Pest Megyei Hírlap, 1991. december (35. évfolyam, 282-305. szám)
1991-12-30 / 304. szám
ÖSSZEÁLLT A PROGRAM JÓL „KUPÁN* VÁGTAK A jövő évi filmszemle A 23. Magyar Filmszemlén — amelyet 1992. február 7—12. között rendeznek meg — a stúdiók előrejelzései szerint több mint CO játék-, dokumentum-, gyermek- és ifjúsági, valamint rajzfilmet, illetve vi- deoalkotást vetítenek. A közönség mintegy 20 magyar film ősbemutatóját láthatja. A filmszemle elnökének Illés Györgyöt kérték fel. A filmszemle rendezőitől kapott tájékoztatás szerint erre az időszakra készül el a többi között Sára Sándor Japán alapossággal készülnek a szigetországban az eddigi legnagyobb horderejű oktatási reformra azóta, hogy létrejött a mai formájában működő iskolarendszer 1872-ben. Ilyen minősítést kapott a változtatás, amellyel az ötnapos oktatási hetet vezetik be. Az ügyben már több éve folytattak minden részlet- . re kiterjedően előkészülete- . t két. Az oktatási írjiniszfé- . rium a lassú átmenet mellett döntött — egyszer egy hónapban maradhatnak a diákok szombatonként otthon, de még így is meglehetősen vegyes visszhan- . got keltett az iskolai idő lerövidítése. Főképp a hatnapos munkahetet ledolgozó japán szülők körében . keltett aggodalmakat az átállás, a szakemberek pedig attól tartanak, hogy a diákság nem eléggé készült föl a megnövekedett szabadidő eltöltésére. Az új pénzérmesorozat megtervezésénél a lakosság véleményére is számít a Magyar Nemzeti Bank. Mint arról a jegybank az MTl-t tájékoztatta: közszemlére bocsátják azokat, a zsűri által kiállításra ítélt Könyörtelen idők. Szabó István Kedves Emma, drága Böbe és Zsigmond Vilmos A tékozló apa című filmje. A filmes esemény sok tekintetben különbözik, majd a korábbiaktól. Filmverseny nem lesz, viszont számos olyan kísérő rendezvény színesíti a verseny programját, amelyek nemcsak a magyar film népszerűsítését, hanem — bizonyos értelemben — annak gazdasági támogatását is szolgálják. A szervezők külön is felhívták a figyelmet a „Magyar film a világban” Ezt a félelmet látszik igazolni az a kísérlet, amelyet 63 iskolában folytattak 1989 óta. Az egyik kiválasztott körzet csak az esetben hajlandó a reformra, ha megteremtik a gyerekek szombati iskolapótló elfoglaltságait és a hétvégén a közösségi létesítményekbe ugyanúgy elviszi a gyerekeket az iskolabusz, mint a hétköznapokon. A hosszú idő óta tartó előkészület jóvoltából a piac, vagyis a magániskolák, máris felkészültek a jövő évi átállásra, — a főzőtanfolyamoktól, a papír- hajtogatásig, a legkülönfélébb tanfolyamokat ajánlják a külön iskolák. Ezek a többnyire igen drága iskolák már szerződtettek is tanárokat, és most attól tartanak, hogy az esetleges újabb kísérletek miatt késedelmet szenved az ötnapos iskolahét bevezetése. érmeterveket, amelyek a nyáron kiírt pályázatra érkeztek be. A pályaműveket december 28. és január 19. között a Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében lehet megtekinteni, s az érdeklődők a helyszínen véleményt is nyilváníthatnak. című fotódokumentum-ki- állításra, amely a legsikeresebb magyar filmművészeit és a vállalkozások bemutató tárlata lesz a Metro mozi halijában. A Béke Radisson Szállóban a magyar művészek díszlet- és jelmezterveiből rendeznek bemutatót. E nemrégiben újjáépített körúti szálloda lesz egyszersmind a magyar filmszemle központja is. Ide várják a filmszemlére érkező mintegy 80 külföldi és az esemény iránt érdeklődő magyar újságírókat. A filmszemle napjaiban ugyancsak a Béke Szállóban működik majd a filmesek és producerek klubja, ahol a filmművészek jeles képviselői találkozhatnak a gyártócégek vezetőivel és a filmgyártás iránt érdeklődő üzleti körökkel. A filmszemle várhatóan legnépszerűbb újítása kifejezetten a közönséget érinti: az esti ősbemutatók kivételével a filmszemle vetítéseire szóló mozijegyek 20 százalékát a nyugdíjasok kapják — térítésmentesen. A jegyek egyébként a filmszemle minden vetítésén kedvezményesek lesznek, a diákok külön engedményt is kapnak. Kor- vagy kórtünet? Is-is? A Reggeli Pesti Hírlap december 17-i, keddi számában azt kérdezi cikke címében Bodrogi Imre: „Ki az a Melocco Miklós?” Kérdezi ezt cs folytatja hasonló hangnemben azért, mert M. M. véleményt mondott valamiről. Merészelt olyan véleményt mondani, amelyet B. I. neki nem tetszőnek nyilvánított, s mert annak, alaposan felháborodott rajta. S nem csak felháborodott, hanem egyenesen tűrhetetlennek véli... Mit is? Valaki másnak a véleményét. Ami persze illetlen dolog egy demokratától, ám nem tudhatom, B. I. demokrata-e. Az illetlenségnél azonban fontosabbnak, mert kor- és kórtünetnek érzem a módszert: a másik ismeretlenné (senkivé?!) nyilvánítását. Ami manapság főként akkor divatos, ha az a másik fél történetesen művész; M. M. az. A művész lekicsinylése azért, mert merészelt valami olyat mondani, ami a tollat ragadónak nem tetszett: ez ma sajnos tipikus eset a közéletben. Japán iskolareform Unalom ellen papírt hajtogatnak Váll szíhatunk * Ermetárlat Mihály-napi óda — számla nélkül Nehéz napok várnak a művésztársadalomra. Toll- forgatóknak, színészeknek, zenészeknek és a többi szellemi alkotónak is elérkezett az elszámoltatás ideje. Természetesen a pénzügyi elszámoltatásra gondolok. Eddig ugyanis az volt szokásban, hogy a szellemi alkotók bizonyos adózási kedvezményben részesültek, de mára változott a helyzet, mert az ország költségvetését úgy szeretnék biztosítani, hogy a művésztársadalom minden ellenkezése ellenére megszüntetik az amúgy nem is olyan nagy kedvezményt. A jelenlegi pénzügyi és adózási szakemberek elképzelése szerint két verzió szerint adóznának a szellemi alkotók. Egyik szerint a jövedelem tíz százaléka tekinthető majd leírható költségnek, a másik szerint pedig csak a számlákkal igazolt költségek egy része lenne leírható. Kupa Mihály pénzügyminiszter arra hivatkozik, hogy az egész adórendszerünket közelíteni kell a nyugat-európai integráció normáihoz. Ez nem is lenne baj, amennyiben azonosak lennének a nyugati és a keleti honoráriumok, de amikor többszörös nagyságrendű különbségek vannak, akkor akarva-akaratlanuí arra gondol a szellemi alkotó, hogy Kupa Mihály uram nem veszi figyelembe a mai magyar valóságot. Maga a törvény előkészítése sem nevezhető igazán demokratikusnak, mert nem konzultáltak a művésztársadalommal. A legnagyobb baj ott kezdődik, hogy az új esztendőben mindenki kutatni fogja a kiskapukat. Néhány kopott farmer öltözetben feszítő kollégám már ki is gondolt néhány lehetséges kibúvót. Ezek szerint, minden újságírónak jogában áll majd elszámolnia évente egy darab legalább harmincezer forint érték# öltönyt, mert kollégáim logikája szerint az újságírók tisztelik any- nyira, a pénzügyminisztert, hogy elegánsan jelenjenek meg kedvenc politikusuk sajtótájékoztatóján. Az újságírónőknél kissé változik a helyzet, mert nekik már táska és szépítőszer is dukál. Férfitársaim viszont — a leghosszabb szakállúak is — azt mondjak, hogy ők naponta szoktak borotválkozni, mert mégiscsak illetlenség borostásan megjelenni a Parlamentben. Költői tehetséggel meg dott kollégám azt állít hogy ő alkalmi köszöni verseket fog írni verssi konként kétszáz forinté de számlát nem ad sen' nek. Elgondolása szeri minden Mihály-napkor ót fog írni. Idős kollégám viszont h tározottan támogatja Ku uram elgondolását, mert azt hiszi, hogy el fog sz molni minden vacsor; utazást és ráadásul még lakásfenntartási költség! egy jelentős hányadát mert ő úgy tudja, hogy ! így van Nyugaton is. Őrületbe kergetjük ma. a taxisokat a sok számi: val, aztán meg munkaes: köznek fogjuk tekinteni szemüveget, amely akár h< tente is eltörhet, de mur ka esz köz lesz a Fárker-írc készlet, a napi négy elen a jegyzetfüzet, a sajtóiéi mékek, a megjelent köny vek, az esernyő, a színház jegy, a cirkuszjegy és a Rá kóczi téri lányok interjú jának az ára. De ha mindez nem elég akkor újabb dolgokat fo gunk kitalálni. Ódák he lyett pedig nehogy epi giarnmákat kezdjünk írni, l’app János Margó „KI AZ A...?" M. AI. a mai magyar szobrászat kiemelkedő alakja. Ennek a meggyőződésnek már akkor is hangot adtunk lapunkban, amikor az akkori hatalom nem éppen tapsikolt ezért. A művész a megyében él, alkot, ritkán szól nem művészeti témákról, ám a jelek szerint — B. I. logikája szerint— jobb lenne, ha csendben maradna. Ha mégsem, ha állampolgári jogon merészel (bármiről) véleményt nyilvánítani, akkor rögtön akad valaki, aki azt kérdi: „Ki az a ...?” S a kérdés után következhet az irgalmat nem ismerő ítélet, a törpévé, ismeretlenné, senkivé nyilvánítás. Költők, színészek, írók jutottak;nak erre a sorsra, amint nem kivételek a zeneművészek, énekesek, festők, szobrászok sem. Furcsa párbaj- kódexet lapozgatnak némelyek. Ha bajuk akad a jogával (a véleménynyilvánítás szabadságával) élő állampolgárral, akkor nem a véleményt cáfolják, nem érveket sorakoztatnak, nem tények pilléreire támaszkodnak, hanem megkísérlik a művész törpévé avagy éppen senkivé zsugorítását. Ez az egyre inkább terjedő stílus és módszertan a magyar közéletben és közgondolkodásban amúgy sem túlságosan nagy rangot élvező művészeteknek, művészeknek a folyamatos leértékeléséhez vezet, hiszen lehet-e valaki/valami fontos akkor, ha megkérdezhető, ki/tni az a ...?! Vélem, sok-sok hasonló ü.gy ismeretében — hiszen esettanulmány értéke van annak, miféle sors jutott/ jut az Országgyűlés színművész tagjainak, miként válnak „ripacsokká” közéleti szerepvállalásuk miatt —, hogy itt az erkölcs nevében valójában erkölcsi rombolás zajlik, értékek ■ porlasztása vagy éppen szétverése. Történik ez azért, mert az illető a m i oldalunkra állt, mert ha oda, mart ha úgy beszél, ahogyan nekem/ünk tetszik, akkor az egészen más ... A művészeteknek egyetlen ága sem osztható pártparcellákra, ideológiai skanzenekre, s bizony, bármennyire is fájdalmas ez némelyeknek vagy éppen sokaknak, a művészeti értékek nem dönthetölc el szavazásokkal, többségi meg kisebbségi akarno- kqskodással. Ma ugyan sokasodik azoknak a száma, akik ezt hiszik, így vélekednek, ám nem tesznek semmi mást, csak azt, mint amit elődeik tettek a pártállam-állampárt idején: hamis értékrendet teremtenek. M. M. Ady-, Radnóti- szobra, József Attila-oltá- ra, a győri bencés templomban lévő Szent Sírja attól még rendületlenül áll, hogy B. 1. azt kérdezte. „Ki az a Melocco Miklós?” Vajon ki az a Bodrogi Imre?! Mészáros Ottó Boltjaink soha nincsenek távol Öntől: Cegléd, Kossuth F. u. 6. Cegléd, Vadász u. 4. Cegléd, Pesti út 67. Cegléd, Ipartelepi u. I. Cegléd, Körösi út 61. A bony, Piactér A bony, Ceglédi út 10. Nagyhala, Petőfi S. u. 11. Tdpiószele, Juhász L tér 1, Törtei, Kossuth /,. u. 10. Tápióbicske, Rákóczi út. 61. Tápiószecsö, Dózsa Gy. u. 25. ' Jápiógyörgye, Ady E. u. 54. Farmos, Jászberényi út 667. Jószkarajenö, Néphadsereg a. 61. Tápiószentmárton, Kossuth út 13. Aranygallér Rt. 2700 Cegléd, Kossuth Ferenc u. 6. R''- ARANr<S^ujeR PTrDEféf^FEK-f-e^YeeBk.--------Hi rdetéseink a Pest Megyei Hírlapban, a Pest Megyei Extrában és a Szuperinfóban jelennek meg. Aranygallér §
