Pest Megyei Hírlap, 1992. január (36. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-17 / 14. szám
Vendéokiállítás A Gödöllői Galériában január 12-én nyílt me? Oszoli József és Ilcitniayer József fafaragók és Kresz Albert fotókiállítása. A szobrok — Reitma- yer József munkái — a régi, régi életformát idézik. Oszoli József alakjai egyszerűek, harmonikusak. A fotóművész a két népi faragó munkáját láttatja, az alkotásokra koncentrálva. A tárlat az aszódi Petőfi Múzeum vendégkiállításaként február 2-ig várja az érdeklődőket (llancsovszki János felvételei) „Vagyok, aki vagyok...” Olyan ez az ókori történet, mint egy modern krimi. Laiosz, Théba királya isteni figyelmeztetést kap: ne akarjon gyereket, mert saját fia fogja megölni. Mégis fiat szül neki Iokaszté királynő. Hogy a jóslat fenyegetéseit elkerülje, Laiosz kitéteti a gyereket, a Ki- tharión hegyére, s átszúrat- ja a bokáját is, nehogy megmenekülhessen. De a gyermeket vivő szolga megkönyörül a csecsemőn. Odaadja az épp arra járó korin thoszi pásztoroknak, akik elviszik királyukhoz, Polübioszhoz. Az neveli föl, s adja neki az Oidiposz (Dagadt lábú) nevet. Az ifjúvá serdült Oidiposz rájön, hogy származása körül titok lappang. Elmegy Delphoiba, a híres jóshelyre, ahol azt tudja meg: megöli saját apját, s feleségül veszi saját anyját. A jóslat elől elmenekül .Ko- rinthoszból, hiszen azt gondolja: Polübiosz a vér szerinti apja. Bolyongásában egy hármas útnál összeszólalkozik egy idős emberrel, akit a szóváltás hevében megöl. Elkerül Thébába, ahol a Szfinx rettegésben tartja a várost: felfalja azokat, akik nem tudnak válaszolni talányos kérdéseire. Oidiposz megfejti, a talányt, elűzi a Szfinxet. Théba királyául választja, s feleségül veszi Iiokasztét, Laiosz özvegyét. Ekkor pestisjárvány tör a városra, és a delphoi jóslat szerint addig nem is tűnik el, míg ki nem vetik a vérfertőzőt falaik közül. Oidiposz nyomozni kezd a bűn után, és fokozatosan rádöbben: a tettes ő maga. Ö ölte meg a királyt ott a hármas útnál, ő vette feleségül saját anyját, s nemzett neki négy gyermeket is. Az istenek sújtotta Oidiposz szembenéz a sorsával. „Az vagyok, aki vagyok. Úgyse lehetek / Áfás ...” — mondja. Vállalja a bűnét, vállalja, ami büntetés ezért jár. Iokaszté felakasztja magát, Oidiposz pedig kiszúrja saját szemét, hogy ne lássa többé tette borzalmas következményeit. Vakon, nyomorultat.! hagyja el Thébát. Szopftoklész tragédiája, az Oidiposz király, ezt a történetet dolgozza föl. Ha ma eljátssza egy színház (és a Független Színpad most újította fel, Ruszt József rendezésében), már az ókori véres történet izgalma is megragadja a nézőt. De még inkább megragad ja az erkölcsi tanulság: akivalamit elkövetett, még ha más, nagyobb erők nyomása, hatása alatt is, annak vállalnia kell á tettét. Bűn és bűnhődés együtt jár. Ez a mostani előadás pontosan erről szól. S ettől lesz a sokszorosan bűnös Oidiposz a tragédia.^végén erkölcsileg mégis győztes. Ráadásul nem is más méri rá a büntetést, hanem ő magára. Nem lehet ma úgy nézni ezt a fölemelő tragédiát, hogy ne arra gondoljunk: bűnök, vétkek, büntetések, bűnhődések közepette hol van manapság Oidiposz erkölcsi nagysága? Takács István Kancsók, csuprok a bejárat fölött FALUMÚZEUM TÚRÁN Valóra vált álmok A falumúzeum épülete A túrái falumúzeum két esztendeje nyílt meg, s fogadja a látogatókat. Szilágyi Gáborné gondnok vezetett körbe, mutatva, magyarázva, De sokkal több szál fűzi a múzeumhoz. Tevékeny része volt abban, hogy ez a takaros épület vált múzeummá, s az anyagok jó részét maga gyűjtötte össze a faluban. Ahogy megfogalmazta, gyermekkori álma vált valóra a múzeum megnyitásakor.- — Már kisleányként úgy képzeltem — mesélte —, hogy milyen jó lenne, ha lenne egy külön házacskám. benne asztallal, székekkel, lócával, úgy mint az életben. Tóth G. Mihály- néval, Zsiga Ilon nénivel — aki a Gaiga-menti hímzés művészi ágának sajátos alakja volt —, vagy harminc éven át gyűjtöttünk, népművészeti anyagot a faluból. Nagyon sok mindenre megtanitött. Itt lakom a múzeumtól nem messze, és észrevettem, milyen régi az épület. Igaz, nem lakott már benne senki, elhagyatott, kicsit elhanyagolt volt, de arra igen jónak mutatkozott, hogy láttassa, miként éltek a falubéliek. A túrái népdalkor tagja voltam, s szerepeltünk egyszer a rádióban. Azt követően találkoztam az akkori tanácselnökkel, Sára Ferenccel. Elmondtam, hogy van egy tervem, alakítsunk falumúzeumot. Hol lenne az épület? — kérdezte, de megmondtam, hogy ez a ház tőlem nem messze, éppen megfelelne. Emlékszem, hétfőn beszéltünk erről, szombaton már takaríthattunk. Ez is eltartott jó, ideig, azán a gyűjtés is. Vagy három évig úgy nézett ki a házam, mint egy lomtár. Magam mostam a régi vánkosokat is. az avas szag sokáig érződött. De mit bántam én! örültem, hogy gyűlnek «a képek, szobrok, sublótok, lócáit, ruhák, kendők. Sokan ismernek a faluban, bekopogtam mindenhová, van-e valami tárgy a múzeum számára? A munkákra — mert az is akadt bőven, a házat rendbe kellett tenni — is hívogattam a mesterembereket. Nagyon sok társadalmi munkával jött ez - helyre. Azt mondogattam, mindenkinek, gyere, neked is részed lesz a múzeumban. S jöttek, segítettek. Ha gyerekek jönnek az iskolából, megnézni, miiyen házban éltek régen, elmondom. ha ráismerek, ezt vagy azt a nagyapádtól kapta a múzeum. S a gyerekek büszkék, szeretnek is idejárni. Meg nekik szívesen is mesélek, maradjanak meg bennük a régi szokások, hagyományok. Emlékezzenek rá. S mesél, az esküvői druzsbakalapról — amit a vőlegény legjobb barátja hordott—, hogyan fontak a lányok a számára koszorút, és mit jelentett az, ha sikerült ezt a kalapjára tűzni. A sublótokban, üveglap alatt, rendben sorakoznak a kendők, ingek, vásznak. Fontos háziipari tevékenység volt a szövés-fonás. Ennek kellékeit is megtalálhatjuk a múzeumban, csakúgy, mint a. földműveléshez használatos szerszámokat, a termények tárolására szolgáló edényeket, kosarakat. De látható az első világháború hadifoglyainak hímzett kapcája, üvegkeretben. Somogyi Gáborné ehhez is fűz történetet. — Olaszországban voltak, hadifogságban. Nem volt mivel kitölteni az időt, az őr vásárolt nekik a városban, kértek tőle cérnát, fonalat. Megtartottak "egy szál cigarettát — nagy kincs .volt az akkor —, s azon hozta a kért fonalat. S kihímezték szépen a kapcákat. Addig is csináltak valamit... Az egyik ládában kukoricaszárból, -csutkából készült játékok vonzzák a szemet. Van itt minden, amivel régen játszhattak a gyerekek. Ezt is maga készítette, a gyerekek örömére. S egy kicsit talán a sajátjáéra. Megnéztük az istállót, a konyhát, a kenyérsütéshez használatos asztalkát, kendőt, tálat, a disznó- ' toros. szerszámokat, kolbász- és hurkatöltőt. — A gyűjtés még nem fejeződött be — mondta vezetőnk. — Azon gondolkodom. talán jó lenne leírni, mindazt, amit tudok, amire emlékszem, hogy másokban tovább éljen. Elmúltam már hatvanéves, bár alkotókedv még van bennem. S bízom benne, marad is még egy ideig. Ez éltet, hogy megvan ez a múzeum, amiért annyit dolgoztam, másokkal együtt. Sok ál-, matlan éjszakám volt, eleinte nehezen álltak össze a dolgok. Az a jó, hogy már itt tartunk. Lelkesedése magával ragadó. Reméljük, sokáig mesél még a Túrára látogatóknak az egykori szokásokról ... A múzeum télen is fogadja az érdeklődőt. J. Szabó Irén A korábbi években a január közepe a nagy farsangolások időszaka volt. Most a közösségi-kulturális események mintha kevéssé a farsang jegyében zajla- nának. Pedig a farsang vízkereszttel kezdődik, és hamvazószerdáig tart. A farsangi tuskóhúzás egyfajta csúfoló népszokás, szertartás volt, melj'et a legények rendeztek. 1820-ban így írtak róla: „Régente azokkal az eladó lányokkal, kik farsangi napon férjhez nem mentek, mint valamely szilaj kancákkal, húshagyó’ szerdán tőkét hú- zattak a magyarok.” A farsang rengeteg alakoskodása mellett a gonoszűzés és a termésvarázslás is előfordult a szokások sorában. Ilyenkor baltával fenyegetik meg a termőfákat, hogy kivágják, ha nem adnak elegendő termést. A dömsödi Petőfi Sándor Művelődési Központban farsangi bált tartanak já- nuár 13-án este 19 órától, amelyen Sass József és Forgács Gábor mellett fellép Kertész János, Albert Dezső és Baráth Valéria, közreműködik a Hangulat zenekar. A solymári Csere János Művelődési Házban a hétvégén Vihar az erdőben címmel mesejáték-előadásokat tartanak óvodásoknak. A gödöllői galéria szombaton és vasárnap is várja a látogatókat Oszoli József, Reitmayer József fafaragók és Kresz Albert fotóművész kiállítására. A jövő héten rangos színházi előadás lesz Gödöllőn, a művelődési központban; január 20-án 19 óraikor: Moliére Mizantróp című színművét mutatja be a kaposvári Csiky Gergely Színház társulata Lukáts Andor, Bezcrédi Zoltán, Molnár Piroska főszereplésével. Az előadást Ascher Tamás rendezte. Szintén Gödöllőn vendégszerepei az . Arany János Színház társulata, amely két előadást is tart. A csizmás kandúr című . mesejátékból január 23-án 14.30 és 16.30 órai kezdettel. Ajándékkészítő délutánt tartanák Gödöllőn a művelődési központ 7-es és 8-as termében Vértes .l&tvánilé vezetésével január 19-én 14 és 18 óta között. Nemcsak gyerme- . keket, hanem felnőtteket is szívesén látnak. A százhalombattai művelődési házban a Szerelmes szívek című színes magyar zenés filmet vetítik -szombaton és vasárnap is. A nagytarcsai Jubiláte kórus. és. a gödöllői városi kamarazenekar hangverse1992. január 31-én a Pa- taky. Művelődési Házban este 7 órai kezdettel gálaestet szervez az Ifjúsági. Demokrata Fórum Caritas- csoportja a vajdasági magyarok megsegítésére: Én nem mehetek el innen .. , címmel. A rendezvény fővédnöke: Csoóri Sándor. A fellépő művészek között vannak: Bitskey Tibor, Berecz András, Biri- nyi József, Budai Ilona, Cseh Tamás. Dinnyés József, Egyszólam együttes, Juhász Zoltán, Kobzos-Kis Tamás, Muzsikás együttes, Tolcsvay Béla, Tompa nyére kerül sor január 19-én, 19 órakor a gödöllői Grassalkovich-kastély kápolnájában. A hangverseny bevételét a kastélytemplom orgonájának felújítási költségeire ajánlja fel az együttes. A magyar kultúra napja alkalmától január 22-én 18 órakor a ceglédi Kossuth •Művelődési Központ színháztermében ünnepi műso r keretében tártja meg 'Sasi Sylvia Liszt-díjas, érdemes művész ária- és dalestjét. Zongorán Haraszdy Miklós kíséri. A dalestet követőén kerül sor a ceifiédi galériában Sass Sylvia különlegesen szép festményeinek bemutatójára. A kiállításon megnyitó beszédet mond dr. Pogány Ö. Gábor művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria nyugalmazott főigazgatója. n. a. László. Sándor György, Vitai András. . A rendezvényt a Pataky. Művelődési Ház támogatja. A jegyek ára egységesen 150 Ft. Elővételben kaphatók: a Pataky Művelődési Házban, cím: Bp. 1105 Szent László tér 7—14. T.: 157-3138, 157-0712 vágy az Ifjúsági Demokrata Fő-, rum központjában, cím: Budapest 1066 Ö utca 8— 10. T.: 131-0176, 111-0230. Cégek vagy magánszemélyek adakozását várjuk az MHB 202-13015 (a csekkre, kérjük, írják rá: Caritas-gá- laest) számú számlára. Én nem mehetek cl innen...” Caritas-gálaest Színházi lf.vf.í. PROGRAMOK EGÉSZ HÉTRE fmwHujtimsuttftfim'MmmwtmjmmfmtuMmtidirmHiümmu.fTHituiimimmi&i í Ezt látni hallani kell
