Pest Megyei Hírlap, 1991. december (35. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-30 / 304. szám

A FALUSI TURIZMUS JÖVŐJÉRŐL Magyarország nem Ausztria A KÖLTSÉGVETÉS RÉSZLETES VITÁJA Obstrukcióval vádolták egymást A falusi turizmus világ­szerte terjedő divatjához Magyarországon kiválóak az adottságok. A magyar folklór, a népi építészet és a vidék, a vidéki életfor­ma szépségei túlcivilizált vi­lágunkból ide vonzhatják a nosztalgiától serkentett külföldieket. Miskolci László közgazdász pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy a vál­lalkozók ne idegen példák­ból, hanem a sajátos ma­gyar értékekből induljanak ki, mielőtt terveik meg­valósításúhoz fognának. — Nagyon sokan beszél­nek a falusi turizmus fogal­máról, holott én azt hiszem, a köztudatban nem kellő­képpen tisztázott, hogy mit is értünk falusi turizmu­son. Hiszen több válfaja van, és én szeretném meg­különböztetni például a vi­déki szobakiadástól — szö­gezi le dr. Kardos Kázmér. — Ez a fogalom ugyanis jóformán semmiben sem különbözik a városi fizető- vendéglátástól, a vidéki turizmusnak pedig egy va­lóban a falusi miliőhöz tar­tozó épület, épületegyüttes, gazdálkodó egység ad ott­hont. Ahol a tulajdonos és családja is ott él — és ré­szeseivé teszi életének az oda látogató külföldit, csa­ládot, turistát. Így, a napi történésekben tudják meg­élni egy falusi család, gaz­daság mindennapjait, ré­szesei lehelnek a vendéglá­tók életének, méghozzá életközeli módon kapják az élményeket. Mi ehhez kívá­nunk segítséget nyújtani, hogy ilyen helyeken olyan kapacitások alakuljanak ki, amelyek a tényleges falusi turizmus feltételeinek meg­teremtéséhez segítik a vál­lalkozókat. Az idegenforgalomnak egy viszonylag új, fejlődő ágáról van szó. Vélemé­nyem szerint e téren óriá­siak a lehetőségek. Magyar- ország mindig híres volt ar­ról, hogy milyen vendég­szerető módon fogadja az idegeneket.' Azt hiszem, a falura ez még inkább érvé­nyes, a tradíciók még in­kább élnek. A falusi ember ugyan sok esetben bizalmatlan, de jellemző rá, hogy a vendé­gekkel kedvesen és igen nagyvonalúan bánik. E magatartással — azt hiszem — azt a jelenleg még két­ségtelen technikai hátrányt is méssze-messze ellensú­lyozni tudja, ami a mai adottságokhoz kapcsolódik. A lehetőség tehát kiváló és adott, csak élni kell tud­ni vele. — Napjaink egyik tere­bélyesedő idegenforgalmi területe a falusi turizmus — vélekedik Miskolci László közgazdász, a He­ves Megyei önkormányzat tagja is. — A Magyar Fa­lusi és Tanyai Vendégfo­gadók Szövetsége katalógu­sában már 1990-ben is 420- 430 fogadó szerepelt. Mint minden újnak, így a falusi turizmusnak is megvannak a sajátos gyermekbetegsé­gei. De úgy gondolom, s a tények is egyértelműen ezt bizonyítják: nem kérdője- lezhető meg ennek a for­mának a létjogosultsága. Hangsúlyozni szeretném azonban, hogy magyar fa­lusi turizmusról van szó, a saját egyedi és egyéni kí­nálatával, és nem osztrák falusi turizmusról! Nem mondok ellent ezzel annak, hogy az osztrák falusi tu­rizmusnak sok. számunkra is követendőnek tartott példája van. Például a hi­giénia és a kulturáltság. De alapvetően egyedi, magya­ros vendéglátást kell foly­tatnunk, s akkor lesz a leginkább vonzó a magyar falusi turizmus kínálata — mondta a közgazdász, majd így folytatta: — A falusi turizmusnak a létjogosult­ságát tovább erősítik a je­lenlegi körülmények is, hi­szen az idegenforgalom fejlesztésére a jövőben fel­használható központi tá­mogatások jelentősen csök­kennek. Az önerős kezde­ményezésnek, a saját töke befektetésének a szerepe növekszik. Ugyanakkor a tulajdonos részéről nincs olyan kockázat, mint egy nagyberuházásnál, hiszen nem főfoglalkozásban, ha­nem másodállásban vagy mellékfoglalkozásban látja el ezt a tevékenységet, te­hát a rizikó csekélyebb. így nyugodtabban vállalkozhat ilyen szolgáltatás megindí­tására. Dr. Kardos Kázmér egy gondolata még ide illik: — Szeretnék megóvni mindenkit attól, hogy csa­lódás érje egy-két év múl­tán. Hogy invesztál, pénzt költ rá, kapacitásokat fej­leszt ki, és aztán nagyon nehezen jut bevételhez. A falusi turizmusnak ugyanis a legkritikusabb pontja valóban a szolgáltatás érté­kesítése. ★ Az Országgyűlés a hazai szervezet, valamint az Európai Falusi-Tanyai Vendégfogadók Szövetsé­gének javaslatait figyelem­be véve úgy döntött: a fa­lusi-tanyai vendégfogadás a továbbiakban is adómen­tességet élvezzen. A tör­vény szerint a falusi-tanyai vendégfogadás — az iidiilő- és a gyógyhelyeken levők kivételével —, ha csak leg­feljebb 10 ággyal rendelke­zik és bruttó bevétele nem haladja meg a 300 ezer fo­rintot, a továbbiakban is mentesül a személyi jöve­delemadó fizetése alól. En­nek másik feltétele, hogy a vendégfogadó család is a vendégfogadásra használt ingatlanban lakjék. Az idegenforgalmi fej­lesztési alap 10 millió fo­rint vissza nem térítendő támogatást, a Világbank pedig kedvezményes hitelt nyújt a falusi turizmus kiépítésére. Az Országgyűlés téli, rendkí v üli ü less zaikán a k nyolcadik napján — a szombat hajnalig tartó vi­ta után — vasárnap dél­előtt valamennyi ország­gyűlési bizottság dolgozott. A költségvetéshez benyúj­tott módosító indítványok­kal foglalkoztak. Délután öt órakor pedig folytatta a parlament a költségvetés részletes vitáját. Decker Pál (MDF), a költségvetési bizottság ideiglenes elnökének javas­latát fogadták el a képvise­lők, miszerint először a költségvetés tervezetéhez kapcsolódó jogszabályokról, majd a törvényjavaslat normaszövegéről, végül pe­dig az egyes fejezetekhez benyújtott módosító indít­ványokról tárgyalnak. A részletes vita folytatásában először a bizottságok elő­adói kaptak szót. Az Országgyűlés vasár­napi ülésén is felmerült a kérdés, hogy a képviselők a bizottsági, illetve a ple­náris ülésen vegyenek-e részt, amikor azok párhu­zamosan folynak. A prob­léma annál is élesebben vetődött fel, mivel a költ­ségvetési bizottság ellenzé­ki tagjai mindenképpen je­len kívántak lenni a saját indítványaik feletti vitán, és számos olyan módosító indítványuk is volt, ame­lyeknek indoklásától a részletes vitában nem kí­vántak eltekinteni. Vasár­nap Gaál Gyula (SZDSZ) tette fel a kérdést az Or­szággyűlés elnökének arra vonatkozóan, hogy vajon a bizottsági, illetve a plená­ris ülésen vegyen-e részt, és egyben kérte, hogy a szombati ülésen született kompromisszum értelmé­ben a Ház mindenképpen biztosítsa számukra annak lehetőségét, hogy a részle­tes vitában akkor szólal­hassanak fel, amikor már a bizottság megtárgyalta ja­vaslatukat. Szabad György (Viinola Károly felvételei) szont nem volt elég friss, a Hungarovin Nagytétényi úti üzletébe Charmann pezsgőért ne menjen — el­fogyott. Kétségbeesésre azonban semmi ok, a tava­lyi nagyreményű új eszten­dőt rövidesen elbúcsúztat­juk, és megtölthetjük az újat még nagyobb remé­nyekkel, még több várako­zással. Nyakunkon a szilveszter Kicsit egykedvűen ké­szülődünk az óévbúcsúzta­tóra, legalábbis ami a teg­napi hangulatban érezhető volt. Az utcai árusok sem olyan harsányak, mint az az előző években megszokott volt. A kellékek azonban már kaphatók, igaz, 70 fo­rint körüli összegért fújha­tunk a trombitába, s 50 tó­tért lecserélhetjük meg­unt, fáradt arcunkat olyan­ra, amilyenre csak akar­juk. S hogy rózsaszín szemüveget se kelljen vi­selnünk, a megfelelő alko­holszint eléréséhez is van pezsgő s bor. A fiatalabbak úgyneve­zett kölyökpezsgővel koc­cinthatnak éjfélkor — ha még nem alszanak. Aki vi­válaszában azt hangsúlyoz­ta, hogy neki nincs tudo­mása azokról a bizottsági ülésekről, amelyek a plená­ris üléssel egy időben zaj­lanak, de természetesen biztosítani fogja a Ház a lehetőséget a képviselőknek a részletes vitában való felszólalásra. Az ügyrendi javaslat, mi­szerint három külön cso­portra osztva tárgyalják a módosító indítványokat, ko­moly zavart okozott a költ­ségvetés részletes vitájának menetében. Számos képvi­selő nem tudta eldönteni, hogy módosító javaslata mely csoporthoz tartozik. Miután a kormánypártok és az ellenzéki képviselők is többször obstrukcióval vá­dolták egymást, végül is to­vább folytatódhatott a rész­letes vita. A vitában szá­mos kérdéskör is felme­rült, többen szorgalmazták a kutatásra és fejlesztésre, és általában a tudományra fordítandó összegek emelé­sét. Javaslat hangzott el egyes luxuscikkek fogyasz­tási adójának emelésére, a tűzoltóság költségvetési tá­mogatásának növelésére, ar­ra. hogy a gápjárműadóból befolyó összegekből a vas­úti közlekedést is támogas­sák. Az SZDSZ egyik kép­viselője szorgalmazta, hogy a költségvetésben nem sze­repeltetve, a privatizációs bevételek egy elkülönített részéből fedezzék az Expó­val, az egyházi ingatlanok privatizálásával, a kárpót­lással. valamint a volt szov­jet laktanyák értékesítésé­vel kapcsolatos kiadásokat, (Lapzártakor a parlament ülése még tartott.) Lejáratás — törvényjavaslattal Társszerző kerestetik Elméletileg nem kizárt, hogy bárki egv képviselő nevével visszaélve, esetleg azért, hogy a honatyát po­litikailag lejárassa, az ő nevében módosító indít­ványt nyújtána be egy törvényjavaslathoz, mond­ta Borsos Csaba, a Parla­ment Szervezési és Infor­matikai Főosztályának ve­zetője az MTI munkatársá­nak. A kérdés azért is idő­szerű, mert az Országgyű­lés szombati ülésén az egyik honatya azt a meg­lepő bejelentést tette, hogy az ő neve alatt sze­replő módosító javaslat nem tőle származik. A módosító indítványo­kat az érvényes előírások értelmében nem kell sze­mélyesen leadni, el lehet küldeni őket akár postán is, vagy a Házelnöknek, vagy a Szervezési Főosz­tálynak címezve. A javas­lat hitelességét a képviselő saját kezű aláírása bizo­nyítja, senki nem vizsgál­ja azonban, hogy a kézjegy hiteles-e. Ez technikailag is nehezen lenne megold­ható, hiszen a törvényja­vaslatokhoz rengeteg mó­dosító indítvány érkezik, az Országgyűlés működésé­nek másfél évében több mint 4400. Összehasonlítás­ként: a 85—90-es ciklusban a módosító javaslatok szá­ma összesen 694 volt, azt megelőzően 50 és 100 kö­zött mozgott. Amennyiben egy indítványt több képvi­selő közösen nyújt be, és közülük valaki nem sze­mélyesen írja alá, akkor megkérdezik: egyetért-e azzal, hogy társszerzőként tüntessék fel. A házszabály értelmé­ben minden képviselő megkapja az összes be­nyújtott javaslatot, a név­vel való visszaélés ezek tanulmányozása során bi­zonyára feltűnne. Borsos Csaba szerint a Parlament működésében azonban a bizalom elve és a fair play érvényesül. Senkiről nem "tételezik fel, hogy idegen toliakkal próbál ékeskedni, vagy politikai ellenfelét így akarja lejáratni. Kétséges a kisgazdaegység Békétlenkedők békéltetése A 33 tagú kisgazdafrak­ció nem zárkózik el attól, hogy tárgyaljon a 12 tagú képviselőcsoporttal, elvár­ja azonban, hogy az elnök­ség vonja vissza a koráb­ban meghozott antidemok­ratikus, alkotmányellenes határozatokat — mondta Pásztor Gyula, a 33-ak ve­zetője vasárnap, a frakció ülése után. A 33 FKGP- honatya megbeszélésére azután került sor, hogy el­terjedt: a párt két parla­menti csoportja között bé­kéltető tárgyalások kezdőd­nek. Időközben azonban kiderült. Iván Géza és Ba­logh György képviselők a 12-ektől nem kaptak effé­le bejelentésekre semmi­lyen felhatalmazást. A 33-ak megerősítették: az ő csoportjuk nem zárt ki senkit, hozzájuk bárki, bármikor, feltételek nélkül visszajöhet. A frakcióveze­tő a most több oldalról megindult békülési kísérle­teket a januárra tervezett nagyválasztmány időpont­jának közeledtével magya­rázza. A költségvetést és a szö­vetkezeti átmeneti törvényt a 33-ak, Pásztor Gyula tá­jékoztatása szerint, akkor tudják elfogadni, ha a Ház módosító indítványaikat megszavazza.

Next

/
Thumbnails
Contents