Pest Megyei Hírlap, 1991. december (35. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-07 / 287. szám

„Ha sztrájk lesz, akkor...

ff

Játék a biztonsággal

Az Érdekegyeztető Tanács hét végi rendkívüli plenáris ülésének első napján, két referendum közti lélegzetvételnyi szünetben hívtam félre dr. Scham- schula György politikai államtitkárt, országgyűlési képviselőt, hogy a Munkaügyi Minisztérium és a kormány véleményéről kérdezzem a beterjesztett MSZOSZ-követelések kapcsán.

— Államtitkár úr, menynyire ítéli valósnak az MSZOSZ novemberi hatpontos követeléslistáját?

— Azt hiszem, ha mind a hat szó szerint megvalósulna, még nehezebb gazdasági időszak következne. Az MSZOSZ most valójában nem a november 22—23-i hatpontos követelését, hanem egy ezekből újrafogalmazott, némileg átalakított négypontos listát terjesztett elő. Nyilván azért, mert bizonyos részei időszerűtlenné váltak.

— Maradjunk az eredeti, a november végi követeléseknél. Ezekben például a heti munkaidő 38 órára mérséklését akarja elérni az MSZOSZ. Mi erről a kormány véleménye?

— A kormány ebben a kérdésben indifferens, se pro, se kontra nem kíván ebbe beleszólni.

— Mi a helyzet a 20 nap alapszabadság követelésével?

— Az MSZOSZ nyitott kapukat dönget, ugyanis ez az általunk előterjesztett munkatörvénykönyv-terve- zetben is szerepel. Valószínűleg simán elfogadja az Országgyűlés.

— És a fizetett ünnepnapok számának növelésével mi lesz?

— Ezt se értem, hogy kerülhetett ez a követelés az MSZOSZ novemberi listájára, hiszen éppen idén nöMILLIÓS KÁROKAT OKOZUNK?

üangyabolyba léptünk. Vagy talán valami másba, amelynek lapunk létét fenyegető következményei lehelnek. Legalábbis erre következtethetünk abból a telefonból, amelyet dr. Mihalik Lászlótól, a Sasad Rt. elnök-vezérigazgatójától, a volt téesz- elnökiől kaptunk. Csütörtöki számunkban tájékoztattuk olvasóinkat arról az óvásról, amelyet a Sasad Rt. ügyében nyújtott be a legfőbb ügyész helyettese. Ügy tűnik, komoly üzleti körök alapozzák döntéseiket lapunk információira, hiszen az elnök-vezérigazgató tájékoztatása szerint tudósításunk akár milliós veszteségeket is okozhat az rt.-nek.

Ám a legkülönösebb az volt, hogy az elnök-vezérigazgató elsősorban információink forrása iránt érdeklődött. A tényt persze nem tagadta, ám kilátásba helyezte, hogy a Sasád Rt.-vel kapcsolatos, a sajtóban megjelent anyagokat összegyűjti és kénytelen lesz lépni.

A finom fenyegetést „illő rémülettel” fogadtuk, hiszen Mihalik úr bizonyára nagy hatalmú pénzember. Személyesen tájékoztatott ugyanis bennünket arról, hogy a Sasad Rt. részvényeiből mintegy i millió 60 ezer forint értéket birtokol, amely egyáltalán nem sok. Álláspontja szerint ugyanis ez a vezetők fokozott anyagi megbecsülésének körébe tartozó kérdés. Azt persze már nem tette hozzá, hogy mindössze egy évig volt az rt. megalakulását megelőzően a Sasad Termelő- szövetkezet elnöke. Szívesen fogadtunk volna további információkat is az elnök-vezérigazgató úrtól, ám erre már nem nyílt lehetőségünk, munkatársunk telefonhívását ugyanis már nem fogadta. Helyette levelet küldött, amelyben nem cáfolta tudósításunk állításait, mondván: ez a bíróság dolga.

Nem az első fenyegetés ez a Sasad ügyében. A botrányoktól nem mentes alakuló közgyűlésről annak Idején lapunk is hirt adott és a tudósítást követően munkatársunknak kilátásba helyezték, hogy a metró elé lökik. Természetesen ismeretlen személyek.

Nem értjük az elnök-vezérigazgató zaklatott lelki állapotát. Ha ugyanis minden rendben van a Sasad ügyei körül, akkor magatartására nincs magyarázat. A dokumentumok persze másra utalnak. A legfőbb ügyész helyettesének óvásában első olvasatra is tizenkét olyan, az óvásra alapot adó megállapítást találunk, ameiyek megkérdőjelezik az átalakulás törvényes voltát. Ezek között még semmisségi ok is szerepel. Itt most csak egyet emelünk ki: az rt. alaptőkéjébe került állami föld is, amihez nem adott hozzájárulást a Pest Megyei Vagyonellenőrzési Bizottság. Érdekes módon a budaörsi földhivatal kiadott egy olyan igazolást, amely viszont azt bizonyította, hogy a Sasad Tsz használatában nincs állami tulajdonú földterület.

Messze vezetne annak vizsgálata, hogy kik azok a személyek, akik egykor a budaörsi földhivatalnál töltöttek be különböző posztokat, és ma a Sasad Rt. alkalmazottai. Messze vezetne annak vizsgálata is, hogy miért is volt üldözött Mihalik úr a pártállam idején, miért állt biróság előtt. Véljük, nem politikai okokból, hiszen 1989-ben még az MSZMP tagja volt.

Tudósításunknak azonban valóban volt egy hibája. Munkatársunk jogi kérdésekben való tájékozatlansága folytán saját véleményét és az óvásban szereplő ténymegállapításokat pontatlanul, a legfőbb ügyész helyettesének véleményeként tüntette fel. A legfőbb ügyész helyettese lapunk számára csupán megerősítette az óvás tényét. Ezért olvasóinktól és a legfőbb ügyész helyettesétől elnézést kérünk.

Tallós Emil

véltük a fizetett ünnepnapok számát. Tessék utánaszámolni a naptárban. Nincs értelme ezt a pontot a követelések közt tartani.

— Változik-e a nyugdíj- korhatár, ahogy rebesgették? Az MSZOSZ ennek változatlanul hagyását is követelte novemberi tervezetében.

— Nem, 1992-ben nem változik a nyugdíjkorhatár. Marad, amennyi volt. Vagyis a férfiaknak hatvan, a nőknek ötvenöt év. A kor- kedvezményre vonatkozó MSZOSZ-követelést mi is támogatjuk, a változtatásokban számítunk a munkaadókra.

— Megint csak egy részben túlhaladott szakszervezeti követelés: a külföldiek hazai munkavállalásáról szóló rendeletet nemrég adta ki a kormány. Mint ismeretes, ez eléggé szigorú feltételeket tartalmaz.

— Az MSZOSZ követelését, hogy ä külföldiek hazai munkavállalásának feltételei kialakításába a szakmai, az ágazati szakszervezeteket vonjuk be, jogosnak, ésszerűnek tartom, ugyanis ez tipikusan szak- szervezeti feladat. A végkielégítésre vonatkozó követelés . is elavult, hiszen a kormány, ha jól emlékszem, idén november elején hozott éppen ezzel kapcsolatban törvényt.

— A munkaerő iránti kereslet növelése érdekében az MSZOSZ azt kívánja, a privatizációs bevételeknek legalább a 15 százalékát új munkahelyek létrehozására fordítsák.

— Ezt is teljesíti a kormány.

— A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége a sztrájk lehetőségét is emlegeti abban a bizonyos novemberi követelésgyűjteményben, ha a kormány, a munkaadók nem teljesítik követeléseiket. Államtitkár úr szerint milyen következményei lehetnek, ha sztrájk lenne? Tudjuk, enélkül is óriási gazdasági nehézségekkel küszködik az ország.

— Egyértelműen és röviden felelek: Ha itt sztrájk lesz, tönkremegy az ország. — kk —

Szaporodnak az ünnepek

Fizetett pünkösd

HÉT HIRE

Már kaphatók a jövő évi naptárak. Vásároljuk meg akármelyiket — van mini, zsebbe férő, asztali és fali kivitelben — bizonyosan valamennyit gyorsan átlapozzuk. Először azt nézzük meg, miikor lesznek az ünnepek, azaz melyik napokon nem kell majd dolgoznunk. Ráadásul még azt is rebesgetik, az egyházak kérésére jövőre esetleg több fizetett munkaszünetet tartunk.

Vajon lesz-e változás, elképzelhető-e, hogy a vekkerórát kevesebbszer kell ébredéshez beállítanunk? Erről kérdeztük meg dr. Márton Róbert főelőadót a Munkaügyi Minisztérium munkajogi főosztályán.

A szakember szerint a munkaügyi törvény tervezetében a pünkösdhétfő szerepel új fizetett ünnepnapként, feltételezhetően csupán ez az egyetlen nap fogja bővíteni az ünnepek sorát. A kormány és az érdekegyeztető tanács megtárgyalta a különböző egyházak erre vonatkozó elképzeléseit, de nem tartották kívánatosnak ünnepeink szaporítását. Természetesen széles körű egyházak közötti egyeztetésekre is sor került, ahol is pünkösd hétfőiét valamennyien elfogadták.

Ezért hát felterjesztették a parlament elé, a napokban meg is kezdték ennek általános vitáját. Azonban az adótörvénytervezet és a

költségvetés tárgyalása mégiscsak fontosabb, ezért hát az ünnepnapokról szóló módosítást átmenetileg levették a napirendről. Természetesen amennyiben sor kerül a döntésre, azt valamennyien megtudjuk.

Érdekes nemzetközi ösz- szehasonlításban is szemlélni ünnepnapjainkat. Dr. Márton szerint a középmezőnyben foglalunk helyet, amikor nálunk nyolc fizetett napon maradhattunk otthon. A Szovjetunióban, Lengyelországban, Jugo-'- szláviéban 7—7 nap, míg Cseh-Szlovákiában 6 ünnepet tartanak nyilván.

A toplista élén Görögország áll a maga 13 alkalmával. Utána Portugália és az USA következik 11—11 ünneppel, de például Ausztriában 9, Németországban 8 fizetett ünnep van. Természetesen e villámstatisztikából nem derülhet ki, vajon egy-egy ország történelméből és egyházi ünnepeiből adódóan milyen arányban áll össze a munkaszüneti napok listája. Azonban közös pont: a legtöbb nemzet megünnepli január elsejét. Érdekesség még, a Szovjetunióban és Bulgáriában nem ünnepelték a karácsonyt, viszont különösen érdekes, hogy május elsejéről megemlékeznek Norvégiában, Olaszországban. de még Svájcban is.

fe

FELPARASZTI

Megalakult a Magyarországi Olasz Kereskedelmi Kamara. O A Művelődési és Közoktatási Minisztérium szervezésében oktatáspolitikai érdekegyeztető fórumot tartottak Budapesten. 9 Pécsett rendezte meg ülését a magyarországi németek Lenau kulturális egyesülete. 9 Átadták az Európai Szakképzési Központ 1991-es díjait. 9 Tárlat tekinthető meg Békéscsabán régi mézeskalácsformákból. 9 Siófok volt a helyszíne a családsegítők országos szakmai konferenciájának. 9 A hét híre az is, hogy mezőgazdasági kistermelők népfőiskolája kezdte meg munkáját Szolnokon.

A varmegye gazdasági

egyesülete kereken száz esztendeje, 1891-ben nagy sikerű kiállítás keretében mutatta be Vácott a — amint a korabeli tudósításban áll — jelesb gazdák mindenfajta gyümölcsésze- tét. A kiállítók, a díjazottak névsorát böngészve érdekes következtetésre juthat a kései érdeklődő. Egymást váltják az uradalmak és a kisebb gazdaságok mind a kiállítók, mind a díjazottak között, azaz a minőség nem köthető birtoknagysághoz. Annál inkább a szaktudás hozadé- ka a minőség, nem véletlen tehát, ha a nagybirtokok legtöbbjén — már ahol egyáltalán foglalkoztak gyümölcstermesztéssel — jól ' javadalmazott vezetői állás volt a főkertészé.

Keveset értenek a földművelésihez azok, akik ügy gondolják, nem sok ész kell a paraszti munkához. A felületes vélekedés évszázadok óta dívik, ma sem veszett ki, előszeretettel olyanok hangoztatják, akik azt sem tudják, mit kellene tudniuk a „tudatlan” földművelő megítéléséhez. A magukat szakértővé előléptető dilettánsok egyik kedvenc (rém)álma a mező- gazdasági vállalkozók milliós tábora ... Szerencsére az érintettek nem kérnek a kéretlen tanácsnokok tanácsaiból. A földhöz értő ember éppen szakismerete alapján tudja, minek szabad nekivágni egy-két-há- rom hektáron, s minek nem. Ugyanakkor kialakulóban van évtizedek óta egy félparaszti életmód és életforma, aminek az elterjedésére most fokozott mértékben számíthatunk. Ez a félparaszti életmód, -forma — Dániától Hollandiáig egyre inkább ez a jellemző — okosan elegyíti a másféle kenyérkeresá foglalkozások biztonságát a „másodállásos” földművelés jövedelemgyarapító lehetőségeivel.

JÖHET A TÉL

A Dunakanyarban már eshet a hő, fújhat

a szél, a közlekedésben fennakadás, igaz, lehet, de a Közúti Igazgatóság pomázi részlege gondoskodik arról, hogy a hófúvás a veszélyes utakon ne okozzon akadályt. Az újonnan készült hófogók Szentkirályszabadjárói érkeztek a dunabogdányj határba.

(Erdösi Ágnes felvétele)

A század elején gazdák jelentős bokra élt meg Aszódon és a környező községekben árpatermelésbőL Éppen ebből a szeszélyesen termő gabonaféléből? Igent A gazdák ugyanis kiváló minőségű — ún. Hanna- féle — sörárpát termesztettek, aminek a vásárlói nem csak értékesítési biztonságot kínáltak, hanem kellő jövedelmet is. A sörgyárak ugyanis tudták, ami* sokszor és sokan nem akar- tak/nak tudni Magyarországon: a puszta ráfordítást megtérítő mezőgazdasági termelésnek lehet szerep« az önellátásban, ám elev« bukásra ítélt akkor, amikor értékesítőként lép ki a piac-; ra.

Meghökkentő arány! A megye öszesen 618 ezer hektár földterületéből 109 ezer hektár a kistermeiéi terepe, azaz ekkora földrész van a kistermelők ke-; zében. Ez az arány — gondoljunk a kárpótlási tör-; vény végrehajtásának a következményeire — to-, vább növekszik a követke-; ző esztendőkben. Sejthetően éppen az említett félparaszti életforma irányár ba tart majd a változás, már csak a birtoknagyság miatt is, és azért nemkülönben, mert a tényleges mezőgazdasági vállalkozás tőkeszükséglete nagy. A* ilyen és ezzel rokon tényezőknek a hatására nagy valószínűséggel átalakul a mezőgazdasági kistermelés fogalma is: nem maradhat az, ami eddig volt. A megyében a szőlőterületnek a kétharmada napjainkban is a kistermelők kezén van, ám nagy hiba lenne úgy gondolni, hogy ez a mai kistermelés — mind a fajtákat, mind a termesztéstechnológiákat tekintve — fennmaradhat a jövőben is változatlan formában. A változtatáshoz elsőként szakismeret kell: tudni azi; hogy mit és hogyan tegyen a gazda.

Nagy hagyományai vannak a megyében az intenzív, azaz a nem szántóföldi zöldségtermesztésnek éppúgy, mint a szőlő- és gyümölcstermelés sok ágának. Ezek a hagyományok technikai értelemben elavultak, erkölcsi-szakmai késztető erejük azonban hatalmas. Ma családok sokasága él már félparaszti módon, azaz földet is művel, mással is foglalkozik — például bővül azoknak a köre, akik a földművelést valamilyen, teljes megélhetést nem nyújtó kisipari mesterséggel társítják —, tehát a forma nem újdonság. Újdonság az, hogy a félparaszti életforma, -mód most már hosszú távon lesz életpálya sokak számára.

Mészáros Ottó

1#H«2E.3