Pest Megyei Hírlap, 1992. január (36. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-02 / 1. szám
1992 VÁLSÁGÉV A MEZŐGAZDASÁGBAN? KÉTSÉGEK KÖZT VERGŐDŐ EMBEREK Munkanélküli A csőd a; ajtón kopogtat téesztagság Levelet kapott szerkesztőségünk Abonyból, amely arra hívta fel a figyelmünket, hogy a József Attila Termelőszövetkezet tagjai egy részének foglalkoztatását 1992. december 31-ig szünetelteti. Ezzel kapcsolatban felkerestük az érintett téesztagokat és a szövetkezet elnökét. NEM LÁTNAK TISZTÁN A négygyermekes Nyisz- per Márton gépszerelővel, Hegedűs Györggyel és Kru- pincza László téesznyugdí- jassal az MDF abonyi szervezetének helyiségében találkoztunk. Azzal fogadtak, hogy a többiek — vagy harmincán — éppen Ceglédre mentek a munkaközvetítő irodába az ügyüket intézni. Nyiszper Márton elmondta, hogy nem látnak tisztán ebben a kérdésben, és az emberek kiválasztásával sem ért egyet. A munka- közvetítőben azt mondták, hogy a munkanélküli-segélyt csak addig kapják, amíg nem ajánlanak fel munkát a számukra. Adminisztratív dolgozókat még alig küldtek el egyet- kettőt, tömegében a fizikai munkát végzőket sújtotta a foglalkoztatás szüneteltetése. Nyilván a nyereség érdekében akarják az állam nyakába varrni őket. Olvasónk eredetileg gépszerelő volt. majd építőipari segédmunkásként dolgozott a szövetkezetben, tehenészeti rakodógép-kezelő is volt, végül a műhelyben foglalkoztatták. Hegedűs György a gumiüzemben kereste a kenyerét, s amikor megcsappant a megrendelés, több helyen dolgozott, így volt segédmunkás is az építők mellett. Krupincza László rokkantnyugdíjasként tett szert egy kis jövedelemkiegészítésre. Öt is elküldték. Megértette, hogy előbb azokról kell gondoskodni, akiknek a megélhetéséről van szó, aztán látta, hogy sorra eltanácsolják az embereket. Nyiszper Márton szerint a főmezőgazdász azzal búcsúzott tőlük, hogy köszönetét érdemelnek, amiért becsülettel és megbízhatóan dolgoztak, éppen ezért vélhetően föltalálják magukat az életben. A József Attila Termelő- szövetkezet központjában Pásztor Pál elnök sokszorosított papírlapot mutat. „Megállapodás. Az abonyi József Attila Mgtsz a 7 1977. (11. 12.) MT. sz. rendelet 72. § (2) bek. alapján megállapodik tagjával ... sz. alatti lakossal a tsz-nek a tag irányában fennálló foglalkoztatási kötelezettség szüneteltetésében 1991. ... napjától 1992. december 31-ig, miután a tsz nem tud tagjának munkát biztosítani. A szüneteltetés tartamára a tagot megilletik mindazok a szervezeti élettel kapcsolatos, valamint a vagyoni kapcsolatból adódó jogok (háztáji föld, szolgáltatások stb.) és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek nem kifejezetten a munkavégzéshez kapcsolódnak. Abony, 1991. ... tsz-elnök .., tsz-tag." Pásztor Pál arról beszélt, hogy ezt az egykor jól gazdálkodó szövetkezetét is utolérte az általános helyzet: lecsökkent a föld eltartóképessége. A gazdálkodás nyereségtartalma szinte eltűnt, a termékértékesítés lehetősége beszűkült. Nincs szó tömeges felmondásról, csupán az adott lehetőségekkel élnek. A foglalkoztatási gondok megoldására lehetséget ad az időszakos munkanélküli-segély igénybevétele. Az előző két évben többféle építési feladat adott elfoglaltságot a téli hónapokban. Megtörtént a tehenészeti telep rekonstrukciója, tejcsomagoló, sütőüzem épült saját kivitelezésben. Ahol nem volt tennivaló, onnan az építők mellé irányították át az embereket. Mostanra a beruházások befejeződtek, és nem áll fönn hasonló lehetőség. December közepén tizenkét személynek ajánlották fel a munkanélküli- segélyt, főleg az ipari üzemekből, de az intézkedés traktorost, gépkocsivezetőt is érint. Aztán újabb harminc személy munkakönyvét küldték el a munkaközvetítőbe. VAGYON, FOGLALKOZTATÁS Az elnök vagy a közvetlen munkatársai mindenkivel beszélgettek ezt megelőzően. Tudták, hogy senki sem örül ennek a kényszer- helyzetnek. A munkát határozatlan ideig is lehet szüneteltetni, a munka- közvetítő iroda ragaszkodott a meghatározott időtartamhoz. Ez egyben munkavállalási engedélyt is jelent az érintetteknek. A munkával összefüggő jogokon kívül ez idő alatt A BKV már megkezdte a januártól érvényes új, immár átlagosan 35 százalékosan drágább utazási jegyek és bérletek árusítását. Mint ismeretes, az árhatósági jogkört gyakorló fővárosi önkormányzat december 9-i rendkívüli ülésén döntött az új tarifákról. Ennek megfelelően például a villamos- és autóbusz jegyét egységesen 18 forintért, a villamosbérleteket 620 forintért, míg a tulajdonképpen összvonalas autóbuszbérieteket 860 forintért lehet majd megvásárolni. De január 1-jétől lehet venni, a naptári héttől független heti (310 Ft) és kétheti (410 Ft) villamosbérletet, valamint heti (430 Ft) és kétheti (580 Ft) buszbérletet is. Emellett a villamosra és a buszra egyaránt érvényes napijegy (Í50 Ft) is megvásárolható már. Ezzel egyidejűleg azonban megszűnik az a leis minden jog megilleti a tagokat. Részt vehetnek, szavazhatnak a közgyűlésen. A két hektár háztájit ezentúl is művelhetik. A vagyon ötven százalékban nevesítve van. Eddig foglalkoztatási kényszer volt, most a vagyon és a foglalkoztatás szétválik. Ez a kényszerű elválás nem zárja ki. hogy akit lehet, nem hívnak vissza hamarabb, ha a körülmények úgy alakulnak. MIÉRT ÉPPEN ENGEM Még további tíz-tizenöt személy helyzete függőben van. Egy kisebb ipari részleg sorsa nem dőlt el. A gépüzemnél is elképzelhető további leépítés. Cukorrépát, kukoricát kellene betakarítani, szántani. Ha ezzel végeznek, lehet, hogy néhány személyre sor kerül. Pásztor Pál azzal érvelt, hogy a családokat nem akarták teljesen pénz nélkül hagyni, ötven-hatvan ember számára viszont nem tudtak munkalehetőséget teremteni. Csupán gazdasági szempontok álltak a megtett lépések mögött. Ilyen fontos, emberek, családok sorsát eldöntő kérdésekben nem ártott volna alaposabb tájékoztatást adni mindenkinek. Aligha várható el a téesz- tagságtól a bonyolult munkajogi szabályok ismerete. Ilyen körülmények között jogos az aggodalom, az értetlenség, s szinte mindenkiben megfogalmazódik a keserű kérdés: Miért éppen én váltam feleslegeshetőség, hogy a bérleteket 50 százalékos áron visszaváltsák, illetve, hogy a 16-a után vásárolt bérleteket csökkentett áron adják. Az induláshoz szükséges 35 millió jegyet és több mint 7,5 millió különféle bérletszelvényt is elkészítette már mintegy 4 millió forintért a BKV. Emellett azonban, ugyancsak milliós kiadással több mint 50 féle nyomtatványt és 30 ezer tájékoztatót és információs táblát is készítettek az utasok számára. Az év végi átállás fontos eleme, hogy a decemberi bérlettel rendhagyó módon január 8-ig lehet utazni, s ugyancsak eddig használhatók fel a régi jegyek is Az érvénytelenné vált régi jegyeket azonban továbbra Is becserélik vagy visszaváltják a BKV jegypénztárai. Továbbra is érvényes az agglomerációból bejáróRendkívül borúlátó képet fest a hazai agrárágazat kilátásairól a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének 1991 végén közzétett elemzése, mely szerint az ágazat válsághelyzete 1991-ben jórészt csak a szakemberek előtt vált világossá, 1992- ben viszont már súlyosan veszélyeztetheti a. magyar gazdaság egészét is. A tervbe vett szabályzóváltozások kilátástalanná teszik az ágazat helyzetét, az adóterhek növelése, valamint az adókedvezmények és támogatások megszüntetése, továbbá a központi áremelések mintegy 15-20 milliárd forintnyi többletterhet rónak a mezőgazdaságra. A tervezett intézkedések nem veszik figyelembe a termelőképességet és a kialakult reális helyzetet sem. Ezért a kedvezőtlen adottságú szövetkezetek mintegy fele mehet csődbe 1992 első felében. A kedvezőtlen képet a MOSZ szakértői az 1991 első három negyedévének mérlegadatait elemezve vázolták fel. A MOSZ elemzői szerint 1991-ben rendkívüli módon kinyílt az agrárolló, az ipari termékek árindexe 1980-hoz képest 1991-ben megközelítette a 250 százalékot, míg a mezőgazdasági cikkek áremelkedése csupán valamivel haladta meg a 150 százalékot. Súlyosnak minősíti az elemzés a mezőgazdasági üzemek likviditási helyzetét is, egyszersmind rámutat arra, hogy a gazdaságok költségeik és veszteségeik csökkentése érdekében az ésszerűség határain jóval túlmenően takarékos- kodnak a szükséges termelési ráfordításokkal. A műtrágya-felhasználás például csupán egyötöde az 1989. évinek, s minőségi vetőmag helyett a gazdaságokban több helyen saját termesztésű vetőmagot használnak. A bankköltségek 1991- b’en, mintegy 30 százalékkal növekedtek. Jellemző tendencia, hogy az igénybe vett hitelek futamideje is jelentős mértékben eltolódott a rövid lejáratú hitekat érintő PM előírás is, mely szerint a munkáltatókat terheli a bérlet árának 80 százaléka. Es nem változott az sem, hogy a metrón minden átszállásnál új, 18 forintos jegyet kell lyukasztani. Űj elem viszont, hogy a HÉV vonalain már január 2-től csak az új jegyekkel és bérletekkel lehet utazni. Az MTI értesülései szerint a decemberi bérletek érvényességének meghosz- szabítását, a BKV kérésére, Demszky Gábor főpolgármester rendelte el, mivel a vállalat úgy vélte, hogy az év végi munkanap-átrendezések miatt óriási tumultusok lehetnek a pénztáraknál. A helyzet érdekessége viszont, hogy ezzel az egyébként racionális jellegű döntésével a főpolgármester. hatáskörét túllépve felülbírálta a fővárosi közgyűlés érvényes rendeletét. se? T. T. A MUNKÁLTATé A BKV kevesli, az utas sokallja lek felé. Mintegy 2,5-2,7 milliárd forint, értékű, aszálykár miatt folyósított, viszonylagosan kedvezményes kamatozású hitelt is lejárttá teltek a bankok; ezeket a termelőszövetkezetek csak magasabb kamatozású, újonnan felvett hitelekkel lennének képesek pótolni. Tovább folyik a mező- gazdaságban dolgozók munkaerejének leértékelődése is. Az ágazatban foglalkoztatottak átlagkeresete 35-40 százalékkal — havonta mintegy 4000 forinttal — marad el a többi anyagi ágazatban foglalkoztatottétól. Az országos átlagkereset-növekedés 1991-ben 30 százalék körül mozgott, a mezőgazdaságban dolgozóké viszont nem érte el a 20 százalékot sem, a szövetkezeti szektoré pedig ennél is kevesebb, 16-17 százalékos volt. Az elemzésben rámutatnak arra is, hogy a szövetkezetekhez hasonló helyzetben vannak az állami gazdaságok. Az érdekképvisélet szakSzájSátVÉS (SZ)OKTATÁS Néhány hete szóvivő lett az egyik tárcánál a volt kolléga; érthető figyelemmel követem tevékenységét. Elgondolkoztat, milyen könnyen veszi magára valaki a fensőséges stílus seregnyi jegyét, vélhetően úgy okoskodva, hogy ahol a tárca, ott a hatalom, s ahol a hatalom, ott az igazság. Hallom, olvasom az új seprőként igyekvő szóvivő szavait, s érteném, ha érthetném, de meg nem érthetem, milyen hamar kicserélődhetnek valaki fejében gondolkodásában a helyesről és a helytelenről, a megemgedhetőről és a megenged- hetetlenről alkotott mércék. ítéletek. Hírlapíróként ő várt felvilágosítást, most ő ad: nagy a különbség? Szerintem semmi. Azonos folyamat egy-egy szakasza ez csupán, nem más, egyik sem több a másiknál. Ezért olvasom száj- tátva a szóvivő válaszát egy állampolgár észrevételeire, ilyen mondatrészekkel megtűzdelt ugyanis a felelet: „Ki kötelezi X. urat...”, s „Csak tán nem azt akarja állítani. .Sehol egy köszönöm, hogy a polgár (még ha esetleg téved is) vette a fáradságot és beleszólt a tárca ügyeibe, segíteni kívánt, sehol egy illedelmes talán, egy visszafogottságról tanúskodó esetleg, ámbár. Annál inkább az ellentmondást nem tűrő megállapítások pergőtüze. (Sz)Oktatná a polgárt a szóvivő a rendre, a fegyelemre, tudja csak, így megy ez akkor, ha történetesen éppen a tárcáé az oktatás (is) ... ? Lehet. Na persze, nagy a különbség az oktatás, a szoktatás között, s végképp nagy akkor, ha k í- oktatássá torzul... ! Amire nem szólhat a felhatalmazás. S bár igaz, az oktatás terepe a tárcáé, kétlem, jó-e az, ha oktat a szóvivő is?! MOTTO értői az agrárnépesség védelmében, valamint az ágazat teljesítőképességének fenntartására javasolják, hogy mielőbb ici kell alakítani az agrárpiaci rendtartás hatálya alá tartozó mezőgazdasági termékek államilag garantált árát, a versenyképesség érdekében meg kell teremteni a hazai költségek és a világpiaci ártendenciák összhangját, a mezőgazdasági és élelmi- szeripari termékek hatékony importvédelmi rendszerét. Javasolják továbbá, hogy ne legyen direkt földadó, mérsékeljék az ágazat hitel terheit, térítsék vissza az energiafelhasználáshoz kapcsolódó fogyasztási adóból az áfa mértékének megfelelő adótartalmat, tartsák fenn a kedvezőtlen adottságú területek támogatási rendszerét, valamint a tej és tejtermékek fogyasz- tóiár-kiegészítését, valamint azt. hogy a mezőgazdasági termelők az állami élelmiszeripar privatizálásakor kapjanak megfelelő befektetési lehetőséget. NEMZETKÖZI LAKÁSTEXTIL VÁSÁR Még a fortélyokra is fény A Messefrankfurt az 1992-es vásári évet a Heim- textil, Nemzetközi Lakás- textília szakvásárral indítja január 8-án — tájékoztatta az MTI-t a frankfurti vásárok magyarországi képviselete. Január 8. és 11. között 50 brszág 2300 dekorációs és bútorszövetet, falikárpitot és függönyanyagot, ágyneműt, fürdőszobai textíliát, asztalneműt és konyharuhát, valamint kiegészítőket előállító cége találkozik Frankfurtban. Vásárlóra, mintegy 90 országból több mint 60 ezerre számítanak. A kereskedők itt szándékoznak lebonyolítani külkereskedelmi beszerzésette jelentős részét, s tájékozód ni a fejlődési folyamatokról. A hazai — német — cégeken kívül a legtöbb kiderül állító Olaszországból, Nagy- Britanniából és Franciaországból érkezik. Sorrendben őket követik a holland, osztrák, svájci és spanyol cégek. Magyarországot alig néhány textilvállalat reprezentálja. A tengerentúlról is érkeznek kiállítók a frankfurti vásárra, s a Messefrankfurt az 1992-es Ileimtextilen különleges attrakciójának szánja az „Amerika-napot". Egyebek közt időszerű információkat tartalmazó előadásokat terveznek a tengerentúli üzletkötés fortélyairól.
