Pest Megyei Hírlap, 1992. január (36. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-21 / 17. szám
hi ország nem veszítette el az önbecsülését INTERJÚ LEZSÁK SÁNDORRÓL Telt ház volt a napokban Cegléden a református imaházban. Az MDF helybéli szervezetének nagygyűlésén — amit Esélyeink ’92 címmel rendeztek meg — először Mácz István polgármester, majd ár. Héti Miklós országgyűlési képviselő előadása hangzott el. Ezt követően Lessük Sándor, a Magyar Demokrata Fórum alelnöke beszélt az elmúlt két-há- rom esztendő kínlódásairól, fájdalmairól, megvalósult elképzeléseiről. Ennyire volt képes ez a nemzet — miközben az idegeink is megtépázódtak —, ami mindent összevetve, nem kevés. A továbbiakban az alelnök körképet rajzolt Magyarország bel- és'külpolitikai helyzetéről. Vége- zeíül líraian szólt a nagy tétről: az ország, a családok jövőjéről. Ezután a jelenlevők kérdéseire felelt. Szellemesen reagált — türelméből erre is futotta — az egyik aligha MDF-szim- patizáns érdeklődő észrevételeire. Az ismert politikus interjút adott lapunknak. — Az elmúlt hónapokban készített közvéle- ménykulatások szerint a Demokrata Fórum nincs a népszerűségi listák élén. Tudom, hogy minden felmérés vitatható, ün mennyire veszi komolyan az efféle összeállításokat? Elintézi egy kézlegyintéssel, vagy intő jelnek fogja fel? — Valamennyi felmérés lényeges, s mindegyikből tanul az ember. Ám bármelyik népszerűségi listánál fontosabb az a valóság — amely talán nem olyan népszerű cselekvéseket eredményez (de nekem meggyőződésem) —, hogy ne most, hanem a következő győztes választás után legyünk népszerűek. Tehát ez azt jelenti, hogy sikerült megtenni mindazt a politikai intézményrendszert átformáló folyamatban — gazdasági életben, a rendszerváltozáson belül is —, amit meg kell valósítani. Megtanulunk élni az új lehetőségekkel, s nemcsak egyesek kiváltsága lesz ez — inkább egy természetes tanulás eredménye. És ha ez így történik, akkor jó eséllyel indulunk a legközelebbi megméretésen. — Némi túlzással azt is mondhatnám, időnként egy-egy ellenzéki párttal sincs több bajuk, mint az egyik koalíciós partner, az FKGP elnökéhez tartozó körrel. Február 29-ig adtak haladékot, hogy teljesítsék az új kisgazda-követeléseket. Ezek az intermezzók aggasztják, bosszantják, vagy ...? — Ami nagyon fontos. Ennek az országnak nemcsak a hagyományai, de a jelenkori valósága miatt is szüksége van egy jól működő Kisgazdapártra és eszméire. Az FKGP-n belüli folyamat számos embert elriasztott a politikától, s egyáltalán a közélettől. Sokan talán eltúlozzák azokat a veszélyesnek vélt vonásokat, amelyeket felfedeznek jó néhány politikus magatartásában. Itt elsősorban a politizáló stílusról van szó. De én úgy látom, hogy ez nem fenyegeti a koalíció működését. Ezt bizonyította a költségvetés vitája és elfogadása. Mert még azon kisgazda-képviselők többsége is felül tudott emelkedni a belső érdekeken — ha az ország sorsa, jövője a tét — akik szamonkér- nek az MDF-től bizonyos dolgokat. És ez tartja össze a koalíciót. Én inkább azt tartom veszélyesnek, hogy sok helyütt lelassult, illetve leállt ’ a Kisgazdapárt szerveződése. Következésképp nem ad egy példát, lehetőséget; nem kínál olyan jövőképet a kisgazdaeszmékben politizálóknak, akik megszerveznék a falvak jelentős részét. Ehhez kevés a KDNP és az MDF. Ahogy kevesek a társadalommozgások, azok a szerveződő kis társadalmi mozgalmi körök, amelyek azért jelen vannak. Tehát szükség lenne egy nagyon jó, karakán, határozott arcéllel bíró; s ugyanakkor türelmes, önmagát is fegyelmező FKGP-re. Rá és az ellenzékre is érvényesek Eötvös József szavai: „Egészen csak az szabad, aki önmagán egészen tud uralkodni.” — A kormány, s az MDF is érezhető javulást ígér 1992-ben. Megváló- sítható-e ez meglehetősen elkeseredett emberekkel? — Azt hiszem, nincs a világon ország, ahol ne lennének elkeseredett emberek. Természetesen ez nem vigasztalhatja meg azt a családot, amelyik munka- nélküliséggel küzd, nem tudja fenntartani magát. Viszont talán nem kap igazán hangot, hangsúlyt az a nagyobb tömeg, amelyet türelmes erőnek lehet nevezni. Utóbbi — bár kritikusan szemlélve — érezhetően a Demokrata Fórum cselekvéssorozata mögé állt a munkájával, az áldozatvállalásával. Nyilván, mindig hangosabb az elégedetlen szó. Főleg, ha azt fel is erősítik, s állandóan azt sugarazzák belénk. így lehet elveszteni az önbizalmat. Óriási dolognak tartom, hogy az elmúlt három esztendőben azért Magyar- ország nem veszítette el az önbecsülését. Ez rendkívül fontos. — Ön mindig halk szavú, nyugodt. Egyáltalán ki lehet-e zökkenteni — és mivel — a béketűrésből? — Tulajdonképpen egy gyönyörűen gyötrelmes korszak az, amelyikben élünk. Én valahogy azt szeretném éreztetni az emberekkel, ha mar a sors reánk mért egy ilyen lehetőséget és felelősséget, * akkor csak végtelen nyugalommal és türelemmel szabad elvezetni az országot a szakadék széléről. Mert különben ott a káosz ... és vége... Ettől a végzettől már azért mesz- szebb vagyunk. De a pánik borzalmas folyamatokat indíthat el. A béketűrésből engem egyetlen dolog, a hazugság tud kizökkenteni. A felelőtlen megnyilatkozás. Amikor önös — vagy akár párt-----érdekből valami t hazugul állítanak be. S azzal esetleg egy sajátos érdekcsoport helyzetét akarják erősíteni. Én talán azért vagyok nyugodt, mert nem fogom szégyellni magam húsz év múlva a fiam előtt. Tudomásom szerint az eltelt másfél esztendőben nem történt semmi olyan, amiért nekünk szégyenkezni kellene. Azt hiszem, ez a legfontosabb. Fehér Ferenc r rr r ORSZÁGGYŰLÉSI VITA A Pártállástál függetlenül hiányolják a koncepciót Az 1942. januári újvidéki vérengzést idézte fel Kónya Imre az Országgyűlés hétfői ülésnapjának kezdetén. Az MDF frakcióvezetője napirend előtti felszólalásában — hangsúlyozva, hogy hazánk 50 év elteltével is mélységesen elítéli az Újvidéken történteket — emlékeztetett arra, hogy Horvátország és Szlovénia elismerésével különös jelentőséget kap a tragikus eseményre való emlékezés. Ugyancsak napirend előtt kért szót Szűcs M. Sándor (MDF), aki sérelmezte, hogy a rádió új műsorszerkezetében háttérbe szorították a vallási, egyházi programokat, amikor azokat a Kossuth adó URH- sávjára helyezték át. A Parlament padsoraiban minden oldalról erős kritikának vetették alá a társadalombiztosítás működését annak kapcsán, hogy a Ház hétfői munkanapjának első napirendi pontjaként folytatta a tb-alap idei költségvetésének általános vitáját. A felszólalók pártállásuktól függetlenül bírálták, hogy még mindig nem született meg a társadalombiztosítás megújításának átfogó koncepciója. Freund Tamás (SZDSZ) ennek kapcsán a túlzott állami beA KISEBBSÉG RAGASZKODIK A PARLAMENTI KÉPVISELETHEZ A Kisebbségi kerékasztal teljesítette hivatását a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatallal együtt részt vett a kisebbségi törvénytervezet megalkotásában. Egy év közös munkájának eredményeként elkészült a kisebbségek egyéni és közösségi jogairól szóló jogszabály-tervezet. A hazai kisebbségek képviselői ennek ellenére javaslatot kívánnak tenni parlamenti képviseletük végleges szabályozására. Álláspontjuk kialakítását követő — holnapi — ülésükön, január 22-én kezdik meg. Mint elmondta: a most kidolgozott törvénytervezetben nem rögzíthették ezzel kapcsolatos javaslataikat, mert csak a választó- jogi törvény módosítása után lehetséges a kisebbségek érdekeinek megfelelő parlamenti képviselet, az, hogy mindegyik kisebbséget legalább egy személy képviselje — teljes jogú képviselőként — a törvény- hozásban. Tekintettel arra, hogy a választójogi törvény módosítása egyhamar nem várható, a kisebbségi törvény viszont égetően szükséges, siettek annak előkészítésével. Azt javasolták — mondotta —, hogy amíg a kisebbség parlamenti képviseletét közmegelégedésre szabályozhatják, a törvény mellékletében rendelkezzenek a kisebbség ideiglenes parlamenti képviseletéről. Nem értenek egyet azzal sem, hogy — miként mások javasolták — a kisebbségi önkormányzati választásnál, a választókat előzőleg külön névjegyzékbe vegyék. A kisebbség bízik abban, hogy végül társadalmi konszenzuson alapuló, a kisebbségek érdekeinek megfelelő, s az egész társadalom számára elfogadható törvény születik a közeli jövőben — mondotta Doncsev Toso. Az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása bűntett előkészülete és más bűncselekmények miatt nyomozás folyik — a Magyar Köztársaság Nemzet- biztonsági Hivatalának feljelentése alapján — Györkös István 52 éves győri lakos, gondnok és hat társa ellen — közölte hétfőn az ORFK illetékese az MTI-vel, hozzátéve: Pintér Sándor országos rendőr-főkapitány a nap folyamán ez ügyben is tárgyal Bécs- ben osztrák kollégájával. A nyomozás megállapította, hogy Györkös István társaival 1991 elején Győrött horogkeresztes fasiszta röpcédulákat terjesztett több alkalommal. A röpMagyar újfasiszták ügyében nyomoznak cédulákat a „Magyar Nemzetiszocialista Akciócsoport” nevében ragasztották ki a város több pontján. Györkös István elképzelése szerint úgymond „nemzetiszocialista államot” szerettek volna létrehozni „tör: vényes alapon”. E célból „Új Rend” néven újságot alapítottak, továbbá levelező kapcsolatban álltak az USA-ban működő Német Nemzetiszocialista Munkáspárt külföldi újjáépítési szervezete vezetőjével, akitől a fennálló társadalmi rend ellen uszító propagandaanyagokat kaptak. Két ízben személyesen találkoztak a nemrég Ausztriában letartóztatott Gottfried Küssel osztrák állampolgárral, az osztrák újfasiszták vezérével. Tényleges segítségnyújtásra azonban nem került sor. A házkutatások során nagy mennyiségű katonai felszerelést — egyebek között álcaruhákat, lőszereket, gázpisztolyokat, gyakorlógránátokat, szovjet gyártmányú karabélyokat — foglaltak le, amelyekkel harcászati kiképzéseket folytattak. Györkös és társai tevékenységének teljes felderítése során a magyar és osztrák rendőri szervek szorosan együttműködtek. Az MTI információja szerint valamennyi gyanúsított szabadlábon védekezik, miután az illetékes ügyészség nem járult hozzá előzetes letartóztatásukhoz. avatkozás veszélyére figyelmeztetett. A képviselő kifogásolta azt is, hogy a kormányzat még mindig nem rendelkezik koncepcióval a magánvállalkozások finanszírozására az egészségügyi ellátásban. Így most a magánorvosok, a betegek és a közkórházak dolgozói egyaránt becsapottnak érzik magukat. Mezey Károly (MDF) arra hívta fel a figyelmet, hogy a szinte napról napra élő társadalombiztosítás nem rendelkezik tartalékokkal. Hogy a gazdálkodáshoz oly szükséges tartalékképzés megtörténhessen, haladéktalanul hozzá kell látni a tb-alapok vagyonnal való feltöltéséhez. Ennek során a kárpótlás mozzanatának is érvényesülnie kell, hiszen az államosítások során jelentős tulajdontól fosztották meg a biztosítási alapokat. Kovács Pál (MSZP) szerint helyesebb sorrend lenne először a jövendő társadalombiztosítás feladatait meghatározni, majd ahhoz rendelni a bevételeket. Mezey Károlyhoz csatlakozva a képviselő rámutatott a társadalombiztosítási reform egyik paradox vonására: mindenki egyetért a vagyonjuttatással — mégsem történik semmi. Surján László népjóléti miniszter a családi pótlékról szóló 1990. évi törvény módosítását célzó törvény- javaslat miniszteri expozéjában hangsúlyozta: az év során a parlament döntésének megfelelően kétszer emelik a családi pótlékot. Az év eleji emelés az egész évre tervezett árnövekedés felének megfelelő növekedést tartalmaz, ami gyermekenként átlagosain 300 forint. A törvényjavaslat az összeget differenciáltan osztja el, figyelembe véve a több gyermeket nevelő családok, illetve az egyedülállók nehezebb gazdasági helyzetét. Boros László (MSZP) rendkívül éles szavakkal bírálta a családipótlék- emelés mértékét, és azt, hogy ezt a csekély összeget is differenciáltan kívánják felosztani. Megítélése szerint a második félévi emelésre csupán 70-100 forint jut. Furcsának tartotta, hogy egyrészt dúl a vita az abortusz körül és jajkiáltás hallható, hogy kihal a nemzet, ugyanakkor a másik oldalon a kormányzat — mint mondta —. nem tesz semmit azért, hogy a gyermekvállalás ne csak eszmei öröm legyen. Hibának nevezte, hogy a T. Hás a költségvetési vitában csak ilyen összeget szavazott meg erre a célra. Solt Ottilia (SZDSZ) csatlakozott az előtte szólóhoz, és Kupa Mihály pénzügyminisztert' idézte, aki szerint a családi pótlék segítségével sikerül megőrizni a szociálpolitikai kiadások reálértékét. A Fidesz nevében Mádi László egyenesen azt vetette fel, hogy gyermekbarát-e a kormány és ezt a kérdést egyértelmű nem-, mel válaszolta meg. Mintegy fél órával a tervezett időpont előtt, este fél hétkor az Országgyűlés befejezte hétfői munkáját. Aa elnöklő Szűrös Mátyás lezárta az általános vitát a családi pótlék módosításával foglalkozó törvény ja-; vaslat ügyében. Határozat-, hozatal kedden várható. A plenáris ülés reggel 1# órákor, a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény- javaslat általános vitájával folytatódik. A MINISZTERELNÖKI SAJTÓIRODA KÖZLEMÉNYE A Miniszterelnöki sajtóiroda az alábbi közleményt juttatta el az MTI-hez: Hétfőn az Országgyűlés plenáris ülésén a napirend előtti felszólalások között a Magyar Szocialista Párt egyik képviselője megjegyzéseket fűzött a miniszter- elnöknek a doni áttörés emlékülésén, a Hadtörténeti Múzeumban (1991. január 11.) elhangzóit beszédéhez, amelyet ugyan — saját közlése szerint — nem ismert, kizárólag a sajtóban megjelent összefoglalók alapján bocsátkozott fejtegetéseibe. A beszéd a Magyar Fórum e heti számában jelenik meg. Részben ezért, részben amiatt, hogy az Országgyűlés rendes napirendje szerinti időszerű problémák megtárgyalásától ne vegye el az időt, a miniszterelnök nem kívánt a megidézett történeti kérdésekkel újólag foglalkozni. Annál ia inkább, mert a kérdés részletes kifejtése és megvitatása — túlmenően egy emlékbeszéden — csak egy részletes vita vagy interjú tárgya lehet. A felszólaló megjegyzései olyan irányba mutattak, amelyek ténylegesen a beszéddel nem voltak összefüggésben. Folytatódik a háromoldalú tárgyalás Ma a második fordulóval folytatódik Pécsett a magyar kormány támogatásával létrejött háromoldalú nemzetközi tárgyalás. A Horvát Gárda, a Jugoszláv Néphadsereg és az Európai Közösség megfigyelőinek képviselői egyebek között megvitatják a fegyverszünetet követő helyzetet. A horvát delegációt Imra Agotics tábornok, a JNA küldöttségét Andrija Raseta tábornok, az EK-megfigyelő- két pedig Joao Salguero portugál nagykövet, a jugoszláviai EK-misszió soros elnöke vezeti.
