Pest Megyei Hírlap, 1992. január (36. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-30 / 25. szám
ESZMECSERE A KISEBBSÉGEKRŐL A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvénytervezet előkészítő munkálatai során a minden hazai kisebbséget tömörítő konzultatív testület, a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Kerékasztala szerdán eszmecserét folytatott a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi munkacsoportjával. A dr. Doncsev Toso, illetve dr. Zétényi Zsolt által vezetett megbeszélésen áttekintették a kisebbségi kerekasztal, valamint a kormány kisebbségi hivatala, illetve a kodifikációs bizottság által közösen kidolgozott törvénytervezet néhány alapvető pontját, például a kisebbségi ön- kormányzat választási módját, az ideiglenes és végleges parlamenti képviselet kérdését. Göncz Árpád Zalában A megye feíadata a szolgálat A megye nemcsak a történelem, hanem a jelen racionális alkotóeleme is. Nem egyszerűen közigazgatási, földrajzi, hanem gazdasági és művelődési egység is, anyagi, szellemi javak műhelye, a városok nagyobb felelősségével, ami nem csökkentheti a legapróbb település felelősségét sem. A mai megye akkor tölti be szerepét, ha szolgáló megyévé válik — hangoztatta Göncz Árpád köz- társasági elnök a Zala Megyei önkormányzat szerdai ünnepi közgyűlésén, amelyet a megye címerének, zászlajának és pecsétjének felavatása alkalmából tartottak Zalaegerszegen, a megyeházán. A pajzs alakú, zöld háttérben aranyozott koronát és aranyozott sávban zöld nyilat ábrázoló címerrel díszített zászlót Konkoly István szombathelyi megyés püspök. Tislér Géza, reA szövetkezeti átalakulásról Pannónia '92 Tegnap megnyílt Harkányban a Pannónia ’92 elnevezésű szövetkezeti találkozó. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat által szervezett hagyományos szakmai fórum időpontjául korábban mindig a nyarat választották, most azonban megvárták a szövetkezeti törvény megjelenését, hogy az érdekeltek már annak ismeretében vitathassák meg a szövetkezetek jövőjével kapcsolatos kérdéseket. Szilvasán Pál, az Országos Szövetkezeti Tanács soros elnöke, aki megnyitó előadásában a szövetkezeti mozgalom új aspektusait vázolta fel, elmondta: a szakembereket megnyugtatta a szövetkezetek számára megfelelő működési keretet biztosító, korszerű törvény, amelyet minden állampolgárnak tanulmányozásra ajánlanak. Mint mondta, o törvény lefektette a valódi tulajdonossá váló természetes személyek szövetkezeti típusú magánvállalkozásainak alapjait, s megteremtette a szervezeti átalakulás feltételeit. Az OSZT elnöke szerint, főleg az ipari profilú szövetkezetek élnek majd társasággá alakulás lehetőségével, melyek keretei kő zott hatékonyabban működhetnek majd. Ugyanakkor valószínű — s ezt igazolják a nyugat-európai tapasztalatok is —, hogy a beszer zési, értékesítési és fogyasztási szövetkezetek jennma radnak, mert alkalmasak tagjaik érdekeinek hatékony védelmére. Vélhetően a harmadik szektorban jönnek létre a mezőgazda- sági magántermelők új szövetkezetei is — mondotta Szilvasán Pál. A Pannónia ’92 háromnapos tanácskozásán csütörtökön Szabó Tamás, a privatizációs ügyekkel megbízott tárca nélküli miniszter tart előadást, pénteken pedig a társadalombiztosítás szövetkezeteket érintő kérdéseiről szól Botos Balázs államtitkár, az Országos Társada lombiztosítási Főigazgatóság vezetője. A kormányülés programja formátus egyházkerületi főjegyző, Balogh András evangélikus lelkész és a Berger István főrabbi köszöntőjét tolmácsoló Vajda Tibor, a zalaegersz.cgi zsidó felekezet vezetője áldotta meg. A jelképeket a köztársasági elnök adta át Pálfi Dénesnek, a megyei közgyűlés elnökének, emlékszalagot kötve a megyezászlóra. Az ünnepség után Göncz Árpád kötetlen beszélgetés keretében találkozott a megyei közgyűlés tagjaival, a különböző szervezetek vezetőivel, majd a Balaton Szállóban ideiglenes otthont kapott 76 horvátországi menekültet kereste fel. A zömmel idősekből és gyerekekből álló csoporthoz szólva, a köztársasági elnök elmondta: szeretné, ha éreznék, hogy Magyar- ország nemcsak szolidáris volt velük, hanem szeretettel is fogadta őket. „Szívemből remélem, hogy minden délszláv köztársaság elindul a végső és olyan béke felé, amelynek nem lesz vesztese. Kívánom, hogy minél előbb visszajuthassanak hazájukba, begyó- gyíttassák sebeiket. Tartsanak meg majd bennünket jó emlékezetükben, és vigyék magukkal a két ország testvériségének hitét, ígérem, hogy hazájuk felépítésében segíteni fogunk” — mondotta Göncz Árpád. A látogatást követő sajtóbeszélgetésen külpolitikai kérdésekre válaszolva az elnök többek között hangsúlyozta: „Bízom benne, hogy Slobodan Milosevic válaszol a neki küldött levelemre, amelynek kedvező fogadtatása volt Belgrádban. Valóban alapvető és közös érdekünk, a délszláv köztársaságokkal, így a szerbekkel való további jó viszony, annál is inkább, mert Szerbia nyugati „kijárata” Magyarország, s nekünk sem lehet közömbös az ottani magyarság sorsa, jövője. MIT ÍGÉRT A VÍZLÉPCSŐ? Önkormányzati panaszok a képviselők előtt Számos érdekes és fontos — közöttük Pest megyei tele- pUlóscket közvetlenül is érintő — témával foglalkoztak tegnapi üléseiken az Országgyűlés különböző bizottságai. Nagymaros, Visegr&d, Zebegény rosszul járt a nagymarosi beruházással. Idegenforgalmi szempontból is fontos, nagy területeket vettek ei a településektől, érték alatti kártérítéssel. Az infrastrukturális fejlesztéseiket a vízlépcsőépítéssel együtt ígérték, viszont ezek a beruházások rendre elmaradtak. A helyi önkormányzatok panaszával szerdai ülésén foglalkozott az Országgyűlés környezet- védelmi bizottsága. A testület szerint is fontos a kérdés rendezése. Korrekt feltételekkel szükséges rendezni az elvett területekkel és az ezeken felépített létesítményekkel kapcsolatos tulajdonviszonyokat. A további hasznosításnál az önkormányzatoknak figyelembe kell venniük a természetvédelmi és tájvédelmi szempontokat. A környezetvédelmi bizottság véleményét közli a témával ugyancsak foglalkozó ön- kormányzati bizottsággal. A testület megvitatta idei munkatervét. Szó volt a kihelyezett ülésekről, így a tervezett paksi látogatásról. Ráday Mihály (SZDSZ) megjegyezte; ha Paksra látogatnak, ott bemutatják nekik, hogy milyen nagyszerű az atomerőmű. In- korrektnek nevezte a paksiak eljárását, azt. hogy újságoldalnyi hirdetéseket jelentetnek meg az atomerőművek előnyeiről. A vállalat elszámolhatja ezeket a költségeket, a környezetvédőknek viszont nincs lehetőségük ellenvetéseik propagálására. Magyarországon mielőbb ki kell építeni a korszerű, digitális távközlési alaphálózatot, lehetővé téve, hogy arra egyéb szolgáltatást nyújtó vállalkozások is ráHMNYILA TKOZA T Nem igazolódott a merénylet gyanúja csatlakozhassanak. Hazánknak olyan távközlési hálózat lenne leginkább megfelelő, amely ötvözi az amerikai mintájú rendszert — ahol különféle eégek vehetnek részt az egyes távközlési szolgáltatásokban — az európai megoldással — itt egy távközlési vállalat kezében összpontosul a távközlési piac. A tervek szerint a magyar rendszer megtartaná mindkét mintából az előnyös tulajdonságokat, azaz a finn és a dán gyakorlat szerint fenntartaná az állam felelősségét az ellátásban, ugyanakkor engedné érvényesülni a versenyt is a szolgáltatás színvonala érdekében. Katona Kálmán, az Országgyűlés gazdasági bizottságának tagja, a távközlési albizottság elnöke ezzel jellemezte azt a távközléspolitikai dokumentumot, amelyet a távközlési törvénytervezethez csatolva a napokban kapnak kézhez a parlamenti képviselők. A törvényt egyébként februárban tűzi napirendre az Országgyűlés. A többéves, nagyszabású terv megvalósításához azonban egyelőre nincsenek meg a források. A Közlekedési-, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium szakemberei ezért az alaphálózat szerepével kapcsolatban azt a véleményt képviselik, hogy annak kiépítése koncesz- sziós alapon, állami tulajdonban történjen. Erre azért lenne szükség — állítják a tárca munkatársai —, hogy megteremtődjön a pénz egy megfelelő színvonalú rendszer kiépítéséhez. Az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottsága szeretné, ha mihamarabb — esetleg két- három héten belül — a plenáris ülés elé kerülne az állampolgári jogok ország- gyűlési biztosáról szóló törvényjavaslat. A tervezettel — amely a parlamenti szószóló, közismertebb nevén az ombudsman intézményét honosítaná meg a magyar jogrendben — már korábban foglalkozott a bizottság, ám annak napirendre vétele egy esztendeje húzódik. A képviselők a szerdal ülésen végső formába öntötték az egyházaknak szánt költségvetési támogatás felosztását tartalmazó ország- gyűlési határozattervezetet is. Erről várhatóan * Jövő héten dönt a ház. . Az önkormányzati, rendőrségi és belbiztonsági bizottság szerdai ülésén a szokottnál is több témát tárgyalt. Elsőként Deutsch Tamásnak (Fidesz) az árak megállapításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványát vitatták meg a képviselők, s a javaslatot végül — a Pénzügyminisztérium jelenlévő képviselőjének véleményével ellentétben — a bizottság támogatásáról biztosította. Ezt követően a bizottság a polgárok személyes é* lakcímadatainak nyilvántartásáról szóló törvényjavaslatról tárgyalt. Tóth Zoltán, a BM információs főosztályának vezetője elmondta, hogy a törvény- tervezetet az előterjesztők! az Európa Tanács irányelvei szerint állították össze. A dokumentum fő alapelve* hogy az adatok nyilvántartását feltételrendszerbe* köti. Az információs szakért® tájékoztatása szerint az év; elejétől megszűnt az állampolgárok képesítésének nyilvántartása, 1995-től pedig sehol nem tüntetik fel a családi állapotot. A személyi számot az állami szervek 1995-ig változatlanul használhatják, de e* már az idén tilos a verseny- szféra számára, s a posta, a könyvtárak vagy a biztosítótársaságok sem kérhetik * szám közlését. Üjabb, a nyugat-európai normáknak megfelelő személyazonossági igazolvány kiadása várható, amely majd gépi leolvasásra is alkalmas lesz^ és megnehezíti az okmány; hamisítását. Egyhangúlag általános vitára alkalmasnak tartotta a gazdasági bizottság szerdai ülésén a kormány által benyújtott, az útalapról szóló törvényjavaslatot. A törvény megalkotását az indokolta, hogy az elkülönített pénzügyi alap felhasználásának legyenek meg a törvény adta garanciái. Benzináremelés tehát nem lesz — legalábbis a* útalapra hivatkozva nern — mondták a javaslat előterjesztői. Európai ifjúsági Központ létesül Budapesten A Katonai Biztonsági Hivatal tudott a Raffay Ernő gépkocsijával történt műszaki problémáról, de azért nem tett feljelentést a rendőrségnél, mert a vizsgálat nem igazolta a merényletkíscrlet gyanúját — mondta szerda délelőtt az MTI érdeklődésére Gyaraki Károly vezérőrnagy, a hivatal vezetője. Erőm ű 3 milliárd dollárért A kormány csütörtökön várhatóan dönt arról, hogy szükséges-e az 1992-es költségvetési törvény módosítása, miután a Magyar Közlönyben megjelent törvényszöveg pontatlan. A minisztereknek arról kell határozniuk, hogy az eltérések túlságosan nagyok-e ahhoz, hogy pusztán helyreigazítással megoldható legyen a probléma. A testület áttekinti az önkormányzatok működésének egyéves tapasztalatait. Ennek kapcsán az előterjesztés megállapítja: a helyi képviseletek a demokrácia gyakorlásának színterévé váltak. Az ön- kormányzatok jól gazdálkodtak, gyarapodott betét- állományuk. Ugyanakkor gondot okoz, hogy még mindig hatályban van sok korszerűtlen jogszabály, s ez nehezíti a hatékony munkát. A későbbiekben várhatóan szükség lesz az önkormányzati választási rendszer módosítására, főként annak érdekében, hogy a jelenleginél több polgár- mestert közvetlenül választhasson meg a lakosság. A kormány első olvasatban áttekinti a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvénytervezetet is, de erről még nem várható döntés. Az viszont bizonyos, hogy az Európa Tanács támogatásával hamarosan Európai Ifjúsági Központot hoznak létre Budapesten, ahol évente 500-600 külföldi fiatalt fogadnak majd. Mint kiderült, a honvédelmi politikai államtitkár augusztus 13-án Mária- nosztrán járt, s Volkswagen Passat szolgálati gépkocsijával Budapestre tartott. Menet közben a bal első kerék irányából kattogó, morgó hangot észlelt a gépkocsit vezető honvéd tiszthelyettes, s ezért megállt. Miután mind a négy csavart meghúzta, a jármű folytatta útját. Az esetet Raffay Ernő jelentette a Katonai Biztonsági Hivatalnak. A vizsgálat során három verziót állítottak fel: a gépkocsivezető nem kellő nyomatékkai húzta meg a kerékcsavarokat az út előtt; valaki megpróbálta lelopni a kereket; ismeretlen személy meglazította a csavarokat, hogy balesetet okozzon. A történtek kivizsgálásakor annyi kiderült: a gépkocsivezető rövid időre elhagyta a Márianosztrán közterületen parkoló autót. Azonban a három lehetőség közül egyik sem lett valószínűbb a másiknál, azaz így nem igazolódott a merényletkísérlet gyanúja sem. A Volkswagen Passat- nak egyébként speciális kerékcsavarjai vannak, s ezeket hagyományos kulccsal nem lehet meglazítani, erőszakos feszítés nyomai pedig nem látszottak. Az MTI kérdésére Keleti György honvédelmi szóvivő elmondta, hogy ő is csak most értesült a történtekről. Tekintettel az eset jellegére, az ügyet rendkívül bizalmasan kezelték, arról csak közvetlenül az érintettek, valamint a miniszter tudott. A magyar szénbányászat egyetlen perspektivikus területe a lignitbányászat, a külszíni fejtés. Az e fejtéseken kitermelt szénből (lignitből) állítható elő jelenleg a leggazdaságosabban a villamos energia — hangoztatták az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium képviselői, továbbá más műszaki-közgazdasági vezetők szerdán azon a tanácskozáson, amely a Mátraaljai Szénbányák F. A. (felszámolás alatt) két külszíni fejtésén. Bükkábrányiján és Visontán tartottak. A tanácskozás témája az ország energiapolitikája, a külfejtéses bányászat, valamint egy, a bükkábrányi lignitre telepítendő, ez^r megawattos erőmű megépí- ' tésének lehetősége volt. A tanácskozást vezető Bakay Árpád ipari és kereskedelmi minisztériumi helyettes államtitkár elmondta: amennyiben olyan döntés születik, hogy a lignitvagyonra alapozva megépül a Bükkábrányi Erőmű, az nem csupán a hazai villamosenergia-ellátást javítja, de munkahelyeket is teremt a borsodi térségben. A Bükkábrányi Erőművet egyébként külföldi tőke bevonásával tervezik megépíteni; a beruházás költsége 3 milliárd dollárra taksálható. A lignité a jövő
