Pest Megyei Hírlap, 1992. január (36. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-20 / 16. szám
NAsfi£pROS Kz/tíria i XXXVÍ. ÉVFOLYAM, 16. SZÁM 1992. .JANUÁR 20.. HÉTFŐ Már zálogházunk is van Örülnek a háromszáznak A fiatalember virágmintás abroszba burkolt csomagot tolt az asztalra, jókora piacos szatyorból. Szétlcbbentet- te a térítőt, miközben tekintete egyetlen nagy kérdőjellé változott: „Nos, mit ér- ez neked?” A becsüs maga elé húzta a kétfejes Nokiát. Tapogatta, forgatta, bekapcsolta, kikapcsolta, majd, mint aki biztosan tudja, hogy az ő szavára úgyis csak bólint az ügyfél, a piros céduláért nyúlt, s azt mondta: ötezerötszáz, uram! kozás ' beindításához. A pénzintézetek nagyon keményen bánnak a hiteleket kérőkkel, itt viszont azonnal pénzt lát az illető. S az ügyfél tényleg bólintott. Zsebre gyűrte a pénzt, s látható megköny- nyebbüléssel távpzott. A fiatalasszony remegő kézzel bontogatta a zsebkendő csücskét. Gyűrűk, nyakláncok koppantak az asztalra, majd a parányi elektronikus mérleg serpenyőjébe. Pár csepp a választóvízből, s Puskás Zoltán máris tette ajánlatát: „Tízezer együtt az egészért”. — Nem akarok beleavatkozni, de úgy nézem, nagyon lebecsüli ügyfelei holmijait ... — Természetesen, az csak fele összeg, amit kézhez kap az illető a zálogtárgy értékéből. Ami persze egészében is csak hozzávetőleges, de nincs is nagy jelentősége a pontos becslésnek, mivel nem adásvételről van szó/Negy- ven napon belül bármikor kiválthatja. Én nem kérdem. ki hozta, honnan hozta. az emberek nem szeretik az indiszkréciót. Amúgy is kínos dolog ez a zálo- gosdi. Szóval úgy megy itt kérem mmden, mint a réges-régi zálogházakban. GYAKORI DOLOG — Már megbocsásson, de ilyenformán minden betörő... — A rendőrök is így vélik, járnak is itt eleget, de így van ez rendjén. Azért nálam se könnyű a lopott holmiktól simán megszabadulni. Mert ha valaki mondjuk, két-három vadonatúj tévével állít be, hogj' eredetüket egy cetlivel sem tudja igazolni, aligha veszem át. Nyilván egy nyugdíjas asszonytól nem kérek igazolványt, vagy aki a nagykabátját kénytelen a zaciba adni a következő fizetésig. Sajnos ez elég gyakori. Ékszert, karórákat, ruhaneműket kínálnak fel, az utolsó reményük a zálogház, hogy némi pénzhez hozzájussanak. kihúzzák nyugdíjig, a segélyig. — És van okuk reménykedni'! — Ügy gondolom, igen. Én mindent átveszek, amit ide tudnak hozni. Legalább 20 fillért érjen, hogy tízet adhassak, mert 5 filléres már nincs forgalomban. De elhozhatja az illető a 3 milliót érő kocsiját. A múltkor átvettünk egyet, igaz, nem Mercedes volt, csak Lada. Liternyi benzin ha kuncogott a tank alján, gazdája igen le volt anyagilag rongyolódva. TUDNI KELL — Van. aki a jómódra építi vállalkozását, s olyan is, aki a szegénységre, ön. Puskás úr, ritka kivételek közt az Utóbbira. — Hozzáteszem, én itt csak alkalmazott vagyok, Homoki úré az üzlet. De igaz, ami igaz. Zálogházak bizony csak ott nyílnak, ahol a gondok is felütik tanyájukat. Ott, ahol egyre több ember egyik napról a másikra él. — Úgy kellene érteni ezt, hogy Körösön is szépen tud prosperálni egy zálogház? — Nézze, én már voltam pecsenyesütő, állattenyésztő, kőműves. Nem azért váltogatom a foglalkozásokat, mert egyiket sem szeretem, de tudni kell, mikor mibe érdemes belevágni. A tisztességes, szorgalmas ember, ha jó érzékkel ragadja meg az alkalmat, minden vállalkozásból meg tud élni. Mit mondjak? Nem panaszkodhatom most sem az üzletre. Ha kívülről nézném ezt a zálogházat, azt mondanám, sajnos nagy itt a nyomorúság. Bár úgy vettem észre, ez gém általános. Több rétege alakult ki a város társadalmának. Vannak, akik nagyon rosszul élnek, és olyanok, akiknek sok van, de még több kellene ... — Csakhogy az utóbbiak nem jönnek magához. — Azt hiszi? Persze nem öreg Orion rádiót szorongatnak a hónuk alatt. Aranyat, komoly elektronikai cikkeket, legtöbbször azért, mert éppen annyi hibádzik valamilyen vállalSOK AZ IDŐS — Mennyit kölcsönzött eddig legtöbbet? — ötvennyolcezret, de nem mondom meg, kinek, ismert ember a városban. De íme, van százforintos tétel is. ezért az ezüstvi]- láért. A többség ruhaféléket hoz, de azokat egyelőre, míg az árusításhoz engedélyt nem kapunk, nem vesszük át, mert rendre a nyakunkon maradnak. Kiváltani már sokszor nincs pénz, pedig de sok idős ember fájlalja ezt a tehetetlenséget. Három-négyszáz forintoknak örülnek emberek. őszintén szólva nekem is fáj, amikor, látom ezt a szegénységet... M. J. Pontosítás A Nagykőrösi Hírlap január 16-i, csütörtöki számában Vele és nem irányításával közöltük a Kisgazdapárt közleményét. Sajnos abban egy adat tévesen jelent meg. A negyedik bekezdés második sorában a szóban forgó évszám helyesen: 1994. Másnapi lapszámunkban elkereszteltük az ismert kazettaárust: e tevékenységet Godó Ferenc űzi. Tévedéseinkért olvasóink elnézését kérjük. Olcsóbban A Mészáros Tsz két magtárában forgalmas volt a múlt év ősze. Gyakorlatilag minden eladásra szánt terményen sikerült túladniuk, részben közületeknek, de igen sok magángazda is vá sárolt ott. A kukoricából maradt még valamicske, pe dig ez is elég kapós volt. Nem véletlen, hiszen vi szonylag olcsón lehetett hozzájutni, jelenleg is 640 forintért mérik mázsánként a Dózsa, illetve feketei magtárakban. wm Mozi Január 20-án a nagyteremben: A halászkirály legendája. Színes amerikai film. Előadás 6 és 8 órakor. A szántásra sem futja Hiányzó forintok A 92-es év tavasszal, úgy néz ki. a „biogazdálkodás” próbája lesz nagy méretekben — mondta a minap az egyik téesz mezőgazdásza savanyú humorral. Arra utalt ezzel, hogy nincsenek meg a növény- termesztés ráfordításainak pénzügyi fedezetei. A szövetkezetekben — s itt példaként említhetjük a Mészáros Tsz-t — kétféle tervet készítettek az idei évre, vagy legalábbis a tavaszi-nyári időszakra. Vagy lesz annyi pénzük, hogy igen takarékos és szolid költséggazdálkodás mellett beszerezzék és felhasználják a termelés legszükségesebb segédanyagait — műtrágyát. növényvédő szereket, vagy rosszabb esetben mindezek elhagyása mellett kísérlik meg a termesztést. De az is lehet, hogy még a szántásra se futja, amint jelenleg sincs rá egy huncut fillérjük sem. Remélik azonban, hogy elkerülhető szakmájuk teljes megcsúfolása. Most keresik azokat a" szállítókat, amelyek megelőlegezik a szükséges anyagokat a friss termés értékesítéséig. Feltehetőleg ez is egy járható út lesz, annál is inkább, mert nem nagyon lesz az üzletfeleknek más választásuk. A mezőgazdasági hitelrendszert működtetőknek ugyanis eddig még nem jutott eszükbe, hogy a ke- nyérnekvalót a semmiből nem lehet előteremteni. —ay Orvosi ellátás mellett Szeretetszolgálatban Meleg szoba, szépen terített asztál, rajta jó ízű és bőséges étel. Még az élettől megtört, idős nyugdíjasok fogyasztják 15 forintért ebédjüket. A vérnyomásukat is rendszeresen mérik, kéthetente mindenkit sorban vizsgálnak. Hol van ez? Nem Meseországban. Tavaly óta működik városunkban a Szent László Szeretetszolgálat, a Bálvány utcai óvoda helyén. Október elseje óta naponta 20 személy ebédelhet itt — tájékoztat Miklós János római katolikus plébános. Félpénz akció néven vált ismertté városunkban. Igénylő — sajnos — sokkal több lenne, de a lehetőségek korlátozottak. A rászoruló nyugdíjasok kiválasztása vallási hovatartozás nélkül történik. Az ebédet a Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet konyÖtlet még biztos van háján főzik. Az akciót hatékonyan segíti városunk önkormányzata. A hiányzó részt az egyházközség a Szent Antal-perselybe adott pénzből támogatja. A szeretetszolgálat létrehozásáért dr. Nagy István volt nagykőrösi plébános, majd Miklós János, dr. Bozlék Mihály, az egészségügyi és szociális bizottság elnöke. Szegedi Gyuláné és sokan mások fáradoztak. B. A. Piaci jelentés Spanyol kínálat A nagykőrösi piacon nem olasz, hanem spanyol kínálat alakult ki. S hogy mi a különbség? Az elsőt úgy- szokták jellemezni: potyo- linó. A második: egy kiló paprikát 400 forintért kínáltak. A spanyol karfiol sem adta magát alább 200 forintnál, a ki tudja, honnan származó paradicsom 350 forint volt, a szőlőt 300 forintért adták. Mint azt megtudtuk, ezek a cikkek valós keresletet elégítenek ki, nyilván nem kilószámra, de darabonként veszik meg azokat a vitaminra éhes nagykőrösi piaclátogatók. A hagyományos zöldségpiacon a krumplit 16 forintért kínálták, de láttunk 20 forintosat is. A répa 15- 30, a zöldség 25-30, a vöröshagyma 16, a zeller 30, a kelkáposzta 25, a fehér káposzta 15, a vörös káposzta 30, a karalábé 30, a cékla 20-25, a gomba 180, a fokhagyma 120-140 forint volt kilogrammonként. A legváltozatosabb minőségűnek most a fokhagyma tűnt, 120-150 forint között kínálták, érdemes volt vásárlás előtt szétnézni. A gyümölcspiacon a hazai kínálatot az alma jelentette 15-30 forinttal. A sütni való tök szelete 10-12, a már megsütötté 15 forint volt, a tojást 7 forintért kínálták. —IS P 0 gTHj R EK— Nehéz győzelem Bizonyára ismerik a viccet, amikor a rabbi számtalan ötletet ad a beteg tehén gazdájának állata kigyógyítására. A szegény állat végül belehal, mire a rabbi megjegyzi: pedig annyi ötletem lett volna még... Pontosan ez jutott eszünkbe, ’hogy a városközpont erődítési munkálatait a legjobbkor, azaz télen, a fagyban, a hóban kezdték cl. Csak nehogy újabb ötletekkel rukkoljon ki a Tigáz, mely céget a minap a polgármesteri hivatal szabálysértési eljárással sújtott (Erdősi Ágnes felvétele) Idei első bajnoki mérkőzésüket idegenben vívták NB I-es B-csoportos férfi kosárlabdásaink, sikerrel. Nk. Konzervgyár Kosárlabda Klub—Pécsi Posta és Távközlési SE 86-78 (43-52). Nk.: Király L. (14), Ja- siunskas (20), Maleras- (20), Lakosa (10), Pásztor (3); csere: Csorvási (9), Velkey (7), Cseh (3). Talán az új évi erős alapozás hatására, főleg áz.első félidőben görcsösen játszottak a kon- zervesek. A vendéglátók ezt jól kihasználva a 9. percben már 22-14-re vezettek, s bár a 14.-ben a körösiek egy ponttal jobban álltak, szünetig az összesen 9 triplát is dobó ottaniak újra elhúztak. Fordulás után a körösiek védekezése jelentősen feljavult, s a 29-31. percekben 57-61-ről 68-63- ra javunkra „fordult a kocka”, majd tízpontos előnyünk is. lett. Az izgalmas- küzdelmes hajrában a testvér csapatukért is küzdő baranyiak 80-76-ra feljöttek, de az utolsó másfél percben csapatunk bebiztosította a győzelmet. Ezzel 2 pont előnnyel vezeti a tabellát! Pécsi PTSE ifi—Nk. Kgy. KK ifi 90-75 (44-42). Nk.: Király V. (18), Varga (18), Lakatos P. (9), Balogh (2), Szendi Am. (4); csere: Ur- bán (4), Deák (20), Fodor. A körösiek a szokottnál gyengébb teljesítményt nyújtottak, ellenfelük pedig szinte mindent bedobott. Ezért a némileg váratlan vereség. Városunkban, a Petőfi - tornacsarnokban rendezték a fiú kosárlabda Országos Ifjúsági Kupa-vetélkedősorozat egyik országos elődöntőjét. Az egyébként is nagyvárosi ellenfelek ellen a nehezebb csoportba került a helyi csapat, de a rutinosabb csapatok ellen igyekezett Mocsai László edző legénysége. Tungsram (Bp.)—Nk. Kgy. KK 99-61 (54-30); magassági fölényüket rendre kihasználták az újpestiek. Szolnoki Olajbányász—Nk. Kgy. KK 81-66 (41-26); az ellenfél technikailag képzettebb volt. Az 5-6. helyekért: Nyíregyházi Sotex TKFSE—Nk. Kgy. KK 107-8« (53-34); a- mezőnyjátékban egyenrangúak voltak a helyiek, de a gyűrűk alatt a vendégek „pontosabban” játszottak. A hazai szereplők: Szendi Ambrus (67 pont), Szendi Attila (35), Király V. (26), Varga (24), Deák (21), Lakatos P. (19), Fehér (13), Urban (2), Fodor, Balogh és Németh. Bács-Kiskun megyei „vegyes” kategóriás bajnoki, idegenben Kecskeméti Berkes IÍSK kadett fiúk—Nk. Kgy. KK kadett fiú B 66-63 (28-32, 61-61). Erős ellenféltől hosszabbítás után maradtak alul a körösiek. Legjobb dobók: Deák (22) és Bűz (16). HÉTFŐ Asztalitenisz. Petőfi-isko- lai aula, 16.30: a Naíisz- Robot Kupa városi egyéni verseny 6. játéknapja. Teke. Temetőhegyi pálya, 15 óra: Mészáros Mgtsz— Vertikum Kft., 16.30: Platánfa Büfé A—PVCSV, 18: Platánfa Büfé B—Konzervgyár, városi Téli Kupa csapa tmérkőzés. S. Z. NAGYKŐRÖSI HÍRLAP Nagykőrös, Széchenyi tér 17. 9 A szerkesztőség vezetője: Hullai Ottó. Munkatárs: Miklay Jenő. © Postacím: 2750 Nagykőrös, Pí. 23. Telefax és telefon: (20) -S1-338, 9 Hirdetésfelvétel: kedden 10—13, csütörtökön 14—16 óra között. © Híreket, információkat munkanapokon 8-tól 10 óráig várunk.
