Pest Megyei Hírlap, 1992. január (36. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-14 / 11. szám

LENNI VAGY NEM LENNI (V.) v Még nem elég érett ctz ember TESTVÉRTELEPÜLÉSI KAPCSOLATOK tekintenek A jó pap is holtig tanul mondásnak Biharban van egy másik változata: a jó paptól mindig lehet valami újat tanulni. Ennek igazo­lásaként én magam olyan adalékokat hallottam, ta­nultam a Galilei-perrel kapcsolatban a gyáli plébá­nostól, amiről mindeddig nem tudtam. Heffler Gábor plébános valójában arra a kérdésre keresett érveket, miért zár­kózik el az egyház az abor­tusztól még napjainkban is, Jóllehet, földünkön jó né­hány olyan ország van, ahol félni kell a túlnépesedéstől. Teológiai megfogalmazás­ban az elzárkózás imigyen hangzik: Az abortuszkérdés az élet védelmének kérdé­se. A katolikus egyház a teremtő tevékenységében való részesedéinek tekinti ez életadást. Amibe az em­bernek nincs joga beleszól­ni. — Nem olyan merev el­zárkózás ez a valóságtól, mint a föld forgásának két­ségbevonása? — Ha a Galilei-perre utal, ön is abba a hibába esik, amibe oly sokan az elmúlt négyszáz év során, viszont megkönnyíti az ér­velésemet. Figyelmen kívül hagyják, hogy Galilei ellen nem az egyház, hanem sa- Ját tudóstársai indítottak hadjáratot, a tudomány ak­kori kiválóságai kiáltották ki először szentségtörőnek, a csak azután az inkvizí­ció. Ezek az előzmények döbbentették rá Rómát, hogy milyen nagy a tét, az íj tanok összezavarnák az emberek gondolkodását, s ez sokat ártana az egyház tekintélyének, — Vagyis azok, akik Ga- iileit meghátrálásra késztet­ték, valójában tudták, hogy Galileinek igaza van. — Galilei igazát a tech­nika akkori eszközeivel nem lehetett bizonyítani. Mint előtte és utána is, az egyház csak olyan tézise­ket fogad el, amiket min­den kétséget kizáróan be is bizonyítanak a Galileik. Tulajdonképpen ezen a ponton jutottunk el az Bbortuszkérdéshez. Gábor atya leemelt a polcról egy •gyonolvasott könyvet, Fritz Bade 1961-ben megjelent Versenyfutás a 2000. évig című munkáját. — Fritz Badét a FAO- niezőgazdasági ügyek leg­jobb szakértőjeként jegyez­ték. Ebben a könyvben lel­kesen ír azokról a lehetősé­gekről, amelyeket a mező- gazdaság kemizálása, a mű­trágyák felhasználása rejt • magában. Azt jósolta, ezek bevezetésével bárhol a vi­lágon fel lehet futtatni a mezőgazdasági termelést, s megoldják az éhezés kér­dését. Mit igazolt az azóta eltelt harminc év, mit vá­sárol manapság az óvatos ember? Inkább a kukacos bioalmát választja, mint a permetezéstől nagyra nőtt, gyönyörű gyümölcsöt. Foly­tatom, ha kívánja, előkere­sek néhány, évekkel ezelőtt megjelentetett orvosi tanul­mányt. Amikben az abor­tuszt úgy tüntetik fel, akár egy szemölcs eltávolítását. Vagy néhány gyógyszerké­szítményt, mint holtbiztos, ártalmatlan szerét a terhes­ség megelőzésének. Az eredmény ism'ert. Egyes ké­szítmények tragikus utóha­tásáról az egész világsajtó írt, s ha meghallgatja ma­napság az orvosokat, alig­ha talál olyat, aki kiáll az abortusz mellett. Csodálko­zik hát, ha az egyház ne­met mond, nem szentesít egy _ olyan beavatkozást, amiről a tudomány is meg­állapította, hogy káros az emberre? Túl azon, hogy megölnek vele egy megfo­gant életet, kétségessé te­szik a további egészséges szülés lehetőségét. A bűn tehát kétszeres. — Van ennek a kérdés­nek egy másik vetületű is. A leányanyák hátrányos helyzete. Egy meggondolat­lan pillanat megpecsételheti egy nő egész életét. — Tapasztalatból mon­dom, ma már mások az elő­ítéletek, mint anyáink, nagyanyáink idején. Mon­dok egy esetet, az előbbi szolgálóhelyemen történt. Az egyik leányka — kiváló tanuló, jól nevelt, vallásos —, szült egy gyereket. Volt szóbeszéd, s az iskolából is kimaradt. De mindezt bát­ran vállalta. Nevelte a gye­rekét, levelező úton elvé­gezte az iskolát és akadt egy jóravaló kérője, aki a gyerekkel is elvette, A gondviselés megjutalmazta ezt a lányt, mert vállalta a megfogant életet, szebb csa­ládi élet jutott osztályré­széül, mint bárki másnak a faluban. Ezt nem bátorítás­ként említem, de ha már megtörtént a baj, mint pap, ezt a megoldást ajánlom. — Plébános úr, a Galilei­pert követően nagyon hosz- szú~ idő kellett elteljen, amíg az egyház is kimond­ta: Eppur si muove! így lesz ez az abortusszal is? — Az ember nagyon sok esetben elhamarkodottan hitte, megérett arra, hogy saját kezébe vegye a saját sorsa irányítását. Aztán ki­derült, nem elég érett, sa­ját ujjai közt pereg ki az élet. Mint homok a gyer­mektenyérből. Miért pont az egyházat akarják sürget­ni egy olyan állásfoglalás­ban, melyben még a vilá­giak is tanácstalanok? Matula Gy. Oszkár Szépen indultak néhány évvel ezelőtt Főt és az olaszországi San Benedetto baráti kapcsolatai. Azóta már többször jártak egymás otthonában kulturális dele­gációk. Jó, színvonalas szín­padi produkciók alkalmá­val ismerhette meg a kö­zönség mindkét országban egymás kultúráját, hagyo­mányait. Ez valóban fontos, ám a testvértelepülési kapcsola­tokban sokak szerint a me­gyében ennél is tovább kell lépni. A gazdasági együttműködést fontolgat­ták, az élet e tágabb terüle­tén szeretnének a jövőben a kapcsolatban álló közös­ség tagjainak javára hasz­nosat cselekedni. Tápiógyörgyén évekkel ezelőtt olasznyelv-tanulási láz kezdődött. Ha ennél többet nem is hoztak volna a kölcsönös találkozások, már magát a jelenséget is nyereségnek tekinthetnénk. Megnyíltak a határok, tá­gult a horizont. Visegrádon a névadó Áprily Lajos em­lékét őrző általános iskola és a költő erdélyi szülőfa­lujának kisdiákjai kölcsö­nösen látogatják egymást, bemutatják tudásukat itt és ott, kicserélik tapasztala­taikat a tanárok, a község Január hattól magasabb a tarifa Már a Du na-víz is drágább ? Az év eleji hosszú fel­sorolásban, melyben tud­tunkra adták, mi minden lesz drágább, a víz- és csa­tornadíjak emelése is sze­repel. Mióta drágább a Du­na vize? — érdeklődtünk a Pest Megyei Víz- és Csa­tornamű Vállalatnál. TÁMOGATÁS * S Mint megtudtuk, a jó öreg, és a Fekete-erdőben eredő folyó vize ezúttal sem kerül többe. A megyében el­enyésző mennyiségű vizet emelnek ki belőle, azt is csak úgynevezett parti szű­réssel. Szűkebb pátriánkra inkább a mélyfúrású ku­takból nyert víz használata a jellemző. S mivel a megyei vízműve­ket még nem tájékoztatták a csupán a napokban elfo­gadott állami költségvetés alapján az arra épülő, konkrét díjváltozásokról, részleteket sem tudnak. En­nélfogva még az sem is­mert, a költségvetés ez év­re mekkora helyi céltámo­gatásokat irányoz elő. Ami biztos: körülbelül hatvan- százalékos áremelkedésre számíthatunk a víz- és csa­tornadíjak tételeinél. A Közlekedési, Hírközlé­si és Vízgazdálkodási Mi­nisztériumban ár. Petőfi László főosztályvezető sze­rint tavaly a tervezettnél kisebb volt a víz- és csa­tornadíjak emelése, ráadá­sul minden oldalról nőttek a kiadások. — Nem a Du­na vize lett azóta drágább, hanem a kitermelés költ­ségei — fűzte hozzá. Az amortizációs kiadások, a termelői infláció, a dolgo­zók fizetésének emelése, és az elavult eszközök fel­újítása okozzák a költség- emelkedést, S míg az elő­ző esztendőben az állam a fogyasztóiár-kiegészítéssel hozzájárult a lakossági viz­es csatornadíjakhoz, addig ez az idén már megszűnt. A polgárok mostantól ugyanazt a dijat fizetik, mint egy ipari üzem, Ez utóbbiak viszont tavaly sem kaptak már központi támo­gatást. ELOSZTÁS Az állam azért ez évben még ad 1500 milliós támo­gatást, de ezt az összeget már csak azoknak a tele­püléseknek szánják, ahol a vízdíj meghaladja a köb­méterenkénti negyven, a víz- és csatornadíjak együt­tes összege pedig a hatvan forintot. Az elképzelések szerint az önkormányzatok fogják megkapni a pénzt, s remélhetőleg a miniszté­riumnak sikerül elérnie, hogy valóban a víz- és csa­tornadíjak ártámogatására használják fel. A köbméterenként meg­állapított felső határt el­érő területek kapnak tehát csak e pénzből, ezért pél­dául a főváros nem, és az összesen 32 országos szol­gáltató vállalat közül is csak 15 remélhet miniszté­riumi segítséget. Ezek kö­zé tartozik Pest megye is, azért, mert szűkebb pát­riánkban a víz és a csator­na együttes díja több mint 74 forintra emelkedett ja­nuár 10-én. Majd a megyei közgyűléseknek kell meg­vitatniuk a kapott pénz el­osztásának mikéntjét, illet­ve azt: csak a céltámoga­tás 60 százalékával, vagy pedig azt meghaladó mér­tékben segítik-e a lakossá­gi fogyasztást. TAVALYI Ez az említett 1500 mil­liós állami juttatás elmarad az előző évek 3,3 milliárd- jától, de ennél nagyobb ár- kiegészítést az állam már nem tud vállalni. Dr. Petőfi László közöl­te, hogy az új rendelet ja­nuár hatodikától van ér­vényben, s e naptól kezd­ve fognak valamennyiünk­től magasabb árat kérni a vízért. A dátumot megelő­ző 5 naptári napra még a régi .tarifák szerint kell fi­zetnünk a tavalyi díjtéte­lekkel. —fi— vezetői. így válik teljesebbé mindkét helyen magyarság- tudatuk. Dunabogdány német nemzetiségi múltjának te­remtheti meg reneszánszát azzal, hogy a távolba kény- szerített földiek németor­szági otthonával teremtett kapcsolatot. A szeptemberi iskolai megnyitón a külföl­di polgármester tolmácsolta az üzenetet, s adott át aján­dékot. Itt ugyanúgy a tar­talmasabb együttműködésre törekszenek, mint Pomá- zon, ahol három-négy nem­zetiség él együtt. A népmű­velő most németországi vendégeskedésének haszná­ról, az ott szerzett, itthoni - ötleteit gyarapító tapaszta­latokról beszél. A sajnála­tos jugoszláviai polgárhá­ború előtt a szerb búcsúra érkezett belgrádiakkal is szép terveket gondoltak ki. Szóba került, hogy Puncsá­vá lenne a testvérváros, amiből egyszer talán lesz is valami. Ha majd békesség is lesz, s a testvériség ne­mes érzése kerekedik felül. Volna még példa több is, jó és kevésbé. Mert azzal ugyan e községek s más te­lepülések legtöbb polgára egyetért, hogy a népek kö­zötti barátság, békesség alapja az értékeink kölcsö­nös megismerése és tiszte­lete. A személyes találkozá­sok, a kézzelfogható gaz­dasági haszon erősítheti meg a szálakat. Ám ma még sokak szerint szűk kö­rűek ezek a találkozások. Sok esetben a nagy közös eszem-iszomnak, a polgá­rok pénzét apasztó utazá­soknak látszanak egyes * deklarált, testvérvárosi kapcsolatok. Valahogy úgy, mint amikor még Omszk, Suhl, Szamokov és Tallinn felé vezettek az utak. Jó, hogy ma már Nyugat felé is vezetnek, de nem jó, hogy a régi úti célok meg­szűntek. Pedig arrafelé szintén változott a világ. Szófia megyében is más szelek fújnak. Nem ártana tudni, miféle vizeket árasz­tanak. Mit segíthet rajtuk a mi tapasztalatunk, vagy rajtunk az övék. Ha pedig valahol nagy szükség van a népek közti barátságra, egymás megér­tésére, akkor ezt a helyet leginkább mindig a közeli szomszédban kell keres­nünk. Sorsunk és történel­münk szerint vagyunk er­refelé testvérek. Más égtá­jak felől pedig minél több barátot kell szereznünk, a közeli és távoli eredmények reményében. Kovács T. István Boltjaink soha nincsenek távol Öntől: Cegléd, Kossuth F. u. 6. Cegléd, Vadász u. 4. Cegléd, Festi úl 67. Cegléd, Ipartelepi u. 1. Cegléd, Körösi úl 61. A bony, Piactér A bony, Ceglédi úl 10. Nagyhala, Petőfi S. u. II. Tápiószele, Juhász 7~ lér 7. Törtei, Kossuth L. u. 10. Tápióbicske, Rákóczi ÚL 61. Tápiószecső, Dózsa Gy. u. 25. Tápiógyörgye, Ady E. u. 54. Farmos, Jászberényi éd 667. Jászkarajenő, Néphadsereg u. 61. Tápiószentmárton, Kossuth úl 13. Aranygallér Rt. 2700 Cegléd, Kossuth Ferenc u. 6,--------- RT-t&éfZREK+eq-Y&ek.-----­Hirdeté seink a Pest Megyei Hírlapban, a Pest Megyei Extrában és a Szuperinfóban jelennek meg. Aranygallér Qt út

Next

/
Thumbnails
Contents