Pest Megyei Hírlap, 1992. január (36. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-16 / 13. szám

NAGYK°R°S| ^oirtop A legújabb kisgazdavéleméfiy Vele és nem XXXVI. ÉVFOLYAM, 13. SZÄM 1993. JANUÁR 16., CSÜTÖRTÖK Egyházi ingatlanok visszaigénylése Türelemmel, együttműködve Több olvasónk is hiányolta, miért nem írunk — töb­bet — az egyházi ingatlanok — mostanában elkezdő­dött — visszaigénylési folyamatáról. Nos, az információ különböző okok miatt gyéren csordogált. Alakult már e .célra önkormányzati bizottság is — erről beszámoltunk —, ám éppen e bizottság döntött úgy, hogy csak akkor lép majd a nyilvánosság elé, ha lesz mivel. abban bízunk, hogy más felekezethez tartozók közül is sokan együtt tudnak ve­lünk működni, megszün­tetve, átértékelve akár ko­rábbi előítéleteiket is — tette hozzá Fodor Ferenc. Információnk szerint most saját munkájuk meg­szervezésével, illetve a vo­natkozó törvény végrehaj­tásának előkészítésével vannak elfoglalva. TÖRVÉNYES Elsőként a nagykőrösi református egyház ingat­lan-visszaigénylési tervei­ről tájékozódtunk. Fodor Ferenc református lelkész és Csernus Tamás presbi­ter, az egyházi tárgyaló­bizottság elnöke vázolta a helyzetet. — A városban meglehe­tősen kósza hírek szállin­góznak, vannak, akik mint­egy 300 volt egyházi ingat­lan — közöttük földbirto­kok — visszaigényléséről beszélnek. — A legfontosabb, amit elöljáróban talán el kell hogy mondjunk: az egyhá­zaktól 1943. január 1-je után kártalanítás nélkül államosított beépített in­gatlanok visszaadásáról hozott törvényt a szabadon választott országgyűlés. Te­hát — mivel jogállamban élünk — e törvény alapján jogosan kérünk vissza ha­tálya alá tartozó ingatlano­kat. Megjegyzem, hogy földekről ebben nincs szó. Azt mégis fontosnak tar­tom megemlíteni, mely tény az utóbbi időben újra közismert lett: az egyházi földek jövedelmének 97 százaléka az iskolák fenn­tartására fordítódott... Eb­ben az értelemben persze határeset az alapítványi birtokok ügye, amelyek ho- zadáka pontosan ilyen célt szolgált, de most ezekről nem beszélünk. Mi úgy gondoltuk, hogy teljesség­gel célszerűtlen lenne min­den vonatkozásban vissza­térni 1948-hoz, tehát, az általunk összesen vissza­igényelt 21 ingatlan a mos­tani terveinkhez kell — kezdi a választ Fodor Fe­renc. Az államosításkor széttört egv széles ívű tevé- kenvségünk. Ma, a mostani körülményekre érvényesen, újra k”ll qondolnunk elér­hető céljainkat, s ezek nyil­. vánvalóan alapjaiban nem változtak, de az időbeliség mégis máshová teszi a hangsúlyokat. Valamit azért feltétlenül meg kell hogy jegyezzek. Az államosítás szót hallva, visszagondolva a történtek­re, mérhetetlen igazságta­lanság is eszünkbe juthat. Most, amikor a rehabilitá­cióról van szó, szinte ter­mészetszerűen kapcsolód­hat ez ide. Ugyanakkor meg kell hogy nyugtassak mindenkit, mi nem vala­miféle megtorlásként, ha­nem egyszerűen törvény adta lehetőségünk valóra váltásaként éljük ezt meg. SZOLGÁLNI NAGYKÖRÖS! HÍRLAP Nagykörös, Széchenyi tér 17. A szerkesztőség ve­zetője: Itáliai Ottó. jVítm- Itatárs: Aliklay Jenő. $ Postacím: 2750 Nagykörös, Pf. 23. Telefax és telefon: (26) -51-398. e Hirdetésfel­vétel: kedden 10—13, csü­törtökön 11—16 óra között. O Híreket, információkat munkanapokon 8-től 10 óráig várunk. — Mi rendkívüli mérték­ben igyekszünk rugalmasak lenni, s nem uralkodni akarunk, hanem a négy év­százados körösi reforrpátus hagyományokat figyelembe véve — szolgálni. Ehhez kellenek a megfelelő felté­telek. Nem kívánunk sen­kit sem olyan helyzetbe hozni, hogy bármiféle ne­hézséget is okozzunk neki, éppen ezért csak a monda­tot mondjuk, most csodál­kozva, amikor egyik tár­gyalásunk alkalmával így kérdezett valaki: mit vesz el a várostól az egyház... gondolkodott el újra az eseten Csernus Tamás. — Kissé konkrétabban: milyen tevékenységek foly­nak majd az újra refor­mátus ingatlanokban? — Ingatlanjaink többsé­ge oktatási célokat szolgál majd, tervezzük öregek ott­hona beindítását is, s if­júsági célra is szeretnénk hasznosítani majd. Mind­egyik esetben alapelvünk az általunk eddig is gyako­rolt mérhetetlen türelem. Mi ezt ígérjük, ugyanak­kor kérjük is. Családok sokaságainak egzisztenciá­ját érintheti ez. Hadd mi mondjuk el, mit jelent re­formátus szellemben ne­velni! Azt kérjük, ezzel szemben ne tevékenyked­jenek. Jó szándékú együtt­működéssel, nyitottsággal §OziwMfiÍ KÖZÖS KINCS — Érinti-e mindez — például — a gimnázium jelenlegi beiskolázását, an­nak gyakorlatát? — Bizonyos hányad Nagykőrösről minden bi­zonnyal a későbbiekben is tanulhat majd a reformá­tus gimnáziumban, de ez egyfelől megegyezés kérdé­se, másfelől, olyan szak­mai, pedagógiai kérdés, amiről ma még korai len­ne konkrétan beszélni. Tervezzük viszont a kollé­giumi rendszert, ahol a kollégiumot mint funkciót értelmezzük. Átjárható in­tézmény lenne ez, diáknak, tanárnak egyaránt, gyümöl- csöztetve mindazokat az év­százados hagyományokat, amelyeket Sárospatakon, Debrecenben, de ez előtt Nagykőrösön is kialakított a református egyház — vé­lekedett Csernus Tamás. — Szeretném azt újra megfogalmazni, leszögezni: a nagykőrösi ember közös kincsünk. Áhítattal, méltó­sággal közeledünk hozzá­juk, s azt is tudni kell, a hit Isten ajándéka, azt rá­erőltetni senkire sem lehet. Céljaink tiszták, megvaló­sításukhoz türelmet, nyi­tottságot, együttműködést adunk és várunk — mond­ta végezetül Fodor Ferenc. (Ballai) irányításával ff December végén a Nagy­kőrösi Hírlapban két írás is foglalkozott a „város ér­dekeiért” folyó önkormány­zati testületi munka bemu­tatásával és értékelésével. Az egyik cikk a körösi emberek bizalmát és szere- tetét köszöni meg, „így ka­rácsony táján”, a másik meg bort, búzát és békes­séget kíván. Az olvasó úgy gondolja, hogy hasznos útmutatás­ként is felfoghatók az oda- vissza intelmek, olyankép­pen, hogy ezáltal a képvi­selő-testületi munka har- monikusabbá, hatékonyab­bá váljon. Biztos, hogy az olvasókban is ilyen érzé­seket ébresztett, és meg is nyugodna mindenki, ha pár nap múlva (január 8.) ugyancsak a fent említett újságban dr. Kulin Sándor „A gyűlölködés veszélyei” című „vitairatát” meg nem jelenteti. A „bölcsnek ez elég”, hogy ráismerjen az 1944- ben záruló választási küz­delmek végeredményét be­folyásoló „selejtezők” kez­detére. Ilyenkor már nem árt egyszerű taktikai okok­ból barátaink jó tulajdon­ságainak elhallgatása. A befeketítések hálás eszköz­tárába tartoznak a_ megfog­hatatlan általánosítások, konkrétumok bemutatása nélkül. Jó lenne, ha valaki már végre felsorolná, hogy a kisgazdák mikor és hogyan tettek keresztbe a város fejlődését célzó törekvések­kel szemben? Mi minden­ben támogattuk és szorgal­maztuk a varos megtépá­zott egészségügyi és szociá­lis helyzetének javítását. Az oktatás-nevelés terüle­tén végbemenő, szinte for­radalmian pozitív irányú változások anyagi hátteré­nek biztosítását első kézből segítjük: mivel városi párt­elnökünk a testületi okta­tási bizottság elnöke is. Kulin doktor úr repriva­tizációs mosakodását tiszte­lettel elfogadjuk, de a kár­pótlás ilyen irányú „irreá­lis ábrándjára” való uta­lást mi az MDF II. Orszá­gos Gyűlésén elfogadott programpontok között ta­láltunk, és olvastunk, ilye­Január 16-án a Kecske­méti Katona József Szín­házban, este 7 órakor: Gül Baba. ' Nagy László-bérlet. ki Mozi mm .í Január 16-án a nagyte­remben: Az emlékmás. Szí­nes amerikai sci-fi. Siker­filmsorozat. Előadás 6 és 3 órakor. Adomány szoborra Szegedről Zsiguli A nagykőrösi Arany János Társaság, más, a költő emlőkét ápoló szervezetekkel, szobrot kíván állítani Nagysza­lontán. A kiadások na­gyok, a rendelkezésre álló összeg csekély: eb­ben az esetben a segít­ség mindig jól jön. A városban már nagy műsoros estet rendez­tek tanulók bemutatko­zásával, s persze útnak indultak a körlevelek is, amelyek adományozás­ra buzdítják az ügy iránt lelkesedöket. Erre érkezett levél a minap Szegedről. Fel­adója Füstös Atilla, Hont F. utca 24/a. alatti la­kos. Dr. Novák László­hoz intézett leveléből idézünk: „Mélyen meghatott körlevelük mottója. Ado­mányom a következő: Felajánlom elszállítás­ra 17 éves Zsigulim. Üzemképes, a forgalmi engedély 1993. május 14-ig érvényes. Értéke­sítik, és a befolyt ösz- szeget akár közjegyző előtt is, ünnepélyesen átnyújtom Önöknek. Benzinre nincs pénzem, a kocsim állapota nap­ról napra romolhat csak. A havi kiadásom ma 1254 forint, s a kocsi csak áll. Idézni szeretném Önö­ket : Az idő szólít sie­tésre, ezért kérjük, aki tehet közös ügyünkért, tegyen, mert igaz a mon­dás : kétszer ad, ki gyor­san ad.” Dr. Novak László, az Arany János Múzeum nevében is meghatottan fogadta az ajánlatot. Ugyanakkor az sem len­ne baj — tesszük hoz­zá ■—, ha szakkereskedő ajánlkozna, lebonyolí­tandó az adásvételt. Re­méljük, a városban van ilyen vállalkozó! B. O. neket: „... a mezőgazda­ságban a földnek az ere­deti tulajdonoshoz való vissza j uttatásával. ” Vagy: „Felfogásunkat példázza a mezőgazdasági földtulajdon privatizálására (reprivati- zálására) vonatkozó prog­ramelemünk.” Végtelenül sajnáljuk, hogy nagyra becsült koalí­ciós barátainknak vissza kell utasítanunk azon meg­állapítását, miszerint Nagy­körösön a Kisgazdapárt nem az a párt, melyre történelmi múltja predesz­tinálná. Honnan tudja ezt képviselő úr, amikor csak egyszer járt nálunk? Ak­kor, amikor a polgármester­választás tartotta lázban a várost. Hát nem megegyez­tünk? Most is jó lépésnek tartjuk. Dacból mi nem politizá­lunk, nem rendezünk su­tán dramatizált posztunk­ról való lemondást. Eszme­cseréink, választóink és városunk érdekében a 70 éves történelmi múltban gyökerező politikai hitval­lásunkból táplálkozik. Mi valamennyi képvise­lőtársunkkal, pártállásra való tekintet nélkül, teljes megértésben, együtt szeret­nénk dolgozni, és a polgár- mester úrral is, tehát vele és nem „irányításával”, mint ahogyan Kulin doktor . úr „helyes döntése” alapján „felhatalmazta” Kiss János urat. Ne feledjük, hogy az 1990. évi LXV. törvény egyedül a képviselő-testület hivatalát rendeli „irányí­tása” alá, de azt is csak a jegyzőn keresztül. Természetesen a pártfe­gyelem nagyon nagy erény, és ezt tiszteletben is kell tartani, de ez maradjon csak házon belül. Különben könnyen visszaesünk az egypárti rendszerű elnyo­mó politikai hatalmak gya­korlatába. Ámbár nem ál­lunk messze ettől az ideo­lógiai honosodástól, hiszen a képviselő úr már a Rá- kosi-idők rétegpolitikájáig megy vissza, amikor kis- és nagygazdákról tesz emlí­tést. Közülünk senkit sem a személyes, netán a túlfű­tött karriervágy csalt ebbe a nagy múltú polgári ke­resztény pártba, hanem „többek között az a véde­lem” utáni vágy, melyeket 40 éven keresztül „az erő­szakosok, hangoskodók, a hatalommal visszaélők” ne­künk nem biztosítottak. Mi úgy véljük, a gyűlöl­ködés veszélyét nem a rendszerváltás részünkről való lefékezése táplálja, ha van egyáltalán ilyen, bennünk nincs, nem is volt. De politikai elveinkkel mi is úgy vagyunk, mint aho­gyan ön írja „anélkül, hogy... feladnánk vagy egybe mosnánk”. Ehhez még annyit, hogy a nemes célokért nem csak harco­lunk, de kompromisszumra is nyitottak vagyunk. Várjuk kinyújtott jobb kezünkbe a békésen együtt munkál kodást jelképező parolát. így szeretnénk nem csak kívánni, hanem fáradozni is a boldog új esztendőért. Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt Nagykőrösi Szervezete IS PORT HIR E K lÉiiiS A legjobb nyolc között A három éve avatott dél-budai sportcsarnokban férfi kosárlabdásaink Ma­gyar Kupa nyolcaddöntő mérkőzést vívtak. A Cső­szerelő SK-ból több játé­kossal erősített, NB I-be igyekvő vendéglátókkal — az osztálykülönbség miatt — egy mérkőzést kellett játszani. Nk. Konzervgyár Kosár­labda Klub—Budafoki MTE-Törley 116-93 (54-51). Nk.: Jasiunskas (27), Velkey (5), Maleras (18), Király L. (17), Pásztor (10); csere: Cseh (12), Lakosa (16), Molnár (11), Lakatos I. A fővárosi csapatr igazolta az NB II-ben és az MK-ban kivívott jó hírét. A körö­siek kezdősoránál fiata­labb, de jól összeszokott gárda a szünet utáni 3. percig (30-80) főleg beját­szásokkal jó teljesítményt nyújtott. A körösiek telje­sítménye hullámzó volt ek­kor, de az is igaz, hogy a játékvezetők sokszor elné­zőek voltak az ottaniak szabálytalanságaival. Ez­után a konzervesek véde­kezése feljavult és az utol­só tíz percben a ritmust gyorsítva, helyenként jól is játszottak. Az MK-ban a legjobb nyolc közé jutás a körösi felnőtt kosárlabdá­zás eddigi legnagyobb si­kere (kovácsa Újhelyi Gá­bor odző). A legjobb négy közé jutásért oda-visszavá- gós alapon a nemzetközi Szuper Ligában szereplő Körmend-Hunor lesz az ellenfél, február 3. és 28. között — ahogy a felek megegyeznek. Bács-Kiskun megyei fér­fi bajnoki, a Petőfi-torna- csarnokbán: Nk. Kgy. KK II.—Kiskunfélegyházi TK ifi 108-71 (39-30). Nk.: Mo- csai (24), dr. Ábrahám (9), dr. Gáspár (16), ifj. Ábra­hám (20), Pijakovics (29); csere: Danóczi (4), Kapás (4). Az első játékrész kö­zepes szintű volt. Szünet után a rutinos hazaiak já­téka lendületesebbé és eredményesebbé vált, de a fiatal kunságiak is ügyes­kedtek. Százhalombatta volt a színhelye a Pest megyei serdülő fiúbajnokság tor­narendszerű második for­dulójának. Utánpótlásunk három találkozóján 16-an léptek pályára közülük. Biztosan és nagy fölénnyel győztek, s akkor volt s2o- rosabb a játék, amikor a fiatalabbak-kisebbek sze­repeltek. Nk. Kgy. KK— Gödöllői Gimnázium DSE 113-22 (84-7); legjobb do­bók: Mészáros (24) és Ros­ta (21). Nk. Kgv. KK.—Gö­döllői Erkel DSK 103-45 (48-19); ld.: Deák (34), Mé­száros (24) és Patay (19). Nk. Kgy. KK.—Dunai Kő­olaj (Százhalombatta) 120-24 (53-15); ld.: Mészá­ros (29), Deák (26) és Pa­tay (20). S. Z.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents