Pest Megyei Hírlap, 1992. január (36. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-09 / 7. szám
MÁR TAVALY ELÉRTÜK A JÖVŐ ÉVI CELT Leraktuk a piacgazdaság alapjait Sikerült tartósan stabilizálni az ország külső pénzügyi helyzetét, s ez az eddig folytatott gazdasági, illetve monetáris politika legnagyobb eredménye — mondotta Tarafás Imre, a Magyar Nemzeti Bank alclnöke. A fizetési mérleg második éve lényegesen kedvezőbben alakult az előirányzottnál. A gazdasági vezetés már 19!)0-ben azzal számolt, hogy a folyó fizetési mérlegben félmilliárd' dolláros deficit alakul ki, s ezzel szemben minimális többlet keletkezett. A nagysága 100 millió dollár volt. A múlt esztendőben még látványosabban javultak a pénzügyi folyamatok, bár megszűnt a KGST, összeomlott a szovjet piac. Ezt részben előre látva, a folyó fizetési mérlegben 1,2 milliárd dolláros hiányt prognosztizáltak. Az év folyamán azonban látszott: a reálgazdaság alkalmazkodóképessége sokkal gyorsabb a vártnál. Az eredmény: a tavalyi évben a folyó fizetési mérlegben — az előzetes adatok szerint — mintegy 400 millió dollár körüli aktívum alakult ki. Mindez azt mutatja, hogy Magyarország már 1991 végén elérte a három- éves kormányprogramban 1993-ra előirányzott célt, sikerült tartósan stabilizálni az ország külső egyensúlyát. Figyelemre méltó az is, hogy az elmúlt két év során felgyorsult a külföldi működőtőke-beáramlás. Két évvel ezelőtt készpénzben 350 millió dollárnyi tőke jött az országba, tavaly ennek majdnem négyszerese, 1,2 milliárd dollár. Így a nettó adósságállomány az elmúlt két év során jelentősen csökkenhetett. A bruttó adósságállomány jósai kisebb mértékben csökkent, aminek elsősorban az az oka, hogy a tartalékok jelentősen növekedtek. Szintjük eléri a 3,6 milliárd dollárt, pedig a múlt év.elején alig haladták meg az 1 milliárd dollárt. A Magyar Nemzeti Banknak rövid lejáratú kötelezettsége alig van, ez is nagyon lényeges, abból a szempontból, "hogy menynyire stabil az ország pénzügyi helyzete. A pénzügyi folyamatok azt jelzik, hogy az elmúlt két év során felgyorsult a gazdaságban a strukturális átalakulás. Előre senki nem hihette, hogy a vállalatok nagy része ilyen gyors piacváltásra képes. Tévesnek bizonyult az a felfogás, miszerint az ország kedvező pénzügyi eredményei ellenére a reálszféra halódik. Az átalakulás nagyon gyors, és mint ilyen, természetesen nem mehet végbe fájdalommentesen. Jelentős inflációt eredményez és növekvő munkanélküliséget. Ám a végeredmény mindenképpen kedvező, gyakorlatilag sikerült lerakni a jövő, egy versenyképes piacgazdaság alapjait. Az eddigi eredmények hatására megszűnt az a széles körben elterjedt illúzió: Magyarország csak Egy alapítvány haszna Hitelgarancia vállalkozóknak Az elmúlt év novemberében megkezdte működését a közel 11 millió ECU-s törzstőkével rendelkező Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány, amely vagyonfedezetei teremt a mezőgazdasági célokra hitelt felvevők számára. Az alapítvány jelentőségét az teszi különösein fontossá, hogy a mezőgazdaság, valamint az erdőgazdaság területén elősegíti az alaptevékenységek továbbfejlesztését, továbbá olyan C0 fő alatti vállalkozások hiteligényeihez biztosít garanciát. amelyben a belföldi részesedés van túlsúlyban. Ezen vállalkozások lehetnek egyéniek, de társas formáiban megvalósulók is. A földművelésügyi tárca a hazánknak nyújtott segélyből mintegy 20 százalékkal részesedett. Ebből a legnagyobb nagyságrendet az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány megteremtése jelentette. A működéshez nélkülözhetetlen összeg kilenctizedét a Phare programiból finanszírozták, míg a fennmaradó további egymillió ECU-t az Agro'-, a Mező-, a Budapest, a Magyar Hitel, valamint az Országos Kereskedelmi és Hitel Bank adta össze. Boda András, az FM főosztályvezetője a témával kapcsolatban elmondta, hogy 1991. november 28-tól működik az említett alapítvány. Jobbára serléstar- tásra, vágóhidak, mészárszékek vagy éppenséggel sörpalackozó létesítésére igényelték a vállalkozók. Arra a kérdésre, hogy idén hány jelentkezőre és milyen vállalkozói körre számítanak, nem tudott választ adni. Mondván: a bankok tisztségviselőinek egy jelentős része még nincs teljesen tisztában az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvánnyal kapcsolatos pénzügyi szabályozókkal, tehát szükség van egyfajta türelmi időre. A másik, s talán döntő dolog az, hogy amíg nem születik meg az új szövetkezeti és tulajdoni törvény, addig nem tudják szélesíteni az igénylésre jogosultak körét. Ugyanis rövidesen a jelenlegi mezőgazdasági nagyüzemek egy számottevő része magán- tulajdonosi érdekeltségen alapuló, kis létszámú munkaszövetkezetekké alakul át. Boda úr szerint azonban minden bizonnyal az első negyedév végén már megkezdhetik a pénzintézetek az igényelt hitelek folyósítását. A magyar mezőgazdaságban, az agrárszektorban továbbra is fantáziát látó vállalkozók köre minden bizonnyal tovább színesíti a még viszonylag szegényes palettát. Gy. L. masszív nyugati segítséggel, egy Marshall-terv hathatós közreműködésével tud talpra állni. Az ország saját erőből állította helyre pénzügyi egyensúlyát, és a legjobb úton van a gazdasági modernizálásához. Az így kialakult helyzet lehetővé teszi a Magyar Nemzeti Bank számára, hogy az idén elsősorban az infláció megfékezésére koncentráljon. Az árak 1988 óta folyamatosan, évről évre emelkednek, mégpedig az aktuális kormányprognózisoknál nagyobb mértékben. A tavalyi év volt az első, amikor, ha nagymértékben gyorsult is az áremelkedés, nem érte el a prognosztizált szintet. Az idén a Magyar Nemzeti Bank már 20 százalékos inflációs rátával számol, és kedvezőek a lehetőségek ahhoz, hogy jövőre a fogyasztóiár-emel- kedés üteme 10 százalék alá csökkenjen. Az infláció alapvető gazdasági okai nagyobbrészt megszűntek. Megnőtt a jelentősége a fogyasztói és a termelői várakozásoknak. A termelők egy része még mindig az áremelkedés gyorsulásával számol. Tarafás Imre szerint azonban érdemes jobban figyelni az MNB prognózisaira, mivel a változatlanul gyors inflációra építő vállalkozói döntések könnyen hibásnak bizonyulhatnak. Akik pedig rosszul kalkulálnak, mivel nem tudják majd a magasabb árakat érvényesíteni, tönkre is mehetnek. A feltételek pedig kedvezőek ahhoz, hogy eredményes legyen az MNB antiinflációs politikája. Leginkább ehhez adott a társadalmi támogatás, az állampolgárok nagy része a sok rossz közül leginkább az inflációtól tart. Ez ugyanis szinte mindenkit érint. NEM POTOL, FELKÉSZÍT Holnap már késő A bemutató sikerűit, folytatás következik. Persze nem azonnal és nem feltételek nélkül, mindenesetre jó reménnyel biztatva azokat, akik a szilárd kommunális hulladékok megsemmisítésére megoldást keresnek. A Doppstadt — e mintegy negyvenhétmillió forintért megvásárolt — komposztáló- és hulladékválogató berendezés átütő változást ígér, de legalábbis jó kezdetet. — Hosszú ideje próbálunk megoldást találni — mondja Meleg Zoltán, a megyei önkormányzat környezet védelmi és terület- fejlesztési osztályvezetője —, s most úgy tűnik, jelentős lépést tettünk. Ez a gép, amely évente 120 ezer tonna hulladék feldolgozására alkalmas, egy olyan technikai szintet képvisel, amelyre a későibbi fejlődés — tehát a szelektív gyűjtés gyakorlata — is épülhet. Egyelőre a már lerakott hulladék töm cg megsemmisítésére alkalmazzuk majd, amely azonban nem kis feladat, hiszen a megye valamennyi lerakógödre túlterhelt. ÖSSZHANGBAN E berendezéssel a feldolgozás során mintegy negyvenöt százalék komposz- tálódott anyag nyerhető, s a visszamaradó hulladék mennyisége is — a zúzást és a válogatást követően — felére csökkenthető. Ugyanakkor a veszélyes anyagok, mint az akkumulátor, eltá- volítbatók, vagyis messzemenően érvényesíthetők a környezetvédelmi szempontok. — A decemberi bemutatón — folytatja a főosztály- vezető — szerettük volna a gépet megismertetni az érdekeltekkel és érintettekkel: a polgármesterekkel, városgazdálkodási szakemberekkel. Annál is inkább, mert eddig ilyen nem volt: A szentendrei főpróbán: igazi siker nemcsak Pest megyében, de másutt sem. A szentendrei főipróba igen nagy sikert aratott, olyannyira, hogy még a Környezetvédelmi Minisztérium szakembereinek is megváltozott az álláspontja, s elismerték, hogy a hulladékfeldolgozási program messzemenően összhangban áll a környezetvédelmi célokkal. Igaz, nem helyettesítheti a szelektív gyűjtést, ellenben mintegy felkészít arra. S amikor válogatva a szerves anyagok már megjelennek a depókban, abban a pillanatban képes a komposztálásra. Ráadásul a gép mobil és nagy teljesítményre képes: Szentendre egy hét alatt termelődött hulladékát tizenöt perc alatt feldolgozza. REGIONÁLISAN Tény viszont, a berendezés fenntartása és működtetése nem olcsó. Érthető tehát a települések idegenkedése, illetve a megyei önkormányzat igyekezete, hogy egy olyan vállalkozásban történő működtetés lehetőségét keresse, amely messzemen tőéin gazdaságos lesz. Úgy látszik, egy megyére — megyékre — kiterjedő, régiókban megvalósuló üzemeltetés lenne célszerű, mégpedig a partner nyugati céggel karöltve: de a megye ötvenszázalékos tulajdonosi részéhez ragaszkodva. Most már csak arra lesz szükség, hogy a települések munkával lássák el a napokon, heteken belül megérkező gépet. Nyilván megnőnek a szemétgyűjtés költségei — s ezt a lakosság is megérzi —, de feltétlenül megéri, mert a használható hulladékanyagok értékesítéséből származó bevételek később az eredeti, ha nem kisebb summákra csökkenthetik az összeget. Meleg Zoltán szerint ez a folyamat így lesz. MÉRLEGELNI — Nyugaton nagy állami dotációban részesül a hulladékfeldolgozás — mondja —, nálunk nem. Lemondani azonban mégsem szabad a korszerű technológiák alkalmazásáról, mert ez egyenlő az öngyilkos- sággaí. Lehetünk mi később gazdagok, s finanszírozhatnánk majd környezetvédelmet — akkor már későn. Örök szabály, s nagyon igaz: a környezetvédelmi bajok megelőzése drága ugyan, a kárelhárítás azonban megoldhatatlan. Ezt kell mérlegelni nekünk, s az önkormányzatoknak. Va. e. TÚLÉLÉSI STR Ésszerűen, felkészüléssel Miközben új vállalkozások startolnak bizakodó optimizmussal, a régóta működők — keserűen tapasztalva a piac szigorú törvényeit — a túlélési stratégiát, a gazdasági összeomlás kivédését szolgáló módszereket keresik. S noha csodaszerek és általánosan alkalmazható „mentőövek” nincsenek, azért bizonyos elvek követése félsiker. Melyek ezek? Érdeklődtünk a piaci verseny viszontagságait jól ismerő vállalkozóktól. Csak egy ideig — Feltétlenül a tölhb lábon állást említeném először — mondja Kovács András, a Slick súrlódáscsökkentő szer forgalmazója, az Ame- ro-Hun Kft. ügyvezetője —, ha ugyanis van a tartalékban eladható termék vagy szolgáltatás, áthidalható egy-egv válságos periódus. Mi most a canboncloan, a fővárosi buszokban használatos, a belső motorégést tisztító rendszert kínáljuk, de még ezt sem sok sikerrel: a fizetőképes kereslet ugyanis rohamosan csökken. Az Amcro-Hun esete tanulságos, iskolapélda is lehet. Két évvel ezelőtt jó piaci esélyekkel bíró vállalkozásként indult, megcélozva az egyre sokasodó — s minőségi igényekkel is fellépő — autósréieget. Ugyanakkor külföldre is tekingetett, elsősorban a volt szovjet és szocialista piacokra. S ment is az üzlet — egy ideig. — Igen kedvezőtlen változások történtek — elemzi a helyzetet Kovács András —, gondoljunk csak arra, milyen terhek hárulnak az autóstársadalomra. Ma már nem az a kérdés, hogy megvegyük-e az alapvetően luxuscikknek értékelhető adalékterméket, hanem hogy miként töltsük meg benzinnel a tankot. Hiába köztudott, hogy ez a tengerentúli készítmény a környezetvédelemmel összhangban az autó életképességét javítja, ez nem tartozik a megfizethető tömegigények közé. Így már nem is költünk — de nem is költhetünk — reklámra, csökkentettük a létszámunkat, s fejlesztésre sem gondolunk. És sajnos kedvezőtlenül alakultak a külpiaci kapcsolataink is. a jugoszláviai háborús konfliktus és a szovjet piacok szétesése reményeinket is szertef oszlatták. Vcrsenyhelyzctbea Az igazgató szerint kizárólag a bar tér ügyleteknek van jövőjük — ha egyáltalán ebben is lehet bízni. Moszkvában és Kijevben jártakor azonban igen kedvezőtlen benyomásokat szerzett: a pénzügyi viszonyok rendkívül labilisnak tűntek. A 370 rubeles átlagfizetésekhez viszonyítva — kiegészítve, hogy ottjártakor egy dollárért negyvenhét rubelt számoltak — minden termék drága, eladhatatlan. Így hát üzletkötés nélkül, ámbár nagy ígéretekkel tért haza, s hasonlóan a déli szomszédunknál zajló események is rontották a piaci esélyeket: nem lehet tudni, egyáltalán élnek-e még az eszéki üzletfelek. A Pomázon működő National Tape Center Video- és Hangtechnikai Kft. kereskedelmi igazgatója, Balogh György szerint kizárólag jó minőséggel, jó szolgáltatással és alacsony árral lehet fennmaradni a piacon. — Ez a ikft. — mondja — másfél évvel ezelőtti megalakulása első pillanatától versenyhelyzelben van, ha tehát nem lenne a hátunk mögött megfelelő piaci munka, ma már nem létezhetnénk. Ezzel szemben a huszonnyolc tagú csapat megrázkódtatások nélkül éli túl a gazdasági visszaesést, amelynek szerintem egyértelmű oka: mi nemcsak ígérjük, de tartjuk is a mércét. Vagyis: videokazettáinknál nagyszámú lejátszás esetén sem történik minőségromlás. Tisztában vagyunk azzal, hogy a kazettagyártás — még a mai anyagi nehézségek ellenére is — viszonylag jó üzletág, ellenben sokan vagyunk a piacon, igen nagy a konkurencia. Kapaszkodókkal A piacvesztés veszélye tehát mindig, minden vállalkozás számára fennáll. Kérdés csupán, megvannak-e azok a kapaszkodók, amelyekkel csatlakozni lehet a változó gazdasági viszonyokhoz. Az ésszerűség azt diktálja, erre már a stabilitás nyugalmas, ámbár a jövő tervezését nem nélkülözhető időszakában készülni kell. Vasvári Éva
