Pest Megyei Hírlap, 1992. január (36. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-24 / 20. szám
MES1IRSÉ6ÍSÍN §msnm Válasz nélkül maradt kérdések, alapos ellenőrzés a toki tsz-nél (Folytatás az 1. oldalról.) vetően 9 (kilenc) személy számára számfejtettek és fizették ki bért. Az arra vonatkozó kérdésre, hogy a decemberre kifizetett bérek mögött mikori (mely hónapban) teljesített munkavégzés húzódik meg, az mgtsz központjában nem tudtak választ adni. Ezért a munkalapok ellenőrzések céljából felkeresték a tsz majorját, ahol a munkalapok felülvizsgálata alapján bebizonyosodott, hogy a bérlistán szereplő kifizetésekre nem az elmaradt teljesítmények, hanem a december havi munkavégzés következtében került sor. A személyi teljesítmény- nyilvántartás alapján megvizsgálták, hogy hogyan alakult a kilenc ember esetében a teljesített órák száma. ez pedig azt mutatta, hogy december folyamán volt olyan, aki 88 órát dolgozott, de olyan is volt, akit 112 órában foglalkoztattak. A hiteles kép kialakításának érdekében a vizsgálatot folytató személyek tájékozódtak a Pest Megyei Munkaügyi Központ zsám- béki kirendeltségén, és az ott kapott információk szerint a szóban forgó személyeket. december harmadikén járadékos állományba vették, és az addigi bérösz- szegek alapján megállapították az őket megillető járadék napi összegét, amit aztán rendesen folyósítottak is. A vizsgálat során számos kérdés nyitott maradt. A tsz vezetősége nem tudott érdemi választ adni arra a kérdésre, hogy miért szüneteltették a munkát akkor, amikor már. biztosítani tudták a tagok foglalkoztatását a járadékos állományban vételt követő naptári naptól. Szó volt ugyan arról, hogy sürgős, előre nem látható módon következett be a kukorica- betakarítási munka, de ezek az érvek nem tudták meggyőzni a vizsgaidődé szakembereket. Furcsának tartjuk azt is, hogy arra a kérdésre: miért került sor a munkaellátás szüneteltetésére azoknál a személyeknél, akik már teljesítették a számukra előírt 1000 órás foglalkoztatást, a tsz vezetősége nem tudott választ adni. A tapasztalt hiányosságokra való tekintettel tételes ellenőrzést fognak kezdeményezni a szövetkezetnél az elkövetkezendő időben. Lapunk figyelemmel kísérd az események alakulását, és beszámolunk a legújabb fejleményekről. P.rpp János A Fővárosi Önkormányzat közgyűlése Több mint egyéves huzavona után örömmel értesült a főváros arról, hogy a kormány átadta a Fővárosi önkormányzatnak és a XV. kerületi önkormányzatnak a pestújhelyi szovjet katonai kórházat — jelentette be Demszky Gábor főpolgármester, a Fővárosi önkormányzat csütörtöki közgyűlésén. A 88 tagú testűiét 53 megjelent képviselőjét ezt követően a világkiállítással összefüggő folyamatról a BIE döntése előtti helyzet- ről tájékoztatta Demszky Gábor. A főváros számára kiemelten kedvező a főpolgármester szerint, hogy számos a világkiállításhoz szükséges beruházás, így például a lágymányosi híd is külön szerepel az állami költségvetésben. Hazánk felvételét kéri az Eurékába (Folytatás az 1. oldalról.) tatón, Ismertetve az addig meghozott döntéseket. A fejlett ipari technológiájú európai országok — francia és német kezdeményezésre — 1985-ben hozták létre az Eurékát, azzal a szándékkal, hogy erőiket egyesítve a csúcstechnológia-fejlesztés, a legújabb iparágak és az innováció terén lépést tartsanak az egyre fejlődő amerikai és japán iparral. Jelenleg 20 európai ország mintegy 8000 intézete vesz részt a ■kutatásokban, ám a keleteurópai térségből elsőként hazánk kapcsolódik be az együttműködésbe. — Ezzel —. húzta alá a szóvivő — hatalmas lehetőséget kapunk áz európai színvonalhoz való felzárkózásra. Az aktuális személyi változásokkal és az ezzel ösz- széfüggő hatásköri módosításokkal ugyancsak foglalkozott ülésén a kormány — vette át a szót Juhász Judit szóvivő. Felmentették Botos Katalin tárca nélküli minisztert, ezzel egyidejűleg kinevezték az Állami Bankfelügyelet elnökévé. Az Állami Bankfelügyelet elnökhelyettesévé Kővári Györgynél, Csoór Klárát és Rusznák Tamást nevezték ki. A kormány felmentette pénzügyminisztériumi politikai államtitkári tisztségéből Szabó Tamást, s kinevezte tárca nélküli miniszterré. Feladatkörébe tartozik majd a kormány privatizációs stratégiájával és végrehajtásával összefüggő teendők ellátása. Mádl Ferenc a jövőben a kormány nevében fel- ügyreletet gyakorol az Állami Bankfelügyelet felett, és a Bankfelügyeleti Bizottság elnöke lesz. Horváth Balázs megválik a határon túli magyarsággal való kapcsolattartás kormányzati feladataitól. Á jövőben — megmaradt teendői mellett — közreműködik a kormány ifjúságpolitikai célkitűzéseinek megvalósításában és az iír júságpolitikai kabinet elnöke lesz. " • A miniszterelnök végezetül javasolja a köztársasági elnöknek, hogy a Pénzügyminisztérium politikai államtitkárává január 27-i hatállyal nevezze ki Pong- rúez Tibort, aki a jövőben az Állami Vagyonügynökség igazgatótanácsának elnöki tisztét is betölti. . A kormány elfogadta a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium javaslatát, miszerint — a végleges környezetvédelmi törvény megszületéséig — módosítsák a veszélyes hulladékok keletkezéséről és ártalmatlanná tételéről szóló tízéves minisztertanácsi rendeletet. Ennek alapján szűkítik a kivételek körét. A miniszter furcsállja Andrásfalvy Bertalan művelődési és közoktatási miniszter furcsának tartja azt a módszert, hogy egy neki címzett levelet előbb ismertet a sajtó, mintsem hozzá vagy helyetteséhez eljutna — közölte a-z MTI- vel a tárca sajtóirodája. A közlemény rámutat: a Fővárosi Önkormányzat oktatási bizottságának nyílt levelére — amelyben az oktatási koncepció megvitatásának átütemezését kérik — a miniszter érdemben nem kíván válaszolni, hiszen a levél kézbesítését megelőzően tartott önkormányzati sajtótájékoztatón a tárca álláspontját — a nyilvánosság előtt — a sajtószóvivő kifejtette. A vélemények begyűjtésének január 3i-i határidejét a minisztérium nem kívánja meghosszabbítani, de lehetőséget lát arra, hogy a februári kodifikálás során a rmlóban új, érdemi javaslatokat a törvénytervezetbe illesszék. 13 és 28 százalék közön BÉRTÁRGYALÁSUK MÁRCIUS VÉCÉIG A középszintű cs a vállalati bértárgyalásokon a 13 százalékos minimum, a 28 százalékos maximum, és a 23 százalékos átlagos országos béremelési irányszámokat kell figyelembe venni. A nemzetgazdasági szinten ennél magasabb béremelési átlag esetén a bérszabályozás visz- szaállításáről dönthet az Érdekegyeztető Tanács — hangzott cl a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége szakszervezeteinek csütörtöki egyeztető megbeszélésén. A szakszervezeti tisztség- viselők megvitatták továbbá, miként készüljenek fel az eredményes bértárgyalásokra. Mint ismeretes, a középszintű, valamint a helyi bértárgyalásokat legkésőbb március végéig kellene befejezni. Ezeken a bértárgyaláso- kor — került szóba — nemcsak a béremelési átlagokról szükséges majd megállapodni, hanem a különböző munkakörök bérminimumtételeiről is. A lista egyes munkaköreihez országosan nem állapítanak meg bérminimumokat, ezekről a bértarifákról közép- illetve vállalati szinten kell megállapodni. Az érdekegyeztetések sorún eddig a munkaadók azt a szakszervezeti kérést sem tudták elfogadni, hogy legalább a kezdő szakmunkásoknál és a kezdő diplomásoknál jelöljék meg az országosan kötelező minimumbértételt. Ameny- nyiben ugyanis országosan kötelező bérminimumokat fogadnának el, akkor a jóléti elvnek megfelelően közép- illetve vállalati szinten is ehhez kellene igazodni. A szabályozásra egyébként máskor is érvényes az az elv, hogv az alsóbb szinteken mindig csak annyi vagy több bérben állapodhatnak meg, mint az előző szinten. Mint a tanácskozáson Herczog László, a Munkaügyi Minisztérium helyettes államtitkára megjegyezte — az egyre komolyabb foglalkoztatási gondok miatt — az ú j mun ka-törvény- könyv tervezetében ettől némiképp eltérő szabályozást is javasoltak. Ezek szerint, ha azzal javítható a foglalkoztatás, vagv elkerülhetők elbocsátások, akkor a minimális bérnél vagy a kötelező bértételnél alacsonyabb fizetés is adható. Az államtitkár-helyettes felhívta a szakszervezeti tisztségviselők figyelmét arra, hogy más bérköveteléseiknél is legyenek tekintettel a foglalkoztatási lehetőségekre. Ha a túlzott bérigények miatt csődbe megy a vállalat, vagy létszámleépítésre kényszerül, ez sem felelhet meg a munkavállalók érdekeinek. Az intézményi szférában más bérbesorolási forma érvényesül majd — mondotta. — A helyi alku szerepe kisebb lesz, viszont nagyobb biztonságot garantál a szisztéma. A kötelező előmeneteli rendszer kategóriák szerint, bizonyos évenként eleve magasabb osztályba sorolja a munka- vállalót, és ez fix béremelést, illetve kötelező pótlékot jelent számára. Ebben a munkávállalói körben a béralku inkább csak az úgynevezett illetménykiegészítések elosztásánál kaphat szerepet. Szólt arról is, hogy a béralku nem több bért jelent, hanem inkább ahhoz járulhat hozzá, hogy igazságosabbak legyenek a bérarányok. Megalakult az OSZÉB Az 1992. január 17-i üzemanyagár-emeléssel kapcsolatos felhívásra az alábbi munkavállalói szervezetek: Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízgazdálkodási Dolgozók Szakszervezeteinek Szövetsége, a Közúti Közlekedési Szakszervezet, a Vasutasok Szak- szervezete, a Fuvarozók Országos Demokratikus Szövetsége, a Közlekedési Dolgozók Szakszervezeteinek Szövetsége és a munkaadói szervezetek: Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége . (MOSZ), a Magyar Agrárkamara, az Országos Taxis Kamara, a Magyar Államvasutak képviselői megalakították az Országos Szakmai Érdekegyeztető Bizottságot (OSZÉB). Egyetértésre jutottak abban, hogy az üzemanyagár körül kialakult helyzetre csak az európai gyakorlatnak megfelelő megoldás születhet. A bizottság igényli a kormányzat korábban a témával kapcsolatosan kinyilvánított tárgyalási készségének megvalósítását. A bizottság a továbbiakban is nyitott, és várja mindkét érdekelt érdek-képviseleti oldal szervezeteinek csatlakozását. Időszerű tanácskozás Európa jövőjéről Magyarország természetes érdeke, hogy a lehető leggyorsabban csatlakozzon az Európai Közösséghez, ezért a felvételi kérelmet 1992 végén be kellene nyújtania — mondta Osváth György, az Európai Közösségek bizottságának főosztályvezetője, a magyar miniszterelnök személyes tanácsadója csütörtökön Budapesten egy nemzetközi tanácskozás résztvevői elölt. Osváth György szerint a hivatalos ügymenet öt-hat évet venne igénybe, így Magyarország 1997—98-ban válhatna teljes jogú taggá. Ez alatt az idő alatt Magyarország az Európai Közösség által megkívánt szintre tudná fejleszteni és intézméhyAz új utón Bajban a magánkisipar (Folytatás az 1. oldalról.) dút is mondott az elnök, képzeljük el, hogy egy. néhány ezer embert számláló 'faluban a péknek' a feleségével betéti társaságot kell alakítania.'.. Az IPOSZ vezetői szerint ezzel egy olyan vállalkozói réteg szűnhet meg, amely jelenleg .180 ezer egyéni cégét számlál, és ugyanennyi vállalkozó számára önfoglalkozást biztosít, 90 ezer alkalmazottat és 25 ezer szakmunkástanulót foglalkoztat. Aki az idén kezd vállalkozásba, az óriási hátránynyal indul, hiszen 1991. december 31. után az egyéni vállalkozók már nem részesülhetnek az 50 százalékos adókedvezményben. Megszűnik az elmaradott térségekben indított vállalkozások degresszív adókedvezménye is, pedig ezeken a helyeken az egyéni vállalkozásoktól eddig is több •funkciót — foglalkoztatás, munkahelyteremtés, szerkezetváltás — vártak el. A társasági törvény legutóbbi módosítási javaslata szerint a kft.-k minimális alaptőkéjét háromszorosára emelik, s ez azt is jelenti, hogy a már működő kisiparosok számára a kényszerű átalakulás gyakran teljesíthetetlen tőkefelhalmozást igényelne. Megszűntek azok az adó- technikai elemek is, amelyek a műszaki fejlesztést, a technológiai korszerűsítést segítették, s az új adótörvény a saját találmány hasznosításának adókedvezményét is eltörölte. Eddig a magánkisiparos, ha munkanélkülit foglalkoztatott," hard ezer forint adókedvezményt kapott, de az idén ez is megszűnt. Az IPOSZ szerint még mindig nem beszélhetünk vállalkozásélénkítésről, s a gazdaságpolitikában csak a restrikció érvényesül. Az IPOSZ kezdeményezni fogja, hogy a kormány az érdekképviseletek bevonásával tűzze napirendre a közgazdasági feltételrendszer teljes átvilágítását, s szeretnék elérni, hogy az egyéni • vállalkozásról — kisiparról — új adótörvényt alkossanak. Az IPOSZ vezetői kedvezőnek ítélik meg az ipari és kereskedelmi tárca élén történt változást, jó jelnek tekintik, hogy Szabó Iván eddig minden megnyilatkozásában hangsúlyozta a kis- és középvállalkozások létének szükségességét, s reménykednek abban, hogy a miniszter majd a kabinetben is igyekszik ennek érvényt szerezni, hiszen a 300-400 milliárd termelési értéket előállító kisiparra továbbra is szükség lesz. H. É, gazdaságát rendszerét. A bajor CSU-hoz közel álló, Hanns Seidel Alapítvány és a Batthyány Lajos Alapítvány által rendezett egynapos konferencián Európa jövőjéről mondtak el gondolataikat a magyar és a német résztvevők. Ahogy Ibolya Vogler, a német alapítvány budapesti képviselője megnyitójában ■kiemelté: a maastrichti csúcsértekezlet és a közelmúltban aláírt társulási szerződés a tanácskozást különösen időszerűvé teszi. Fritz Pirkl, az Európa Parlament képviselője, a Hanns Seidel Alapítvány elnöke szerint az EK-nak nyitottnak kell lennie esetleges új tagok előtt. Csáti György, az Ország- gyűlés külügyi bizottságának alelnöke előadásában kitért arra, hogy a Közép- Kelet-Európában uralkodó gazdasági válság leküzdésére a fejlett országoknak az egykori Marshall-terv szellemében kellene a rászoruló államokat támogatniuk. Joó Rudolf, a Honvédelmi Minisztérium helyettes államtitkára, a Batthyány Lajos Alapítvány elnöke fontosnak tartaná, hogy újra definiálják Európában a biztonság fogalmát.
