Pest Megyei Hírlap, 1992. január (36. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-30 / 25. szám

Levél a néhai iskolaalapítónak Hatosztályos gimnázium Kedves Oláh Pista Bácsi! Ügy illik, hogy az első hi­vatalos írásbeli tájékozta­tót arról, hogy ismételt ké­résünkre a Művelődési és Közoktatási Minisztérium 1992 szeptemberétől enge­délyezte a hatosztályos gimnáziumi osztály indítá­sát, neked küldjem el. Ha a. túl világi posta ügyeibe van némi beleszólásod, s miért is ne lenne, kézhez is kapod időben. Gimná­ziumi osztály, a ma is élő négyosztályos, Monoron 1957-ben végzett először. Azóta elmúlt 34 év, s több mint 150 osztály érettségi­zett le. Szeretnénk, s tán közbenjársz ennek érdeké­ben, ha ennek a . mostani kezdeményezésnek a folyta­tása ehhez hasonló lenne. NYUGODT LEHETSZ Kiknek indítjuk? Mi cél­ból? Azoknak a diákoknak, akik — emberi számítás sze­rint — mind a hat gimná­ziumi osztályt Monoron szeretnék elvégezni, s az érettségi után — emberi számítás szerint — tovább tanulni szeretnének. Meg­van a kiágazási lehetősége, hiszen az elmúlt két év tantervi-óratervi finomítá­sait éppen ez indokolta, de ez az egyedi megoldásként induló iskolatípus igazában azoknak előnyös, akik vál­lalják a hat összefüggő tel­jes évet s utána egyetemet vagy főiskolát. Akik menet közben átmennek más is­kolába, szakközépiskolába — a lehetősége nem kizárt —, azoknak előnye nem sok lesz belőle, sőt talán hát­rányba is kerülnek. Honnan fogadjuk a leg­ifjabb, a 12 éves diákokat, akik 7. osztály helyett a gimnázium 1. osztályába szeretnének iratkozni, s a gimnáziumi VI. osztály után fognak érettségizni? Ahon­nan a nagyobbakat: Monor és a környező falvak iskolái­ból. Sietek elmondani, hogy meg sem fordult a fejünk­ben, eszünkbe sem jutott, hogy másképpen is lehet­ne. Ha csak eszünkbe öt­lött volna is bármelyikünk­nek, dr. Kreutz Raymund- néval kezdve, aki a gondo­latot két évvel ezelőtt elő­ször pendítette meg, az egyedi tanterveket kidolgo­zó tanárok bármelyikéig, aligha mernék szemed elé kerülni. Nyugodt lehetsz, a József Attila az egész kör­zet tanulóié. Hogyan szervezzük meg a beiskolázást1 Mikor? A körzet általános iskoláihoz fordulnánk mindenekelőtt. Kérjük megértésüket: nem elvenni akarjuk tőlük a diákokat! Biztosak vagyunk abban, hogy a 30 kisdiák hat éven át tanul, hogy el­érje célját, s tanárai is hat éven át végzik ugyanezt. Túl a megértésen segítséget is kérünk: ismerik diákjai­kat, segítsenek nekik az el­határozásban, nekünk ja­vaslatukkal. Harminc ta­nulóval indul az új osztály: iskolánként nem több, mint 2-3, legföljebb 5 tanulónak ha tudunk helyet biztosíta­ni. A jelentkezéseket a vég­zősöknek is használt jelent­kezési lapokon kérjük, s ugyanúgy február 15-ig. Az érdeklődő szülőknek pedig 1992. február 3-án hétfőn 16 órakor a gimná­ziumban tájékoztatót tar­tunk. MSNO A KETTEN Kedves Pista Bácsi! Tu­dom, örömmel tekintesz le a kezdeményezés hallatá­ra. Igyekszünk, mint látod, nyomdokodban maradni: őrizzük az iskola hagyomá­nyait, tartjuk, igyekszünk tartani a színvonalát az oktatásban is, s amit Te annyira fontosnak tartottál, a nevelésben is. S az iskola önállóságában is: elveidből,, s mivel mi tanárok- mellet­ted álltunk, a közös el­veinkből akkor sem enged­tünk semmiféle nyomára. Tudom, nem elég, hogy igazunk van: érvényre is kell juttatni. Ami a körül­ményeket illeti: az új fű­tésrendszernek örülnél Te is; készül a villamos hálózat felújítása, van két számí­tástechnikai termünk. De a könyvtárba nem mernék bemenni veled, igaz, be sem férnénk mind a ketten. Nyelvi laboratóriumunk sincs. Köszönt a tantestület: mi öregek is, a hajdani fia­tal kollégáid, tanítványaid, akik azóta tanárok lettek. Add át üdvözletünket a fentieknek. HOSSZÚ AZ ÚT Hazudnék, ha azt monda­nám, sietek veled találkoz­ni. Egyrészt messze vagy, hosszú az út. Másrészt: idelenn is kockázatos volt a veled való találkozás. Munkát, feladatot mindig találtál, amiket elutasítani nehezebb volt. vagy inkább lett volna, mint megcsinál­ni. Tisztelettel és szeretettel: Dr. Simon Gyula igazgató MCUORi K^tíria XXXIV. ÉVFOLYAM, 25. SZÁM 1992. JANUÁR 30., CSÜTÖRTÖK Figyelmeztetés a vezetőknek Büntet a testület Megkérdeztük Miért a képviselő? Lapunkban rendszeresen és szívesen adunk helyet a he­lyi képviselő-testületi ülésekről szóló híreknek, ha azo­kat időben kézhez kapjuk. Több település vezetői élnek is ezzel az — ingyenes — lehetőséggel, hogy lakóhelyü­kön minél többen értesüljenek arról, mivel foglalkozik az önkormányzat, és akik kiváncsiak, a helyszínen is figyelemmel kísérhessék, hogyan születnek a döntések. A VOLÁNBUSZ szigethalmi üzemigazgatósága két új közlekedési húrét jelentkezik Szigetszentmiklós és Budapest (Csepel, Koltói Anna u.) között — a Teleki és a Dunaharaszti utca érintésévé? —; a reggeli és a délutáni csúcsforgalmi időszakban új autóbuszjáratot közlekedtet. A szigetszentmiklós! József Attila telepró! óránként Indul autóbusz, naponta 6.50 és 18.50 között« a diszkontáruházig és vissza. Az érdeklődőknek a menetrendről részletes információt adnak a VOLÁNBUSZ autóbusz-áilomásokon. Útra kellünk. Mdnori apróhirdetések Külker, gyakorlattal rendelke­ző, vetőmag szakmában Jár­tas. angol vagy német nyelvet perfekt szinten beszélő munka­társat manager munkakörbe felveszünk. írásbeli Jelentkezé­sét ..Pest megyeiek előnyben” Jeligére, részletes önéletrajzzal, st alábbi rímre kérjük: Ma­nor, Pí.; 51. S201. (94 902/2H) Felsőfokú közgazdaság! vég­zettségű. legalább 10 éves szak­mai és 5 éves vezetői gyakor­lattal rendelkező munkatársat felveszünk gazdasági igazgató- helyettesi munkakörbe. Rész­letes önéletrajz szükséges. Je­lentkezését bizalmasan kezel­jük! írásbeli Jelentkezés ..Pest megyeiek előnyben” Jeligére, a szerkesztőségbe. Monor. Pf.: 5. 8201. (94 903/211) Gombáról ez idáig nem kaptunk ilyen kérést vagy értesítést. Páczi László kép­viselő-testületi tag ezúttal is csupán a saját nevében fordult hozzánk, hogy se­gítsünk a falubeliek tájé­koztatásában. 9 Miért tartja különlege­sen fontosnak, hogy a ja­nuár 80-án, tehát csütörtö­kön délután két órakor kez­dődő testületi ülésről az ed­diginél többet tudjanak? — kérdeztük. — Azért, mert szeretném, ha minél több gombai ál­lampolgár eljönne a nyil­vános testületi ülésre, fi­gyelemmel kísérné a vitát, és ha módja nyílik, kifej­tené a véleményt. ® Milyen témát tár­gyalnak? — Talán a legfontosab­bat: az idei költségvetést. És hasznosnak tartanám, ha valóban alaposan és na­gyon körültekintően meg­vizsgálnánk, hogy mire és mennyit költünk. Szakítani kellene végre azzal a gya­korlattal, hogy néhány em­ber összedugja a fejét, kita­lál valamit, mi többiek pe­dig rábólintunk. 9 Ezek szerint ön nem ért egyet az előterjesztés­sel. — Legalábbis más-elkép­zelésem van, hogyan rang­soroljuk a feladatokat. Nem hiszem például, hogy égy 20 millióba kerülő tornate­rem építése lenne a legsür­getőbb tennivaló, V. J. Közgyűlést tartottak az üllői polgárőrök. Elmúlt egy év, itt volt az ideje a számvetésnek. A cso­port — vagy ahogyan Vangel János tűzoltó pa­rancsnok tréfásan elne­vezte őket: a Csipet-csa­pat — a tűzoltószertár­ban gyűlt egybe, hogy ezúttal fehér asztal mel­lett gondolja át, mik is voltak a megalakulásuk óta eltelt időszak tanul­ságai. * A Csipet-csapat már nem csipetnyi Őrzik a rendet A csoport elnöke, if jú Fü- löp Árpád visszapillantása felért egy izgalmas élmény- beszámolóval. így utólag persze már élvezet volt hallgatni — menet közben azonban nemigen érezhet­ték kellemes időtöltésnek a polgárőrök a történéseket. A bűnt üldözni és mégelőz­ni nem tartozik a felhőt­len szórakozások kategóriá­jába. Az üllői polgárőrök mégis elsők voltak a kör­zetben, akik nekiveselked­tek a feladatnak, hogy a hivatásosok mellett szem­mel tartsák községüket. S ezt olyannyira önzetlenül tették — és teszik ma is —, hogy eleinte még a benzin­pénzt is saját zsebből áll­ták.' Idővel megérkezett az önkormányzati támogatás is. Éjszakáról éjszakára kint vannak az önkéntes jár­őrök a területen. Még így is előfordul, hogy a betö­rők ki tudják játszani őket, mégis a polgárőröknek is köszönhető, hogy Üllőn az elmúlt esztendőben nem nőtt tovább a bűnelköveté­sek száma. Meg is becsülik őket ezért — erkölcsileg leg­alábbis. (Bár ezúttal az ön­kormányzat ötvenezer fo­rintot szavazott meg arra a célra, hogy szerény juta­lommal is elismerje az el­telt egy évben végzett ál­dozatos munkájukat.) S egyre inkább felfigyelne!:: nélkülözhetetlenségükre azok is, akiknek van mit félteniük. Vállalkozók, ke­reskedők támogatják a cső-. port munkáját — nekik volt köszönhető az is, hogy ki­vételesen fehér asztal mel­lé ülhettek együtt vala­mennyien. Vendégül hívták Göbölyös Pált, a monori , rendőrkapitány helyette­sét s a helyi intézmények, gazdasági egységek képvi­selőit is. Mancsai János polgármester igazán nem számított vendégnek, ő rendszeresen járőrözik a csoporttal, amikor csak ideje engedi. Sokan emelkedtek szó­lásra, hogy elmondják, mi volt a helyes, és mit kell másképpen csinálni a jö­vőben, hogy még eredmé­nyesebben vigyázhassák Üllő biztonságát és nyugal­mát. S a röpke, ünnepinek is nevezhető megálló után azóta újra őrzik a rendet éjszakánként — korántsem ideális körülmények között — de fáradhatatlanul. —ez— hatáskörbe kell venni 1992. január elsejei határidővel — mondja a polgármester. A témáról dr. Halasi Já­nos, Ecser önkormányzat jegyzője így beszél: — Túl azon, hogy a ne­vünkre címzett Írásbeli fi­gyelmeztetést, annak mód­ját jogszerűtlennek tart­juk, ettől most fontosabb bizonyos következtetéseknek a levonása. Nos, december 10-én — az évzárás meg­annyi teendője közepette, a karácsonyi ünnepvárás alatt, s részben a szabad­ságok idején —, ilyen rö­vid időn belül teljesítendő határozatot hozni, enyhén szólva több mint furcsa dolog... Mint ahogy nem biztos, hogy e pillanatban ez a legfontosabb feladat a számunkra, A témában persze feltétlenül szüksé­ges lett volna a döntésho­zatalunkat segítő műszaki, pénzügyi bizottsági állás­foglalás. Sajnálatos módon — ki tudja, miért — e bi­zottsági ülésekre sem ke­rült sor. De „laikusként” is kimondhatjuk: e gazdálko­dói vállalkozás aligha len­ne előnyös számunkra, egyelőre legalábbis sem­miképpen nem... Hát igy a képviselők szab­ta igen kurta határidő be nem tartása, a határozat nem teljesítése miatt pole­mizált az ülés e témáról órákon át. Megfogalmaz­ták, meghozták írásos fi­gyelmeztetőjüket a község­atyák a polgármesternek és a jegyzőnek címezve. Időközben azonban jóko­ra hullámokat csapdosvá újabb téma is előkerült,'és fontos lett egyszeriben. Egy-két képviselő ugyan­csak kétkedve fogadta, rosszallóan jegyezte meg: a községközpontheli Szé­chenyi utcai fakivágások­kal bizony már le kellene állni, „nincs ez jól így se­hogyan sem ...” Pedig hát — ha valakiknek — éppen e tisztséget betöltő képvi­selőknek is tudniuk kell: nem a polgármester, nem is a jegyző dönt a fakivágások ügyében. A közlekedés biz­tonságát is veszélyeztető beteg óriásokra sajnos ez a sors vár, de csakis a be­teg fákra. Az életképes, egészséges fák a fő utca, Ecser díszei maradnak to­vábbra is. — Lehet, hogy e mosta­ni képviselői ellenkezés valaminek az előjátéka len­ne csupán? Valójában más okok lappanganának a fel­szín alatt? ... — fogalma­zódik meg az ecseri pol­gármesternek, jegyzőnek szánt, de ki nem mondott kérdés. Mert ezt a kérdést, meglehet, nem is hozzájuk, a helyi képviselő-testület tagjaihoz kellene intézni. Jandó István A tudósítónk által feltett kór- des jogos, éppen ezért megbíz­tuk: „hallgattassék meg a má­sik íél is . . MONORI HÍRLAP Monor, Kossuth u. TI. • A szerkesztőség vezetője: Vereszki János. • Munka­társak: Gér József és Köb- lencz Zsuzsa. • Postacím: Monor, Pf. SÍ. 2201. Tele­fon: 157. • Fogadóórák és hirdetésfelvétel: hétfőtől- péntekig l-téá ll-lg. — Mi az oka az elmérge­sedő kapcsolatnak s a kép­viselők,meg fogalmazta írás­beli figyelmeztetésnek? — Az ügy megértéséhez több - mindenről kellene szólni, most csupán a lé­nyeget említem. A lakosság hasznát, a község javát szolgáló szállítójármű- s géppark működtetése az általános iskola hatáskö­rébe került. E sikeresnek mondható vállalkozásával az intézmény jelentősen gyarapítja a községi bevé­teleket, kedvezően hozzá­járul az iskola fenntartá­sát jelentő költségvetés alakulásához is . Nos, ok­tatás és vállalkozás nem­igen fér meg egymással — állítja a képviselő-testüle­tünk —, éppen ezért java­solta, feladatul tűzte ki számunkra, hogy a géppar­kot jelentő gazdálkodói te­vékenységet az önkormány­zat vegye át, működtessük azt teljes egészében mi... Egy pillanatra itt meg kell hogy álljunk. Az ön- kormányzat a tanácsi rend­szerből részben már „meg­örökölte”, az iskola gazdál­kodói tevékenységét, és a kedvező tapasztalatok bir­tokában az 1990-ben ala­kúk ecseri önkormányzati képviselő-testület valójá­ban már az első ülésén fontosnak tartotta e vállal­kozás bővítését. A már meglevő szállító járművek mellé sebtiben szennyvíz­szippantó autót, néhány földmunkagépet szereztek be. — Sok más mellett ezért is lepett meg a pálfordu- lás, az ultimátumszerű ál­lásfoglalás, a múlt év de­cember 10-i ülésünkön ho­zott testületi határozat. Az kimondotta: márpedig e vállalkozást önkormányzati Haragosra sikeredett Ecser község legutóbbi önkor­mányzati testületi ülése. Ez önmagában persze különö­sebben nem lenne meglepő: a kezdeti jó kapcsolat má­sutt is megromlott már. Ingerülten vitatkozó, feszült hangulatú nem egy településünk képviselő-testületi ülése. Ám az ecseri önkormányzati ülésen történt más is. Harazin István, Ecser polgármestere érezhető ke­serűséggel fogalmaz: ; v '• — Jómagáin és a jegyző úr is írásbeli figyelmezte­tést kaptunk az említett tes­tületi ülésen. Vitatkozó, in-; gerült volt az ülés, egy helyr ben' topogva olyan fontos témákról, mint,az idei költ­ségvetésünk, a település- fejlesztés fontosabb kérdé­sei, jószerivel érdemben nem is tudtunk állást fog- i lalni. dönteni.

Next

/
Thumbnails
Contents