Pest Megyei Hírlap, 1991. december (35. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-07 / 287. szám

„Ha sztrájk lesz, akkor... ff Játék a biztonsággal Az Érdekegyeztető Ta­nács hét végi rendkívüli plenáris ülésének első nap­ján, két referendum közti lélegzetvételnyi szünetben hívtam félre dr. Scham- schula György politikai ál­lamtitkárt, országgyűlési képviselőt, hogy a Munka­ügyi Minisztérium és a kor­mány véleményéről kér­dezzem a beterjesztett MSZOSZ-követelések kap­csán. — Államtitkár úr, meny­nyire ítéli valósnak az MSZOSZ novemberi hat­pontos követeléslistáját? — Azt hiszem, ha mind a hat szó szerint megvaló­sulna, még nehezebb gaz­dasági időszak következne. Az MSZOSZ most valójában nem a november 22—23-i hatpontos követelését, ha­nem egy ezekből újrafogal­mazott, némileg átalakított négypontos listát terjesztett elő. Nyilván azért, mert bi­zonyos részei időszerűtlen­né váltak. — Maradjunk az eredeti, a november végi követelé­seknél. Ezekben például a heti munkaidő 38 órára mérséklését akarja elérni az MSZOSZ. Mi erről a kormány véleménye? — A kormány ebben a kérdésben indifferens, se pro, se kontra nem kíván ebbe beleszólni. — Mi a helyzet a 20 nap alapszabadság követelésé­vel? — Az MSZOSZ nyitott kapukat dönget, ugyanis ez az általunk előterjesztett munkatörvénykönyv-terve- zetben is szerepel. Valószí­nűleg simán elfogadja az Országgyűlés. — És a fizetett ünnep­napok számának növelésé­vel mi lesz? — Ezt se értem, hogy ke­rülhetett ez a követelés az MSZOSZ novemberi listá­jára, hiszen éppen idén nö­MILLIÓS KÁROKAT OKOZUNK? üangyabolyba léptünk. Vagy talán valami más­ba, amelynek lapunk létét fenyegető következmé­nyei lehelnek. Legalábbis erre következtethetünk abból a telefonból, amelyet dr. Mihalik Lászlótól, a Sasad Rt. elnök-vezérigazgatójától, a volt téesz- elnökiől kaptunk. Csütörtöki számunkban tájé­koztattuk olvasóinkat arról az óvásról, amelyet a Sasad Rt. ügyében nyújtott be a legfőbb ügyész helyettese. Ügy tűnik, komoly üzleti körök ala­pozzák döntéseiket lapunk információira, hiszen az elnök-vezérigazgató tájékoztatása szerint tu­dósításunk akár milliós veszteségeket is okozhat az rt.-nek. Ám a legkülönösebb az volt, hogy az elnök-ve­zérigazgató elsősorban információink forrása iránt érdeklődött. A tényt persze nem tagadta, ám ki­látásba helyezte, hogy a Sasád Rt.-vel kapcsola­tos, a sajtóban megjelent anyagokat összegyűjti és kénytelen lesz lépni. A finom fenyegetést „illő rémülettel” fogadtuk, hiszen Mihalik úr bizonyára nagy hatalmú pénz­ember. Személyesen tájékoztatott ugyanis ben­nünket arról, hogy a Sasad Rt. részvényeiből mintegy i millió 60 ezer forint értéket birtokol, amely egyáltalán nem sok. Álláspontja szerint ugyanis ez a vezetők fokozott anyagi megbecsü­lésének körébe tartozó kérdés. Azt persze már nem tette hozzá, hogy mindössze egy évig volt az rt. megalakulását megelőzően a Sasad Termelő- szövetkezet elnöke. Szívesen fogadtunk volna to­vábbi információkat is az elnök-vezérigazgató úr­tól, ám erre már nem nyílt lehetőségünk, mun­katársunk telefonhívását ugyanis már nem fo­gadta. Helyette levelet küldött, amelyben nem cáfolta tudósításunk állításait, mondván: ez a bí­róság dolga. Nem az első fenyegetés ez a Sasad ügyében. A botrányoktól nem mentes alakuló közgyűlésről annak Idején lapunk is hirt adott és a tudósítást követően munkatársunknak kilátásba helyezték, hogy a metró elé lökik. Természetesen ismeretlen személyek. Nem értjük az elnök-vezérigazgató zaklatott lelki állapotát. Ha ugyanis minden rendben van a Sasad ügyei körül, akkor magatartására nincs magyarázat. A dokumentumok persze másra utal­nak. A legfőbb ügyész helyettesének óvásában el­ső olvasatra is tizenkét olyan, az óvásra alapot adó megállapítást találunk, ameiyek megkérdője­lezik az átalakulás törvényes voltát. Ezek között még semmisségi ok is szerepel. Itt most csak egyet emelünk ki: az rt. alaptőkéjébe került álla­mi föld is, amihez nem adott hozzájárulást a Pest Megyei Vagyonellenőrzési Bizottság. Érdekes mó­don a budaörsi földhivatal kiadott egy olyan iga­zolást, amely viszont azt bizonyította, hogy a Sa­sad Tsz használatában nincs állami tulajdonú földterület. Messze vezetne annak vizsgálata, hogy kik azok a személyek, akik egykor a budaörsi földhivatal­nál töltöttek be különböző posztokat, és ma a Sa­sad Rt. alkalmazottai. Messze vezetne annak vizs­gálata is, hogy miért is volt üldözött Mihalik úr a pártállam idején, miért állt biróság előtt. Vél­jük, nem politikai okokból, hiszen 1989-ben még az MSZMP tagja volt. Tudósításunknak azonban valóban volt egy hi­bája. Munkatársunk jogi kérdésekben való tájé­kozatlansága folytán saját véleményét és az óvás­ban szereplő ténymegállapításokat pontatlanul, a legfőbb ügyész helyettesének véleményeként tün­tette fel. A legfőbb ügyész helyettese lapunk szá­mára csupán megerősítette az óvás tényét. Ezért olvasóinktól és a legfőbb ügyész helyettesétől el­nézést kérünk. Tallós Emil véltük a fizetett ünnepna­pok számát. Tessék utána­számolni a naptárban. Nincs értelme ezt a pontot a követelések közt tartani. — Változik-e a nyugdíj- korhatár, ahogy rebesget­ték? Az MSZOSZ ennek változatlanul hagyását is követelte novemberi terve­zetében. — Nem, 1992-ben nem változik a nyugdíjkorhatár. Marad, amennyi volt. Vagy­is a férfiaknak hatvan, a nőknek ötvenöt év. A kor- kedvezményre vonatkozó MSZOSZ-követelést mi is támogatjuk, a változtatá­sokban számítunk a mun­kaadókra. — Megint csak egy rész­ben túlhaladott szakszerve­zeti követelés: a külföldiek hazai munkavállalásáról szóló rendeletet nemrég ad­ta ki a kormány. Mint is­meretes, ez eléggé szigorú feltételeket tartalmaz. — Az MSZOSZ követelé­sét, hogy ä külföldiek ha­zai munkavállalásának fel­tételei kialakításába a szak­mai, az ágazati szakszerve­zeteket vonjuk be, jogos­nak, ésszerűnek tartom, ugyanis ez tipikusan szak- szervezeti feladat. A végki­elégítésre vonatkozó köve­telés . is elavult, hiszen a kormány, ha jól emlék­szem, idén november ele­jén hozott éppen ezzel kap­csolatban törvényt. — A munkaerő iránti ke­reslet növelése érdekében az MSZOSZ azt kívánja, a privatizációs bevételeknek legalább a 15 százalékát új munkahelyek létrehozására fordítsák. — Ezt is teljesíti a kor­mány. — A Magyar Szakszer­vezetek Országos Szövet­sége a sztrájk lehetőségét is emlegeti abban a bizo­nyos novemberi követelés­gyűjteményben, ha a kor­mány, a munkaadók nem teljesítik követeléseiket. Államtitkár úr szerint mi­lyen következményei lehet­nek, ha sztrájk lenne? Tud­juk, enélkül is óriási gaz­dasági nehézségekkel küsz­ködik az ország. — Egyértelműen és rövi­den felelek: Ha itt sztrájk lesz, tönkremegy az or­szág. — kk — Szaporodnak az ünnepek Fizetett pünkösd HÉT HIRE Már kaphatók a jövő évi naptárak. Vásároljuk meg akármelyiket — van mini, zsebbe férő, asztali és fali kivitelben — bizonyosan valamennyit gyorsan átla­pozzuk. Először azt nézzük meg, miikor lesznek az ün­nepek, azaz melyik napokon nem kell majd dolgoznunk. Ráadásul még azt is rebes­getik, az egyházak kérésére jövőre esetleg több fizetett munkaszünetet tartunk. Vajon lesz-e változás, el­képzelhető-e, hogy a vek­kerórát kevesebbszer kell ébredéshez beállítanunk? Erről kérdeztük meg dr. Márton Róbert főelőadót a Munkaügyi Minisztérium munkajogi főosztályán. A szakember szerint a munkaügyi törvény terveze­tében a pünkösdhétfő sze­repel új fizetett ünnepnap­ként, feltételezhetően csu­pán ez az egyetlen nap fog­ja bővíteni az ünnepek so­rát. A kormány és az ér­dekegyeztető tanács meg­tárgyalta a különböző egy­házak erre vonatkozó el­képzeléseit, de nem tartot­ták kívánatosnak ünnepe­ink szaporítását. Termé­szetesen széles körű egyhá­zak közötti egyeztetésekre is sor került, ahol is pün­kösd hétfőiét valamennyi­en elfogadták. Ezért hát felterjesztették a parlament elé, a napok­ban meg is kezdték ennek általános vitáját. Azonban az adótörvénytervezet és a költségvetés tárgyalása mé­giscsak fontosabb, ezért hát az ünnepnapokról szóló módosítást átmenetileg le­vették a napirendről. Ter­mészetesen amennyiben sor kerül a döntésre, azt va­lamennyien megtudjuk. Érdekes nemzetközi ösz- szehasonlításban is szem­lélni ünnepnapjainkat. Dr. Márton szerint a középme­zőnyben foglalunk helyet, amikor nálunk nyolc fize­tett napon maradhattunk otthon. A Szovjetunióban, Lengyelországban, Jugo-'- szláviéban 7—7 nap, míg Cseh-Szlovákiában 6 ünne­pet tartanak nyilván. A toplista élén Görögor­szág áll a maga 13 alkal­mával. Utána Portugália és az USA következik 11—11 ünneppel, de például Auszt­riában 9, Németországban 8 fizetett ünnep van. Ter­mészetesen e villámstatisz­tikából nem derülhet ki, vajon egy-egy ország tör­ténelméből és egyházi ün­nepeiből adódóan milyen arányban áll össze a mun­kaszüneti napok listája. Azonban közös pont: a leg­több nemzet megünnepli január elsejét. Érdekesség még, a Szovjetunióban és Bulgáriában nem ünnepel­ték a karácsonyt, viszont különösen érdekes, hogy május elsejéről megemlé­keznek Norvégiában, Olasz­országban. de még Svájc­ban is. fe FELPARASZTI Megalakult a Magyarországi Olasz Kereskedelmi Kamara. O A Művelődési és Közoktatási Miniszté­rium szervezésében oktatáspolitikai érdekegyezte­tő fórumot tartottak Budapesten. 9 Pécsett ren­dezte meg ülését a magyarországi németek Lenau kulturális egyesülete. 9 Átadták az Európai Szak­képzési Központ 1991-es díjait. 9 Tárlat tekinthető meg Békéscsabán régi mézeskalácsformákból. 9 Siófok volt a helyszíne a családsegítők országos szakmai konferenciájának. 9 A hét híre az is, hogy mezőgazdasági kistermelők népfőiskolája kezdte meg munkáját Szolnokon. A varmegye gazdasági egyesülete kereken száz esztendeje, 1891-ben nagy sikerű kiállítás keretében mutatta be Vácott a — amint a korabeli tudósítás­ban áll — jelesb gazdák mindenfajta gyümölcsésze- tét. A kiállítók, a díjazot­tak névsorát böngészve ér­dekes következtetésre jut­hat a kései érdeklődő. Egy­mást váltják az uradalmak és a kisebb gazdaságok mind a kiállítók, mind a díjazottak között, azaz a minőség nem köthető bir­toknagysághoz. Annál in­kább a szaktudás hozadé- ka a minőség, nem véletlen tehát, ha a nagybirtokok legtöbbjén — már ahol egy­általán foglalkoztak gyü­mölcstermesztéssel — jól ' javadalmazott vezetői ál­lás volt a főkertészé. Keveset értenek a föld­művelésihez azok, akik ügy gondolják, nem sok ész kell a paraszti munkához. A felületes vélekedés év­századok óta dívik, ma sem veszett ki, előszeretettel olyanok hangoztatják, akik azt sem tudják, mit kelle­ne tudniuk a „tudatlan” földművelő megítéléséhez. A magukat szakértővé elő­léptető dilettánsok egyik kedvenc (rém)álma a mező- gazdasági vállalkozók mil­liós tábora ... Szerencsére az érintettek nem kérnek a kéretlen tanácsnokok taná­csaiból. A földhöz értő em­ber éppen szakismerete alapján tudja, minek sza­bad nekivágni egy-két-há- rom hektáron, s minek nem. Ugyanakkor kialakulóban van évtizedek óta egy fél­paraszti életmód és életfor­ma, aminek az elterjedésé­re most fokozott mértékben számíthatunk. Ez a félpa­raszti életmód, -forma — Dániától Hollandiáig egyre inkább ez a jellemző — okosan elegyíti a másféle kenyérkeresá foglalkozások biztonságát a „másodállá­sos” földművelés jövede­lemgyarapító lehetőségei­vel. JÖHET A TÉL A Dunakanyarban már eshet a hő, fújhat a szél, a közlekedésben fennakadás, igaz, lehet, de a Közúti Igazgatóság pomázi részlege gondoskodik arról, hogy a hófúvás a veszélyes utakon ne okozzon akadályt. Az újonnan készült hófogók Szentkirályszabadjárói érkeztek a dunabogdányj határba. (Erdösi Ágnes felvétele) A század elején gazdák jelentős bokra élt meg Aszódon és a környező köz­ségekben árpatermelésbőL Éppen ebből a szeszélyesen termő gabonaféléből? Igent A gazdák ugyanis kiváló minőségű — ún. Hanna- féle — sörárpát termesz­tettek, aminek a vásárlói nem csak értékesítési biz­tonságot kínáltak, hanem kellő jövedelmet is. A sör­gyárak ugyanis tudták, ami* sokszor és sokan nem akar- tak/nak tudni Magyaror­szágon: a puszta ráfordítást megtérítő mezőgazdasági termelésnek lehet szerep« az önellátásban, ám elev« bukásra ítélt akkor, amikor értékesítőként lép ki a piac-; ra. Meghökkentő arány! A megye öszesen 618 ezer hektár földterületéből 109 ezer hektár a kistermeiéi terepe, azaz ekkora föld­rész van a kistermelők ke-; zében. Ez az arány — gon­doljunk a kárpótlási tör-; vény végrehajtásának a következményeire — to-, vább növekszik a követke-; ző esztendőkben. Sejthe­tően éppen az említett fél­paraszti életforma irányár ba tart majd a változás, már csak a birtoknagyság miatt is, és azért nemkü­lönben, mert a tényleges mezőgazdasági vállalkozás tőkeszükséglete nagy. A* ilyen és ezzel rokon ténye­zőknek a hatására nagy va­lószínűséggel átalakul a mezőgazdasági kistermelés fogalma is: nem maradhat az, ami eddig volt. A me­gyében a szőlőterületnek a kétharmada napjainkban is a kistermelők kezén van, ám nagy hiba lenne úgy gondolni, hogy ez a mai kistermelés — mind a faj­tákat, mind a termesztés­technológiákat tekintve — fennmaradhat a jövőben is változatlan formában. A változtatáshoz elsőként szakismeret kell: tudni azi; hogy mit és hogyan tegyen a gazda. Nagy hagyományai van­nak a megyében az inten­zív, azaz a nem szántóföldi zöldségtermesztésnek épp­úgy, mint a szőlő- és gyü­mölcstermelés sok ágának. Ezek a hagyományok tech­nikai értelemben elavultak, erkölcsi-szakmai késztető erejük azonban hatalmas. Ma családok sokasága él már félparaszti módon, az­az földet is művel, mással is foglalkozik — például bővül azoknak a köre, akik a földművelést valamilyen, teljes megélhetést nem nyújtó kisipari mesterség­gel társítják —, tehát a forma nem újdonság. Új­donság az, hogy a félpa­raszti életforma, -mód most már hosszú távon lesz életpálya sokak számára. Mészáros Ottó 1#H«2E.3

Next

/
Thumbnails
Contents