Pest Megyei Hírlap, 1992. január (36. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-21 / 17. szám
Családtervezés — mollban Rémülten láttam a televízió egyik híradójában, hogy a budapesti állatkertből elcsentek egy forró égövi óriáskígyót. Tudom, hogy igen csúnya dolog az árulkodás, de én tudom, hogy momentán hol található a settenkedő boa. Legutóbb a TV 2 Família Kft. gyönyörű stúdiójábaa láttam, a Szép család meghitt díszletei között. Hogy még pontosabb legyek, a család egyik tagja (talán a huncut Misi gyerek) elrejtette a modern gáztűzhely (illenék írni milyen modern és mennyire kapós, de nekem egy petákot sem fizet a szponzor) sütőjébe. Az óriáskígyót nagyi vette észre, amidőn habcsókos bor- zaskatát akart sütni. El is ájult szegény feje, de ha jól emlékszem, a derék hüllő nem pirult meg. Észlelt kígyókalandom talán segít az illetékeseknek. Szóba sem hozom az ügyet, ha nem buzog bennem az állampolgári kötelességtudat, s ha nem nézem a Família Kft. ügyesbajos dolgait. A kitűnő család kapcsán szembeszökő például az egymás mellett élő három generáció, és leginkább a négy gyerek. A tágas stúdiólakásban békésen megfér a nyolc derék ember, s hogy Esztergályos Cecília négy gyerekkel bíbelődik. a mai „egyke” világában ez már több mint gyönyörű. (Bezzeg a Szomszédokban csak többnyire a közértben kiflit csenő öregek és éhező kisnyugdíjasok vannak, a gyerekek száma éppenhogy eléri a kettőt. A szomszédaim gyakran vigasztalnak: ne csüggedjek, a Vágási család csak most rajtolt, onnan még érhetnek bennünket meglepetések.) Számomra tehát e kedves családi szappanoperák közül az lesz a nyerő, ahol a gyermekáldás szinte megállíthatatlan. Apropó, gyermekáldás. Nem illik túlozni, és mások „kontójára” gyermekszapo- raságot emlegetni. Erről szólt ezúttal a kitűnő Czeizel Endre ugyancsak bravó- zásra érdemes sorozata. Az Egészséget mindenkinek című műsora ezúttal a természetes fogamzásgátlással foglalkozott. (Már megszokhattuk: Czeizel doktor sorozata nem tiszteli a tabukat, nincs kimondhatatlan vagy kényes ügy, a képernyőt rendszerint „össztársadalmi” témák uralják). Ennek a műsornak volt egy különleges meglepetése is; a szokásos szakorvosi megnyilvánulás helyett ezúttal egy hitoktató, Pál Bernadett, ötgyermekes családanya szólt szelíd szak- szerűséggel a természetes születésszabályozás „fortélyairól”. A rendkívül felkészült asszony, miközben vallásos meggyőződéséből fakadóan a „természetes” házassági magatartásformákat elemezgette, nem tartotta idegen és mellőzendő megoldásnak a születésszabályozás más formáit sem. (Például: gyógyszer, óvszer alkalmazása.) Bernadett asszony nem feledkezett meg arról az egyszeregyről sem, amely a családtervezés mindkét tagját — az apát és anyát — azonos súlyú kötelezettségvállalásra kell hogy késztesse. Czeizel doktor műsorsorozata minden döntés meghozatalában „többesélyes” megoldásokat ajánl, nem szíveli az orvosi kizárólagosságokat. Műsorai tehát nemcsak hasznosak, hanem demokratikusak is. Politika — dúrbán A 1G8 óra — igen szerencsés kézzel — mindig ráakad a maga emberére, aki tud,’ vagy hajlandó néhány elmarasztaló mondatot „megereszteni” a kormány- koalícióra. Persze, a dologban nincs semmi rendkívüli, legfönnebb a módszerben. Ezúttal Kocsis Zoltán nemzetközi hírű zongora- művészünk mondta el aláírásainak történetét. Mint ismeretes, a kitűnő pianista már az első chartát is aláírta, azt az okmányt, amely a megtépázott emberi jogok, az akkori bebörtönzések ellen tiltakozott. A magyar charta, amelyet Kocsis Zoltán — mint mondta —, elsőként írt alá, egy szabad, demokratikus ország közegében szerke sztődött. Kocsis Zoltán a két aláírási mozzanatot nemes egyszerűséggel egybemossa, az értelmiséget megosztó kormánytendenciáról beszél, holott ezt külföldi lapok is szóvá tették — a magyar értelmiséget látványosan a chartakampány osztotta meg. Kocsis lezserül még azt is megjegyzi, őt hidegen hagyják a politikai csatározások. Ezt szívesen elhinnénk neki, ha nem nyilatkozna nyakra-főre, nem aggódna még mindig mértéktelenül Bors mester sorsáért, nem használna ilyen kifejezéseket, mint „könyörtelen irtóhadjárat”, „idiotizmus”, „megosztott értelmiség”, mert hallgatóságának egyik fele még azt találja hinni, nem értük, hanem rájuk haragszik. A Helyettem írták sorozat vendégeként Pető Iván történészt üdvözölte Gärtner Eva szerkesztő-műsorvezető. A Pető-portré, amely ezúttal az olvasmányok „tükrében” rajzolóJanuár 24-én Egyeztető fórum az oktatási tervezetről Mint ahogy már arról lapunkban is több alkalommal beszámoltunk, a Pest megyei pedagógusokat is élénken foglalkoztatja az oktatási reform. Többen már véleményt is formáltak — éppen ezeken az oldalakon — az oktatási törvény tervezetéről. Most arról kaptunk hírt — és bizonyára a főváros közelében oktató pedagógusok szívesen fogadják —, hogy a Keresztény Szakszervezeti Szövetség Pedagógus Tagozata január 24-én 16.30 6 órakor egyeztető fórumot tart az oktatási törvény néhány sarkallatos pontjával kapcsolatban. A fórum helye: a Józsefvárosi önkormányzat Pol- • gármesteri Hivatalának díszterme (Budapest, VIII. Baross u. 63-67. III. emelet.) A megjelentek konszenzust célzó kérdéseket is feltehetnek a meghívott vendégeknek. Mint azt Lántzky Lászlótól, a Keresztény Szakszervezeti Szövetség Pedagógus Tagozata elnökétől megtudtuk, a meghívott vendégek sorában van többek között Báthory Zoltán, Beke Kata, Czakó Dániel, Gazsó Ferenc, Jeleníts István, Várhegyi György és Zsolnay József is. dott ki, higgadtra, rokonszenvesre sikeredett. Jó volt hallani Pető „kívülállás-elméletének” igazi okát, pontosabban valódi mag3'a- rázatát: benne sohasem volt semmilyen romantikus hősiség, nemtetszését leginkább logikusnak gondolt érvekkel nyilvánította ki, a nyílt ütközéseket, mint alkatától idegen elemeket, lehetőség szerint kerülte. A szerencsés beszélgetés talán még érdekesebb lett volna, ha Gartner Éva agyoncigarettázott (?) — mondjuk ki nyíltan — ellenszenves hangja, komponálatlan, kissé szervilis kérdései nem hatottak volna tompítólag. Párkány László A művészetnek egy szerepe van A Pomázon élő Jánosi András fest, kerámiát, grafikát készít, szobrokat is. Foglalkozik látványtervezéssel, építészettel. Saját bevallása szerint komoly tanulmányokat folytatott, igaz, magánszorgalomból. — Minden képzőművészeti forma, legyen az bármi — mondja —, valójában emberek által teremtett környezetben él meg. Ha azt akarjuk, hogy egy mű mondjon valamit, annak olyan formát kell találni, hogy hordozzon olyan esztétikumot, mely a néző számára elfogadható. Az persze megítélés kérdése, mit nevezhetünk esztétikusnak. Tanáromtól, Domokos Imrétől azt tanultam meg egy életre szólóan, hogy a legborzalmasabb dolog is kifejezhető szépen. De ezzel belesodródtunk a filozófiai megítélésbe.. Magával a képzőművészettel régóta foglalkozom. Kisgyerekkorom óta. Hihetetlen kudarc ért, amikor nem vettek föl az Iparművészeti Főiskolára. Már akkor fejlett volt az esztétikai érzékem, tudtam, jó az,, amit csinálok. Nem szeretnék a meg nem értett ember. az előző rendszer által elnyomott művész szerepében tetszelegni. A művészetnek egy szerepe van, az, hogy létezik. S ez nem l’art pour l’art. A magyar kultúra napján Lajtha László visszatér Évtizedekig a magyar zenei élet. nagy száműzöl tjének számított Lajtha László. Nevezték nyugatosnak, franciásnak, disszidensnek és még számos, agyonhall- gatásra ürügyet adó jelzővel illették az akkori kulturális kurzus korifeusai, akik valódi zenei értékek helyett politikai mérlegelések alapján ítéltek róla. Tevékenységük nyomán Magyarországon egy egész generáció nőtt fel, amely még csak nem is hallott Lajtha Lászlóról, aki ugyanakkor francia nyelvterületen ismert, jelentős zeneszerzőnek számít. Minden bizonnyal a jóvátétel jele, hogy éppen a magyar kultúra napján, január 22-én, 17 óra 30 perces kezdettel Lajtha-em- lékkiállítás nyílik a Néprajzi Múzeumban. Ugyanott 19 órakor hangversenyt is adnak a zeneszerző műveiből. A hangversenyen — amelyet egyébként a Petőfi rádió élőben közvetít — Lajtha népzenei gyűjtéséből hallhatunk néhányat. Az előadók közt lesz Budai Ilona, Fábián Éva, énekes, Herencsár Viktória, Tarjáni Tóth Ida Grafikák a teaházban A pilisborosjenői művelődési házban működő teaházban Révész Napsugár kiállítását tekinthetik meg az érdeklődők. A grafikák, 3500 és 10 ezer forint közötti áron meg is vásárolhatók. cimbalomművész és a népszerű Kalamajka együttes. Az emlékkiállítást Fekete György művelődési államtitkár-helyettes nyitja meg, Vjfaljussy József, az MTA alelnöke pedig emlékbeszédben idézi fel a zeneszerző pályáját és tevékenységét. A csábító zenei programból néhányra felhívjuk a figyelmüket: felcsendülnek például a dunántúli dallamok, a soproni virrasztó énekek, valamint a széki és a szanyi gyűjtés legszebb darabjai A Néprajzi Múzeum nemcsak a Lajtha-emlékkiállí- tással és -hangversennyel igyekszik jelentős kulturális értékeket közvetíteni. Ismertek és egyre népszerűbbek a múzeum tanórán kívüli fogialkozásai, amelyeket a Pest megyei iskolák diákjai és tanárai mind gyakrabban felhasználnak az iskolai oktatás kiegészítéseként. — kk — Egy grafika a sok közül Nem tudom, melyik „kaszthoz” tartozom, s azt sem tudom, szükség van-e arra. amit csinálok. De arra, hogy csináljam, nekem van szükségem. Néha azon gondolkodom, melyik az a műfaj, amiben kiváló lehetek. Amit éppen megtalálok valamelyikben, azt megkísérlem feldolgozni magamban. Fontos, hogy ezek a szó hétköznapi értelmében sikeresek legyenek. Számomra a siker nélkülözhetetlen dolog. De fontos a kudarc is, mert mindkettőből szeretném megtanulni, amit kell. Az egyik munkával pihenem ki a másikat. Környezetem időnként, nehezen viseli, de megértik. S én cserébe több mindent elvégzek, mosást, takarítást és így tovább. Minden munkát alkotásnak tartok, legyen az bármi. De senki ne kérdőjelezze meg, miért énekelek, ha faragok, miért csinálok grafikát, ha épületet tervezek. Több száz versem van, talán több ezer grafikám, kétszáz körüli a szobraim száma. írtam hat vagy nyolc regényt, vagy száz novellát, s ugyanennyi dalt. Három gyermekem van, és negyvennégy éves vagyok. Ennyi a leltár. Csak azt mondhatom, boldog ember vagyok. Sőt, meg tudom adni a receptjét. Egyszer, talán tíz évvel ezelőtt készült velem egy rádióriport. Akkor is azt mondtam, teljesen mindegy, mi történt aznap. Elaivás előtt minden végigpereg bennem, és ha egy köröm- feketényi jót találok, arra emlékezem. Nem fekszem le haraggal. Az én dolgom az, hogy örüljek. Egy cseréptálnak, egy kutya tekintetének. írtam is egy verset, a címe az, Vedd észre, hogy épp most vagy boldog. S ebben azt sorolom föl, mennyi apróság elég ahhoz, hogy» az ember boldog legyen. Most, tavasszal a Kisalföld gondozásában jelenik meg Az utolsó ticket című könyvem. Egy eddig ismeretlen műfajban íródott, aminek azt a nevet adtam, scifilo-krimi-misztikus regény. Amire a legbüszkébb vagyok, a Messiás a Tai- getoszon című könyvem, még nem jelent meg. Ez arról szól, vajon tényleg fölösleges nekünk a Messiás? Akármennyire naiv hitűnek gondol valaki, ki merem jelenteni, hogy ez a világ mindennel együtt a miénk. Nekünk ebben jól meg kell lennünk egymással. Hogyan kívánhatjuk, hogy a népek megbékéljenek. amikor a családon belül sem tudjuk elfogadni a másképpen gondolkodókat. Mivel zárhatnám a megkezdett gondolatot? Talán azzal, hogy ez az egy életünk van. s ezt egyszer tudjuk elrontani. S arra kéne törekednünk, ne szúrjuk el. Azt hiszem, ez igazán egészséges kompromisz- szum... Lejegyezte: J. Szabó Irén A kaliforniai Beverly Hills- ben kiosztották az Oscar- díjak előfutárának tekinthető Arany Glóbusz-díjakat, amelyeket a hollywoodi külföldi sajióegye- sület ítél oda évente a legjobb film- és televíziós alkotásoknak. A legjobb rendezőnek járó díjat Oliver Stone „JFK” című filmjéért kapta, amelyet John F. Kennedy amerikai elnök meggyilkolásáról készített. Stone egyébként 1990-ben, a vietnami háború témáját feldolgozó, erősen háborúellenes „Július negyedikén született” (Born on the Fourth of July) című filmjéért egyszer már részesült a legjobb rendeArany Glóbusz zőnek járó megtiszteltetésben. A drámai filmek kategóriájában a gengsztervezérről, Bugsy Spiegelről készített „Bugsy” című film végzett az- első helyen, amelyben Warren Beatty és Annette Bening játssza a főszerepet. Beatty egyébként ezt az alkalmat használta fel arra, hogy bejelentse, apa lett: lánya született — most már nemcsak — filmbeli partnerétől. A legjobb női szereplő díját Jodie Foster kapta „A bárányok hallgatása” (The Silence of the Lambs) című Magyarországon is bemutatott filmben nyújtott alakításáért. A legjobb férfi színésznek járó díjat Nick Nolte nyerte el a „Hullámok hercegé”-ben (Prince of the Tides) mutatott teljesítményéért. A musical és vígjáték kategóriában a Walt Disney Stúdió „A szépség és a szörny” című rajzfilmje végzett az élen. Az Arany Glóbusz-díjakra egyébként sokan úgy tekintenek, mint az Oscar- díjat előfutárára. Az elmúlt évek kiosztott Oscar- dx'jai legalábbis ezt támasztják alá.
