Pest Megyei Hírlap, 1991. december (35. évfolyam, 282-305. szám)
1991-12-07 / 287. szám
Antall József tárgyalásai Hárem egyezmény Jeszenszky-interfá Csapatösszevonás nélkül Moszkvában péntek délelőtt Antall József magyar kormányfő és Mihail Gorbacsov szovjet elnök aláírta a két ország államszerződését, amely új kereteket teremt az átalakuló Unió és Magyarország kapcsolatai számára. Az ünnepélyes aláírásra a tervezett fél óra helyett nyolcvan percig tartó magyar—szovjet tárgyalások után került sor. Antall József és kísérete péntek délelőtt ugyancsak Moszkvában tárgyalt Borisz Jelcin oroszországi elnökkel. Az orosz küldöttségben Jelen volt még Andrej Ko- zirev külügyminiszter, illetve Gennagyij Borbulisz, a kormányfő első helyettese te. A kilencvenperces megbeszélésen elsősorban gazdasági témákról volt szó, részletek nem ismeretesek. A találkozót követően aláírták a Vlagyimir-te- remben a magyar—orosz államszerződést, majd Jeszenszky Géza és Andrej Kozirev külügyminiszter a diplomáciai kapcsolatok felvételéről szóló jegyzőCöncz chilei záróprogramja Kontaktusépítés Göncz Árpád köztársasági elnök chilei látogatása utolsó napján, pénteken reggelin vett részt, amelyet a chilei magyar kereskedelmi kamara adott tiszteletére. A rendezvényen elhangzott, hogy a kamara hamarosan irodát nyit Budapesten, a latin-amerikai ország gyáriparosainak szövetsége pedig a közeljövőben küldöttséget indít a magyar fővárosba az üzleti lehetőségek kipuhatolására. A chilei üzletemberek fejleszteni akarják az együttműködést Magyarországgal, könyvet látta el kézjegyével. A megállapodás értelmében hamarosan nagykövetségek nyílnak Budapesten és Moszkvában. A magyar kormányfő repülőgépe a kora esti órákban szállt le a Kijev melletti Boriszpol repülőtéren, ahol a küldöttséget katonai tiszteletadás mellett Vitold Fokin ukrán kormányfő fogadta. A repülőtérről azonnal Lednyid Kravcsuk rezidenciájára, a Mária-palotába hajtatott Antall József és kísérete, az 50 perces plenáris tárgyalásokat követően pedig aláüták a magyar—ukrán államszerződést. A függetlenségét elismerő külföldi államok közül Magyarország az első, amely ilyen szerződést kötött Ukrajnával, és a diplomáciái kapcsolatok felvétele után nagykövetséget is nyitott. A magyar kormányfő tegnap este a késő esti órákban érkezeit Budapestre, Magyarország nem hajtott végre a déli határon csapatösszevonásokat. Nem akarjuk azt a benyomást kelteni, mintha bármilyen katonai konfrontációt várnánk. Természetesen azonban tennünk kell intézkedéseket határaink védelme éidekében — mondotta Jeszenszky Géza külügyminiszter a Der Standard című bécsi lap pénteki számában megjelent nyilatkozatában. Utalt arra, hogy már eddig több mint húsz esetben sértették meg a magyar légteret, és a légvédelem gyakorlatilag riadókészültségben van. Hozzáfűzte, hogy a magyar lakosságot meg kell nyugtatni, egyúttal pedig el kell kerülni a háborús hisztériát. Jeszenszky Géza kifejtette álláspontját a tűzszünet elsőrendű fontosságával Icapcsolatban. Egyúttal elmondta, hogy a két köztársaság elismerésének halogatása nem hozott eredményt, így most az elismerést kell fontolóra venni. Ami Magyarország gyors döntését illeti Ukrajna eseJugoszlávia — újabb támadások Fegyvemyugvás nélkül A jugoszláv szövetségi egységek és a montenegrói tartalékos alakulatok pénteken reggel váratlanul támadni kezdték a körülzárt Dubrovnikot. Szárazföldről és hadihajókról aknavetőkkel és ágyúkkal lövik a várost. Több találat érte a történelmi városközpontot is. Többi között megsérült a sétálóutca, a Síórza-kastély, a történelmi archívum épülete, a Libertás szálloda, egy katolikus és egy pravoszláv templom. Délutánig 29 súlyosan sérült személyt szállítottak kórházba, s négyen közülük belehaltak a sérülésekbe. A reggel kezdődött támadás délután Is tartott. Eszéket pénteken is szinte szünet nélkül lőtték a környező szerb településekről. Kramaric polgármester cáfolta azokat a belgrádi híreszteléseket, hogy állítólag felajánlotta volna Eszék feladását. Erről szó sincs, mondta Kramaric, sőt, a horvát erők szilárdan tartják állásaikat a város körül. A szomszédos Verőce környéki horvát falvakat is támadják. Ennek az a célja, hogy elvágják az egyetlen összekötő utat Eszék és Zágráb között, és ezzel elszigeteljék a szlavón székvárost. tében, azzal kapcsolatban Jeszenszky elmondta, hogy Ukrajna ENSZ-tagország, s a szabad választások útján elnyert önállóság lényegében eleget tesz az elismerés követelményének. Itt támogatás, ott elutasítás Magyarország is társszerzője annak a határozati javaslatnak az ENSZ-ben, amely eltörölné a világszervezet korábbi, a cionizmust fajüldözőnek minősítő döntését. A Magyar Köztársaság kikiáltása után ismételten elítélte a most eltörölni kívánt határozatot — legutóbb Antall József miniszterelnök szólt erről a világszervezet idei közgyűlési ülésszakán. Az új határozati javaslat előkészítését a napokban kezdték meg nyugat- és kelet-európai országok, köztük Magyarország, valamint latin-amerikai, afrikai államok. Közös indítványukat várhatóan a jövő héten terjesztik a közgyűlés teljes ülése elé és jólértesült körökben bíznak abban, hogy az megkapja a tagállamok többségének támogatását — annak ellenére, hogy az arab országok 21 tagú csoportja jelezte: elutasítják a javaslatot. Gorbacsov távirata Mihail Gorbacsov szovjet elnök pénteken táviratot intézett az ukrán, a belor rusz, a kazah és a moldvai elnökhöz az élelmiszerhiány miatt Moszkvában kialakult válságos helyzettel kapcsolatban — jelentette a TASZSZ hírügynökség. Arra kérte őket, hogy a szociális robbanás elkerülése végett minden tőlük telhető módon nyújtsanak segítséget a szovjet főváros élelmiszerekkel való ellátásához. HÁROM, MÉRFÖLDKŐNEK SZÁMÍTÓ SZERZŐDÉS Azok az államközi szerződések, amelyeket Antall József moszkvai és kijevi villámlátogatása során írt alá, a kialakult realitásokra épülnek, s egyúttal a magyar külpolitika rugalmasságát, dinamizmusát és azt tanúsítják, hogy továbbra is megőrzi rendkívüli aktivitását és kezdeményezőkészségét és ugyanakkor mértékletességét. Ezt bizonyítja, hogy miközben Oroszországgal diplomáciai kapcsolatról írt alá okmányt, és Ukrajnában az államközi dokumentum szignálása után kormányfőnk felavatta a Magyar Köztársaság kijevi nagy- követségét, előzőleg Moszkvában Mihail Gorbacsov- val — akit pedig már sok országban lefelé ívelő pá- lyájú vezetőnek értékeltek —■ új kétoldalú államszerződést írt alá. Magyarország ugyanis az egyenjogúság és kölcsönös előnyök alapján politizál szomszédaival, az 1975-ös helsinki okmány előírásait tartja irányadónak, s az a véleménye, hogy annak eldöntése, hogy a volt Szovjetunió egyes tagállamai milyen viszonyt alakítanak ki egymás között, csakis reájuk tartozik. Ugyanezt a nézetet képviselik több más olyan államban is, amelyek pedig VILÁGPOLITIKÁI FIGYELŐI A VALÓSÁGHOZ IGAZODVA nem szomszédai az új, függetlenségre szavazott Ukrajnának. Bár a Reuter és az AFP hírügynökségek szerint egyes NATO-orszá- gokban vannak aggodalmak is, ha Ukrajna teljesen függetlenné válik, hiszen 52 millió lakosával Európa égjük legnépesebb állama lenne, s ráadásul jelentős Ipari és mezőgazdasági potenciállal rendelkezik, és helyzete kulcsfontosságú stratégiailag kontinensünk keleti részében. Túl ezen, egyike lenne Európa atom- hatalmainak. Nyugati becslések szerint Ukrajnában 176, összesen több mint ezer nukleáris töltetet hordozó, nagy hatótávolságú rakétát telepítettek, és még megközelítőleg sem ismert a nukleáris robbanófejjel ellátott rakéták száma. Ezért a NATO szívesen látná, ha ezeket a tömegpusztító fegyvereket leszerelnék, vagy megbízható ellenőrzés alá helyeznék, de mindenképpen ragaszkodik ahhoz, hogy megtartsák. Kijevben a korábban, a Szovjetunióval aláírt megállapodásokat. Bush elnök december közepén Kijevbe küldi Bakert, s a külügyminiszteri látogatáson kapott garanciáktól teszi függővé a jelek szerint Ukrajna elismerését. A KÉKSISAKOSOK VÁRATNAK MAGUKRA Vance negyedik jugoszláviai látogatása nyomán egyelőre nem várható az ENSZ békefenntartó erőinek gyors Horvátországba küldése. A világszervezet főtitkárának személyes megbízottja ugj’anis azt volt kénytelen tapasztalni, hogy a héten fellángoltak a harcok a frontokon, s így a kék sisakosok missziójának előfeltételéül szabott tartós tűzszünet nem valósult meg. Ezért a fő felelősség az EK megfigyelői szerint elsősorban Szerbiát és a vele szoros szövetségben levő Crna Gorát terheli. Ezt tükrözte az Európai Közösség külügyminisztereinek az a «jjjntése, bogy a többi négy volt jugoszláv tagköztársaságra feloldotta a korábban bevezetett büntető rendszabályokat. Így Szlovénia, Horvátország, Bosznia-Hercegovina és Macedonia most 200 millió ECU (250 millió dollár) összegű pénzügyi segélyben részesülhet, és ismét kedvezményes feltételek mellett viheti be termékeit az EK piacára. A Belgrád által teremtett zsákutca nyomán több EK- ország — így Németország és Olaszország — vezetői úgy nyilatkoztak, hogy legkésőbb karácsonyig elismerik szuverén államoknak Horvátországot és Szlovéniát. Ez annyit jelentene, hogy ha példájuk általános követésre talál, az eddigi jugoszláv polgárháború belügyből nemzetközi konfliktussá változna, hiszen a szerb irányítás alatti fegyveres erők attól kezdve már külföldi ország ellen viselnének hadjáratot. ÜJABB DÄTUMVITA Washington december 4-ikére küldte ki a meghívókat az október végén Madridban megkezdődött közel-keleti békeértekezlet folytatására. Szerdán azonban a kétoldalú tárgyalásokra kijelölt három washingtoni külügyminiszté- riumi teremben, az izraeli delegátusok székei üresek maradtak, mert Samir csupán december 9-re volt hajlandó küldöttségét az amerikai fővárosba meneszteni. Az arab delegációk új dátumot kértek most Washingtontól, de az Egyesült Államok kitart közvetítői szerepköre mellett, s elutasította ezt. Az arabok viszont arra hivatkoznak, hogy hétfőn lesz az Izrael által megszállt arab területen kirobbant felkelés negyedik évfordulója, s e napon nem ülnek lé a zsidó állam képviselőivel tárgyalni. Az éles dátumvita ellenére Washingtonban remélik, hogy végül is sikerül kom orom isszu mos megállapodásra jutni, s a Madridban megkezdett tárgyalások folytatódhatnak. Árkus István KORMÁNYSZÓVIVŐI TÁJÉKOZTATÓ A szokásos pénteki kormányszóvivői tájékoztatón elsőként Botika Sándor, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökhelyettese egy, a csütörtöki kormányülésen született döntést ismertetve rámutatott arra a tendenciára, hogy az utóbbi időben rendkívüli módon visszaesett a bejelentett találmányok száma. Cinkotai János kormány- főtanácsos jó hírrel kezdte tájékoztatóját: októberben az infláció szeptemberhez képest csupán 1,3 százalékkal nőtt, és a lassulás miatt éves szinten az Infláció 35-36 százalékos lesz. Jövőre a kormány 20-25 százalékos inflációval számol. A jövő év elején várható áremelkedések mértéke alacsonyabb lesz, mint az idei év hasonló időszakában: idén januárban 4,9, februárban 3,7 százalék volt — 1992-ben a kormányfőtanácsos megítélése szerint ennek csak a felére kell számítani. Egy kérdésre válaszolva a kormány főtanácsos közölte: az a tény, hogy hazánk aláírta az EK társulási szerződést, nem jár jelentős inflációs Hatással. Ezután Juhász Judit kormányszóvivő a pénteken és szombaton zajló Érdekegyeztető Tanács—kormány tárgyalási sorozatra utalva közölte: Antall József miniszterelnök a csütörtöki kormányülésen felkérte a tárgyalásokon részt vevő kormánytagokat — Kupa Mihály pénzügyminisztert. Surján László népjóléti minisztert és Kiss Gyula munkaügyi minisztert —, hogy vegyék figyelembe és figyeljenek oda a munkavállalók és munkaadók érveit, és tisztességes kompromisz- szumra hajló partnerként törekedjenek egyezségre tárgyaló partnereikkel. Végül a kormányszóvivő nyilatkozatot olvasott fel a Magyarok Világszövetségéről. Ennek lényege: az utóbbi időben számos külföldi magyar szervezet kereste meg a magyar kormányt a világszövetség megújításának igényével. A kormány álláspontja szerint egy átfogó, demokratikus alapelvekre épülő, pártok feletti szervezetre van szükség, amely összefogja a szórványban, nemzeti kisebbségben élő magyarság, valamint az anyaország közötti kapcsolatokat. Ennek megfelelő kerete lehet a Magyarok Világszövetsége. Ehhez azonban meg kell szabadulnia a múlt terhétől, és szervezetileg meg kell újulnia. A kormány egy olyan világszervezettel kész kapcsolatot létesíteni, és annak támogatást nyújtani, amelynek választott képviselői a határokon kívül élő magyarság legszélesebb körének bizalmát élvezik. Nagy teher hárul a kép- vlselőkíp, ■ az Országgyűlés apparátusára, hofey az év végéig sikerüljön megalkotni a legfontosabb törvényeket — mondta Szabad György, a parlament elnöke szokásos péntek délelőtti sajtótájékoztatóján. A jövő évi költségvetés a mellékletekkel együtt mintegy hétezer oldal terjedelmű, a képviselők egy hete tanulmányozzák, s a jövő kedden kezdődő plenáris ülés előtt valamennyi bizottság véleményt mond róla. AZ MDF ÉS AZ AGRÁRSZÖVETSÉG FÓRUMA Eredményes ágazat A Magyar Demokrata Fórum és az Agrárszövetség első közös szakmai agrárfórumát rendezték meg pénteken Szolnokon a megyeházán. Olyan kérdések kerültek napirendre, mint a szövetkezeti, illetve az átalakulásról szóló törvény- tervezet, valamint a kárrendezés és kárpótlás mezőgazdaságot érintő vonatkozásai. A mezőgazdaság — mint a bevezetőben elhangzott — a két és fél milliárd dolláros exportjával és a mindössze ötszáz- millió dolláros importjával ma az ország legeredményesebb ágazata. Ennek ellenére mind a mezőgazda- sági nagyüzemek, mind a kistermelők lassan tönkremennék. A parasztság abban bízik, hogy ebből a helyzetiből mielőbb lesz kiút. Lovászy Csaba, a Földművelésügyi Minisztérium helyettes államtitkára ennek fontos feltételeként a szövetkezeti törvény megszületését jelölte meg. A kárpótlási törvényről szólva Sepsey Tamás, az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal elnöke, államtitkár többek között kifejtette, hogy termőföldet csak a kárpótlásra jogosult személyek vásárolhatnak az őket megillető kárpótlási jegyekkel. Óvott attól, hogy a kárpótlási jegyeket azonnal értékesítsék. ELHUNYT ACZÉL GYÖRGY A családtól kapott értesülés szerint, hosszan tarló, súlyos betegség után elhunyt Aczél György. Az elmúlt évtizedek ismert politikusát 75 éves korában érte a halál. A TIZEDIK ÉVFORDULÓN MOHA-EMLÉKLAPOK Egész napos programmal ünnepli fennállásának 10. évfordulóját szombaton a Mozgáskorlátozottak Pest Megyei Egyesülete. A Marczibányi Téri Művelődési Központban délelőtt rövid megemlékezést tartanak a váci székhelyű egyesület eddigi életéről, majd egyesületi okleveleket, illetve „MOHA” •emléklapokat adnak át a Mozgáskorlátozottak Otthonháza Alapítvány alapító tagjainak. A nap hátralévő részében az Art ’92 kulturális fesztivál területi rendezvényeire kerül sor. A fesztivál keretében mozgássérült előadóművészek mutatkoznak be, képzőművészeti kiállítás nyílik, a színházterem pedig kulturális gálaműsor színhelye lesz. • * « • V * « t V v • e -I v, b
