Pest Megyei Hírlap, 1992. január (36. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-30 / 25. szám

VÉSZJELZÉS A HULLADÉKHEGY ALÓL Amikor muszáj szemétkedni MEGTALÁLJÁK HELYÜKET A C16ÁMYGK A hónuk alá nyúlnak Kétségkívül elegánsabb és kellemesebb egy önkor­mányzati illatszerbolt alapí­tásával foglalkozni, mint egy település szeméttelepé­nek szagos ügyével kínlód­ni. Így van ez Biatorbágvon is. ahol komor viharfelhő­ként már a múlt év végén előrevetült, hogy hamaro­san — egyesek szerint 1992- ben — betelik, illetve má­sok szerint már betelt a te­lepülés szeméttelepe. Ezért az ottani polgármester ta­valy december 20-i bekül­Alig két éve még a gyer­mekétkeztetés tarthatatla­nul alacsony színvonaláról, o szűkös anyagnormáról cikkeztek az újságok. Meg arról, hogy illenék végre egészséges reformkoszthoz szoktatni a gyermekeket, és vastag levesek, sűrű pör­költ helyett paradicsom-ivó- levet és szójafasírtot kínál­ni, meg müzlit... Manapság az a téma. hogy a családok nagy része egy­általán nem tudja megfi­zetni a napközit, esetleg tel­jes étkeztetés helyett csak ebédet fizet be, vagy azt sem. Az Újpesti Családse­gítő Központ felmérése sze­rint 1988 óta fokozatosan csökkent az iskolai étkezés­re befizetett gyerekek szá­ma. Az adatok mutatják, hogy a gyerekek mintegy 48 százaléka eszik az iskolá­ban. Ezen belül is azok ará­nya növekedett, akik csak ebédet tudnak befizetni. A probléma persze azokkal van, akik sem az iskolában, sem otthon nem kapnak ebédet. Közöttük pedig olyan gyerek is szép számi- mai akad, aki pedig rend­szeres nevelési segélyben részesül, csak éppen a szü­lők másra költik el a jutta­tást. A helyzet közismert, az. önkormányzatok külön­féle rafinált módszerekkel próbálják meg elejét venni az ilyen helyzetnek. szilárdhulladók-gyűjtésé- nek, -elhelyezésének, -keze­lésének korszerű megoldá­sára pályázatot írt ki. A biatorbágyi szemétkér­dés nagyobb horderejű, mint egyetlen település sze­métgondja. Ez derült ki az ottani polgármester, dr. Pa- lovics Lajos szavaiból, aki szerint a környező települé­seket, egy egész körzetet érint az ügy. A helyzet ugyanis az, hogy Biatorbágy 1982 óla Budakeszivel. Bu­daörssel, Törökbálinttal és Tápiógyörgyén például a szociális bizottság vizsgálja rendszeresen a nevelési se­gélyben részesülők körét. Mindenkit ismernek a fa­luban, így hát nem gond szétválogatni, kinek adják kézbe a pénzt, kinek pedig inkább az étkezését fizessék ki az iskolában, Ily módon a segélyek többségét, 80 szá­zalékát közvetetten adják ki. Ez időnként változik, de általában 10—15 fő között mozog. Lévai Györgynétől, az általános iskola igazga­tójától megtudtuk, hogy az intézmény 330 tanulójából 132-en ebédelnek jelenleg az iskolában. Mint. máshol, itt is csökkent az ebédelök száma. A szülők valamelyi­ke sók helyen kényszerű­ségből van otthon, mert munkanélküli: ők többnyi­re lemondják az étkezést. Nagycsaládos-támogatás­ként 50 gyerek csak a térí­tési díj 50 százalékát fizeti. Egynapi teljes ellátás egyébként Tápiógyörgyén 46 forintba kerül. Az ebéd ára mindössze 29 forint. Az is­kola is rendelkezik megsza­bott kerettel néhány gyerek ellátásának 25—50 százalé­kos támogatásához. Az önkormányzatok meg­próbálnak segíteni. Ezáltal Tápiógyörgyén még nem olyan tragikus a helyzet, hogy a gyerekek éheznének. Ám egyre többet hallani, látni riasztó jeleket. Amikor jól jönne akár a szójafa- sírt meg a müzli. Csak le­gyen ...-hc­Herceghalommal egyetem­ben Pátyra, az ottani nagy gyűjtőtelepre hordja a saját szemetét. Mivel ezeken a te­lepüléseken az utóbbi évek­ben egyre gyorsuló ütemben keletkezik hulladék, a pátyi lerakóhely fenyegető meg- telése ezeket is érinti. Am Biatorbágy számára a kör­nyező településeknél azért fontosabb a szemét elhelye­zésének és feldolgozásának mielőbbi megoldása, mert a jelenlegi pátyi szemétlerakó a két település határán van, ezzel különösen súlyos gon­dokat okozva Biaiorbágy- nak. A mielőbbi megoldás azért is sürgető, mert a tor- bágyi karsztos talaj alkal­matlan lenne saját szemét­telep kialakítására. A pátyi lerakóhely jelen­leg is sokféle panasz forrá­sa. A biatorbágyi lakosság mind többet panaszkodik — elsősorban a saját önkor­mányzatánál — a pátyi hal­mozódó szemét gázos ön­gyulladása, bűze miatt. A kellemetlen szomszédság miatt elsősorban azok a bia­torbágyi lakosok szenved­nek, akiknek a pátyi lerakó­tól mindössze másfél kilo­méternyire van a házuk. A biatorbágyi önkormány­zat számára megoldásként most három lehetőség kí­nálkozik. A polgármester szerint az egyik, hogy eset­leg bekéredzkednek a zsám- béki szeméttelepre. Ez azért látszik vonzónak, mert a zsámbékiaknak egyfajta technológiai elképzelésük máris van a már lerakott szemét feldolgozására, kom­posztálására. és a szelektív szemét gyűjtésére. A másik megoldással a pátyi telepet működtető Budaörsi Tele­pülésgazdálkodási Kft. egy­előre csak ötlet szintjén je­lentkezett Biatorbágyon, hogy esetleg a régi pátyi te­lepet korszerűsítik, feldol­Dr. Coda Józsefnek, a köztársasági megbízotti hi­vatal Pest megyei hatósági osztálya vezetőjének annyi a jogi ismerete, mint tíz jog­ban jártas szakembernek. Amikor ezt leírom, akkor egy cseppet sem nagyítot­tam a tényeken, mert a pontokba szedett-gyakoribb ügyfajták lajstroma több mint három gépelt oldalt tesz ki, és ezekben kiiga­zodni és úgy dönteni, hogy mindenki elégedett legyen, ahhoz már igencsak nagy szakmai ismeretekre van szükség. Dr. Goda József szerint a legtöbb gondot az építés- hatósági ügyek jelentik, hi­szen másodfokon itt dön­tenek az építési engedélye­zés tárgyában született ha­tározatok elleni jogorvos­latokról, a telekmegosztá­sokról, a bontások elleni jogorvoslatokról, és még sok más kényes kérdésről. — Nagyon sok dolog függ az emberektől — mondja az osztályvezető. — A magyar ember nem szereti, ha a szomszédja magasabb házat épít, nem szereti, ha barátja vagy is­merőse prosperáló üzletet nyit, és ilyenkor elkezdőd­nek a kifogások, az gláírás­gozó. komposztáló, válogató gyűjtésű hulladékégetőt ala­kítanak ki. ehhez azonban tőke szükséges. A harmadik eshetőséget az érdi polgár- mester villantotta fel a mi­nap. Eszerint 400-600 mil­lió forintos költséggel új szemétlerakót, feldolgozót és válogatót kéne építeni. Érd egyébként nem vélet­lenül jelentkezett ezzel az ötletével Biatorbágyon. Mindkét település évek óta egyre súlyosbodó szemét­gazdálkodási problémákkal küzd. Mivel körülbelül 30 kilométeres körzetben éri meg regionális közös sze­méttelepet létesíteni. Érd most az ebbe az- övezetbe tartozó valamennyi szom­szédját igyekszik megnyerni egy új. korszerű szemétte­lep építésére. A biatorbágyi önkormány­zat pályázatába hivatalosan mindössze egyetlen helyi magánvállalkozó adta be a pályamunkáját, ketten csu­pán érdeklődtek a feltéte­lek iránt. A csekély érdek­lődés oka valószínűleg a be­ruházás vagy a fejlesztés várhatóan nagy tőkeigényé­vel magyarázható. Az elő­zetes számítások szerint pél­dául a budaörsi kft. javas­lata is 20—70 millió forint­ba kerülne. A biatorbágyi önkormány­zatnak, bármelyik megol­dást választja is. nincs túl sok ideje a halogatásra. Hogy mégse sietik el a dol­got. az annak köszönhető, hogy a szemétgondok meg­oldásánál néhány egyéb ön- kormányzati beruházás és fejlesztés pillanatnyilag sür­getőbbnek tűnik. A lehető leghamarabb meg kell ol­daniuk a helyi szennyvíz- tisztító mű és a csatornázás befejezését, ez tehát fontos­sági rangsorban megelőzi a hulladék kérdését. Más a helyzet a gáz beve­zetésével. Mivel ez elsősor­ban kényelmi kérdés és nem létszükséglet, az önkor­mányzat a bevezetést lakos­sági hozzájárulás feltételé­hez kötötte. Akár a szenny­víztisztító és a csatorna, akár a gáz, akár a szemét kerül az első helyre a beru­házási listán. Biatorbágy földrajzi helyzeténél és ta­lajviszonyainál fogva való­színű, hogy mindegyiket csak több környező telepü­lés összefogására építve, re­gionális együttműködéssel boldogul. gyűjtések, és a feljelentge­tések. Természetesen ez nem jellemző, de a hozzánk felülvizsgálatra érkező ügy­iratok hátterében általában ezek állnak. Megtörtént esetekkel is­merkedem. Diszkót alakí­tottak ki egy Budapest kö­zeli városban. A diszkó működtetése valós igénye­ket elégített ki, mert a fia­talok többször is szóvá tet­ték, hogy más települések­re kell utazniuk, ám hiába költözött a föld alá a disz­kó, azonnal tiltakozni kezd­tek a szomszédban lakók. Egy másik településen az egyik vállalkozó kis üzle­tet nyitott, de ez nyilván­valóan sértette a másik ke­reskedő érdekeit, hosszú feljelentő levelek érkeztek a helyi polgármesteri hiva­talhoz, kezdődött a kivizs­gálások hosszú sora, végül is minden maradt a régi­Tápiószentmárton évti­zedek óta híres-hírhedt fa­lurésze a Szelei úti cigány­telep. A napokban arról kaptunk hírt. hogy a kép­viselő-testület most végére járt a dolognak, s közmeg­elégedéssel fogadott humá­nus megoldást talált a te­lep megszüntetésére. A községben ez volt a szentmártoni cigányság utolsó telepi jellegű lakóte­rülete. A többség az elmúlt években házakat vásárolt vagy épített a magyar por­ták között, esetleg más fa­luba költözött. S míg ők bé­kességben élnek együtt környezetükkel, addig a te­lepi cigányok bizony sok gondot okozlak az erre la­kóknak. A közvetlen szom­szédságban sok a zártkerti szőlő, gyümölcsös, kiskert. Gazdálkodó. állattenyész­tő emberek lakják a telepü­lés Újfalunak nevezett ré­szét. Gyakran találták meg­dézsmálva javaikat, sűrűn mentek panaszkodni a hi­vatalba. tettek feljelentést kisebb-nagyobb lopások miatt a rendőrségnél. An­nak ellenére is a bűnözés helybéli melegágya lett a megmaradt telep, hogy mindössze öt család élt már itt. Az önkormányzat a ci­gány lakosok megkérdezése után úgy döntött, hogy a háromteleknyi területet a rajta lévő öt házzal együtt megvásárolja. Ily módon a családok 250 ezer forint készpénzhez jutnak. Ehhez lakásvásárlás céljából 150 ezer forintos kamatmentes kölcsönt ígértek családon­ként. Feltételként azt szab­ták, hogy a cigányok maguk Tegnap a megyeházán ülést tartott a gazdasági bizottság. Megtárgyalták a Pest Megyei ATI-val és a Pest Megyei Közlekedés- felügyelettel kapcsolatos vagyoni kérdéseket, előter­jesztés hangzott el a Buda- gyöngye Kórház zsámbéki mosodájának megszünteté­sére vonatkozólag, szó esett a nagymarosi szennyvíz­csatorna-építés megyei tá­mogatásáról. Előterjesztették a Mahart Rt, Ráckeve—Tass közötti ben. Csupán annyi történt, hogy két ember megutálta egymást egy egész életre. — Roppant körültekin­tően járunk el — mondja dr. Goda József —, amikor felül kell bírálnunk másod­fokon a helyi önkormány­zatok döntéseit. Ügyelnünk kell arra, hogy senkit ne sértsünk meg. Az természe­tes, hogy a képviselők min­den esetben a helyi közös­ségek érdekében hozzák a döntéseket, de néha meg­történik, hogy nem tartják be a törvényességet. Ilyen­kor mi nem döntünk a fe­jük felett, hanem vissza­küldjük az ügyet, hogy ők maguk javíthassák ki téves döntésüket. Máskülönben jó az együttműködés köz­tünk és a helyi képviselő- testületek között, csak a legritkább esetben kell fe­lülbírálnunk az első fokon hozott döntést. keresnek számukra elfogad­ható, s 400 ezer forintért megvásárolható lakóházat. Amikor az eladóval együtt jelentkeznek a polgármeste­ri hivatalban, akkor kapják meg az egyezség szerinti összeget az önkormányzat­tól. A tavaly nyáron indított akció ez év elejére jutott túl a felén. Eddig 3 cigány család vásárolt lakóingat­lant Tápiószőlősön és Tá- pióbicskén. A képhez hoz­zátartozik ugyanis, hogy Tápiószentmártonban — nyilván mert üdülőövezet — drágábbak az ingatlanok, mint az egyre inkább elöre­gedő két szomszédos falu­ban, Tóth János szentmár- töni polgármester érdeklő­désünkre hangsúlyozta: nem a cigányok más tele­pülésekre való „kipaterolá- sáról” van szó — amint kez­detben mondták egyesek. Egyszerűen ilyenek az árak. Humánus szándékukat iga­zolja, hogy két család ese­tében méltányolják a falu­hoz való ragaszkodást — miután nem találtak olcsón eladó lakást —, nekik az ön- kormányzat épít egy iker­házat. Természetesen be­kalkulálták a szociálpoliti­kai kedvezményt is az ön- kormányzati támogatás mellé. Az pedig nem kevés, hisz sokgyerekes famí­liákról van szó. A hivatal és a lakosság arra számít, hogy a cigá­nyok is megtalálják a he­lyüket. Ha nem egy he­lyen egymást gerjesztik, vi­szik a bűnbe, akkor tálán a veszélyforrások száma is csökkenni fog Tápiószent­mártonban. menetrend szerinti hajójá­ratának támogatási ügyét, valamint a vasadi általá­nos iskola és diákotthon felújításával kapcsolatban benyújtandó pályázatot. S tájékoztató hangzott el a helyi önkormányzatok által kért támogatásokról. A gazdasági bizottság ülése lapzártánkkor még tartott, a részletes beszá­molót a következő hét ön- kormányzati oldalán olvas­hatják az érdeklődők. Tudomást szereztünk ar­ról is a beszélgetés során, hogy mind nagyobb a kül­földi tőkét felhasználó be­ruházás, de ennek követ­keztében új dolgokkal is meg kell küzdeniük a dön­téshozóknak. Óriási pénzek­ről van szó, és néhány esetben már eddig is fenn­állt az a veszély, hogy tisz­tázatlan eszközökhöz is nyúlnak néhányan a gyors meggazdagodás reményé­ben. Természetesen ilyenkor is nagyon oda kell figyelni, hiszen egy településnek a tulajdonáról van szó. Hogy mi mindennel fog­lalkozik még a hatósági osztály, egy írásban nem lehet elmondani. Tevékeny­ségükre viszont szükség van, mert árgus szemekkel követik a törvényesség be­tartását. Papp János dési határidővel Biatorbágy Kevesebb tányér, kevesebb ebéd Kocsis Klára BETARTANI A TÖRVÉNYESSÉGET Igazságot osztanak Támogatást kémek az önkormányzatok

Next

/
Thumbnails
Contents