Pest Megyei Hírlap, 1991. december (35. évfolyam, 282-305. szám)
1991-12-04 / 284. szám
T. ÉVFOLYAM, 258. SZÁM 1991. DECEMBER 4., SZERDA bu&avideki ^íiiigp BUDAÖRS • ÉRD • SZAZHALO.MB ATTA • PILIS VÖRÖS V AR • BUDAKESZI O BlAl'OR- BAGY • TÖRÖKBÁLINT • PILISCSABA • PÄTY • ZSAMBÉK • SOLYMÁR • TÁRNOK • NAGYKOVÁCSI • BUDAJENÖ • PERBAL • TOK • TINNYE • ÜRÖM Csatornázási gondok Tárnokon Céltámogatásban reménykednek A legnagyobb gond Tárnokon a szennyvíz elvezetése, Illetve ennek megoldatlansága. Korábban elszivárgós rendszerek épültek, nem azok a zárt rendszerű szennyvízgyűjtők, melyek ■na már követelmények ezen a téren. S ezeknél a régebben elkészített szennyvízgyűjtőknél gyakran kiönt az emésztő, rombolva, szennyezve a környezetet. A beszivárgó szennyvíz veszélyeztetheti a kerteket, növényeket. Ha netán a kutakba is kerülne, úgy megfertőzheti a .vizet, az egész községet. E képet Rozbora Andor polgármester vázolta föl, hozzátéve, hogy keresik a megoldást. S azt a tényt is, hogy a talaj szerkezete szerencsére agyagos, nem ereszti át a vizet, az elképzelt, elmondott veszély nem áll fönn. De persze ez nem jelenti azt, hogy elő sem fordulhat hasonló. — Jelenleg éppen ezért tartalékolunk pénzt — mondta a polgármester —, hogy ezt a kérdést megoldjuk. Már tavaly kértünk céltámogatást erre, akkor nem kaptunk. Idén ismét benyújtottuk, a jövő évi céltámogatási kérelmeket október 20-ig kellett leadnunk. Mivel nagy, súlyos gond ez községünknek, s a beruházás költségei is igen magasak — mai árakon vagy kétszázmillió forint —, három részre bontottuk a korábbi elképzeléseinket. — Milyen ez a változat? — A Benta patak két oldalán egy-egy főgyűjtőcsatorna épülne — válaszolt Rozbora Andor. — Ezek gravitációs módon működnének, terveink szerint. Ez hosszú távon jobb, mint az egyéb megoldások. A főgyűjtőkhöz csatlakoznának a településrészek. Elsőként az Újtelep, mert itt a legkritikusabb a helyzet a szennyvízelvezetés terén. Egy nyomott vezetékgyűjtő csatornaág juttatná el azután az érdi szennyvíztisztítóhoz az ösz- szegyűlt szennyvizet. Az első ütem tehát az, hogy Újtelep kapcsolódik rá a főgyűjtő csatornára. A máNépszokásaink Éjféli harangszóval 1 A karácsonyi ünnepkör az adventtal kezdődik, melynek első napja az András-naphoz (nov. 30.) legközelebb eső vasárnap. Néhol kezdetét éjféli harangszóval jelezték, ettől kezdve tilos volt minden hangos, zenés szórakozás. A lányok és asszonyok fe- ■kete, de legalábbis sötét 6zínű ruhában jártak a templomba. A Miklós-nap (dec. 6.) megünneplése fiatalabb népszokásaink közé tartozik. Így a gyermekek megajándékozása a magyar falvakban csak az utóbbi évszázadban kezdett terjedni. Az alakoskodásokat is Nyugatról vettük át, ezek azonban az ajándékozásnál régebbinek látszanak. így 1785-ben Csepregen már tilalmazzák ezt a szokást: „Mindenek utána ősi időktől fogva tapasztaltatott, hogy némelyek a lakosok közül a Szent Miklós püspök napja előtt való estvéli vagy éjszakai időben különféle öltözetekben és álarcokban járnak házról házra, s a gyenge gyermekeket is helyes elmével ellenkező, ijesztő, csúfos figurákkal rettegtetik, keményen meghagyátik, hogy senki a lakosok közül úgy gyerekeinek, mint alattvalóinak ezentúl ne bátor•'JÄ kodjék engedni Szent Miklós előtti este az ilyen színes öltözetekben való járást.” A Luca-nap (dec. 13.) a Gergely-féle naptárreform előtt az év legrövidebb napja, ez az oka, hogy sok helyen egészen a legutóbbi időkig a magyar parasztok innen számították a nappalok hosszabbodását. Ezen a napon az asszonyok nem dolgoztak. Ekkor kezdtek hozzá a férfiak a Luca-szék készítéséhez, melynek egyes darabjait más-más fából egy-egy nap faragták ki, úgy, hogy éppen a karácsonyi éjszakai misére készüljön el az egész. Aki erre ráült az éjféli misén, az meglátta a nagy szarvú boszorkányokat a templomban, de már szaladnia is kellett hazafelé, mert ha felismerték, széttépték volna. A Luca- nap hiedelmeinek, a Luca- szék készítésének történeti előzményeiről, nemzetközi összefüggéseiről és etno- pszichológiai jelentéséről Róheim Géza írta egyik első nagyszabású monográfiáját. Ezen a napon a gyerekek sorba járják a házakat, és mondókával varázsolják meg a tyúkokat, hogy egész évben jól tojjanak. Az egész ház népének versben kívánnak minden jót: Luca, Luca, kitty, kotty! / Sáp, sáp, rúd, rúd, kukurikú! / Annyi csirkéjük legyen, / Mint égen a csillag l sodik ütemben a Liget és Falu településrészt csatlakozna, harmadikként a Hazatérők utcája, egészen a Berki pusztáig. S ehhez a későbbi új telkek is ráfűződhetnének. Érden ötszáz köbméter szennyvizet tudnak fogadni innen, a jövő év közepétől. Most az érdi szennyvíztisztító telepen is folytatódnának a bővítési munkálatok, amihez mi is hozzájárulhatunk vagy húszmillió forinttal. Ezért cserébe fogadják a tőlünk érkező szennyvizet. Az első ütem megvalósításához vagy hetvenmil- lió forint szükséges. Reméljük, kapunk ehhez cél- támogatást. Ha nem, úgy a további rákötéseket önerősen kell megoldanunk. Egy biztos, lépnünk kell, mert a jelenlegi helyzet sokáig nem tartható fönn. S talán segítséget is kapunk ehhez a beruházáshoz. J. Sz. I. Együttműködés is elképzelhető A kistelepülések érdeke Törökbálint telefonellátottsága a környező településekhez képest is nagyon alacsony színvonalú. Amíg a szomszéd Budakeszin, Budaörsön ezerben mérik a telefonelőfizetők számát, addig e községben — a telefonkönyv tanúsága szerint — csupán ötven magánelőfizető van. A Budapest-vidéki Távközlési Igazgatóság már megpróbált néhány évvel ezelőtt fejlesztést kezdeni. A volt helyi tanácsi vezetés elzárkózott ettől, mondván, hogy a kedvező budapesti tarifarendszerhez való tartozás sokkal előnyösebb, mint hogy bővítés történjen. Eredmény: csupán néhány nyilvános állomás, amelyek működési megbízhatósága közismert. A budapesti rendszerről való leválasztás most úgy tűnik, elkerülhetetlen. A koncessziós törvény előtt született az Első Hazai Távközlési Rt. (EHTRT), amely Nagykovácsi teljes telefonellátását biztosította az elmúlt évben. Működési területének kiterjesztését tervezi, így ajánlatával a törökbálintiakat is megkereste. Javaslatának lényege, hogy 40 000 Ft/vonal költséggel, amelyet előre kellene befizetni (esetleg két részben) kiépítené a község telefonhálózatát úgy, hogy a befizetésre ke rülő összeg nem pusztán hozzájárulás, hanem részvény lenne, amelyre jutalék jár. Ez a vállalkozás a bővített működési területére és a Budapest felé Megkérdeztük a történészt Miért fontos az emlékezés? Dr. Tömöry Márta történész kandidátus az elmúlt hétvégén Herccghalmon igen mélyreható elemzést adott Thallóczy Lajosnak, a Magyar Történeti Társaság egykori elnökének tevékenységi köréről, és az akkori Magyarországról. — ön szerint miért fontos egy kistelepülés számára, hogy visszatekintsen múltjába? Nemcsak a manapság oly divatos jelenséggel állunk szemben? — kérdeztük a történészt. — Azt gondolom, hogy nemcsak ennyiről van szó. Bár itt, a térségben a Zsámbéki-medencének egy igen komoly honismereti köre tevékenykedik, és amely igen tekintélyes kutatásokat végez, ök is kezdeményezték, hogy emlékezzünk meg Thallóczy Lajosról, akinek a munkásságából a mára nézve is igen maradandó és követendő elvek lehetnek irányt mutatók. Többek között kiemelném Thallóczy békevágyát, ami napjainkban ismét fontos, ö a kis népek, a nemzetiségek békés együttélését hirdette. — A rendszerváltást megelőzően miért nem emlékeztek az emberek akár a vasúti szerencsétlenségre, akár a történészre? Négy évtizeden át agyonhallgattuk a történelmünket. Vajon miért? — Tudja, anélkül, hogy mélyebben belemagyaráznánk a dolgokba, el kell mondanom, hogy létezik egyfajta történészi féltékenység és irigység is. Thallóczy, közismert, hogy Bécsben élt, s bár sokat publikált, és mindig is magyarnak vallotta magát, de mégis — mint oly sok más nagy embert — igyekeztek elfelejteni. Előfordulhat, hogy érdemeit, kutatásait mások tulajdonították el, és ezért is igyekeztek agyonhallgatni, Nézze, én öt-hétszáz oldalas tanulmányokat írtam már Thallóczyról, és eddig alig jelent meg belőle valami. Eddig az ő tevékenységét nem igazán találták nálunk fontosnak. — Meglepő, hogy a közeli biatorbágyi vasúti szerencsétlenség minden iskoláskönyvben benne van, a herceghalmiról pedig a történelem szakos tanárok is alig tudnak. — Sajnos így van, és ezért is tartom fontosnak a honismereti kör azon munkáját, hogy a megemlékezés ügyét felkarolta. Még egyszer hangsúlyozni szeretném: Thallóczy legnagyobb érdeme, hogy felismerte: a sok kis európai nép csak együtt tud felemelkedni. (Deák) irányuló beszélgetési tarifákban kedvezményeket ígér, vagyis a mai helyi és I. díjöv közötti úgynevezett 0 díjövet szeretnék, alkalmazni. Az EHTRT alternatíva a minisztériumi halogatás miatt csak az új távközlési törvény után értékelhető! Megkereste a törökbálinti önkormányzatot az UNIFON amerikai—magyar Kft. is, amely a Noo- thern Telecom digitális telekommunikációs rendszerét adaptálva kívánna fejleszteni. Ez anyagilag a legkedvezőbb ajánlat, mert csupán 10 000 Ft hozzájárulást kér lakossági vonalanként. Probléma az, hogy az országos rendszer tendert nyerő Ericsson- és Siemens-központokkal való kapcsolódása nem egyértelmű. A környező községek együttműködésére is van elképzelés: több kistelepülés képviselője olyan Közös Telefontársaság létrehozását kezdeményezte, amely a környező lakosságot összefogva és a MATÁV-ot kisebbségi részvényesként bevonva, de főleg a Műszertechnika és a Controll finanszírozásában valósulna meg. A lakossági tőkebevonás 20- 25 000 Ft vonalankénti költséget jelentene, de önkormányzati részvényként. Itt még rengeteg szervezési feladat vár megoldásra, mert össze kell egyeztetni a különböző önkormányzati érdekeket, a MATÁV és a befektetők igényeit s egyéb feltételeket. Végül, de nem utolsósorban szólni kell a mai távközlési hálózat gazdájáról és üzemeltetőjéről, a MATÁV-ról. Minden előző alternatívának ő a kulcsa, mert nélküle minden községi rendszer csak belül képes működni. Az országos és nemzetközi kapcsolatot a MATÁV-komple- xum biztosítja. Ma még monopolhelyzetben van. Az országos digitális gerinchálózat 56 körzeti központjánál a biatorbágyi Ericsson AXE-központ biztosítja Törökbálint számára a felkapcsolódást. A területen illetékes Budapest-vidéki . Távközlési Igazgatóság 1 is ajánlatot tett a környék valamennyi településének. Azaz a körzet fejlesztésre kapott ösz- szeggel és a helyi erőforrások bevonásával ő is kész telefont biztosítani valamennyi igénylőnek. A lakossági hozzájárulás 30 ezer forint lenne, vonalanként, amelyet a helyi ön- kormányzatnak kellene begyűjteni. D. A. Környezettechnológia Egy bevált módszer Elsősorban a térségben felépülő bevásár lóközpontoknak tulajdonítható, hogy a közelmúltban több Buda vidéki településen megjelentek az M-U-T környezettechnikát népszerűsítő szakemberek. M-U-T-gépek, környezet- technika és szállítási berendezések korlátolt felelősségű társaság, amely 1935 óta a dél-ausztriai Stockerauban székel, már több mint 20 éve kereskedelmi kapcsolatokat ápol Magyarországgal. A Sparte Kommunalfahrzeuge cég jó húsz éve körülbelül 100 közlekedési eszközt szállított a Budapesti Közterületfenntartó Vállalatnak, így például szemetesautókat és csatornatisztító járműveket. Hogy a Comecon országokban az M-U-T komposztberendezések a magas technikai szint alapján nagy jelentőségre tettek szert, mutatja az 1982 óta Keszthelyen üzemelő komposztberendezés az M-U-T/DANO-tapaszta- latok alapján. Az Ausztriában és külföldön felállított és üzemelő szemétkomposztosító berendezések sokasága, melyeket az M-U-T-sziszté- mával szereltek fel, jelzik a fejlett technológia előnyeit. A saját házból nyert tapasztalatok és a kézenfekvő lehetőségek a továbbfejlesztésre és a szemétszállítás, valamint a -begyűjtés javítása s a kifejezett igény egy időszerű hulladékfeldolgozásra, szükségszerűen eredményezték az IMES-szisz- témát. Ez az integrált szemétfelhasználási eljárás a vidéki lakosság körében különösen tetszésre talált, és időközben Burgenland- ban meg is valósították. Az M-U-T 1974 óta foglalkozik a tervezéssel, az építéssel és a továbbfejlesztéssel, a szemétlerakás és -újrafelhasználás területén. Ma az M-U-T egy széles spalettán kínál berendezéseket minden felhasználási területre. Egyszerű lerakóberendezésektől kezdve egészen a pneumatikus szemételtávolítási szisztémáig különböző kombinációkban. Magyar- országon is az utóbbi években ilyen berendezésekkel szerelték fel az új hotelok egész sorát. A vállalkozás legrégebbi területe a szállítás és termelésberendezések építése. Ezáltal szerelték fel Európa egyik legnagyobb műanyagtárolóját Nádudvarnál a legmodernebb felszereléssel. A vállalati filozófia: „Problémákat úgy megoldani, hogy újak ne keletkezzenek”, egy átfogó know-how és az évtizedes tapasztalatok garantálják; az optimális és hosszan tartó megoldást, a környezet- védelem és a felhasználástechnika területén, valamint a kommunális gépek gyártásában. —k. —a. Tököl, Dózsa: December 7—8-án este 6 órakor: Irány Colorádó (szín., am. vígj.), 9-én este 6 órakor: Riviera vadorzói (szín., mb. am. vígj.). BUDA VIDÉKI HÍRLAP Vezető munkatárs: Deák Attila. 9 Munkatársak: J. Szabó Irén és Pachner Edit. • Fogadónap minden hétfőn 14—17 óráig a szerkesztőségben. Címünk: Bp. VIII., Somogyi B. u. 6. Pf.:311. ír. sz.: 1446. Telefon: 138-4761, 138-4067.
