Pest Megyei Hírlap, 1992. január (36. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-28 / 23. szám

Barterkereskedelem a keleti régióban Agrártermékek a külpiacon A magyar agrárágazat ez évi tevékenységét, lehető­ségeit alapvetően a kül­piaci helyzet alakulása és az új feltételekhez való gyors igazodás határozza meg. Az már tény, hogy élelmiszergazdaságunk ha­gyományos piaci szerkeze­te átalakulóban van. A fo­lyamat, amely az utóbbi egy-másfél évben gyorsult fel, még nem fejeződött be: a több évre szóló agrárpia­ci stratégia kidolgozásához, annak megvalósításához még számos körülmény tisztázására van szükség. A kormányzat az agrár­termékek exportját átlago­san, mintegy 10 százalékos mértékben támogatja. Ez­zel jelentősen javíthatja az agrártermékek exportlehe­tőségeinek kihasználását, hasonlóan a kormány által elhatározott exporthitel­biztosítási rendszer beve­zetését is. Sőt, értesülések szerint az exportpályáza­ti rendszer esetleges meg­újítása további lehetősé­geket teremthet a külpiaci térnyerésre. A Magyar Köztársaság számára az Európai Közös­séggel kötött társulási szer­ződés alapvető feltétele, a magyar agrártermékek piacra jutási esélyeinek számottevő javítása. A tár­sulási szerződés értelmé­ben az általános preferen­cia-rendszer által érintett agrártermékeinknél a ked­vezményeket az EGK át­veszi. Az egyéb termékek­nél pedig három éven ke­resztül évi 20 százalékkal, összesen 60 százalékkaí csökkenti az alkalmazott vám- és lefölözési kulcso­kat. A Földművelésügyi Mi­nisztérium prognózisa sze­rint idén az Európai Kö­zösség országaiban mintegy 1,2-1,3 milliárd dollár érté­kű áru elhelyezésére nyí­lik lehetőség. Természete­sen a külpiaci partnerek joggal elvárják a viszonos­ság elvének alkalmazását, ha nem is azonos arány­ban. Így bármily meglepő, de számítani kell az euró­pai tizenkettek tejtermé­keinek, marhahúsfélesé­geinek, és halászati termé­keinek nagyobb arányú megjelenésére a magyar piacon. A magyar agrár­import éppen a liberalizá­ciós intézkedések nyomán a hazai fizetőképes keres­let igényeinek megfelelően alakul, s jelzések szerint előreláthatóan, mintegy 50 millió dollárral növekszik. A külpiaci lehetőségek mérlegelése, az agrár-, s ezen belül is az élelmiszer- ipari termékek elhelyezése felveti azt a kérdést is, hogy mennyire lehet számí­tani a kelet-európai tér­ségre!? A korábbi években ez a térség agrárkivitelünk közel 50 százalékát vette át, de ami különösen figye­lemreméltó, hogy itt érté­kesíthettük a kivitt gabo­na 90, míg a sertés- és ba­romfihús 60 százalékát. Ar­ról nem is beszélve, hogy az előállított zöldség- és gyümölcskonzervek több mint fele, és a boripari ter­mékek mintegy 70 százalé­ka talált fogyasztókra a nevezett régiókban. S mi van a jelenben? A kelet-európai piac az idei értékesítési lehetőségek leg­nagyobb bizonytalansági tényezőjeként jellemezhe­tő. Ugyanis számolniuk kell a magyar termelőknek és külkereskedőknek azzal, hogy ezen országok kész­pénzfizető képessége a te­temes adósságállomány és a szétzilálódó gazdaság miatt a legkülönbözőbb po­litikai szólamok és egyéb megnyilvánulások ellenére sem javul lényegesebben. Ugyanakkor a magyar gaz­BÚJÓCSKA Újabban gazdasági krimikben sincs hiány. A parádés csalókról, a hatóságokat és szabályokat kijátszó szélhámosokról úgy veszünk tudomást, mint kellemetlen és üldözendő, ámde a mai vilá­gunk által szükségszerűen kitermelt figurákról, akik voltak, vannak s persze lesznek is. De mert erőteljesen őrizzük belénk sulykolt régi gondolko­dásmódunk lenyomatait, hajlandók vagyunk elhin­ni: a gazemberek és a gaztettek könnyen felis­merhetők, hitvány játékaik pedig biztonsággal fel­deríthetők. A tapasztalatok alaposan rácáfoltak az ilyesfajta naiv feltételezésre. Kiderült ugyanis, hogy a gaz­daság átalakulásának és megújulásának mai, kez­deti szakaszában fölöttébb sok a becstelenségre csábít(hat)ó joghézag, amit nem kevesen meg is lovagolnak. Nem kell hozzá több, mint némi pozí­cióelőny, s bizonyos jogászi segédlet az üdvözítő kiskapuk megtalálására. Ebből pedig bőven van. Hiszen — mondjuk — a volt vállalatvezető, a régi tsz-elnök már eleve óriási kapcsolatkörrel rendel­kezik, az általa megalakított kft. abszolút befutó­ként indul a nagy üzlet, a nagy buli, a nagy va­gyonmentés — szó se róla, keserves —, de felet­tébb eredményes végkifejlettel kecsegtető verse­nyében. S ha az — általában nem túl nagy létszá­mú — „új” vezérkar jól bújócskázik a törvények és szabályozások félrelépésekre is módot adó há­lójában : hatalmas lehet a haszon. Természetesen a tudatlanok, az élhetetlen több­ség — akiket átjátszottak, akiknek vagyonát-részét lenyelték — hiába zúgolódik, hogy fejük fölött döntenek a régiek, mindez egyáltalán nem zavarja a nagy üzletet. Bizonyítani semmit sem lehet, a törvényes átalakulások támadhatatlanok: a tisz­tesség látszatára óriási energiákat fordítottak ezen körökben. A régi technikák és módszerek olajozot-. tan működnek: te nekem, én neked, mi egymás­nak ... A végtelenségig persze nem folytathatók e já­tékok. Előbb-utóbb ugyanis a többség rájön, hogy a fásult közönyt félretéve érdemes — saját érde­kében — utánamenni sérelmeinek. Megkeresni a bújót. Va. É. daságnak fontos érdekei fűződnek ahhoz, hogy eze­ken a piacokon a lehet­séges, a valóban kifizetődő mértékben továbbra is je­len legyünk. Ezt, mint hír­lik, a kormányzat gazdasá­gi és gazdaságdiplomáciai lépésekkel is elő kívánja segíteni. A hazai termelők és exportői’ök azonban ért­hetően nem számíthatnak a korábbi évek gyakorlatá­ban fellelhető kormány­egyezmények garanciájára. Amint arról a közvéle­mény is tudomást szerezhe­tett, hiszen számos híradás­ban hangzott el, a kelet­európai régió élelmezési vál­ságának enyhítésére a fejlett gazdasággal rendelkező or­szágok segélyprogramokat indítottak. Diplomáciai erő­feszítések történnek e prog­ramokba való magyar be­kapcsolódásra. Egybehang­zó értesülések szerint a magyar részvétel nagyság­rendje versenyképes mi­nőség és ár esetén elérheti a 200-300 millió dollárt. A hazai gazdaságoknak, köztük is az agrártermelők­nek és élelmiszer-feldolgo­zóknak érthetően arra is gondolniuk kell, hogy lehe­tőleg minél. kevesebbet utazzon az áru, amíg el­jut a külpiaci fogyasztó­hoz. Keleti szomszédaink, köztük is Kárpátalja, Uk­rajna térsége, az orosz piac a jövőben nagy vásárlóerőt jelenthet. Nem véletlenül követik egymást azok a szakmai, kereskedelmi de­legációk, amelyek a volt Szovjetunió kárpátaljai és Kárpálontúli területeire utaznak. A konkrét, a biztos üz­letkötéseket változatlanul nehezíti, hogy ez a térség, némi túlzással, abszolút fi­zetésképtelen. Számos Pest megyei gazdaság, vegyes vállalat képviselői kötöttek már eddig is kis volumenű termékszállításokra szer­ződéseket. Készpénzfizetés helyett jóval inkább barter- üzletekről van szó, de ahogy mondani szokás, a pillanat­nyi szerény üzletkötéseket csak jobbak követhetik majd. A számos kedvező tapasztalat mellett gondot jelenthet, hogy a partner- országok a számunkra is szükséges cseretermékek forgalmazását korlátozzák. Gyócsi László Újra hangos a határ Újra traktorzúgástól hangos a határ. Elkezdték a búza fej­trágyázását Szigetszcnlmiklóson a Szigetfő Termelőszö­vetkezet egyik 90 hektáros gabonatábláján. Kedvez az időjárás az ilyen jellegű munkákhoz, hiszen a keményre fagyott földön taposókár nélkül szórhatják ki a pétisót a gépek (Hancsovszki János felvétele) Válságban a gépipar Mentőöv lehet .tovább csökkent 1991-ben az ipari termelés volume­ne, s a legnagyobb mérték­ben a gépgyártás, illetve a kohászat területén jelent­kezett a visszaesés — derül ki a Központi Statisztikai Hivatal kiadványából. A tavalyi év első 11 hó­napjának eredményei alap­ján a gépipar 34,3 száza­lékkal termelt kevesebbet, mint egy évvel korábban. A kelet-európai piac be­szűkülése érzékenyen érin­tette az iparágat, hiszen a magyar gépexport — kevés kivételtől eltekintve — a konvertibilis piacon mind ez ideig periférikus szerepet játszik. A hazai piacon is a beruházások és a lakossá­gi vásárlások visszaesése volt tapasztalható. Ez utóbbit befolyásolta az árak emelkedése is: a híradás- technikai és egyéb feldol­gozóipari termékek árszint­je 26,5 százalékkal, az alap­anyag-termelő ágazatoké 33,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A külföldi tőke beáram­lása még mindig nem a kí­vánt mértékű, amelyet fő­ként az ipar adottságai hát­ráltatnak: az alacsony jö­vedelmezőség, az infra­struktúra hiánya. A gépiparban az 50 főnél nagyobb létszámú ipari gaz­dálkodóknál 1991 januárja és novembere között mint­egy 322 ezren dolgoztak, ez közel 16 százalékkal keve­sebb, mint az előző év ha­sonló időszakában. Az en­Drótkerítés mögött BÚTOROK RÓZSAFÁBÓL Thaiföldi remekek Rózsafából faragott és gyöngyház berakású. Ké­szítik egyebek között Thaiföldön, de Afrikában is. Akik látták, váltig ál­lítják, hogy csodaszépeié. Igazi kis és nagy műreme­kek. A jobb módúak, az anyagilag megerősödött ré­teg nagy valószínűséggel vevő lenne rájuk. Akadnak közöttük egyedi darabok, de komplett garnitúrák is. Nem, nem valamiféle rejt­vényről, találós kérdésről van szó, kedves olvasó, ha­nem bútorokról. A közel­múltban figyelt fel rájuk Somlói János, az elmúlt év közepe óta részvénytársa­sági formában működő Rá­kos Mezeje Termelőszövet­kezet elnök-igazgatója, Thaiföldön. Ebben az egzotikus or­szágban a Magyar Agrár- tudományi Egyesület Pest megyei szervezetének kül­döttsége járt az elmúlt év végén. A gyártókkal kötet­len megbeszélést folytat­tak, s ennek során merült fel az az ötlet, hogy netán ez a szövetkezet a jövőben foglalkozhatna ezen termé­kek behozatalával és hazai forgalmazásukkal is. A témával kapcsolatban Somlói János többször is­mételte, egyelőre csupán egy ötletről van szó. Vi­szont, ha a beszerzési, szál­lítási költségek kedvezőek volnának számukra, akkor minden további nélkül fel­vennék a kapcsolatot a gyártókkal. A thaiföldi fél ígéretet tett arra, hogv küld pros­pektust, termékkatalógust. S bár a küldemény még nem érkezett meg, azért minden ok megvan a re­ményre: talán nemcsak egy múló ötletről van szó, ha­nem egy leendő ígéretes üzlet első csíráiról. (gyócsi) Pénznem Vételi Eladási árfolyam 1 egységre forintban Angol font 137,23 140.03 Ausztrál dollár 56,80 58,04 Belga frank (100) 232,19 236,85 Dán korona 12,33 12,59 Finn márka 17,54 17,94 Francia frank 14,04 14,32 Görög drachma (100) 41,41 42,25 Holland forint 42,35 43,21 Ír font 129,06 131,66 Japán yen (100) 61,60 62,80 Kanadai dollár 65,48 66,88 Kuvaiti dinár 261,58 270,08 Német márka 47,83 48,79 Norvég korona 12,19 12,43 Olasz líra (1000) 63,61 64,89 Osztrák schilling (100) 880,02 693,62 Portugál escudo (100) 55,54 56,64 Spanyol peseta (100) 75,78 77,30 Svájci frank 53,88 54,96 Svéd korona 13,16 13,42 USA-dollár 76,80 78,36 ECU (Közös Piac) 97,66 99,62 Felmérés után Mint ahogy a képen lát­ható, a szovjet csapatok távozása után üresen ma­radt lakótelepi házakat Tö­kölön még drótkerítés ve­szi körül, az épületeket még nem vehették birtokba új lakók. Bár a főváros kö­zeli községben az elmúlt hetekben is sokan megfor­dultak a polgármesteri hi­vatalban, érdeklődve a la­kások vételára iránt, az otthont keresőknek még konkrét információval nem tudtak szolgálni. Annyi bizonyos, a tököli önkormányzat a Kincstári Vagyonkezelő Szervezettől értékesítésre átvette a la­kásokat, de első lépésként még a szigetszentmiklósi Aries Kft. szakembereinek kell elvégezni a felmérést, s csak ezután derül majd ki, mennyit tesznek ki a köz­műfelújítás költségei. Még az sem dőlt el, hogy a la­kásokat felújítva vagi' aftélkül adják át, s ez a (Erdősi Agnes felvétele) tény majd jelentősen befo­lyásolja a vételárat. A már üresen álló négy­százhetven lakást ottjár- tunkkor csak kívülről szemlélhettük meg. A há­romszintes, szürke épüle­tek, a csupasz környezet bizony lehangoló látványt nyújtott. Az ütött-kopott, hámló vakolat jelezte, hogy a házak többségén negyven év alatt bizony semmiféle felújítási mun­kálatot nem végeztek. Csu­pán a három-négy éve épül­tek mutatnak civilizáltabb külsőt. Valószínűleg nem tévedünk nagyot, ha azt ál­lítjuk, a négy fal között is bőven akad maid renovál- nivaló. az ott dolgozó épí­tőipari munkásoknak akad majd elég munkájuk. H. E. 5 nél kevesebb dolgozót fog­lalkoztató kisüzemek ter­melése a felmérések szerint dinamikusan nő, jelenlegi szerény súlyuk miatt azon­ban egyelőre csak kismér­tékben tudják mérsékelni a nagy szervezeteknél bekö­vetkezett visszaesést. Az előrejelzések szerint a gépipar termelésének visszaesése folytatódik — ha nem is az eddigi ütem­ben. A beáramló működő tőke következtében felgyor­sulhat a szerkezetátalakí­tás, amelynek hatására már növekedésnek indulhat a hagyományos konvertibilis piacokra szállított áruk mennyisége, és kismérték­ben bővülhet a hazai keres­let is.

Next

/
Thumbnails
Contents