Pest Megyei Hírlap, 1992. január (36. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-14 / 11. szám

Dollármilliók az agrárágazatnak Kapcsolat a Világbankkal A magyar mezőgazdaság számára 1983 óta a Világ­bank félmilliárd dollár hi­telt nyújtott. A tetemes köl­csön mögött mintegy 40 milliárd forintos hazai bá­zis is meghúzódik, amely feltétele volt annak, hogy a Világbank támogatást nyújtson Magyarországnak, Az agrárágazat éves be­ruházásainak, közel 20 szá­zalékát tették ki a világ­banki fejlesztési progra­mok, amelyek sikere és ha­tása egyáltalán nem kö­zömbös mezőgazdaságunk számára. A jelenleg is fo­lyamatban levő programok­ról, és azok eredményessé­géről az MTI-nek adott tá­jékoztatást Tarján Zoltán, a Földművelésügyi Minisz­térium közgazdasági főosz­tályának vezetője. Ebből kitűnt, hogy 1983-tól kezdő­dően, amikor is hazánk tag­ja lett a Világbanknak, a legelső sikerprogramként valósult meg a gabonater­mesztés. A pénzintézet 130 millió dolláros hitelt bizto­sított gépesítésre, tárolóhe­lyek építésére, s a már meglevő gazdasági egysé­gek modernizálására. Három év alatt a magyar mezőgazdaságnak sikerült megsokszoroznia a gabona- kivitelt. Az exporttöbblet révén aztán az anyagi be­fektetés három év alatt meg is térült, Pest megye mezőgazdasá­gi nagyüzemei is érezhet­ték ennek a pénzügyi támo­gatásnak az előnyeit, hiszen mind több nagyüzem mo­dern betakarítógépekhez, köztük is a sokat és nem ok nélkül dicsért Claas kom-' bájnokhoz jutott. Az 1985-ben 80 niillió dolláros hitelből finanszíro­zott állattenyésztés-fejlesz­tési program is beváltotta a hozzá fűzött piaci és ezen belül is financiális remé­nyeket. Az ötéves program­ra szánt tőke teljes egészé­ben elfogyott! A vállalatok, gazdaságok meglevő és fel­újított állattartó telepei korszerűsödhettek. Sikerült modernizálni a hús- és tej­ipart, tehát lényegében a termelő és feldolgozó ága­zatokat. A sorból nem maradhat ki a növénytermesztés fej­lesztésére szánt 100 millió dollár sem. Ez a program lényegében folytatása volt a gabonatermesztésben megkezdett munkálatoknak. Az agráripari korszerűsí­tést célzó fejlesztések 1988- ban kezdődtek, s ennek a programnak 1993 végéig kell megvalósulnia. Végre­hajtásához a Világbank 70 millió dollárt biztosít. Az úgymond „utolsó” dol­lármilliókkal támogatott vállalkozás, amely az integ­rált mezőgazdasági export- program elnevezés alatt fut, lényegében már a rend­szerváltás küszöbén adatott meg a magyar agrárgazda­ságnak. öt év alatt 100 millió dol­láros hitel felvételére ad al­kalmat. Az 1990 őszén be­indult program már képes volt alkalmazkodni a gaz­dasági szerkezetváltozáshoz. Ez a tartalmában és céljai­ban egyaránt látványosnak ígérkező ágazati feladat­együttes gondol a különbö­ző szolgáltatásokra éppen- úgy, mint a falusi turiz­musra, s ennek révén a magyar mezőgazdaság va­lamennyi szereplőjét hitel­hez nyújthatja. Eddig mór több mint félezer vállal­kozó jelentkezett hitelfelvé­telre. s a hitel fele egy év alatt gazdára talált. Pest megye sajátságos földrajzi helyzeténél, fővá­Elvileg köttetik? Nehéz az alku (Folytatás az 1. oldalról.) a mi rubelelszámolású for­galmunknak mintegy fele a volt Szovjetunióval bonyo­lódott. S jóllehet a válto­zások miatt bekövetkező kiesést pótoltuk a nyuga­ti relációban történő eladá­sokkal, végső soron nem mondhatunk le egy ekkora piacról. Különösen hogy — a barterkapcsolatokat ille­tően — helyzeti előnyben vagyunk, lévén jól működő kapcsolataink alakultak ki a múltban. Péterváron pél­dául — három éve — egy közös kirendeltségű színes kidolgozású labor műkö­dik: megvannak tehát az együttműködés továbbfej­lesztésének alapjai: Termé­szetesen még ilyen háttér­rel sem egyszerű a barter- kereskedelem, hiszen a fel­kínált cikkekért korántsem azt kapnánk, ami nekünk szükséges lenne. Azokat a partnerokat kell tehát a jö­vőben megtalálni, akik a számunkra fontos terméke­ket — elsősorban vegyi anyagokat — képesek cse­realapként felkínálni. A volt szocialista piac elvesztése a megye ipari szövetkezeteinek többségét is érzékenyen érintette, pláne, amelyek kifejezetten a szomszédos országokban értékesítettek. Most ezek a cégek is kiutat keresnek, esetleg a barterkapcsolatok felélesztésével. — En meglehetősen szkep­tikusan ítélem meg a hely­zetet — mondja Kuszler István, az OKISZ barter- ügyekkel is foglalkozó fő­munkatársa —, az ipari szövetkezetek esetében min­denképpen. A legelső prob­lémát az árucsere tárgyát képező nagyságrendijén lá­tom.: a gyártó a gyártónak csak korlátozott mennyisé­get tud felajánlani. Ugyan­akkor kizárólag egy adott termékcsoportban képesek gondolkodni, s így rendkí­vül nehéz az alku: a cse­reérték egyeztetése. A ta­pasztalatok azt igazolják, hogy a barterügvletek so­rán — éppen ezért — egy harmadik partnernak is közbe kell lépni: aki köz­tes vásárlóként megjelenik. Csakhogy manapság, ami­kor a hazai fizetőképes ke­reslet visszaesik, elég ne­héz ilyen vevőt találni. — Sajnos — egyelőre — messze állnak egymástól az érdekszférák, s ráadásul ezeket a pénzügyi korlátok, az országhatárok, s a ne­hezen kibontakozó gyakor­lat még inkább eltávolítják. Mert hiába van elvi kivi­teli engedélye a félnek, ha a gyakorlatban nincs: ak­kor az üzlet is csak elvileg köttetik. Mindazonáltal nem szabad,lemondani a meglévő kapcsolatokról, azokat életben kell tartani, s ha szabad — továbbépíte­ni. Va. fa­roshoz közelségénél fogva a falusi turizmusban kínál vállalkozási lehetőségeket. Különösen a Dunakanyar, valamint az Ipoly völgye térsége az, amelyet szívesen keresnek fel a külföldi, s elsősorban nyugati túristák. Éppen a közelmúltban a megyei Teszövöt keresték meg olasz üzletemberek, s érdeklődtek falusi szállás­helyek iránt. Ök elsősorban a vadászati szezonban, job­bára a késő ősszel és télen érkeznének a megyébe. Mi­vel konkrét kapcsolatiéivá télről még nem tudtak a megyei Teszöv illetékesei beszámolni,' így minden bi­zonnyal lehetőség lesz újabb megbeszélésekre is. A Világbank által adott hitelek feltételei a felhasz­nálók számára imponálóan előnyösek, hiszen 15 évre nyújtják a kölcsönt, még­hozzá öt év türelmi idővel, és ez a pénzpiacon nem mondható általánosnak. Gy. L. ?É6M6YflBI PEHSPEMTÍVa Nyersanyag van, talán vevő is lesz Az építőanyagok piaci ke­reslete soha nem látott mértékben csökkent az or­szágban. Hol vannak mái a konjunktúra édes évei?! Azok az idők, amikor pro­tekció kellett a. tégla, a cserép, a nyílászáró beszer­zéséhez, amikor a tégla­gyári munkás biztos lehe­tett kenyerében, hisz min­dig volt építkező és vásárló. BŐVÜLŐ TRADÍCIÓK Ezzel szemben napjaink­ban egyre bizonytalanabbá válnak az emberek az Al­földi Téglaipari Vállalat tápiógyörgyei téglagyárá­ban. Az is, aki dolgozik, az is. aki nem. Január 15-e után pedig egyenesen a postást kérdezik naponta: hozta-e a felmondólevelet? Tápiógyörgyén legalább 100 éve működik a tégla­VtUANéfÉMY GÚNYA A megyében a XVI. század óta ismeretesek olyan közigazgatási rendelkezések, amelyek elő­írták, mit szabad (kell) viselnie öltözékként a ne­mesnek, a jobbágynak, a kézművesnek stb. Elég volt rápillantani valakire, s máris tudni lehetett, hová tartozik. Akinek a gúnya, azaz a szegényes felsőruházat jutott, aligha viselkedhetett úrként r rögvest lelepleződött. Azt mondják a ruházati ke­reskedelem néhány főbb üzletében az illetékesek, visszatérőben a gúnya divatja. Az egyszerűbbet, az olcsót keresi a vevők nagy része, már aki egyáltalán belép az üzletbe. Sokan vannak ugyan­is olyanok, akik a zsibipiacokon néznek szét, a korábban KGST-piacoknak nevezett perzsavásá­rok választékára kényszerülnek. Van olyan nagy ruházati áruház, ahol az 1991-es forgalom folyó áron számítva sem érte el az előző esztendeit, összehasonlító áron nézve pedig egy- harmadával lett kisebb. A ruházati kiskereske­delem egésze „csak” egynegyedes visszaesést köny­velhetett el, összehasonlító árakkal számolva. Ami­re az illetékesek abban vélik meglelni a magya­rázatot, amiben szinte bármire akad indok: a háztartások megnehezedett helyzetében. Tagad­hatatlanul létező az ok. Hiba lenne azonban úgy vélni, csakis ez a magyarázat. Ez is. Amint az is, hogy a textilruházati ipar értékesítési árai har­minc százalékkal voltak magasabbak, mint az elő­ző évben, azaz a csökkenő kereslettel nem az ár­csökkenés társul, hanem éppen a fordítottja, a me­redek árnövekedés. Igazán az az elgondolkoztató ebben, hogy a bel­földi árakat a termelők jobban emelték, mint a kivitelét. Ott ugyanis a valódi piaci viszonyok nem teszik lehetővé az indokolatlan költségek be­építését az árba, itthon viszont erre mód nyílik. Még. S azért hangsúlyos a dőlt betűs szedéssel ez a még, mert hosszabb távon tarthatatlan beren­dezkedni arra, hogy a gúnya is megfizethetetlen legyen. (M) Érvényben 1992. január 13-tól VAi.U?AÄI3FOi.YAm©l£ Pénznem Vételi Eladási árfolyam 1 egységre forintban Angol font 137,21 140,01 Ausztrál dollár 56,42 57,66 Belga frank (100) 234,93 239,59 Dán korona 12,46 12,72 Finn márka 17,78 18.18 Francia frank 14,17 14,45 Görög drachma (100) 41,98 42,83 Iloiiand forint 42,95 43,81 ír iont 128,80 131,40 Japán jen (100) 69.38 61,58 Kanadai dollár 66,11 67,51 Kuvaiti dinár 265,95 271,45 Német márka 48,41 49,38 Norvég korona 12,30 12,54 Olasz líra (1000) 64,10 65,38 Osztrák schilling (100) 687,98 701,58 Portugál escudo (100) 55.77 56,87 Spanyol peseta (100) 75,92 77,44 Svájci frank 54.43 55,51 Svéd korona 13,27 13.53 USA-doliár 76,15 77,71 ECU (Közös Piac) 98,48 100,44 gyár. Elvétve még most is látni errefelé az első tulaj­donos — Weinberger Sa­mu — idejéből származó bélyegzett, kézi verésű tég­lát. A nyersanyag a kezde­tektől hosszú távra elegen­dőnek látszott, ugyanúgy, mint a felvevőpiac. Külö­nösen azóta, hogy a men- dei téglagyár kiesett a ringből, az abonyi meg más területeket lát el. így aztán sokan jártak ide — keres­kedők, építkezők — szerte a Tápió mentéről, de még a Jászságból is. A nyolc­vanas évek elején-közepén sűrűn előfordult, hogy a tűzből szedték ki a téglát, mégsem volt elég. Hiába, akkoriban legalább 25-30 építési engedélyt adott ki az építési hatóság Tápió­györgyén. Ma legfeljebb 3- 4-et évente. Mások sze­rint sokan még ma is az akkoriban felvásárolt tég­lából építkeznek: jól be­spájzoltak a jövőre. Akkortájt — 1986-tól — olyan biztatónak látszott a téglagyári perspektíva, hogy több mint 100 millió forintért rekonstrukciót vé­geztek az üzemben. A I-Ioffmann-körkemence he­lyett alagútkemencét építet­tek, a természetes szárítást ugyancsak felváltották mo­dernebb megoldással. Ily módon az üzem — persze átszámított értéken — 4- 4.5 millió kisméretű tég­la helyett 14-16 milliót ké­pes előállítani. A hatféle termék között megtalálható a B—30-as, valamint — legnagyobb tételben — a HB—38-as falazótégla is. Ám a gazdaságos termelés­hez szakemberek szerint legalábbi évi 18 millió da­rabos megrendelés lenne szükséges. Ehhez viszont a szárítót kellene tovább kor­szerűsíteni, s akkor két mű­szakban mehetne az üzem. MEGTORPANTAK Csakhogy a már említett folyamat Tápiógyörgyét sem kerülte ét. XJrbán Ist­ván igazgatótól tudjuk, hogy a kereslet hiánya miatt már a múlt év jú­liusában leálltak egy hó­napra. Augusztus elején még újra elindultak, de a piaci igény nem változott. Mellesleg a korszerűsítés­ből keletkezett tartozás egy része most is fennáll. Rak­tárra termelni — ráadásul hitelből — sokáig, aligha bírják. Ezért a központ utasítására november ele­jén újra leálltak, ezúttal meghatározatlan időre. A kényszerű körülmények át­hidalására próbálkoztak más jellegű bérmunka szerzésével, sikertelenül. Szénbrikettálás ügyében nem jött össze elfogadható egyezség a megrendelővel. így aztán a téglagyár 39 dolgozójából 34-en jelenleg is otthon várják a fejle­ményeket. Előzetesen érte­sítést kaptak, miszerint január 15-től megszűnik a munkaviszonyuk. A fel­mondástól számítva kezdő­dik a felmondási idő, ki­nek mennyi jár ... S vár­hatják a híreket, mi lesz a gyárral? Hogy eladják, az már bizonyos. Urbán Ist­ván elmondta: mivel 30 milliós értéknél többről van szó. a döntést — az eladást —, a mezőtúri központ át­adta az Állami Vagyonügy­nökségnek. Az igazgató tudomása szerint eddig néhányan már érdeklődtek külföld­ről és belföldről egyaránt Ám jelenleg „folyékony” az ügy. A közvetítésben részt vesz Józsa László polgár- mester is, aki biztatónak tartja Meggyes Károly györgyei származású, Svájcban élő hazánkfia ambícióit a megvásárlás tekintetében. MÉGIS BÍZIK A polgármester szerep- vállalása korántsem vélet­len: a gyár — azonkívül, hogy munkahelyet jelent a györgyeiek számára — je­lentős helyi adót fizetne. Arról már nem beszélve, hogy mielőbb szeretnék be­vezetni a gázt a faluba. Az érdekek pedig bizonyára egybeesnének egy tőkeerős, korszerűsödő téglagyár ér­dekeivel, hiszen az sem nélkülözheti ma már a ve­zetékes gázt. Az otthon szorongó dolgo­zókat pedig az érdekli leg­inkább: az új gazda kit tart meg s kit nem? Mar­ton Lajos művezető pél­dául 26 éve dolgozik itt. Szakmája szerint is építő­anyag-ipari technikus, is­meri hát a téglagyár min­den szegletét. Nehezen tud­ja elképzelni, hogy Györ­gyén ne gyártsanak ezután téglát. „Ilyen kisüzemek ia kellenek — sőt, most kelle­nek igazán —, hiszen nem mindegy, hogy milyen tá­volságról szállítják az agyagot. Itt pedig van agyag, van technika, és van hozzáértés is.” így gondolja Szatmári István is, az ége­tők egyike. Igaz, 54 éves, de nemrég tanulta ki ezt a mesterséget a villanyszere­lő-szakma mellé. Havi 8 ezer forintot ka­pott kézhez, mégis bízik a dolgok jobbra fordulásá­ban. Mert agyag van. vevő lesz, tégla kell... Tóth Ferenc Katalizátor kell Megjelent a rendelet — 18/1992-es KHVM —, amely­ből a kétütemű járművel rendelkező taxisok megtud­hatják, milyen szennyező határérték figyelembevéte­lével használhatják, tovább­ra is kocsijukat. A közelmúltban kiadott rendelet szerint a közúti közlekedési szolgáltatásra csak akkor használhatók kétütemű járművek, ha a kipufogógáz színhidrogén- tartalma — katalizátor fel­szerelésével — nem halad­ja meg terheletlen motor­nál a 2000 (ppm) térfogat- egységet. Elképzelhető, mi lyen szennyezést okoznak a kétüteműek, ha még kata­lizátorral is csak 2000 tér­fogategység szénhidrogén­szennyezés írható elő ré­szükre. A korszerű, szabályozott katalizátorokkal felszerelt négyütemű járműveknél ugyanez a jogszabály maxi­málisan 250 ppm szénhid­rogén-szennyezést enged meg. A jogszabály egyéb­ként rendelkezik a katalizá­tor nélküli négyütemű jár­művek szénhidrogén-szeny- nyezésének maximumáról ctp 5

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents