Pest Megyei Hírlap, 1992. január (36. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-18 / 15. szám
KÖLTSEGTERMTESEX Futja majd a kilométerpénzből, de... Az 1992-es adótörvényekben az elmúlt évhez képest módosult a dolgozóknak folyósított költségátalányok és juttatások — a személyi jövedelemadó szempontjából történő — elszámolási módja. A legalapvetőbb változásokról tájékoztatta Mészáros Gyuláné, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal főosztályvezető-helyettese pénteken az MTI-t. A különféle költségtérítések közül az új szabályok szerint például az étkezési hozzájárulás adóköteles jövedelemnek számít, de továbbra sem számít jövedelemnek, ha a munkáltató természetben biztosít étkezést a dolgozónak. Hasonló módon változott a munkaruha után járó térítés kezelése is. Nem számít jövedelemnek az, ha a munkáltató természetben biztosítja a munkaruhát, de adózni A LIGA RENDKÍVÜLI VÁLASZTMÁNY! ULESE Választani pedig kell Göncz Árpád köztársasági elnök szerint is szükség van a szakszervezetek közötti választásokra, de a megmérettetés formáját az érdekeltek közösen dolgozzák ki. A választásokon viszont ne érvényesüljenek szakszervezeteken kívüli érdekek. A választási eredmények meghatározhatják az anyagi eszközök elosztását. A köztársasági elnök ezt a LIGA pénteki rendkívüli választmányi ülésén mondotta. Rámutatott: a demokratikus társadalomban fontos szerep jut a szak- szervezeteknek a társadalmi önvédelemben. Örvendetes, hogy a különféle új szakszervezeteket nem ideológiák alapján hozták létre a dolgozók. Amennyire lényeges a sokszínűség a szakszervezeti mozgalomban, annyira elengedhetetlen az összefogás a szak- szervezetek között. Ne az egymás elleni harc kösse le az energiákat. Az újságírók kérdéseire válaszolva Göncz Árpád kifejtette: nem tesz különbséget az egyes szak- szervezetek között. Felelősségteljes magatartással szerinte megegyezhetnek a munkavállalói érdekképviseletek. Készek a koalíciós tárgyalásokra Titkolózó kisgazdák Németh Béla, az FKGP főtitkára az MTI munkatársának kérdésére sikeresnek ítélte a kisgazdaelnökség és országos vezetőség kétnapos ülését, amelyet a párt Budapesten, a nyilvánosság elől elzárkózva tartott, A tanácskozáson a múlt szombati nagyválasztmányi ülés határozatának megfelelően fogalmazták meg a koalíciós együttműködés célját, és kijelölték a tárgyaló delegációt. A főtitkár azonban semmilyen további részletet nem volt hajlandó elárulni, mondván: a hétfői sajtóértekezletig hírzárlatot rendeltek el. Nem kívánt nyilatkozni arról a sajtóban megjelent értesülésről sem. hogy a koalíciós tárgyalásokra akár már a jövő héten sor kerülhet. Mindössze annyit mondott: a kisgazdák felkészültek a megbeszélésre, de más kérdés a szándék, és más a realitás. Az MTI úgy tudja, hogy nincs sok valószínűsége a jövő heti tárgyalásnak, mert Torgyán József pártelnök szombaton egy hétre Tajvanra utazik. (MTI) ★ A kétnapos ülés sikeres volt, a nagyválasztmány határozata szerint fogalmazták meg az együttműködés célját, kijelölték a tárgyaló delegációt, felkészültek a koalíciós megbeszélésekre, valamint a szándék is megvan: csupa örvendetes közlés. A tárgyalásnak még sincs sok valószínűsége, mert a pártelnök Tajvanra utazik. S pártelnök nélkül — a legújabb nagyválasztmányi konstelláció szerint — aligha lehetséges koalíciós megbeszélés. A szituáció elgondolkoztató. Mert lehet, hogy a népemnek most Tajvanon teheti a legnagyobb szolgálatokat Torgyán doktor. De hát annyi minden történt már ebben a században! Annyiszor keverték össze nép és én, én és nép fogalmát, nép és én érdekét, annyiszor és annyian mondták már, hogy a nép én vagyok, én és a nép ugyanaz, ha tehát az ént szolgálom, akkor — mélyebb összefüggéseiben nézve a dolgokat — voltaképpen a népet, sőt a népemet szolgálom, hogy az emberben az egészségesnél is valamivel nagyobb kétely ébred, hogy most Tajvanon mi lesz képviselve, az én vagy a mi, énem vagy népem. Tegyük föl, hogy a népem, de akkor még mindig ágaskodik egy kis kérdés, hogy hát ez nem volt előrelátható, ez az út Oly váratlanul jött, mint egy ufó? Nem lehetett volna szólni, uraim, egy hét haladékot kérek, itt nekünk fontos megbeszélnivalónk van a kormánnyal, ahol szintén a népem képviselete hárul rám. S ha ott valóban a népem képviselete és szolgálata lenne a középpontban a pártelnök és az ottani urak által, akkor a haladék megadása kétséges lehetne-e? Tudva, hogy a keleti emberek milyen készségesek és belátónk. Tudva, hogy azok a keletiek voltaképpen nyugatiak ... —r kell az ilyen jellegű költségtérítésért, ha az nem kötődik konkrét ruhadarabhoz. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi gyakorlatnak megfelelően, ha a munkaruhaköltség felhasználását a dolgozó számlával igazolja, akkor az nem számít adóköteles jövedelemnek. Az egyik leggyakoribb költségtérítés — amelyet eddig nagyrészt költség- átalány formájában kaptak a dolgozók — a gépkocsiátalány volt. 1992-től részben itt is új szabályok érvényesülnek. Csak az igazolt költségek figyelembevételével lehetséges a gép- kocsihasználat adómentes költségtérítése. Ennek legegyszerűbb módja: a dolgozó saját útnyilvántartása szerint részesül költségtérítésben. Ebben az esetben a munkáltató fizeti a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium által meghatározott kilométerenkénti, gépkocsitípusonként eltérő üzemanyag-költséget és a hivatalos gépkocsihasználati díjat, szintén a megtett kilométerek alapján. Az így kifizetett költségtérítés után nem kell adózni. Vége a monorí „ feje tlenségn ek” MÁSODIK NEKIFUTÁSRA FELSZÁLLT A FÜST Rendkívüli ülést tartott tegnap a késő délutáni, kora esti órákban Monor város képviselő-testülete. Rendkívüli volt a tanácskozás, mert hosszú ideje először volt egyszerre jelen valamennyi városatya; rendkívüli érdeklődés kísérte, hiszen a településnek — a többszöri kísérlet ellenére — már hónapok óta nem volt polgármestere. Mint emlékezetes, dr. Ra- dos Mária, az eredetileg megválasztott első ember a testület nyomására, de önként vált meg tisztségétől. Tegnap úgy tűnt, sikerül első nekifutásra megválasztani az utódját: dr. Marton Aurél képviselő és Nagy Illés eddigi alpolgármester közül. Ám az első forduló döntetlennel végződött: a tizenkilenc tagú testületből kilencen-kilen- cen szavaztak az egyik, illetve a másik jelöltre, egy szavazat érvénytelen volt. A röviddel későbbre ösz- szehívott második rendkívüli ülésen a megismételt szavazás dr. Marton Aurél 10-9 arányú győzelmét hozta. Hosszú szünet után megszűnt tehát a „fejetlenség” Monoron. A képviselők és a város lakói joggal várják el, hogy most már minden figyelem az érdemi munkára terelődjön. Távközlési részvénykibocsátás Az Első Pesti Telefon Rt. A jövő héten megkezdi részvényeinek nyilvános jegyzését az Első Pesti Telefontársaság Rt. — jelentették be a vállalkozás alapítói pénteki sajtótájékoztatójukon. Mint ismeretes, a társaságot tavaly decemberben a Magyar Távközlési Vállalat, a Kontrax Telekom Rt., valamint a X., XVII. és XVIII. kerületi önkormányzatok alapították azzal a céllal, hogy 1993-ban 100 ezer új, digitális telefonvonalat helyezzenek üzembe. Az együttműködés alapjául szolgált, hogy a MATÁV belátta, egymaga nem képes az igényeknek megfelelő ütemben fejleszteni, a Kontrax Telekom ugyanakkor szívesen fektetett be egy várhatóan jól profitáló üzletbe. Az Első'Pesti Telefontársaság Rt. alapító okirata szerint a vállalkozás 200 ezer darab 10 ezer forint névértékű, névre szóló részvény kibocsátása útján kétmilliárd forintos alaptőkével indul. A részvények jegyzése január 20-án kezdődik, s legalább 5 munkanapig akkor sem zárható le, ha — váratlanul nagy igény esetén — az értékpapírokat túljegyzik. A hivatalos jegyzési idő egyébként február 28-ig szól. A HÉT HÍRE SÁRKÁNYOK Háromnapos továbbképzést rendeztek balatonfüredi helyszínnel az ifjúság problémáiról polgármesterek, jegyzők, a család-, a gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó ügyintézők számára. • Szakmai fórum témája volt a Keszthelyi Agrártudományi Egyetemen a mezőgazdaság átalakulása. # Győrött menedzserképző tanfolyam kezdte meg munkáját. ® Kocs ad otthont az új növényvédő és rovarirtó szerekről tartott tanácskozásnak. • A hét híre az is, hogy Miskolcon kínai papírsárkány-kiállítás nyílt meg. v Tüdős szerzőnek, az 1668 és 1756 között élt történetírónak, Cserei Mihály uramnak köszönhetjük a sok-sok „hiteles” megfigyelés közül az egyiket. Amint írta volt, „ ... egy estefelé Kecén kürm a kapunál állottunk sokan, s nagy hirtelenséggel az égen egy szárnyas sárkány szikrázva keresztül mene; más helyeken is az országban ugyan ak- Icor láttatott." Mintha ma lenne! Csak éppen a „sárkányt” manapság ufónak hívják... Ne tréfálkozzunk olyan komoly dolgokon, mint a sárkány? Mi köze lehet ennek a kígyótestű, pikkelyes farkú, szárnyas, tarajos, hatalmas körmű, lófejet hordó, iszonyatos fogú, tüzet okádó, szikrát hányó lénynek olyan prózai, mert technikai alkotásokhoz, mint az ufók?! Igaz, ez utóbbiak is világítanak, szikrát szórnak szét, ám ki állíthatná, hogy egy nyakba akasztott ufódarabka oly nagy erejűvé teszi az embert, mint a sárkányfog?! A népi hitvilágban persze bármi gyökeret ereszthet, azaz megtörténhet, néhány század után az ufókról is majdan olyan kimeríthetetlen hiedelemmondák és hősmesék szólnak, mint sok évszázada. máig érően, a sárkányokról. Ami a gyerekeknek játék, a papírsárkány eregetése, az valamikor része volt a különleges lényt övező kultikus szertartásoknak. Igaz, lelhetők e szertartások között gorombábbak is, elég itt arra utalni, amikor a fránya teremtmény semmi mást nem fogadott el táplálékként (és ezzel kiengesztelésként), mint szűz leányok vérét... ócsán és a környező településeken, a valamikori lápvilágból ott maradt ajándékként, nemzedékről nemzedékre szállt a hiedelemmonda: a hét esztendőn át emberszem nem látta kígyóból — némely változat szerint halból — iszonyú erejű és hatalmú sárkány fejlődött ki, rémületben tartva közeli és táNEM KELL BESZÁNTANI. Káposztával megrakott pótkocsis teherautó konvojok vártak bebocsátásra tegnap is Vecscsen a Ferihegy Termelőszövetkezet zöldségfeldolgozó üzemének bejárata előtt. Noha fújt a szél és hideg is volt, mégis nevetve viselték el a várakozás hosszú óráit a gépkocsin levők. Valószínűleg nem tudták eldönteni azt, a messziről, a Szabolcsból jött emberek, hogy sírjanak vagy nevessenck-e azon, hogy a sok munkával megtermelt káposzta kilójáért 4 azaz négy forintot kapnak. Talán azért örültek, hogy legalább nem kell beszántani a sok káposztát. (Ilancsovszki János felvétele) voli határban minden emberfiát. Jött azután persze a királyfi vagy éppen a szegény ember legkisebb fia... As emberi kultúra mesés gazdagságú terepe a sárkányé. Alakját ott találjuk totemállatként vagy törzsi jelvényként a kínaiak, a rómaiak, az afrikaiak, a dákok, a szászok zászlain, vértjein, pajzsain éppúgy, mint a keresztény hadak vitte lobogókon, korai hazai ötvösmunkákon, kardmarkolatokon, csontfarag« ványokon. Mennyi sárkányunk van tehát? Ameny- nyit akarunk...! Pusztán képzeletünk határain múlik, miként állítunk elő a földtörténeti középkor őshüllőire hasonlító fantáziateremtményből valóságosan fenyegető sárkányokat. Amelyeknek éppen úgy hódolhatunk, mint ahogyan retteghetünk azoktól, hiszen csak döntés dolga, hogy „jó” avagy „rossz” szándékok, tettek fűződjenek hozzájuk. Mitológiája válogatja ugyanis, hol melyik az uralkodó típus. Kínában például a sárkány neve kiváló értelmű lény, mert birtokosa minden tudásnak, a halhatatlanságnak, amint ő uralja a termékenységet is... Indiában viszont Rávaná sárkánykirály maga a megtestesült démon, öt fejjel,' nyolc karral, ha megharagítják — és bizony a sárkány maga dönti el, mikor és mivel haragíthatják meg —, akkor elemi csapások sokaságát zúdítja az emberekre, jégveréstől a földrengésig. Hozzá képest a magyar sárkányok jámbo- rabbak: némelyiket egy gödölye feláldozásával ia jobb belátásra lehetett bírni. Igaz, a Börzsöny barlangjaiban, sziklahasadékaiban föllelt emberi koponyákat a néphit évszázadom kon át a sárkányok rovására írta, ám aligha említhetők egy napon Ládónnal, a görögök százfejű sárkányával, akit végül is maga Hé- raklész győzött le. Kis ország sárkányai kevéssel ia beérik. Ládon ugyanis a Heszperi- szek aranyalmafáját őrizte, de mit őrizhettek a Börzsöny sárkányai? Melyik királylányát, lányait a szegény ember legkisebb fiától? A történelem hallgat, a mesék hangosak. Sárkány helynév már a XI. század végéről ismeretes a magyar történelemből, ám olyan király, aki szegény ifjúnak adta a leánya kezét, csakis a mesékből lép elénk. A papírsárkány röptetése a garabonciásakra vetíti visz- sza az emlékezet fénysugarát: az ő lovuk volt a sárkány, melynek hátán úgy repültek, ahogyan nékik tetszett. Tudták-e a garabonciások a bölcsességet, ami szerint kígyó kígyót eszik, hogy sárkány lehessen? S ha tudták, akkor mégis miért maradt meg annyi kígyó?! Avagy a garabonciásoknak ment el a kedvük a repüléstől? Mészáros Ottó
