Pest Megyei Hírlap, 1992. január (36. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-08 / 6. szám

GÁZOLAJ, VÁSÁRLÁS! MOHÁI A felelősségérzetünkkel 1 7 Taksonyban nem volt hiány fűtőolajból annak ellenére, hogy sokan azt hitték, fel­felé megy az ára, és ezért „bespájzoltak.” Arra senki nem gondolt, hogy ha csak 50 fillérrel is, most csökkent a HTO A benzináremclések ten­gerében üdítő színfoltként jelentkezett a tény: vala­mivel olcsóbb lett, ha csak csekélyke ötven fillérrel is, de mégiscsak kevesebbet fizetünk ezentúl a háztar­tási tüzelőolajért. .A HTO, merthogy inkább csak így Ismerjük, ezentúl 21 fo­rintba kerül literenként. Mígnem festékkel és fer- rocénnel elegyített édes­testvére, a dízelautókban használatos üzemanyag majdnem kétszer annyiért tankolható, literjét negy­venért önthetjük a ko­csinkba. A rossz nyelvek szerint a piros színű festék nem is ártalmas, mások vi­szont vallják, hogy 25-30 ezer kilométer megtétele után jelentkeznek a motor­hibák. S akadhat, akinek még így is megéri, gyűrű­vagy dugattyúcserével megúszni, hiszen aki sokat furikázik, annak a tetemes árkülönbözet vígan megté- téríti a szervizköltséget. Sági Dezső, az Áfor ke­reskedelmi igazgatója sze­rint a világon mindenütt különbséget tesznek a két­fajta gázolaj között, hol­land, német és osztrák pél­dák alapján állítja. S mi­vel az üzemanyagok adó­ját a tüzelőolajnál az ál­lam magára vállalta, az a notórius gépjárművezető, aki mégiscsak az olcsóbb árut választja, közönséges adócsalónak minősíthető. Ügy látszik, megyénkben nemigen kísérik kitartó fi­gyelemmel mindazt, amit rendes, adófizető polgárok­nak tudni kellene. Erre példa Dunakeszi Áfor- kútja, ahol is ezentúl elma­radt az áremeléseket meg­előző tülekedés és sorállás. Solymosi János kútkezelő csoportvezető szerint sze­gényebbek lettek az embe­rek, ilyenkor ünnepek után és a tél közepén kevesen tudják benzinnel teletöltet- ni a kocsijukat. Jóformán az utolsó pillanatban, pén­tek este hozta az áremelés mértékére vonatkozó uta­sítást számukra a futár, s a gépek átállításához ez­után kezdhettek a szerelők. Solymosi János úgy lát­ja, a kutasokat kényszerí­tik arra, hogy hatőságosdit játsszanak. Holott ők tulaj­donképpen kereskedők, akiknek a kuncsaft kérését kéne teljesíteni. Hiszen például az olcsó és egyre olcsóbb háztartási tüzelő­olajat megveszik a kannák­ba, aztán kicsit előrébb le­parkolva, belötöltik a ko­csijukba. egy kis felesleges színjáték kíséretében. Nem beszélve arról, az Arai önkiszolgáló benzinkútjá- nál — tőlük nem is mesz- szire — egyáltalán nincs kiszolgáló személyzet, aki ellenőrizné az autósokat, mivel is kínálják meg szik­kadt tankú autójukat. Csak a fizetség miatt kell belép­niük a pénztárkalickába, senki nem kéri tőlük szá­mon, miből és mennyit tan­koltak. Az Áfor központjának szakemberei szerint a mo­rál az, amit még nemigen érez át jó néhány honfitár­sunk. A felelősségérzetünk jár még gyerekcipőben. Az­zal, hogy becsapjuk az ál­lamot, magunkat károsít­juk. Csak hát az érvelésük keveset nyom a latban, és ennek súlyát valamennyien megérezzük. Fekete I. Az össznépi társasjátékba egy újabb elem került, ez­úttal Lacházától Ráckevéig nem lehet palackos gázt cserélni — panaszolták tegnap (Vimola Károly felvételei) Liszt Líbiába és az orosz piacra Eladóiistára került malmok A Budapesti és Pest Megyei Gabonaforgalml és Malom­ipari Vállalat június 33-ig a folyamatban lévő privati­zációs programterv szerint részvénytársasággá alakul át. Kis kapacitású malmaik közül már eladták a bia- torbágyit, az ócsait, a szigetszenimiklósit és a kékait. Valamennyit magánszemélyek vásárolták meg, méghoz­zá 13 és 27 millió forint közötti árakon. Tárgyalásokat folytatnak még több kis és közepes nagyságrendű tápke­verő üzem eladásáról is. Dőczi Lajos, a vállalat kereskedelmi igazgatója a témával kapcsolatban arról beszélt, hogy a pilisi, vala­mint a tápiószeiei malmo­kat is szeretnék áruba bo­csátani, méghozzá mező­gazdasági szövetkezetek­nek. A bökkenő viszont az, hogy a mezőgazdasági nagyüzemekre vonatkozó átalakulási moratóriumot mikor oldják fel. No és az sem világos, hogy majdan milyen formában működő szövetkezet lenne számuk­ra az ideális partner. A lényeg, hogy a mal­mok egy része az agrár­szférához kell kötődjön, hiszen a kapcsolat a ter­melőkkel együtt válhat gazdaságossá. Az igazgató beszámolt arról is, hogy egy amerikai cég felértékelte a vállala­tot, ennek eredménye azt mutatja, hogy ma a Buda­pesti és Pest Megyei Ga- bonaforgalmi és Malom­ipari Vállalat értéke eléri a 4 milliárd forintot. A privatizáció, tehát egy két­ségtelenül tőkeerős cégnél folyik, a kilátások tehát a vállalat jövője szempont­jából biztatóak. Felmerült a beszélgetés során az is, hogy a gabo­naexport engedélyezésének módosításáról szóló közle­mény, amelyet a napokban az agrárpiaci rendtartást koordináló bizottság adott ki, milyen fogadtatásra ta­lált a vállalatnál. Dóczi igazgató ingerült hangon azt a választ adta. hogy egyre-másra terjed­nek a kósza hírek arról, miszerint pillanatnyilag 1 millió tonna étkezési, vagy éppenséggel takarmánybú­za exportjára van lehető­ség. Sőt. a vállalatot a kö­zelmúltban felkereste egy kereskedő, mondván 2 mil­lió tonnányi szemester­ményt venne. Az említettek légből ka­pottak, nem fedik a való­ságot. A megszólaltatott szakember szerint ugyan­is nincs tartalékban az or­szágban az említett ter­ménymennyiség. Ha volna is, tetemes tárolókapacitást igényelne. És, ha netán ki­gurulna az országból fél­millió tonna gabona, az 500 vasúti vagonnyi rakományt tenne ki, s a szállítási költségeket tudvalévőén az eladónak kellene viselnie. Létezik viszont a liszt­export, tudtuk meg Keme- csei Sándortól, a vállalat malomüzletágának vezető­jétől. Elmondotta, hogy ta­valy a Szovjetunióba 10 ezer tonna lisztet adtak el az Agrimpexen és a Gabo­na Rt.-n keresztül. Sőt, ju­tott a terményből Líbiába is. Idén az orosz és ukrán piacra exportálnak folya­matosan. (gyócsi) Veszélyben a dolomitgyepek Segélyprogram ECU-dolltírokból Befejeződött annak a nagyszabású természetvédelmi tervnek a kidolgozása, amelyet a Budapest határában, Budaörstől északnyugatra és Budakeszitől délre fekvő, úgynevezett dolomitos gyepek megmentésére a holland DHW cég magyar tanácsadókkal együttműködve készí­tett. A most kidolgozott terv része az Európai Közösség által indított PHARE-programnak, amely tavalyelőtt 25 millió, tavaly 10 millió ECU támogatást adott hazánknak környezetvédelmi és energetikai fejlesztési tervek kidol­gozására, illetve kidolgoztatására. A dolomitgyepek elsősor­ban a Budakeszi és Buda­örs határában található Nagyszénás, Kisszénás, Ku- tyaihegy, valamint a külön­álló Csiki-hegyek, a Török­ugrató és a Frankhegy kör­nyékét. Budakeszi, Budaörs és a főváros XI. kerülete által határolt részt jelentik. E terület helyzete kör­nyezetvédelmi szempontból mára meglehetősen kriti­kussá vált. A Budapest környéki gyepdolomitok természet- védelmi szempontból igen fontos részei hazánknak, itt évszázadok óta a gyep­talajra jellemző rendkívül sokféle állatfaj és növény­fajta élt. A század eleji fásí­tás és a napjainkban roha­mosan terjedő városiasodás, az ellenőrizhetetlen turiz­mus, valamint a közigazga­Az év első napjaiban sem állt meg az élet Biatorbá- gyon. Az emberek dolgoz­nak, terveznek hangyaszor­galommal, mert jól tudják, hogy csak a dolgos hétköz­napok hozhatnak jobb és nyugodtabb életkörülmé­nyeket. Palovics Lajos polgár- mester már beszélgetésünk kezdetén elmondotta, hogy nagy esemény előtt áll a település ebben az eszten­dőben. A dokumentumok azt igazolják, hogy immár nyolcszáz éves évfordulóját ünnepelheti meg a telepü­lés apraja és nagyja. Január 16-án kész cso­magtervet vitatnak meg a helyi önkormányzat képvi­selői, de azt már most tud­ni lehet, hogy döntenek a rendezvénysorozat védnök­ségéről.' számba veszik a rendelkezésre álló anyagi lehetőségeket, és igyekez­nek rangos, változatos programokkal méltóképpen megünnepelni a nem min­dennapi eseményt. Május­ban és augusztusban a he­lyi érdekeltségű eseménye­ket szeretnék megtartani, júliusban viszont olyan szabadtéri rendezvényekre kerül sor, amelyek már or­Biatorbágy nyolc évszázada Készítik a kiviteli tervet szágos rangúaknak ígér­keznek. Január 16-án viszont a lakosság nagy csoportját érintő kérdésről is dönte­nek majd. A helyi adók megállapításáról lesz szó. Tavaly a biatorbágyiaknak fizetniük kellett telekadót, építményadót és idegenfor­galmi adót az építmények után. Most úgy látszik a dolog, hogy a költségvetés biztosítása miatt megsza­vazzák az iparűzési adót is. A becsléseik szerint ez mint­egy 450-500 kisvállalkozót érintene, de azt már most elmondhatjuk, hogy az adó mértéke csak jelké­pes lesz. A helyi polgár- mesteri hivatal ugyanis vállalkozásbarátnak vallja magát. Palovics Lajos azt is el­mondta. az elmúlt eszten­dőben jól gazdálkodtak a rendelkezésre álló pénzösz­szegekkel, és nagyon remé­li, hogy az idén is biztosí­tani tudják a település in­tézményeinek a működte­tését. Most már szinte biz­tosak abban is, hogy végre megoldódik a szennyvíz tisztításának a gondja is. Februárban elkészülnek a kivitelezési tervek, és az el­gondolások szerint a csa­tornázási munkálatok so­rán lehetőnek látszik Púty szennyvizének a fogadása is. A helyi képviselő-testü­let fontosnak tartja ennek a gondnak a gyors megol­dását, és talán ezzel is ma­gyarázható, hogy több mint hatvanmillió forint össze­get már meg is szavaztak. Azzal már nem mon­dunk semmi újat. ha leír­juk, jól halad a gázprog­ram megvalósítása is. Ám azt már kevesen tudják, hogy ebben az esztendőben megvalósul a kiviteli terv, és jövőre már megkezdőd­het a tulajdonképpeni kivi­telezés. A helyi önkormányzat eddig is sokat tett az idős emberek és a nagycsaládo­sok megsegítéséért, de úgy vélik, hogy a jövőben is kötelességük lesz segíteni a rászorultakon Jelenleg hat­van család részesül rend­szeres szociális segélyben,- de ezek száma arányosan növekszik a mind több munkanélkülivel. Az utób­bi néhány hónap gyakor­lata azt igazolja, hogy fo­kozott veszélyben azok a munkavállalók vannak, akik Budapesten dolgoz­nak. a fővárosi vállalatok­nál az a szokás, hogy elő­ször a távolabbról ingázó­kat tanácsolják el. Ezen tu­lajdonképpen nem is lehet csodálkozni, mert közis­mertek Budapest munka­erőgondjai is. Biatorbágy polgármeste­re azonban reméli, hogy a n.Okozásoknak köszön­hetően újabb munkahelye­ket tudnak teremteni, és ak­kor többet tudnak majd el­különíteni a kultúrára, az idegenforgalomra és a sport céljaira is. Papp János tási határokon gátlástalanul szaporodó szemétlerakó he­lyek miatt azonban ez a roppant gazdag állat- és növényvilág most veszélybe került, a kipusztulás fenye­geti. A Nagyszénás melletti motocrosspálya is ökológiai veszélyt jelent. Szerencsére a budaörsi bevásárlóköz­pont építése nem érinti a« említett területet. A dolomitgyepek védelmi, programja ötvenmillió fo­rintot, azaz ötszázezer ECU-t irányoz elő a körzet konzerválásra és helyreállí­tására, főként a veszélyez­tetett állatok és növényele megmentésére. A több mint tíz évre szóló védelmi és helyreállítási terv évente mintegy három és fél mil­lió forintot emészt majd föl. Megvalósulása nyomán a terület természetvédelmi egyensúlya ismét helyreáll, és a vidék természetvédel­mi oktatásra, turizmusra is alkalmassá válik. A PHARE — vagyis a Pologne—Hongrie Action Reconstruction Economic — csak tervek kidolgozására, kidolgoztatására adta az ECU-dollárokat, vagyis a gyakorlati kivitelezésre egyéb forrásokból kell elő­teremteni a pénzt. A szervezet magyarorszá­gi irodájának íőmun'kalár- sa, Wojnarovich Elek sze­rint az ehhez szükséges anyagiakat — bár még egy fillér sincs belőle — első­sorban nemzetközi és hazai környezetvédelmi szerveze­tek adják majd össze, így ha a kész programot ja­nuárban elfogadja a PHARE által felkért nem­zetközi szakmai bizottság is, várhatóan februártól megkezdődhet a dolomit­gyepek megmentése. Sze­rencsére a táj pusztulása és károsodása nem túl gyors, ezért feltehetően lesz elég idő. hogy a helyreállításhoz és mentéshez szükséges kel­lő összeget előteremtsék. — Uk — BBnHnHHUnHM

Next

/
Thumbnails
Contents