Pest Megyei Hírlap, 1992. január (36. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-08 / 6. szám
LENNI VAGY NEM LENNI (I.) A Ml KÓLÁI TIZENKÉT BÖLCSŐ Isten háta mögött egy lépéssel Próbát tettem, elutaztam Vámosmikolára. Azt akartam megtudni, milyen messze van Budapesttől, a világvárostól a tőle északra, a szlovák határ közelében lévő 2200 lakosú kisközség, Mikola vagy latinosán Michelaként már 1075-ben egy oklevélben említett település. Nem a földrajzi távolságát akartam ellenőrizni, mert az egy pillantás alatt leolvasható a térképről, légvonalban mindössze negyven kilométer Budapest északi csücskétől számítva. Igazából arra voltam kíváncsi, a vadregényes börzsönyi erdőkben megbúvó maroknyi lélekszámú községet gazdasági, kereskedelmi, infrastrukturális szempontból, sőt a munkalehetőségek szemszögéből mekkora távolság választja el az ország szívétől. mm Önerős telefon Az ország vérkeringésébe bekapcsolódni persze nem kizárólag a közlekedéssel lehet. Ott van még a telefon- hálózat is mint lehetőség. Am Mikola, miként közös körjegyzőségük által vele összetartozó, szomszédos Perőcsény és Tésa se igen dicsekedhet vele. Elszigeteltségük olyan mérvű, hogy tizenhét környező telepü- sel együtt most elhatározták, a Matáv segítségével jövőre megkezdik, és ’93 első félévre befejezik önerős, közös telefonhálózatuk kiépítését. Az igénylők fejenként tizenötezer forinttal szállnak be a fejlesztésbe. Telefon tehát lesz, méghozzá hamarosan, biztat a mikolai polgármester. Lesz hozzá ugyancsak a környező települések ösz- szefogásával és a Belügyminisztérium segítségével megszervezendő öntevékeny közbiztonsági hálózatuk is. Mikoláról és még hét környező határszéli településről tudnunk kell, hogy a kormány 1091-ben őket Pest megye gyengén fejlett településeivé nyilvánította, egyúttal némi anyagi segítséget is adott nekik, hogy föltáplálhassák, sőt munkahelyteremtésre ösztönözzék a sorvadásnak indult községeket. Az önkormányzatok, bár nekik jól jött a kis kormányzati segítség, tudják, ez csak csepp a tengerben. Az egyetlen hathatós segítség kilábalni a kátyúból, ha helybéli munkahelyeket teremtenek akár a vállalkozók fölkarolásával, akár úgy, ha az önkormányzat fog gazdasági tevékenységbe. A községi körjegyző, Szabó Lajos, aki Tésa, Perőcsény és Mikola közt ingázik, azt mondja, mióta a három település költségve- tésileg egymástól függetlenné vált, igazságosabb és szabadabb légkör uralkodik a testületi döntésekben, ami a munkahelyteremtésre és a vállalkozások indítására is jótékony hatással van. A fölpezsdülés eredményeképp például Miko- lán alig két hónapja két maszek élelmiszerbolt nyílt, és máris megindult köztük az egészséges versengés, melyik marad életben. Zordabb idő Betértem a két szomszédos élelmiszerboltba. Az izgatott, hogy milyen lehet a viszony köztük, hiszen a két épület egymás mellett található. Bár mindkettő homlokzatán a kissé mulatságosnak ható „diszkont miniáruház'’ felirat olvasható, de valójában két kis parasztházról van szó, az áruházak pedig mindössze egy-egy zsebkendőnyi helyiségből állnak. A két rivális más-más városban szerzi be a készletét, és most egyelőre óvatosan figyel- getik és összehasonlítgatják a szomszéd árcéduláit és a sajátjaikat. Egyikük se szeretne azért csődbe jutni, mert a másiknál drágábban árusítja a portékáját. A községi gyógyszertárban megtudtam, hogy errefelé aligha lenne érdemes gyógynövényeket termeszteni vagy egyéb mezőgazdasági attrakcióba fogni, a talaj minősége annyira rossz itt. Itt zordabb az éghajlat, mint Budapest magasságában. Leállt a varroda A környék igazi slágere a málna és a bogyósok. Évek óta ez tartotta el errefelé az embereket, sőt kifejezetten jól jövedelmezett. Azonban a külföldi piacok bedugulása miatt tavaly annyira visszaestek a félvásárlási árak, hogy az ittenieknek ez az utolsó kenyér is kiesett a kezükből. Ipartelepítésre se nagyon lehet gondolni, legföljebb hűtőház építésén törik errefelé az önkormányzatok a fejüket. A munkanélküliség szele Mi kólát is megle- gyintette. Épp most állt le a harminc nőt foglalkoztató helyi ruhakészítő részleg. A Váci Kötöttárugyárhoz tartozó, tréningruhákat összeállító mikolai részlegből egyelőre nem eresztették szélnek a dolgozókat, de a munkanélkülivé válás réme néhány hét óta a fejük fölött lebeg. A polgármester megígérte, ha minden kötél szakad, átmenti őket a helyi művelődési ház épületébe. A régi textilesfelszerelés és a helyiség megvan, csupán bele kell vágniuk a saját kis ruhaüzemük létesítésébe. Ez persze csak terv. Mikola nem szeretne a kihaló községek listáján maradni. Fafeldolgozó üzem, hűtőház, ruhakészítő egység, a telefonhálózat bővítése, az ÁFÉSZ helyi kézbe adása, az alma- és málnatermesztés ösztönzése és nem utolsósorban a falusi turizmus feltételeinek megteremtése szerepei ’92-es tervei közt. Kocsis Klára Nem mindennapi adócsalás-sorozatot. leplezett le a közelmúltban a tápió- szelei polgármesteri hivatal. Hasonló történetről lapunk is beszámolt már, ez az eset azonban a benne részt vevők nagy száma miatt eltér attól. Az ügy azzal kezdődött, hogy szeptember elejétől november végéig 35 személy váltott ki Tápiószelén vállalkozói igazolványt dohányáru értékesítésére. Ez a „műfaj” nem kötött szakképesítéshez, iskolai végzettséghez. Mindössze erkölcsi bizonyítvány és 300 forint illeték szükséges a kérelem benyújtásához. Ennek folytán nem volt feltűnő, hogy analfabéták, alacsony iskolai végzettségű polgárok is akadlak a jelentkezők között. Ára hamarosan elterjedt a hi> Tápiószelén: aki dohányáru-értékesítéssel foglalkozik. az vállalkozásának beindításához hitelt kap egy ceglédi bankfióktól. MégMváilaikossók Áfát igényeitek hitel fejében pedig kétszázezer forintot. RIADALOM Majoros Tibor alpolgármester maga is vállalkozó, így hát tisztában van a hitelfeltételekkel. Ennek ellenére előíbb nem vette igazán komolyan a híreszteléseket. Tudta, hogy egy bank nem ad hitelt fedezet nélkül. Azt azonban szükségesnek tartotta, hogy közölje az újdons.ült vállalko- zókk al: az önkor má ny za t „természetesen” nem ad szociális' segélyt a részükre. hiszen megélhetési formájuk a vállalkozás. Nosza, lett erre nagy riadalom az érintettek körében. Egj’i^k — aki ..még 'nem kapta, meg a bankkölcsönt” — könyörgésre fogta a dolgot a hivatalban. Kérte a szociális segc'yt legalább addig, amíg nem érkezik meg a „kölcsön”. Az alpolgármester rövid faggatás után kiderítette az úgynevezett vállalkozási kölcsönök eredetét, valódi hátterét A vállalkozók által hivatkozási alapnak tekintett hitelkérő lap nem más, mint az „igénylőlap az általános forgalmi adó visz- sza térítéséhez”, ami az APEH 61-es számú nyomtatványa és áfa-visszaigénylésre szolgál. Ilyen lapot töltöttek ki több mint, 30-an. Megtehették, hiszen mint minden vállalkozó, ők is rendelkeztek adószámmal, s bekerültek az áfa-körbe. Persze ahhoz, hogy valaki Bevezető egy kulcskérdéshez A falusi ember hamar szembesül az élet keletkezésének realisztikus mozzanataival, melyekben már gyermekként sem talál semmi kuriózumot. Emlékszem, ángyom ezekkel a szavakkal bíztatta a ná- lamnál alig két évvel idősebb, nyolcéves unokabátyámat: hé, Berci, vidd el a Riskát folyatni! Berci fogta a láncot, s vitte a tehenet a bikáshoz. Mi, kölykök kivártuk az aktust, közben snúroztunk. Ugyanígy nem jelentett élményt az elles sem, legfeljebb először. Utána már ez is munka volt, a gyerek hordta kéz alá a meleg vizet a doktornak. Az elmúlást már másként fogtuk fel, hátborzongató misztikum társult a halálhoz. A Szent Mihály lovára, udvarra kitett nyitott koporsónak közelébe sem mertünk menni, mint ahogy azt a töpörödött, kertek alatt osonó, boszorkány külsejű vénasszonyt is távolról követtük — s ha senki nem látta, göröngy- gyei dobáltuk —, akit az egész falu csak úgy- hívott: az angyalcsináló Boris. Hogy Boris miben ügyködik, mit visz a berliner- kendője alatt lopva, azt nem tudtuk. Csak ösztönösen éreztük, Boris egyet jelent a halállal, valami köze van a kaszáshoz. És egyikünk sem volt meglepve, amikor egy nap a vénasszonyt elvitték a csendőrök, mert a magzatelhajtás halállal végződött, az egyik nagygazdalány brantban halt meg szörnyű kínok közt. Sokáig nem értettem, miért illetik e gyalázatos tettet angyalcsinálásnak, s az elkövetőket angyalcsiná- 1 óknak. Szégyenlős, álszeméremből nem mertek szembenézni az igazsággal? Holott mindenki jól tudta, amit a kontár bábák, sarlatán kenőasszonyok csinálnak, az nem más. mint gyilkosság, a megfogant élet elleni merénylet. Később anyám próbálta megmagyarázni, az angyalcsinálás elnevezés abból a 200 ezer forint áfát visszaigényeljen, legalább 1 millió forintos számla kell. A szóban forgó dohányárusok esetében mindez nehezen volt elképzelhető, de azért számlát szereztek, áfát igényeltek. Ennek folytán egy személy közülük kapott is közel 200 ezer forintot. Mint utólag kiderült, az utóbbi egyénnek már egy újaibb 80 ezres tétele iß úton . volt. BOCSÁNATOS BŰN? Amikor minderre fény derűit, másnapra beidéztek a polgármesteri hivatalba va 1 amen ny i „váll alkozót”. Miután a folyosón megtudták a berendelés okát, egyesek azonnal ás angolosan kereket oldottak. A jegyzőkönyvek tanúsága szerint húsz személy igényelt vissza jogtalanul 190 és 248 ezer forint közötti összegeket. * Az ügyet az adóhivatal és a rendőrség tg vizsgálja. Mint ahogy m.ás esetekben is láttuk azonban, Magyar- országon egyelőre bocsánatos. bűnnek számít — az érvényben lévő törvények szerint — az adócsalás. —he— naiv, gyerekes hitből ered, táplálkozik, hogy a még meg sem született gyermeket elküldik a mennyekbe angyalnak, belőlük áll ösz- sze a kórus az Úristen trónusa mellett. Szerencsére az értelmező szótárban semmi utalást nem találni a mennyekről, sőt az is kitűnik, a terhesség effajta mesterséges megszakítása, az élő magzat eltávolítása az anyaméhből, büntetendő cselekmény. Az angyalcsinálás másik, törvényesített formája az abortusz, más néven az emberi magzat művi eltávolítása. A művi szó alatt műtéti beavatkozást és annak elvégzésére képzett-jogosult szakembert értek. Orvost. A beavatkozás kórházban, klinikán történik, az anya halálát előidéző műhiba lehetősége a zéróval egyenlő. Ennek ellenére a társadalom egy jelentős részének az abortusszal szemben is fenntartásai vannak, a pár hetes magzat művi eltávolítását is az élet elleni durva beavatkozásnak tekintik. Érdemükül szolgáljon, ezek közt az „ítéletvégrehajtók”, az orvosok járnak az élen, akiknek nagy többsége minden alkalommal viszolyogva, lelkiismeretével vívódva nyúl a küretkanálért. Malthus a háborút szükséges rossznak nevezte, az abortuszt is sokan ennek tekintik. Újkori Taigetosz az életképtelen utódok kiszűrésére cs egyfajta megelőzése a túlszaporulatnak. Ez utóbbi veszély nálunk nem áll fenn, amiért is nehéz megmagyarázni az évenkénti 90 ezer abortuszt, melyből mindössze 20 ezret tesz indokolttá a magzatnál észlelt élettel összeegyeztethetetlen fejlődési rendellenesség vagy az anyánál kimutatható valamilyen betegség, mely a magzat sorsát veszélyezteti, vagy épp az anyáét. Az összképhez az is hozzátartozik, az utóbbi 30 évben, amióta lazítottak, majd zöld utat nyitottak az abortusznak, négymillió kü- retet jegyeztek. Ha ebből csupán a fele nem történik meg, a népességi mutatónk nem stagnál, nemzetünk nem sorvad, Magyarország nem keiül fel a demográfiailag legkedvezőtlenebb listavezetők közé. A vélemények persze megoszlanak, a közvetlen érdekellek szociológiai, gazdasági, létbizonytalansági okokkal magyarázzák döntésük okát, melynek végeredményeként idő előtt meghal egy még meg sem született élet. Az ellentábor a morál devalválódásában, a lélek- szegénységben, a tolerancia teljes hiányában látja az abortuszok miértjét. A teljesség igénye nélkül megpróbáltunk utánajárni a kérdésnek, meghallgattuk az orvost, a lelkészt, a védőnőt, a diáklányt, a jogászt, különböző szervezeteket, s a legilletékesebbet, egy nyolcgyerekes édesanyát is. őszintén reméljük, hogy vállalkozásunk — és írásaink — nem maradnak visszhang nélkül. Véleményüknek szívesen helyet adnánk a sorozat végén. Matilla Gy. Oszkár NM NE! GONDOLATOLVASÓ Régi ismerősökkel beszélgetünk, közben azonban rám telepszik a gyanú, ki-ki a maga prókátorának szeretne megnyerni, bizonyítandó, nem a másiknál, hanem nála az igazság. A régi ismerősök korábban sem tartoztak az egyvéleményűek bokrába, most viszont formáilisan is más és más szervezeteknek a tagjai. Amiből következően úgy vélekednek, hogy nekik a településüket (történetesen a várost) is másként kell látniuk, de úgy, mint ez meg az, semmi esetre sem. Rámondhatnám erre a helyzetre is, na ne. A település olyan a valóságban, amilyenné sok-sok évtized alatt lett, nem ölt más arculatot attól, hogy most ennek a pártnak, vagy annak a pártnak a tagjai szemlélik. Gyakori szereptéves'ztés ez napjainkban, lenyomata azoknak az időknek, amikor nem a valóság volt a fontos, hanem az, a halalom emberei milyennek szerették vní na látni. Sok baj lett belőle! Amint a mostani szereptévesztésből sem lesz nagy haszon, ha a szereplők ragaszkodnak a maguk elképzelte menetrendhez, nem sok ügyet vetve rá, mások is a színpadon vannak. A demokrácia szereposztását megtanulni: a mai idők legnehezebb közteendői közé tartozik. Lenyelem tehát a sok-sok na ne-t, amikor a bi- zonykodásokat hallgatom, miféle csalafintaságokra képes ez a fél, miféle gazságokra amaz ... Amikor azonban vélt és való tények fogytával eljutunk oda, hogy a beszélgetőpartnerek azt kezdik sorolni, miként és mit gondol a másik, akkor azt mondom, na ne! Ezt ne, így ne, mert a gondolatolvasásnak veszedelmesen gazdagok hazánkban a hagyományai, és sajnálatosan súlyosak a következményei. Életveszélyes tehát feltámasztani a gondolatolvasást, a gondolatolvasói szerepet, mert nemcsak demokráeiaellenes helyzetet teremt, hanem bárkit céltáblává változtathat. Hiszen min. denki gondol valamit... (m)
