzuk a stratégiai jellegű célokat. Méltányosan — Az önkormányzatoknak — a megye kivételével — felhatalmazásuk van helyi adók kivetésére. Ez nem gyarapítja a bevételt? — Ugyancsak mint képviselő mondhatom, ezek az összegek nem annyira tetemesek, hogy a helyi ön- kormányzatokat kihúzzák a kátyú bál. -Általában töredékét jelentül a költségveMi kell egy jó kalendáriumhoz? Mindenekelőtt sok érdekes információ, színes írások, s az esztendő fontosabb eseményeit felidéző történetek, amelyek a téli esteken olvasásra késztetik az embert. A Kiskunlacháza történelmi múltját, hagyományait s mindennapi életét bemutató kalendáriumsorozat első példánya ilyen: bizonyára szeretik majd az ott élő emberek. Hiszen zaklatott világunkban szükség van a meghitt csöndre, amikor találkozva múltunkkal s megismerve szűkebb pátriánkat, továbbgondoljuk közös jövőnket. Ahogyan a beköszöntő soraiban olvasható: „Kiskunlacháza megérdemli, hogy ismerjük, tudjuk, honnan indultak őseink, mit kezdhetünk ezzel a múlttal, és hogyan építhetjük rá a jövőnket.” A bevezető szavakhoz méltóan, valóban gazdag anyagát ismerhetjük meg a település történetének. S nemcsak az újkori események leírása kapcsán, de már az 1200-as évektől kezdődően. Természetesen any- nyi ismeretet adva e régi korokról, amennyit egy kalendárium keretei engednek. Ennél nagyobb hely jutott a két egyházközség történetének, közte olyan írásos, immár dokumentumértékű anyagokkal, mint amilyen egy peregi asszony — egyben a hitéletet is tükröző — naplóírása. Hasonlóan a Szépszüléink oskolája című, a nevelésügyről és a pedagógiai törekvésekről képet adó fejezet is értékes információkat közöl, többek között az 1843-as szabadságharc és forradalom bukását követő időszakról. Mindeközben — levéltári adatokkal alátámasztva — kisejUk, miként éltek és gondolkodtak az tésnek, ugyanakkor közvetetten politikai kérdés. Mert ugyan melyik önkormányzat vet ki szívesen adót, amikor polgárainak csökken az életszínvonala, amikor egyes rétegek kenyérgondokkal küzdenek, nem beszélve arról, hogy például egy iparűzési adó visszafogja a vállalkozói tevékenységet? Ka lehet, ez a lépés az utolsó, ámbátor amennyiben az önkormányzat nem él az adókivetés eszközével, úgy kisebb az esélye a központi támogatás elnyerésére. Mindenképpen nehéz helyzet: vagy a választ ópolgárokkal, vagy a központi szervekkel kerül az önkormányzat szembe. — Az elmúlt egy év alatt kiderült, hiába szűnt meg a megye pénzelosztó szerepe, a települések mégis a megyéhez fordulnak segítségért. Képeznek-e valamilyen alapot erre 1992- ben? — Miután a költségvetés végleges számai, illetve a bevételek ismeretlenek, így számszerű összegekről nem ősök, s miként történt a falusi törvénykezés. A községháza előtt magasodó Kossuth-s2oborró! s a történetéről hosszasan olvasható: s még a szoborállításért önként adakozók névsora is. A szobor egyben azt is jelképezi, hogy a negyvennyolcas eszme mindig népszerű volt Lachá- zán, olyannyira, hogy ezért áldoztak, tettek az itt élő emberek.. A következő fejezet az Iparosvilág s a paraszti élet képeit villantja fel: ábrákkal, rajzokkal, korhű leírásokkal. A honismereti gyűjtőmunka során igen sok tárgyi emlék birtokába jutott Kiskunlacháza, s ezek igen régi mesterségekre is utalnak. Némely közülük a török időkig vezethető visz- sza, úgy hírlük például, a gyertyaöntők nem győztek elég gyertyát készíteni a mecseteik kivilágítására. Faggyú volt bőven, csupán a kis öntőforma kellett. S az iparos mellől nem hiányozhat a földművelő sem: a szántás fortélyairól, a kenyérsütésről, a paraszti munkaeszközökről s a falusi mulatságokról nemcsak érdekes, de hasznos tudnivalókat is szerezhet az olvasó. Vélhetően a kalendáriumot kiadó lacházi önkormányzatnak tudatos szándéka volt ez: közel hozni, megismertetni a régi hagyományokat, a múltat. Aztán, ahogy fogynak a lapok, elérkezünk a jelenhez. Versenynaptár 1992-re. Kiskunlacháza vázlatos térképe s a képviselőtestület tagjai — fotóval, névvel. Mintegy utalva arra, hogy a régieknek követőik vannak, a múlt folytatódik a mában, s hogy a közös múlt értékeinek megtartásával egy szebb és jobb jövő formálódhat. tudok szólni. Ellenben az elvi koncepcióról igen, amely valóban előirányoz egy ilyen alapot. De ez — az eddigiektől eltérően — most másképpen működne: a szakbizottságok pályáznának rá, s ezen összegekből támogatnának bizonyos, a hatókörükbe tartozó feladatokat. A vezérlő elv tehát az lenne, hogy egy méltányos pályázati rendszer tegye lehetővé a feladatfinanszírozást. — Az óvatos prognózisok szerint 1992-ben, ha lassan is, de mérséklődik az élet- színvonal romlása. Bízhatunk-e az előrejelzésben? Segítséggel — A közgazdász számokkal, tényekkel dolgozik, s statisztika alapján ítél. Egyelőre azt tudjuk, hogy a megyében huszonhétezer a regisztrált munkanélküliek száma, s ez már önmagában sem adhat okot túlzott bizakodásra. És hiába a sok kezdő vállalkozás, ezek képtelenek felszívni a nagyvállalatoknál fölöslegessé vált munkaerőt, ugyanakkor nem is válik sikeressé valamennyi. Most azon kell lennünk, hogy minden szükséges segítséget megadjunk az önkormányzatoknak, amelyek gazdasági döntéseik és lépéseik alapjait képezhetik, az önkormányzatoknak pedig meg kell tanulni űj szerepüket. S amit mindvégig szem előtt kell tartanunk, hogy a számok és mutatók mögött sorsok vannak, emberek, akik 1992-ben már tapasztalni szeretnék a kilábalás jeleit. HATÁRIDŐ: JANUÁR 31. Még lehet pályázni KÉNYSZEREK ÉS KCVETKEZKSÉNYEK Megtanulni az új szerepeket
