Pest Megyei Hírlap, 1992. január (36. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-20 / 16. szám

KÜLÜGYMINISZTEREK TALÁLKOZÓJA mi'ii'ir*«iaw*>wjw11 ggSgSSSSgSSS Bosznia-Hercegovina ígéretes gazdasági partner A magyar megközelítés szerint az elismerésre alkalmas, a demokratikus kritériumrendszernek megfelelő délszláv köztársaságok mind joggal tartanak igényt függetlensé­gük nemzetközi megerősítésére. Bosznia-Hercegovina esetében fontos, hogy a nemzetközi közvélemény megis­merkedhessek a köztársasággal, és meggyőződhessen ar- rlil: valóban alkalmas a függetlenségre. Ugyanakkor az elismerés kérdésében Magyarország természetesen iga­zodik más államokhoz is, arra törekszik, hogy az minél szélesebb egyetértés nyomán jöjjön létre — hangoztatta az MTI Bosznia-Hercegovina elismerésére vonatko­zó kérdésére válaszolva Jeszenszky Géza. A külügymi­niszter szombat délelőtt hivatalában találkozott Haris Szilajdzsiccsal, Bosznia-Hercegovina hivatalos látogatás­ra Magyarországra érkezett külügyminiszterével. A tárgyalások után a magyar külügyminiszter új­ságírók előtt kifejtette: a nemzetközi közösségnek is egyfajta tanulási folyama­ton kell keresztül men nie, miután régiónkban népek, nemzetek kerülnek elő a történelemből, bizonyítva, hogy „a kommunizmus idején is megmaradtak a hó alatt a szabadság csí­rái'1. A nehézségek ellenére is e pozitív folyamatot szem előtt tartani. A nem­zetközi közösség —- különö­sen Európa — számára óriási lehetőségeket kínál, hogy az új államalakulatok többsége őszintén törekszik demokratikus viszonyok megteremtésére, piacgazda­ság kiépítésére. A mostani találkozó arról győzte meg, hogy a három etnikumból összetevődő köztársaság számottevő gazdasági fej­lettsége mellett nagy poli­tikai kultúrával, hagyomá­nyokkal rendelkező or­szág, mennek a független­ségi» törekvései egyáltalán nem zárják ki, hogy to­vábbra is szorosan együtt­működjék más délszláv köztársaságokkal. Ellenke­zőleg. Egy önálló, ugyanak­kor szomszédaival együtt­működő Bosznia-Hercego­vina Magyarország számá­ra nagyon ígéretes gazdasá­gi partner — hangoztatta a magyar külügyminiszter. Kérdésekre válaszolva Jeszenszky Géza elmondta, úgy tűnik, hogy Szerbiában mind a kormányerők, mind az ellenzék körében teret nyer egyfajta józanabb gondolkodás, amelynek lé­nyege: békét kell teremte­ni. A boszniai megközelítés szerint a jugoszláviai hely­zet megítélésének kulcsa a demokrácia kérdése. A köz­társaságok demokratikus folyamatainak kibontakoz­tatásával ugyanis megold­hatóvá válnak a vitás kér­dések is. Ami Bosznia-Her­cegovinát illeti, ezx’edéves történelmi hagyományaira támaszkodva szuverenitá­sának. függetlenségének nemzetközi elismerését szorgalmazza. Az ehAez ve­zető út egyik állomásának tekintik a függetlenségről kiírt referendumot,* amely egyben a demokrácia ügyét is szolgálja. A Jugoszlávia jövőjére vonatkozó kérdésekre vá­laszolva, a külügyminiszter kiemelte: Bosznia-Hercego­vina kezdettől fogva vala­mennyi köztársaság elisme­rését és társult együttmű­ködését ajánlotta. A köztár­saság továbbra is kitart azon javaslata mellett, hogy a független államok részvé­telével hozzanak létre egy­fajta délszláv „Common­wealth” közösséget. A há­ború miatt némileg futu- risztikusnak tűnhet az ötlet, de Bosznia-Hercegovina nem adja fel azon remé­nyét, hogy a gazdaság előbb-utóbb korrigálja a politika tévedéseit. A Sajtószabadság Klub L országos tanácskozása A demokrácia alapja a tisztesség (Folytatás az 1. oldalról) ellen. Sok fővárosi és vidé­ki újságíró követi figyelem­mel a klub munkáját, en­nek eszmeiségéből meríte­nek reményt és az érkező levelekből kiérződik a köz­vélemény támogató szán­déka. A hozzászólások során el­sőnek Rózsa T. Endre, a rádió munkatársa kért szót. Hangoztatta: nem tagja a Sajtószabadság Klubnak, de segítséget kér a klubtól, mert a rádióban tapasztalt visszaélések elleni harcá­ban nem szeretne „magá­nyos cowboy lenni”. Fekete Gyula író elmond­ta. hogy a sajtószabadság fő feltétele az esélyegyenlő­ség és a pluralizmus. Véle­ménye szerint a hazai saj­tóban még nem történt meg a rendszerváltoztatás. A,felszólaló vidéki újság­írók szerint sokan szimpati­zálnak az egyesülettel, de ezt nem merik nyilvánosan is vállalni, mert féltik állá­saikat. Többen is hangsú­lyozták, hogy a klubnak nagyobb szerepet kell vál­lalnia az érdekvédelemben, és a tavasszal megalakuló szövetségnek igényelnie kell majd a MUOSZ va­gyonának egy részét. Kása Csaba, a Magyar Fórum főszerkesztője a jel­zők nélküli hiteles tájékoz­tatás társadalmi, kulturális és erkölcsi fontosságára hívta fel a figyelmet, és el­mondta, hogy a Sajtósza­badság Klub fellép a mo­nopolhelyzetűkért törtető klikkek ellen. A hozzászólásokban el­hangzott, hogy jelenleg is tanúi vagyunk a régi párt­karrieristák új karrieriz­musának, Murányi László, a Magyar Televízió munka­társa szerint „a kormányt lehet nem szeretni, ám el­lene evezni, lyukat fúrni, újra meg újra robbantgat- ni az ország hajóját, annyit tesz: mint hazaíiatlannak lenni”. A Közakarat Egyesület, a Magyar Újságírók Mikes Kelemen Köre és a Katoli­kus Újságírók is támogatá­sukat fejezték ki a tanács­kozáson. Papp János Tőkés László ismét hazánkban Isten az anyaszentegyházát nem uralkodni, szolgálni küldte Részlet a karzatból, amely szinten megtelt az igehirdetésre (Hanesovszki János felvételei) (Folytatás az 1. oldalról.) vallást. Mert nem minden jó, ami hitből fakad, s amit az egyház tanít. A legkáro­sabbak lehetnek azok a té­“f •• I .. // Zotyogos áruszállítások A pénzügyi megállapodá­sok hiányában nehézen in­dulnak meg az áruszállítá­sok a Független Államok Közösségébe, a volt szovjet­köztársaságokba. A füg­getlenné vált köztársaságok közül januárban eddig Oroszországgal, Ukrajnával és Belorussziával sikerült kétoldalú államközi keres­kedelmi megállapodást köt­ni. Az új típusú gazdasági kapcsolatok kialakításához az intézményi keretek adot­tak, a vállalatokon múlik tehát, hogy megtalálják partnereiket. Tamás István, a külgaz­dasági minisztérium illeté­kese elmondta: a szovjet relációban folytatott ke­reskedelmünkben az elmúlt években 2 milliárd rubel tartozás halmozódott fel szovjet oldalon. A visszafi­zetést illetően már tavaly is folytak államközi egyez­tetések, akkor még a szov­jet hatóságokkal. A tárgyalásokon elvi megállapodás született ar­ról, hogy három év alatt törlesztenék adósságaikat. A három legnagyobb köztár­saság — Oroszország, Uk­rajna, Belorusszia — haj­landóságot mutat arra, hogy a tartozás rájuk eső részét megfizessék, de hogy mi­lyen formában és feltéte­lekkel, az egyelőre még to­vábbi tárgyalások kérdése. védések, amelyeket az egy­ház nevében szentesítünk, amit az imádság szentségé­vel hitelesítünk. Nem sza­badna mindent kritikátla­nul elfogadni. A hívő emberek hitgőgjé- nél nincs rosszabb. Tőkés László püspök sze­rint a hívő emberek mély kegyessége, a szent fohász­kodás rejthet magában ki­vetnivalót: a versengést. A hívő ember sokszor a szentségbe burkolja bűneit. Ki a nagyobb a mennyek országában? Önvizsgálat vagy kritika nélkül nin­csen hiteles kereszténység. És az imádság lehet na­gyon rossz. Csak a Krisztus szellemében elmondott imádságot hallgatja meg az Isten. Élen a szolgálatban. A püspök úgy érzi, Krisztus példája szerint ott, ahol a helyünk van. Nem uralkod­ni küldte el Isten az anya­szentegyházát. Hanem ki­zárólag szolgálatra. Arra a küzdelemre, mely Jugoszlá­viában, Romániában és Magyarországon is ránk vár. Aki hitelesíteni tudja papi székét, tisztségét és tisztét, ezt a fajta méltó­ságát, akiről lerí, életéből, munkájából, magatartásá­ból világosan kitűnik: Krisztus szolgálója, nem­csak szavakban, hanem az életben, úgy, hogy közben népére tekint. F. I. KÖZLEMÉNY Ä Sajtószabadság Klub 1992. január 18-án a bu­dapesti Gellért Szálló tanácstermében megtartotta első országos tanácskozását. A tanácskozáson mintegy százhatvanan jelentek meg, a budapesti szerkesztőségek mellett — jelezve egyúttal a Saj­tószabadság Klub iránt megnövekedett érdeklő­dést — jelentős számban jöttek el Debrecen, Sze­ged, Miskolc, Szombathely, Kecskemét, Kőszeg újságíróküldöttei is. A résztvevők határozatot hoztak arról, hogy életre hívnak egy új újságíró-szövetséget, tekintet­tel arra, hogy a jelenlegi MÜOSZ, s jelenlegi ve­zetése, mint azt eddigi állásfoglalásai is jelezték, mind a,mai napig képtelen volt az erkölcsi meg­újulásra. Az új szövetség a március 14-ére összehívott alakuló közgyűlés után kezdi meg munkáját. A Sajtószabadság Klub addig folytatja tevé­kenységét. A Sajtószabadság Klub szóvivői: Kosa Csaba Moldoványi Ákos Az LB ma eldonta Katona-e a kormányőr? végén hozott végzését, és hagyja helyben a Budapesti Katonai Bíróságnak az ügyben korábban hozott döntését. A jogvita előzménye: a Legfelsőbb Bíróság Kato­nai Kollégiumának tanácsa a védőügyvédek által kez­deményezett fellebbezési eljárás során Szabó Berta­lan és két társa folyamat­ban lévő bűnügyében — mindhárman kormányőrök voltak, s a Parlamentben szolgálatteljesítésük ideje alatt különböző tárgyakat tulajdonítottak el az iro­dákból — kimondta, hogy a kormányőr nem minősül katonának. Ez alapján a három vádlott ügyében nincs hatásköre a Buda­pesti Katonai Bíróságnak a tárgyalás lefolytatására. A Legfelsőbb Bíróság úgy rendelkezett, hogy a Buda­pesti Katonai Bíróság küldje meg a bűnügy ira­tait az eljárásra a hatás­körrel és illetékességgel rendelkező Pesti Központi Kerületi Bíróságnak. Az ügyhöz kapcsolódik, hogy időközben jogszabá­lyi változások következté­ben 1991. december 31-ével megszűnt a Legfelsőbb Bí­róság Katonai Kollégiuma, és megszűntek a katonai bíróságok is, helyettük ki­jelölt 4 megyei és a Fővá­rosi Bíróságon katonai ta­nácsok járnak el a katonák bűnügyeiben. A Legfelsőbb Bíróság El­nökségi Tanácsa ma dönt a legfőbb ügyész törvé­nyességi óvásáról, amely­ben állítja: a kormányőr­ség hivatásos állományú tagja — függetlenül a tes­tület jelenlegi szervezeti felépítésétől — feladatai el­látása során rendőrként ténykedik, és ez alapján a kormányőr ellen katonai bűncselekmény elkövetése esetén katonai büntetőeljá­rást kell lefolytatni. A leg­főbb ügyész indítványozta, hogy a Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa minő­sítse törvénysértőnek a Legfelsőbb Bíróság Kato­nai Kollégiuma tanáesának az ügyben 1991. november Százhalombattán van tartalék (Folytatás az 1. oldalról.) megkezdte. A védekezés harmadfokú vízminőség­készültségben folyik a ve­zetéket üzemeltető vállalat bevonásával. A Barátság II. vezetéket lezárták, olaj- utánfolyás nincs. Védett vízkészlet vagy természet- védelmi terület nem szeny- nyeződött. Nagy erőkkel folyik a helyreállítás. A körülmé­nyek egyelőre nem kedvez­nek a helyreállítási mun­káknak. Meglehetősen rosz- szak a terepviszonyok, át van ázva a talaj, így a gé­pekkel csak azt követően tudnak a helyszínre jutni, ha előzőleg egy ideiglenes ulat építenek. Ezt már meg is kezdték. Ezzel párhuza­mosan folyik a Barátság vezetékből kiömlött olaj összegyűjtése, felszivattyú­zása. Mintegy 70 ember dolgozik a helyszínen, és éjszaka is folytatják a munkát. Várhatóan két nap kell a meghibásodott vezeték helyreállításához. Így azzal számolnak a szakemberek, hogy kedden este ismét üzembe állíthat­ják a vezetéket.

Next

/
Thumbnails
Contents