Pest Megyei Hírlap, 1992. január (36. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-09 / 7. szám

Finnugor hármas együttműködés Budapesten a Szívélyes ba­rátság légkörében, az egy­más iránti nyitottság, a kapcsolatok sokoldalú bő­vítése közös szándékának jegyében került sor az cl-' síi magyar—észt kormány­fői találkozóra. Antall József parla­menti dolgozószobájában fogadta Edgár Sa visaart, és másfél órás megbeszé­lést tartott vele, A talál­kozón jelen volt Kodolányi Gyula, a Miniszterelnöki Tanácsadó Testület vezető­je és Marinovich Endre kabinetfőnök. A két kormányfő egyet­értett abban, hogy a szov- jothatalom évtizedei alatt elenyésző mértékű kétol­dalú kapcsolatokat, politi­kai, gazdasági, kulturális téren egyaránt ki kell bon­takoztatni. Antall József javasolta, hogy mielőbb hozzanak létre vegyes bi­zottságot a kapcsolatok helyzetének felmérésére és a sokoldalú bővítés felada­tainak összeegyeztetésére. A magyar miniszterelnök hangoztatta, hogy hazánk különlegesen szoros, szívé­lyes viszonyt kíván kiépí­teni a rokon finn és észt néppel, s lehetségesnek látja bizonyos területeken a finnugor hármas együtt­működést. A két kormányfő tájé­koztatta egymást országa belső helyzetéről és nem­zetközi törekvéseiről. Sa- visaar részletesen szólt az észt államiság újjáterem- tésében jelentkező felada­tokról és gondokról — az új alkotmány kidolgozásá­ról, a választások megren­dezéséről, a saját pénznem, határőrség bevezetésének tervéiről. Észtország külpo­litikai törekvései közül ki­emelte az európai integrá­ciós szervezetekkel, a Nem­zetközi Valutaalappal és a Világbankkal való kapcso­latépítést, illetve az Orosz­országgal való viszony rendezésének problémáit. Hangoztatta, hogy különö­sen szívesen tanulmányoz-, nák a magyar tapasztalato­kat a privatizációs és a szovjet csapatkivonással együtt járó kérdések meg­oldásában, amiben Antall József készséges segítséget ígért. A két kormányfő véle­ményt cserélt a Független Államok Közösségének helyzetéről és gondjairól is. Edgar Savisaar észtor­szági látogatásra hívta meg a magyar miniszter­elnököt, aki a meghívást köszönettel elfogadta. BDSMSZ-KORMÁNY ki energiapolitikai stratégia tekintettel van a bánvászérdekekre A kormányt képviselő delegáció tárgyalási készsé­ge és toleranciája nem kétséges, azonban több, ed­dig tárgyalt kérdésben nem kaptunk világos válaszokat — értékelte a kormány és a Bányaipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége szerda délelőtti tanácsko­zásának első fordulóját Schalkhammer Antal, a szakszervezet tárgyaló dele­gációjának vezetője. A BDSZSZ elnöke az MTI kérdésére elmondta: számukra az is információ, hogy a kormányt képviselő delegáció nincs felhatal­mazva konkrét megegye­zésekre. A délelőtt folytatott tár­gyalások első pontjaként a kormány energiapolitikai stratégiájáról esett szó. P.alcay Árpád helyettes ál­lamtitkár elmondta a kon­cepció célja az energia­szolgáltatás maximális biz­tonságának elérése. Az ál­lamtitkár kijelentette, hogy a koncepciót a bányák ér­dekeinek figyelembevételé­vel fogják megfogalmazni. Szerepeltetni fogják abban a lignitbázisú erőműveket is. Nem született közös ál­láspont az importkorláto­zás és íermelésvédelem kérdésében. A kormány képviselői ugyanis úgy vél­ték, hogy az importot nem a minisztériumnak, hanem magának a piacnak kell korlátoznia. A tárgyalások délután a Magyar Vilíamosművek Tröszt energetikai szénát­vételéről szóló megállapo­dással és a bányászat hu­mánpolitikai gondjainak megtárgyalásával ' folyta­tódtak. A jelek szerifit * kor­mány nem döntötte ?!,' hogy a különaXkuk útján kíván-e járni, vagy ké­szen áll egy, « szénbányá­szat jövőjét átfogóan ren­dező megállapodás megkö­tésére — állapítja meg -kö­zös közleményében a UGA Bányaipari Szakszervezeti Szövetség és a Munkásta­nácsok Bányaipari Szövet­sége, majd leszögezi: vala­mennyi érintett érdekvé­delmi szervezettel lefolyta­tandó, középszintű érdek­egyeztető tárgyalásokra van szükség, és nem a munkavállalói szervezetek megosztását célzó manipu­lációkra. Mindezt a két szervezet azt követően közölte az MTI-vel, hogy képviselőik távoztak az Ipari és Ke­reskedelmi Minisztérium­ból a kormány, valamint a Bányaipari Dolgozók Szak- szervezeti Szövetségének szerdán megkezdett tárgya­lásáról. Hivatkoztak az ipari és kereskedelmi mi­niszter és közöttük múlt héten létrejött szóbeli meg­állapodásra, ezek szerint e két szövetség a Bányaipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetségével egyenrangú partnerként vehet részt a tárgyaláson. Egy későbbi, az Ipari Minisztériumtól kapott meghívóban már szakértő-, ként, tanácsadóként hívták meg őket a tárgyalásra, ezt a felvetést viszont még a tárgyalások előtt levélben visszautasították, A szerdai tárgyaláson megjelentek, de ott is azt közölték velük, hogy szakértőként, tanács­adóként vagy megfigyelő­ként vehetnek részt. Ez a két szövetség részére elfo­gadhatatlan. Ragaszkodnak ahhoz, hogy egyenrangú partnerként vegyenek részt az ágazat középszintű meg­állapodásában. C.4 tárgyalás csütörtökön folytatódik.) \ listán nem szerepel Antall József-levél A szerdai lapok néme­lyikében Ismertetett, Antall Józseftől származó levél, illetve az azzal kapcsolatos néhány dokumentum nem a Magyar Szocialista Párt Politikatörténeti Intézeté­ből került ki — közölte szerdán az MTI-vel az in­tézmény vezetése. A volt MSZMP Központi Bizottsá­gának irattárából ilyen do­kumentum nem került a * intézethez — szögezi le a nyilatkozat. ★ Az MTI érdeklődésére az MSZP-nél elmondták: az MSZMP-nél az volt az ál­talános gyakorlat, hogy a különféle dokumentumok az irattárból egy évtized eltelte után kerültek a le­véltárba. így a sajtóban megjelent, s lítöS végén íródott Antalt-levél semmi­képpen sem lehetett levél­tári anyag. Grósz Károly személyes irattárát 1989 október 17-én vette át az MSZP Politikatörténeti In­tézete. Az összes dokumen­tumról lista készült, ám ez nem tartalmazza az Antall József által írt levelet. Így feltételezhető, hogy az ak­kori zavaros időszakban azt valaki (k) eltulajdonítot­ták. Mint az MSZP-nél hang­súlyozták: az intézet sem­milyen politikai dokumen­tumot nem tett közzé, nem használt fel politikai cél­ra megalakulása óta. noha valóban léteznek „szaftos" anyagok. Az ilyen módszer­től a párt elhatárolódik, A most nyilvánosságra hozott Antall-levél egyébként az MSZP illetékesének véle­ménye szerint nem a mi­niszterelnököt kompromit­tálja. hanem a Szocialista Pártot kívánja besározni. PRO ÉS KONTRA A SZÖVETKEZETI TÖRVÉNYEKRŐL Nem kőbe vésett cikkelyek A Parlament Január 6— 7-i ülésén elfogadta az új szövetkezeti, valamint az úgynevezett átmeneti tör­vényt, amely a szövetkeze­tek átalakulását hivatott szabályozni. Közvetlenül a szavazás után kérdeztünk meg két képviselőt a tör­vények erényeiről és hibái­ról. Bogárdi Zoltán, a Ma­gyar Demokrata Fórum parlamenti képviselője ön­maga is több mint 50, nagyrészt elfogadott módo­sító indítvány kezdemé­nyezője volt. Véleménye szerint a két törvény, közös lényege az, hogy segítsé­gükkel végrehajtható a hajdani lenini típusú szö­vetkezetek modern, a nyu­gat-európai mintákhoz kö­zelítő átalakítása. Erre két mód kínálkozott. Az egyik lehetőség az lett volna, hogy a jelenlegi szövetke­zeteket teljesen szétverik, s utána a részekből szerve­ződnek újjá. Ez a módszer azonban igen komoly gaz­dasági hátrányokkal járt volna. A másik mód azon az elven alapul, hogy min­den, a szövetkezet vagyo­nával kapcsolatos jogot a tagokra ruháznak. Ezzel döntésre kényszeríthető a szövetkezeti tagság, és fel­gyorsítható az átalakulás folyamata. Ez utóbbi lehe­tőség vált most valóssá. Az árnyoldalakról is be­szélt az MTI—Press tudósí­tójának a képviselő: — Annak ellenére, hogy a lehetőségekhez képest jól biztosítják - ezek a tör­vények az átmenetet, amelynek során a termelő típusú szervezetekből - a jnodern viszonyoknak meg­felelő, elsősorban fogyasz­tási és szolgáltató típusú társulásokká Válhatnak, tu­dom, hogy nem fogják e jogszabály: minden cikke-' Ivét márványba vésni. Va­lószínűleg elég sok módosí­tásra lesz majd szükség. Ez azonban nem jelent ko­moly problémát, hiszen a közel 100 éves szövetkezeti hagyományokkal. rendelke­ző nyugat-európai orszá­gokban is szinte folyama­tosan változnak a szövet­kezeti szektort szabályozó előírások. Előreláthatólag pontosab­ban kell majd meghatároz­ni a szövetkezeti közös va­gyon képzésének módját. Szükség lesz még arra is, bogy jobljan körülhatárol­ják a szövetkezetek és az egyéb gazdálkodási formáik megkülönböztetését, hogy meghatározhassák azokat a kedvezményeket, ame­lyekkel az állam egyes sa­ját feladatainak átvállalá­sára késztetheti a szövet- _ kezeteket. Bogárdi Zoltán hangsú­lyozta azt tó, hogy nem a Magyar Demokrata Fórum, illetve a koalíciós kormány juttatta válságos helyzetbe a. szövetkezeteket. A kor­mánynak azonban mindent meg kellett tennie azért, hogy a szövetkezeteket ki­Maradéktalanul érvényesülnek a szövetkezeti elvek Olyan korszakalkotó szö­vetkezeti törvényeket foga­dott el a napokban a Par­lament. amelyekkel egy nagy lépést lelt meg Ma­gyarország a nyugat-euró­pai szövetkezeti modell ki­alakítása felé — hangoz­tatták egyöntetűen a tör­vényekkel kapcsolatban szerdán az Igazságügyi Mi­nisztériumban tartott saj­tótájékoztatón, amelyen az illetékes tárcák miniszterei és több államtitkár is jelen volt. Balrai István ígázgság- ügy-miniszter hangsúlyoz­ta: a parlament teljes egé­szében a kormány elkép­zelései szerint fogadta el ezeket a jelentős jogszabá­lyokat. Gergátz Elemér ■földművelésügyi miniszter szerint az átalakuló szövet­kezetek tagságának nincs mitől félniük, a kormány széles körű támogatást Az MSZP nyilatkozata A ’ Magyar Szocialista Párt az „Európa felé bak­tató demokraták” aláírásit, a miniszterelnök személyét érintő névtelen levéllel kapcsolatban nyilatkozatot tett közzé. A Miniszterelnöki Sajtó­iroda közleményének állí­tásával ellentétben a szer­kesztőségekhez és a Szocia­lista Part egyes vezetőihez is eljuttatott névtelen le­vélhez csatolt másolatok eredeti példányairól a szo­cialista pártnak nincs tu­domása, mivel ilyen doku­mentumok nincsenek sem a Politikatörténeti Intézet, sem a Szocialista Párt bir­tokában. Az Ilyen és ha­sonló iratok, illetve máso­lataik esetleges nyilvános­ságra kerülésével kapcso­latban a Szocialista Párt meg kívánja jegyezni, hogy 1939 őszén, a volt MSZMP felbomlásának időszaká­ban több dokumentum el- ' tűnt. A szocialisták ezt az ese­tet is politikai provokáció­nak tartják, amely nem­csak a miniszterelnök, ha­nem a Szocialista Párt el­len is irányul. A Szocialis­ta Párt mélységesen elítéli az alvilági módszerek al­kalmazását és az egykori dokumentumokkal történő visszaélés minden formá­jút. nyújt a gazdaságoknak, és ennek a költségvetésben megvan a megfelelő pénz­ügyi háttere is. Isépy Ta­más igazságügyi miniszté­riumi államtitkár szerint a törvényben maradéktalanul érvényesülnek a szövetke­zeti elvek, és ennek kö­szönhető, hogy az Ország­gyűlés jelentős többséggel szavazott elfogadása mel­lett. Sepsey Tamás, az Or­szágos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal elnöke arra hívta fel a figyelmet; a kárpótlás során benyúj­tott földigények kielégíté­sénél, de általában is a földelt elosztásánál közre­működő érdekegyeztető fó­rumok nagyban hozzájá­rulhatnak ahhoz, hogy a folyamat a lehető legigaz­ságosabban történjen. A kérdésekre adott vála­szokból értesülhettek a részvevők arról is, hogy hamarosan tájékoztató fü­zet jelenik meg a vagyon­nevesítés és vagyonfelosz­tás részleteinek közérthe­tőbbé (ételére. Erre való­színűleg szükség is lesz, hiszen a vagyonnevesítés felosztás legegyszerűbb és leggyorsabb módja, ha a közgyűléseken legalább kétharmados döntés szüle­tik. Megegyezés hiányában egy re bonyolultabb és el­húzódó procedúrák követ­kezhetnek. A földművelés- ügyi miniszter reményei szerint az ősszel mar 85-70 százalékban az új tulajdoni struktúrák szerint felosz­tott földeken kezdődhet majd a munka. Gergátz Elemér tart ugyan attól, hogy az átalakulások fenn­akadásokat okozhatnak a mezőgazdasági termelés ben. de a kormányzat mindent megtesz majd a gondok enyhítésére. mozdítsa ellehetetlenült helyzetükből, mostanra ke­zelhetetlenné vált válsá­gukból. Ezt szolgálják a most megalkotott jogsza­bályok. Nem a törvények verik szét a szövetkezete­ket! — szögezte le nyoma- tékkal. A szabaddemokrata frak­ció sem a szövetkezeti, sem az átmeneti törvényt nem szavazta meg. Ennék okairól Juhász Pál, a Sza­bad Demokraták Szövetsé­gének képviselője beszél. — Egy általános szövet­kezeti törvénynek előnye, hogy elég nagy szabadságot ad: mire és hogyan hozza­nak létre szövetkezeti tár­saságokat. Hátránya vi­szont, hogy képtelen a sa­játos szövetkezeti formál* működésének szabályozá­sára. Ez jellemzi az új szö­vetkezeti törvényt is, amely nemigen különbözteti meg a szövetkezeteket a tőke­hasznosító társaságoktól. Ez azért baj, mert a szö­vetkezés lényege szerínf'az összeadott vagyon nem a közvetlen kamathaszon el­érését szolgálja, hanem el­sősorban a hozzá kapcsolt egzisztenciák létezését, a szövetkezetek által nyújtott szolgáltatások révén. Ha a kettőt a jog nem különböz­teti meg, akkor létrejöhet­nek úgynevezett álszövet- kezetek. Ezek nem mások, mint nagy vállalkozói tár­sulások. szövetkezeti kön­tösben. Ha ez így alakul, márpedig a szövetkezeti törvény ezt nem zárja ki, akkor a gazdaságpolitika nem tud építeni a szövet­kezésre. nem használhatja ki a szövetkezetek szolida­ritási, alapítványi, egyesü­leti jellegét. Az átmeneti törvényt — miután a kormány átdol­gozta eredeti tervezetét, és a parlamenti bizottságok­ban viszonylagos egyetértés alakult ki — a módosító indítványokkal elfogadásra alkalmasnak láttuk. Végül azonban mégis ei- fogadhatatlanná vált szá­munkra. A koalíció utóla­gosan két olyan változást erőltetett bele a törvénybe, amelyek egyes esetekben szinte lehetetlenné teszik az átalakulást, és komoly nehézséget jelentenek majd a szövetkezeti mozgalom további fejlődésében. Az a kitétel, hogy a szövetke­zeti mozgalom további fel­osztásában részt vehetnek a szövetkezetek volt tagjai, sőt azok örökösei is. sok helyen fog megoldhatatlan konfliktusokat teremteni, mert ezáltal kezelhetetle­nül sor embert vonnak be az alkuba. Ezenkívül ez a változás azt is jelenti, hogy a szövetkezetek va­gyonának közel 10 százalé­ka ki fog kerülni a mező- gazdaságból. De még talán ennél is nagyobb probléma az, hogy a parlamenti bizottságok­ban is támogatott javaslat ellenére a mezőgazdasági szövetkezeteknél teljes mértékben megszüntették a fel nem osztott vagyont, és az Á’FÉSZ-elcnél is 39 száza lókra csökkent ennek mértéke. Ott, ahol a szö­vetkezetek nem átalakul­nak, hanem megszűnnek, a fel nem osztott vagyon hiánya azzal jár. hogy amikor újra kívánnak szerveződni a szövetkeze­tek, akkor nem lesz mire támaszkodniuk. »«•flflfrfqp 3

Next

/
Thumbnails
Contents