Pest Megyei Hírlap, 1992. január (36. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-17 / 14. szám

BŐRÖNDBEN UTAZNAK Piacban gondolkodnak AGRÁRGAZDASÁG! EREDMÉNYEK Nehéz, mondhatni felet­tébb munkaigényes idő­szaknak néz elébe a buda­örsi Textil és Elektronikai Ipari Szövetkezet, amely­nek elhöke, Rimoczi Fe- rencné, nem is tagadja, hogy a vagyonnevesítés kü­lönösen kemény erőpróbát jelenthet. A közelmúltban elfogadott új szövetkezeti törvény értelmében április 30-ig kell végrehajtani a már említett vagyonneve­sítést. Akik kilépnek, va­gyonrészüket a közgyűlés összehívása nélkül, tehát a hivatali formaságoktól mentesen, maradéktalanul kiadják. A vagyonnevesí­téshez, a tulajdoni rész megszerzéséhez, legalább ötéves szövetkezeti munka- viszonyt írnak elő. Ez a nagy múltú s az utóbbi két évben a hazai és a nemzetközi piachoz jól alkalmazkodó szövetke­zet manapság már számos kft.-vel, betéti társasággal rendelkezik. A mindössze kétszemélyes Tekteam Bt. ugyan csak három hónapja létezik, de egy, az USA-ból vásárolt centrifugál fémön­tő géppel, amely alacsony A családi orvoslásra készülnek Bővítik a rendelőt A szabad orvos- és intéz­ményválasztást nem elég deklarálni, arra alaposan fel kell készülni. Ezt teszik Tápiógyörgyén, ahol a na­pokban láttak neki az or­vosi rendelő bővítésének. Eddig ugyanis a falu két körzeti orvosa. felváltva használt egy közös rende­lőt. Most a fogászatot egy szolgálati lakásból kialakí­tott épületbe költöztetik, az így megüresedett helyen pedig valamelyik körzeti — hamarosan családi — orvos végezheti gyógyító munká­ját. A bővítés lehetővé te­szi az „egy műszakos” ren­delés bevezetését, a rend­szeres délutáni betegláto­gatást, az eszközök, gyógy­szerek, betegkartonok szük­séges elkülönítését. Mind­ez nélkülözhetetlen feltéte­le a családi orvoslásnak. A munkát a helyi ga- mesz építőbrigádja végzi. A megújított és átrendezett rendelő átadása várhatóan február végén, március ele­jén lesz. Százhalomba ttán Kedvező döntés a vállalkozóknak Csak a helyiekre számít­hatnak címmel jelent meg egy írás, még az 1991. de­cember 14-i lapszámunk­ban. A vállalkozókat érin­tő közterület-használati díjak megemeléséről szólt a cikk, s a százhalombattai helyzetet mutatta be. A polgármesteri hivatal munkatársától most meg­tudtuk, hogy az önkor­mányzat képviselő-testüle- te tavalyi, december 13-i ülésén a korábbi díjtétel­ről szóló rendeletet a pol­gármester kezdeményezé­sére módosította. Ez év január elseje óta lépett életbe az új rendelet, miszerint a közterülethasz­nálati díj megfizetése alól teljes mértékben mentesül­nek a vállalkozók. Ez alól csupán a szeszes ital árusí­tása kivétel. Szintén helyi rendelet mentesíti a vál­lalkozókat a helyi iparűzési adó megfizetése alól, abban az esetben, ha a vállalkozó iparűzési tevékenységének nettó árbevétele nem éri cl a 15 millió forintot. A ko­rábbi 1 millió forinttal szemben jelentősen nőtt az értékhatár, és így a ked­vezményezettek köre is. Az önkormányzat eddig is komoly erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy a vállalkozókat segítse. Továbbra is vállalkozás- barát a testület, ezt jelzi a közterülethasználati díjra, valamint az iparűzési adó­ra vonatkozó döntésük is. Érvényben: 1992. január 16-tó/ VALUTAÁRFOLYAMOK Pénznem Vételi Eladási árfolyam 1 egységre forintban Angol font 135,54 138,34 Ausztrál dollár 57,39 58.63 Belga frank (100) 231,45 236,11 Dán korona 12,28 12,54 Finn márka 17,50 17,90 Francia frank 13,98 14,26 Görög drachma (100) 41,33 42,17 Holland forint 42,33 43,19 ír font 126.86 129,46 Japán jen (100) 60,22 61,42 Kanadai dollár 66,74 68,14 Kuvaiti dinár 267,43 272,93 Német márka 47,68 48.64 Norvég korona 12,12 12,36 Olasz líra (1000) 63,20 64.48 Osztrák schilling (100) 677,74 691,34 Portugál escudo (100) 55,08 56,18 Spanyol peseta (100) 74,93 76,45 Svájci frank 53,55 54,63 Svéd korona 13,08 13.34 USA-doll ár 77,22 78,78 ECU (Közös Piac) 97,12 99,08 olvadáspontú fémek — például magnézium- és alu­míniumötvözetek — meg­munkálására képes, már eleddig is számos alkat­részt készíthettek. így egyebek között biztonsági zárakhoz, ablakzsanérok­hoz, riasztóberendezések­hez. Ez a modern és nagy­iéi jesítményű masina ké­pes műanyagok, illetve a belőlük nyert alkatrészek előállítására is. S a Tek­team Bt. piac és fogyasztó iránti tiszteletét mi sem jelzi jobban, mint az, hogy akár egyetlen alkatrész el­készítését is vállalják, a megrendelő igénye szerint! Azért az igazi, a Tex- elektro nemzetközi tekin­télyét megalapozó termék a mai napig a bőrönd- készítés, s annak is egy része exportra. Idén a bőröndgyártó üzemrész, amely az esztendő első fél­évében az új szövetkezeti és átalakulási törvény ér­telmében valószínűleg kit.- vé alakul át, termékeinek 90 százalékát Németország­ba szállítja. Ismert német áruházi és divatbutik-háló- zatok forgalmazzák a gyak­ran 500—1000 márka kö­zötti valóban tetszetős ter­mékeket. S bár az említett forgalmazói árak borsosak, de a pikantéria éppen ab­ban rejlik, hogy a buda­örsiektől gyakran ezen ösz- szegek egynegyedéért kap­ják meg a kereskedők az árut. Mivel a KGST megszű­nésével összeomlott a cég számára potenciális szovjet piac, így érthetően a tal­pon maradásért, a korábbi nyugati partnerek megtar­tásáért most még kényte­lenek a vevő által diktált árakon túladni termékei­ken. Remélhetően nem is olyan sokára már előnyö­sebb gazdasági és piaci po­zícióból tárgyalhatnak majd a budaörsiek. (gyócsi) Növekvő terhek Az agrárágazat elmúlt évi teljesítménye, már ami a termelést, az exportot és a devizaegyenleget illeti, értesülések szerint megha­ladta a kormány gazdasági programjában foglaltakat. Megbízható információk szerint a növénytermesztés­ben 10 százalékkal na­gyobb eredmények szület­tek, mint az 1990-es aszály sújtotta esztendőben. Ugyanakkor az állatte­nyésztés 8, míg az élelmi­szeripar termelése mint­egy 6 százalékkal csökkent. A gabonatermés megha­ladta a 15 millió tonnát, amely megközelítette a né­hány esztendővel ezelőtti rekordot. Különösen figye­lemreméltó volt a termés — kevésbe a minőség — kalászosokból, s kivétele­sen jó hozamok születtek kukoricából is. Ez utóbbi­ból sajnálatos módon a késői betakarítás, a korán beköszöntött fagyok, s a csapadékos tél miatt még jócskán található a határ­ban, így Pest megyében is. Az ipari növények kö­zül az olajos növényi kul­túrák termelésében köze­pes eredmények születtek. Kedvezőtlen helyzet állt elő ugyanakkor a cukorrépá­nál. A cukorgyárak mind több gazdaságot biztattak arra, hogy foglalkozzanak ezzel a fontos ipari nö­vénnyel, s garantálták an­nak biztonságos átvételét, megfelelő árakon. A ter­mészet azonban közbeszólt, s bár rekord termésátlagok születtek, az országban mégis sok helyütt a határ­ban szunnyad a cukorré­pa. Pest megyében, amint arról már lapunk is beszá­molt, mintegy 160 hektár­ról mindeddig nem sike­rült felszedni a répát. Sor­sa megpecsételődött, mert tavasszal beszántják. A kertészkedők, a fóliák alatt paprikát, paradicso­mot, salátát termelők az elmúlt évben óvatosak vol­Kihúziák lábuk alól a talajt Felszámolás - nyitott kérdésekkel (Folytatás az 1. oldalról) nyereségének, illetve a bér­letes üzleteknél a bérleti díj nyereségtartalmának 90 százalékát elvonja. Vilá­gossá vált, hogy ez a hatá­rozat működésüket lehetet­lenné teszi, hiszen így a várható veszteség az idén megközelíthetné a 43 millió forintot. Az előprivatizá­ciós törvény alapján a vál­lalat üzleteinek majdnem 100 százaléka kerül árve­résre, így a vállalatnak azt a tervét, hogy gazdasági társasággá alakuljanak át — mivel nem maradna tu­lajdonukban termelőüzem — az Állami Vagyonügy­nökség nem engedélyezte. A vállalat kérése alapján Pest Megye önkormányza­tának Hivatala megbeszé­lést folytatott az Állami Vagyonügynökségei. Dr. Szűcs András elmondta, hogy a kapott információk szerint az ÁVO igazgatóta­nácsa várhatóan február elején dönt a vállalat sor­sáról. Bár sok még a tisz­tázatlan kérdés, az azonban majdnem biztosra vehető, hogy a Pest Megyei Ven­déglátóipari Vállalatot jog­utód nélküli felszámolással megszüntetik. A vállalat meglévő vagyonát — köz­ponti irodák, raktárak, üdülők — várhatóan az ÁVÜ elvonja és a felszámo­lás során felmerült költsé­gek fedezetéül használja fel. Nyitott kérdések termé­szetesen még akadnak szép számmal, hiszen nem tudni például, hogyan alakul majd a szerződéses üzletek helyzete, ahol a szerződés csak 92 után jár le, ki bo­nyolítja majd a közel 150 üzlet értékesítését. Kérdés az is, hogy a dolgozók vég- kielégítését milyen módon rendezik — bár a központ létszáma évek óta folyama­tosan csökkent, s már az öt- venet sem éri el, de a vál­lalat állományához tartoz­nak a szerződéses üzletek alkalmazottai is — így kö­rülbelül hatszáz ember sor­sáról van szó. Remélhetőleg a felmerült problémákra még februárban szintén vá­laszt kapnak, hiszen tud­juk, nincs rosszabb a bi­zonytalanságnál. Szűcs András hozzátette, a megyei önkormányzat is jelezte igényét, ha a felszá­molás után a vállalatnak még valamilyen értékesít­hető vagyontárgya marad és azt eladja, az önkor­mányzat igényt tart arra, hogy a költségvetési tör­vényben meghatározott ala­pítói részt megkapja. H. É. tak, éppen a piachoz való alkalmazkodás miatt. S a prognózisok beváltak: te­kintettel a vásárlóerő csök­kenésére a kertészeti ter­melés az 1990-es esztendei­be* képest csökkent. Az agrártermékek for­galmazásában, beleértve az exportot is, a kínálati piac érvényesül. Az agrárágaza­ton belül ezért több terü­leten úgynevezett kor­mányzati rásegítő intézke­désekre volt szükség: rész­ben a termelés korlátozá­sa, míg egyéb esetekben a bel- és külpiaci értékesíté­sek zavartalanságához. Az állattenyésztésben a beszűkült a piac, s hatásá­ra jelentősen csökkent az állomány. Ez különösen nyomon követhető volt a sertéseknél és a szarvas- marháknál. Szinte az egész esztendőre rányomta bélye­gét a tejtermelés visszafo­gása, s ez a kényszerű lé­pés 10 százalékos termelés- romláshoz vezetett. A baromfitartók is szem­betalálták magukat a fo­gyasztás mérséklődésével, hiszen az értékesítési lehe­tőségek miatt közel 20 szá­zalékkal kevesebb állatot tarthattak. Vajmi gyógyírt jelenthet a bajokra, hogy a vágott csirke előállításának terhére nő a továbbfeldol­gozott áruk mennyisége. A juhászatban, amely­nek Pest megyében több évtizedre visszamenőleg adódtak látványos eredmé­nyei, tavaly erőteljes meg­torpanás következett be. Az állami vállalatok, szö­vetkezetek juhállományá­nak mind nagyobb hánya­da került a kisvállalkozók kezébe. összességében megálla­pítható, hogy az agrárter­mékeknél az 1991-es évben a nyomott árszínvonal ér­vényesült. így az agrárol­ló jelentősen nyílott. Az élelmiszer-termékek fo­gyasztói árszintjének 24 százalékos növekedése sem érte el az áremelkedések átlagosan 36 százalékos mértékét. Az agrárágazat változatlanul egyik fő te­herviselője volt az antiinf­lációs politikának. Az agrárgazdálkodók köztük nagyüzemek, állami gazdaságok pénzügyi, lik­viditási helyzete az értéke­sítési gondok és a pénzin­tézeteknél szinte általános­sá vált sorbanállások miatt, mind több feszültsé­get szült. Az agrárgazdasá­gok árbevételeiket több hó­napos késéssel kapták meg partnereiktől. Akadt olyan Pest megyei mezőgazdasá­gi nagyüzem, amelynek kintlevőségei meghaladták banki tartozásait! A megye több mint 70 nagyüzemének tartozó partnervállalatok is érthe­tően nehéz helyzetben vol­tak és vannak a mai na­pig, hiszen az adósságok 100 millió forintokban mér­hetők. A kintlevőségek be­hajtására ráadásul a me­gye több közös gazdaságá­nak a jövőben lehetősége sem lesz. A már említett eredményromlás, a pénz- forgalom lassulása, a gaz­daságok nagy részénél fi­zetésképtelenséget okozott. Országos szinten a külön­böző termelőegységek 50 -százaléka állt sorban va­lamelyik pénzintézetnél. Gy. L. ÚJABB AKADÁLYOK Amit tehet — teljesíteni Az utóbbi években alapo­san átrendeződött az autó­piac. A Ladák, Trabantok napja leáldozóban van, át­adva helyüket a nyugati — még használtan is korsze­rűbb és megbízhatóbb — típusoknak.- E kedvező vál­tozásokkal párhuzamosan azonban kedvezőtlen folya­matok is elindultak: az autóstársadalom növekvő terhei például egyre nyo­masztóbbak. Miként hat mindez az autószervizek munkájára? — tudakoltuk a megye két városában. — Egyképpen állhatjuk a versenyt — mondja Benko- vits Józsefné főkönyvelő, a szentendrei Autószolg Szö­vetkezet főkönyvelője —, mégpedig a szolgáltatások körének bővítésével. Egye­lőre csupán a keleti kocsik javításával foglalkozunk, de a jövőben a Ford típusok­kal szeretnénk bővíteni a kört. Ennek oka kézenfek­vő: bár e pillanatban sokan autóznak Ladákkal és Tra­bantokkal, nyitni kell más irányokba. Óriási a kon­kurencia, sok a magánszer­viz, ha tehát meg akarjuk tartani a vevőkört, fel kell készülni a minőségi lépés­váltásra. És persze egyéb tevékenységekkel kellett ki­egészíteni az alapfunkciót: így a kárfelvételi és biztosí­tási ügyek bonyolításával, a használt autók értékesítésé­vel. Az utóbbival kapcso­latban a jövő sajnos nem sok jót jelez, az újabb, szigorúbb vámszabályok bi­zonyára akadályokat gördí­tenek e — már eddig is végzett — tevékenységünk elé. Mint ahogyan nagy ér­vágás számunkra a Merkur szerződésbontása a garan­ciális javításokat illetően is; ezzel szintén jelentős megrendelői kört veszítet­tünk. A ceglédi Autójavító Vál­lalat ugyancsak érzi a re­cesszió következményeit. De mert talpon akar ma­radni, nem halogatja fon­tos, a korszerűsítést célzó döntéseit. — Már egy évvel ezelőtt éreztük, hogy váltani kell — mondja Mizsinka László igazgató —, s ennek megfe­lelően semmiféle teljesíthe­tő szolgáltatástól nem zár­kózunk el. Persze csak ar­ra vállalkozunk, amire mó­dunk van, de abban meg­próbálunk új szemlélet és gyakorlat alapján dolgozni. A keleti típusok mellett most már a FIAT család­hoz tartozó gépkocsik ja­vításával, s használt autók értékesítésével is foglalko­zunk. Nagyon fontos szán­dékunk, hogy az itt dolgozó százhúsz embernek a jövő­ben is kenyeret adjunk, te­hát a munkák között nem válogathatunk. S végül, amit én ugyancsak ered­ményként értékelek, hogy az átlagos, ötszáz forintot is elérő rezsiórabérhez képest mi ezt az összeget letor­náztuk kétszázötvenre. Nyilván ott és úgy húztuk meg a szíjat, ahol és aho­gyan lehetett. Va. É.

Next

/
Thumbnails
Contents