Pest Megyei Hírlap, 1992. január (36. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-14 / 11. szám

MENEKÜLTTÁBOR KEBEPESTARCSÁN Nem borion, és mégis as Hivatalosan Kerepestar- csai Ideiglenes Szállás, a köztudatban menekülttá­bor. És egyre vadabb hírek érkeznek, terjednek erről a táborról, melynek felügye­letét, irányítását ez év ja­nuárjától a Rendőri Ezred egyik alakulata látja el. Nem véletlenül... Nyilván ez is az egyik oka a hétfői sajtótájékoz­tatónak, melyet a BM tar­tott a helyszínen. Előadója Túrós András rendőr ve­zérőrnagy, közbiztonsági főigazgató volt, aki beszá­molt a táborban zajló élet­ről, eseményekről, s ami mindehhez fűződik. Az 1990 októberében meg­nyitott tábornak 7044 ven­dége volt eddig. Többnyire románok, őket követik a tö­rökök és Pakisztánok. Ezek 99 százaléka illegálisan, út­levél nélkül lépte át a zöld­határt, keletről igyekeztek nyugatra, tranzitként hasz­nálva Magyarországot. Vi­szont hiába jutottak túl a Lajtán, az osztrákok kímé­letlenül visszazsuppolták őket hozzánk. Változnak az idők, változnak a szokások. Ausztria helyett Magyaror­szág lett a gazdasági mene­kültek Mekkája, mentsvá­ra, váróterme. Egyesek itt szeretnének egzisztenciát teremteni, mások innen kí­vánnak továbbjutni Nyu­gatra. Csakhogy ma már majd minden nyugati or­szág bezárta kapuit az ázsiai és afrikai népván­dorlás elől. Sajnos, ez a kéretlen ‘„hírnév” (majd Magyaror­szágról!) sokba kerül az or­szágnak, csupán a kerepes- tárcsái tábor fenntartásá­nak költségei milliós nagy­ságrendűek. Bár Túrós ve­zérőrnagy többször is hang­súlyozta: a tábor nem bör­tön, de az a tény, hogy az itt elhelyezettek korlátoz­va vannak mozgásukban, okot ad a zendüléssel is felérő rendzavarásokra. íme, néhány példa: jú­lius 30. A románok elbari- kádozták magukat, így akarva kikényszeríteni bizo­nyos előnyöket a táborve­zetéstől. A rumlinak könny­gáz vetett véget, személyi sérülés nem történt. Szeptember 21.: újfent a románok, most éhség­sztrájkkal operáltak. Útle­velet követeltek Nyugatra. A román nagykövetség el­zárkózott a kérés teljesíté­sétől. Három önként éhező kórházi kezelésre szorult. Októberben a törökök lá­zadtak fel, méghozzá két­szer. Törtek, zúztak, rátá­madtak a rendőrökre. Há­rom rehdőr és hat török megsebesült. Az anyagi kár jelentős. December 14.: Kínai skandalum. Garázdaság, tettlegesség. Üres üvegek­kel dobálták meg az őrsze­mélyzetet. Rá két nappal a fekete kontinens fiai rendeztek egy kis ünnep előtti rama- zurit. Két polgári személyt túszul ejtettek, majd be­zárkóztak. A kommandó­soknak kellett közbelépni. Az 1991-es rendzavarások egy és fél millió forint ér­tékű kárt okoztak a tábor ingó és ingatlan vagyoná­ban. Persze nem csupán ezért szeretne a kormány szaba­dulni az illegálisan be­áramlott idegenektől. Szin­tén tavalyi „eredmény”, 6000 bűncselekményt írtak az idegen állampolgárok számlájára. Ennyi lett fel­derítve, ennyi nyert bizo­nyítást. De mennyi az, amiről nem tudunk? Folyik a hazatelepítés, melyet egyes médiák, szer­vezetek kiebrudalásnak is neveznek, s megkérdőjele­zik a magyar demokráciát. Ki fogjuk bírni. Inkább ez, mint az eluralkodó káosz. A hazatelepítés persze megint csak pénzbe kerül, méghozzá nem is kevésbe. 1991-ben 133 millió forint­jába a magyar államnak. A kitoloncolási eljáráso­kat nagyban nehezíti, hogy sokan szándékosan iratok nélkül érkeznek. Az azo­nosítás igen lassan megy, több nevet, címet is ~ be­mondanak, hogy ezzel is húzzák az időt. Az anyaor­szágok egy része szintén nem partner a hazatelepí­Tisztességesen képviselje a magyarság érdekeit Az Együttélés Politikai Mozgalom elsődleges fel­adata : talpra állítani a Csehszlovákiában élő ma­gyarság szétzilált és roska­tag társadalmát — mondta Duray Miklós az MDF székházában tartott hétfői előadásában. Duray Miklós hazánk helyzetét elemezve kijelen­tette: Magyarországra mint a stabilitás bázisára lehet tekinteni, hazánk „stabil pont Kelet-Eurőpa forron­gó tengerében”. A Cseh­szlovákiában élő magyar­ság körülményeiről el­mondta: a kisebbség az el­múlt két évben — 1945 óta — először kapott lehetősé­get, hogy irányítsa életét, felvehesse a küzdelmet az államhatalommal, és meg­próbáljon ellentmondani. Duray Miklós hangoztatta: „nem lehet helyzehozni azt, amit elrontottak, nem lehet az asszimilált, elpusztult magyarságot visszaálmodni sorainkba. Van olyan, ami véglegesen eltűnt életünk­ből, de ha kesergőnk miatta, jövőnk látja kárát.” A közelgő csehszlovákiai parlamenti választásokról elhangzott:, o magyarok lakta területeken nem az az elsődleges, hogy egy bi­zonyos párt bejusson a parlamentbe, hanem az, hogy olyanok kerüljenek az ország házába, akik tisz­tességesen képviselik a ma­gyarság érdekeit. A ma­gyarság demokratikus tar­tása egyre érettebb: a saját körein belüli másságot el tudja viselni, de „a más­ságot maga mögött tudja hagyni az alapvető célok érdekében”. Duray Miklós kijelentet­te: „ha béke marad Közép- Európában, akkor nem történhet újra olyan galád- ság — mint a háború után —, hogy kollektíván bűnös­nek nyilvánítanak egy nép­csoportot." tési procedúrában. Példa rá Kína, három hétig nem adta meg a leszállási en­gedélyt az egyik magyar repülőnek, melyen 100 kí­nai menekültet transapor- táltak haza az anyaország­ba. A már-már katasztrofális állapotokat pregnánsan iga­zolja : tavaly 28 800 sze­méllyel szemben intézked­tek a határőrszerve!'. Há­romszor annyival, mint egy évvel korábban. Száz or­szág állampolgáraival tör­téntek kisebb-nagyobb in­cidensek a határon, határ­sávban. A sajtó képviselői láto­gatást tettek a pavilonok­ban. Nevezzük annak. A kép lehangoló, bár ezért nem a magyar hatóságok a hibásak, a „vendégektől” minimum annyit elvárna az ember, hogy rendet tart­sanak a szobájukban, ta­karítsák a vécét, fürdőt, ne gyűjtsék halomba az étel­maradékot. Hogy mikor veszünk tő­lük végleg búcsút, azt jó volna tudni. (—maiul»—) Fórum a Népjóléti Minisztériumban Hazai kábítószer-helyzetkép Régi adósságot törlesztett és sokak igényét elégítette ki a Népjóléti Miniszté­rium azzal, hogy az évek óta meglevő hallgatólagos hírzárlat feloldásaként hét­főn fórumot rendezett a kábítószer-kereskedelem és -fogyasztás hazai helyze­téről, A kábítószerügy minden oldalát érintő tanácskozá­son a megelőzés problémái mellett az orvosi, jogi ten­nivalók is szóba kerültek. A kábítószer-bűnözés ugyanis immár valóságos probléma, s csak remélni lehet — fejezték ki a je­lenlevők —, hogy a bűn­üldözéssel szemben nincs behozhatatlan lépéselőny­ben. A könnyen és minden különösebb következmény nélkül beszerezhető, drog­nak minősülő patikai ké­szítményekből bódulatot remélők tábora ugyanis lassan, de biztosan a ke­ménydrog híve lesz. Leg­alábbis erre enged követ­keztetni az utóbbi időszak számos történése. A drá­mai változások kezdőpont­ja az 1990-es év második fele volt, amikor is egyre több marihuana és LSD ér­kezett az országba — ma­gyar közreműködéssel. De megszaporodott a heroin és a kokain, valamint annak olcsóbb változata, a crack is. A fórumon elhangzott: a még mindig kételkedőket talán meggyőzi az a tény, hogy a szórakozóhelyeken, azok környékén árult dro­goknak már árfolyama is van. Egy adag LSD 500— 800, egy gramm hasis 700— 1000, egy gramm kokain 1500—2000, egy szál kábí­tószeres cigaretta pedig 150—300 forintba kerül. A csempészet korábbi szerény szintje is kezd veszélyes méreteket ölteni: míg 1990- ben csak grammokban volt mérhető az a kábítószer­mennyiség, amelyet ma­gyar állampolgároktól ko­boztak el, tavaly a nyolc elfogott magyarnál össze­sen 29,5 kilogramm heroint találtak. Mindez arra fi­gyelmeztet, hogy a kicsiben üzletelők mellett már ha­zánkban is felmérték és megfelelőnek találták a te­repet a nagykereskedők. Felhívták a figyelmet a tranzitcsempészetre, ugyan­is a korábban 3 szálon fu­tó „balkáni útvonal” jelen­leg szinte csak Magyaror­szágon át vezet. Becslések szerint hazánkon évente 10 tonna heroinszerű kábító­szer „vonul át”. Nem volt tiszta? Az idén már nem válnak Továbbra is Kerepestar- csát írnak a térképen ott, ahol az önkormányzati kép­viselők egy csoportja mást akart. Az 5 ezer 748 szavazásra jogosult polgár közül az urnákhoz járult 38,26 szá­zalék. Közülük a válásra szavazott 1 ezer 993 fő, el­lene csak 181, de a törvé­nyek szerint a jogosultak 51 százalékának kellett vol­na voksolnia. Mivel ezt a számot nem sikerült elérni, a szavazás érvénytelen, s ebben az évben már nem lehet ismételni. Bók Károly, a válást kezdeményező képviselők legaktívabbjaként így cso­portosítja az eredménye­ket: — A résztvevők ará­nya 38,8 százalék. A 2 ezer 204 fő. Érvényes 2 ezer 196 szavazat. A szakításra adta voksát 1993 fő, s ez 90,1 százalék. Ám el kell ismer­ni, hogy nem jelent meg a választók 51 százaléka, így tehát a szavazás érvényte­len. Többségi szándékra utal­nak az így kapott adatok, amiket szerinte olyan kö­rülmények befolyásoltak, amikről még nem akar be­szélni. Például megfélem- lítési akciók. — Mégis, milyen konk­rét formában? — Engem is felhívtak. Az üzenetrögzítőn maradt a fenyegető hangja. Sze­rencsére pénteken éppen az Ablak című tv-műsor stábja forgatott a faluban, amikor lencsevégre kap<- Iák az utcákat járó Barkas autót, melyből hangszórón kiabálták: — Ne menjetek szavazni, ne dőljetek be a kalandoroknak! Más azért nem jött szavazni, mert másnap is akart dolgozni. — Goncjplja, hogy a munkahelyén ez számított? — lía önkormánvzati cégnél dolgozik az illető, akkor igen. — Mindezek ellenére tu­domásul veszik az ered­ményt? — Ha tiszta eszközökkel történt volna minden, ak­kor tudomásul vennénk a nép akaratát. Így azonban nem tudunk ebbe bele­nyugodni. Erről azonban még nem akarok többet mondani. (K. T. I.) Lesz munkájuk a nagykátai tekercselőknek A Siemensszel kelőit házasság haszna (Folytatás az 1. oldalról.) milyen mértékben és mun­kákra tudják lekötni. Az új helyzetben új kinevezések­re lesz tehát szükség. Az átállás időszakára pontosan ütemezik a költ­ségeket. Szigorítanak min­denféle beszerzést, vásár­lást, összevonják a szállítá­si tevékenységet. Bővítik a repertoárt: akár fröccsön­tést is vállalnak. A felhal­mozódott készleteket vi­szont — akár alacsonyabb áron — minél előbb elad­ják. Reményeik szerint a korábbi szovjet piacra le­gyártott nyomtatók még ve­vőre találnak a magára ta­láló orosz piacon. Máshol ugyanis már aligha kelen­dőek ezek a termékek. Az átalakulás jegyében meg­szüntetik a külső bérle­ményként igénybe vett szentmártonkátai raktárát. A 460 dolgozót közvetle­nül érintő bejelentésként hangzott el, hogy egységes munkarendet alakítanak ki, ami végső soron az egy műszak bevezetését jelenti. A munkabérekre megvan a fedezet — közölte Tábori Tivadar — január 10-én késői átutalás miatt nem Érdektelenség Teljes kudarccal végződött vasárnap a Kisbér— Oroszlány—Bábolna térségben megtartott ország- gyűlési választás legújabb, immár ötödik forduló­ja. A Kerepestarcsán megrendezett újabb válasz­tási forduló is sikertelen maradt, mert a válasz­tópolgárok úgy határoztak, hogy ők nem válasz­tanak. A két esemény jól bizonyítja, hogy az emberek szinte tüntetőleg maradtak távol a helyi po­litikai élet eseményeitől, és sokak véleménye szerint ez a politikai kiábrándultság a háttérben húzódó társadalmi feszültségekkel magyarázható. A valódi demokráciához hozzátartozik a távol- maradás joga is. Jól tudom én, hogy sokan a Par-“ lament hiányos széksorait nem tudják elfogadni, azt is tudom, hogy az infláció nem növeli a vá­lasztópolgárok jókedvét, és azt is tudom, hogy sokan csalódást éreznek amiatt, hogy a rendszer- váltás nem hozta meg mindenki számára egyfor­mán a gyors meggazdagodást és az anyagi jólétet. De hát egyik párt sem ígérte, hogy tejben-vajban fogunk fürödni, tudtuk, hogy nem lesz kolbászból a kerítés és a józanul gondolkodók azt is világo­san látták, hogy a piacgazdálkodásra való áttérés munkanélküliséggel és lemondásokkal jár. Aki látja a kisgazdák és a szoedemek elvtelen belső harcát, annak tényleg elmegy a kedve a po­litizálástól és a véleménynyilvánítástól. Politikai botrányoktól hangos a média. Ebben a hangulatban nem csodálkozhatunk azon, hogy az emberek inkább fröccsöznek, mintsem elmen­jenek választani. Azonban azt is tudni kell, hogy hosszú távon veszélyes lehet a politikai porondról való önkéntes száműzetés, mert tulajdonképpen a választópolgá­rok érdeke, hogy akaratuk és véleményük szerint alakuljanak a helyi politikai események. Papp János tudtak fizetni, amit hétfőn már pótolnak. A híradásipariak számí­tanak a Munka Törvény- könyvének mielőbbi elfo­gadására, aminek alapján új kollektív szerződést ké­szítenek majd. Addig is a régi — még közös — doku­mentum marad érvényben. Ahhoz képest egy ponton mindenképpen változást terveznek: a dolgozók szá­mára kedvezőbben kívánják alakítani a végkielégítés rendszerét. Változás lesz as üzemi étkezésben is. A Pestvidéki Vendéglátó Vál­lalat december 31-gyel meg­szüntette a konyha műkö­dését, ezért annak üzemel­tetésére vállalkozót keres­nek. Az étkezési hozzájá­rulást a közelmúltban emelték fel 500-ról 800 fo­rintra, ám a legújabb ren­delkezések szerint ez már adóköteles juttatásnak szá­mít. Az átalakulás, profiltisz­títás mellett már ebben az évben elkezdődik az elke­rülhetetlen privatizáció. A vezetés azonban mindaddig a jelenlegi létszámmal szá­mol. Hogy azután mi lesz? Az még a jövő zenéje ... (tólh) JANUÁR VÉCÉTŐL Magyar Űrkutatási iroda Űrkutatási Irodát hoz létre a kormány. A Magyar Közlöny január 6-i számá­ban közzétett rendelet sze­rint az iroda felügyeletét Pungor Ernő, tárca nélküli miniszter látja el. Költség- vetését a Miniszterelnöki Hivatal fejezetén belül, az Országos Műszaki Fejlesz­tési Bizottság elkülönítet­ten kezeli. Az MTI értesü­lése szerint, idén az iroda 60 millió forinttal gazdál­kodik, működését január végén kezdi meg. A kormányzati felügyele­tet ellátó miniszter mun­káját Űrkutatási Tanács segíti, az iroda élén pedig ügyvezető igazgató áll majd. A tanács elnökét és az ügyvezető igazgatót a felügyeletet ellátó minisz­ter nevezi ki és menti fel. Az iroda ügyvezető igaz­gatója a szakma elismert képviselőiből 7—11 tagú Tudományos Tanácsot hóz létre, amely javaslatot tesz az iroda szakmai feladatai­ra, véleményt nyilvánít, és döntéseket készít elő.

Next

/
Thumbnails
Contents