Pest Megyei Hírlap, 1991. december (35. évfolyam, 282-305. szám)
1991-12-21 / 299. szám
1. ÉVFOLYAM, 273. SZÁM 1991. DHÓEMBER 21., SZOMBAT BUDA.VIDEKI BUDAÖRS • ÉRD • SZÁZHALOMBATTA 0 PIL1SVÖRÖSV AR 0 BUDAKESZI 0 B1ATOR- »AGY 0 TÖRÖKBÁLINT • PILISCSABA 0 PATY 0 ZSAMBÉK 0 SOLYMÁR 0 TÁRNOK 0 NAGYKOVÁCSI 0 HUDA.JENÖ 0 PERBAL 0 TÖK 0 TINNYE 0 ÜKÖM A délutánosok is szeretnének hazamenni Késik a meéeévezés Ha Pest megye délebbi területeivel hasonlítom össze, azt kell mondanom, széles a járművá!aszták a pomázi HÉV-megálló előtt. A csobánkaiak válogathatnak, mivel akarnak utazni: Volánbusszal, iránytaxival vagy „egyszerű” taxival. A Volán autóbuszai nem járnak túl sűrűn — persze attól függ, mihez hasonlítjuk — a taxi drága, (200 forint Csobánka innenső résziig, 400 forint a felső fordulóig) marad tehát az iránytaxi. Ez a magánvállalkozás majd két éve indult. Két alkalmazott jár. két kis mikrobusszal ingajáratban Pomáztól Csókánkéig és vissza. Reggel fél nyolc körül kezdenek, este nyolcig „köröznek”, menetrendjük nincs. Ha úgy látják, hogy több utas nem várható egyhamar, félig telten is nekivágnak. Ha jól számoltam, egy mikrobusz tízszemélyes. Pomázra 20 forint, Csobán- kára 30 forint a viteidíj, tehát maximum 300 forint egy út bevétele. Mégsem „szándékoznak” tönkremenni, (Legalábbis nem mondják!) MEGÉRI Másutt is volt igény ilyen Jellegű irány taxira, de a legtöbb helyen egyszerűen elhaltak e vállalkozások. Méghozzá olyan településeken, ahová egyébként naponta négy vonat jár összesen! Legutóbb, egy-másfél hónapja, elindult egy bu- dakalász—ürömi járat, reméljük, ennek a csobánkai- hoz hasonló sikere lesz. A csobánkai már amolyan „családi” kisbusz, mindenki mindenkit ismer. Az útvonal ugyan kötött, de ezen belül a sofőr ott teszi ki az utasokat, ahol kívánják. Ezt a jó szokást dicséri egy asszony a megállóban, aki éppen akkor kívánkozik haza, amikor az egyik sofőr elszaladt ebédelni, a másik néhány perce kanyarodott ki „telt házzal”. A legközelebbi HÉV újabb Csobánkára igyekvőket hoz, rövid időn belül négyen-öten toporognak a hideg járdán. Ilyen forgalomra valószínűleg a sofőrök sem számítottak, mivel éppen arról panaszkodtak délelőtt, hogy nem egyenletes a forgalom, így déltájban nincs is utas, délután pedig inkább buszra szállnak, mert sűrűbben jár és azért mégis tíz forinttal olcsóbb. PANASZOK Az iránytaxira váró fá- zós, fáradt utasokból nem kell csalogatni a panaszt, jön az magától: — Csak minden második Volánbusz megy fel a fordulóig, én meg éppen akkor érek ide a munkából, amikor a „rövidebbik” indul — mondja egy sűrű, göndör hajú fiú. — Választhatok, vagy gyalogolok másfél kilométert, vagy várok itt egy órát, esetleg felmegyek iránytaxival. Holott van bérletem. — Én ritkán járok el hazulról — így egy idősebb asszony. — Nem is veszek bérletet, nekem jobban megéri az iránytaxi. Ott tesz le, ahol lakom. — Szombaton óránként járnak a buszok — folytatja a göndör hajú. — Az utóbbi hétvégeken rengetegen dolgozták le a két ünnep közötti időt, de a Volán ezzel nem törődik. Ha nem lenne iránytaxi, nem tudom, mikor jutnánk haza! — A volánosok az utolsó percben állnak be a megállóba, akkor sem nyitják ki rögtön az ajtót. Elnézik, hogy esőben, hóban, hidegben ott toporog egy csomó ember — panaszolja egy fiatalasszony. — Az iránytaxiba . be lehet szállni, ahogy megérkezik. Persze, az irány taxi sem tud mindent. Az éjszakai járatot például ugyanúgy nem tudja megoldani, mint a Volán. A pomázi autóbusz-pályaudvar késő este olyan kihalt, hogy nem tanácsos magányos sofőrként, Érd Iskolai vetélkedő Érd Város önkormányzatának kulturális bizottsága és a Vörösmarty Mihály Gimnázium történelem szakos munkaközössége vetélkedőt hirdet háromtagú, általános iskolai csapatok részére az 1848— 49-cs forradalom és szabadságharc eseményeiből. A vetélkedőre 1992. március 13-án kerül sor, ame8 kJíMísts lyen az érdi és a vonzás- körzetébe tartozó iskolák részvételére számítanak. A vsrseny anyagáról — mint azt megtudtuk —, valamint a jelentkezés módjáról az iskolák tájékoztatót kapnak. BUDA VIDÉKI HÍRLAP Vezető nuinkatáis: Deák Attila. 0 Munkatársak: J. Szabó írén és Pachner Edit. 0 Fogadónap minden hétfőn 14—17 óráig a szerkesztőségben. Címünk: Bp. vili.. Somogyi B. u. *. Pf.: Ml. ír. sz.: 144«. Telefon: 138-47C1, I3Í-40C7. vagy utasként ott tartózkodni. Minden fantáziátlan, kisstílű bűnöző és perverz alak vadászterületének tekinti. Az iránytaxisok egyszer megkísérelték egy „diszkójárat” indítását, de amikor a sofőrt spray-vel megtámadták, inkább lemondtak róla. A volánosok is hasonlóképpen jártak. Legutóbb az utolsó buszra váró néhány fiatal lányt kergetett meg egy késsel felfegyverzett férfiú. De bármilyen veszélyes is a környék, megoldást kell találni, mert a délutános műszakban dolgozók is szeretnének valahogy hazaérni. KÉSŐBB — Fél tizenegy után néhány perccel indul az utolsó autóbusz. Ha valaki Pesten dolgozik, nem éri el. Vannak, akiknek sikerült elintézni, hogy hamarabb elengedjék őket, de nem minden munkahelyen ilyen engedékenyek. Az lenne a megoldás, ha egy órával később indítanák az utolsó járatot — mondják többen is. A Volánnál a falugyűlés óta nem sikerült egyezségre jutni, most azt latolgatják a csobánkaiak, hogy az iránytaxival próbálnak egyezkedni. Az iránytaxisok viszont ugyanazt mondják, mint a Volán, tudniillik; közvéieménykutatást, igényfelmérést kell végezni! er-ed Régészeti szenzációié Leletmentés a Budaparfcban A közelmúltban befejeződött Biatorbágy határában Pest megye idei legjelentősebb régészeti leletmentése. Amint a sajtó azt már hírül adta, a Budapark bevásárlóközpont építésének előkészítő terepmunkálatai során népvándorláskori temetkezésre bukkantak. A veszélyeztetett sírök közelében azonnal leállították a munkát, és értesítették a múzeumot. A helyszíni szemlét követően a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságának régészei, Balogh Éra (Petőfi Múzeum, Aszód), Marógi Éva (Fe- renczy Múzeum, Szentendre) és Simon László (Arany János Múzeum, Nagykőrös) Tettamanti Sarolta irányításával november 29-ig tartó leletmentést végeztek az 1-es autópálya és a 100-as út közötti lelőhelyen. Megyei stáb A hosszabb-rövidebb ideig más megyei szakemberekkel is megerősített ré gészstáb munkáját mindvégig példamutató segítőkészséggel figyelték a svájci— osztrák—magyar érdekeltségű Bevásárlópark Budapest Kft., illetve a kivitelező vállalatok és a területi önkormányzat képviselői. Ennek leghatékonyabb meg nyilvánulása volt a kft pénzbeli hozzájárulása az ásatás költségeihez, ami a biatorbágyi önkormányzat ennél valamivel szerényebb anyagi támogatásával együtt az összköltségek mintegy hatvan százalékát tette ki. A leletmentés anyagi fedezetének fennmaradó részét a megyei önkormányzat póttámogatását is igénybe véve, a Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága teremtette elő. A feltárások nyomán ko ra bronzkori települési objektumok és egy avar kori temetőrészlet látott napvilágot. Általában települési hulladékot, állatcsontokat és különféle edénytöredékeket tartalmaztak az őskori gödrök, amelyek körül néhányban tűzhelyroaradványokat is megfigyelhettünk. A leleBudaörsi színfolt tek alapján ezek az objektumok a kora bronzkori (Kr. e. 1900—1700) Makó-kultúra emlékei közé tartoznak. Igazi szenzációval, szakmai újdonsággal is szolgált a 429 síros avar temetőrész kutatása. A több tucat kő- pakolásos sír ugyanis példa nélküli a Kárpát-medencében! E jellegzetesen belsőázsiai temetkezési szokás kivitelezéséhez többek között a közeli római település romba dőlt építményei szolgáltatták az alapanyagot. Példa nélkül 1 A sírokban talált leletanyag nagyobb része különféle ékszer vagy viseleti tárgy: ezüst és bronz fülbevalók, mellboglárok, kar- perecek, gyűrűk, gyöngyök, ill. préselt vagy öntött övdíszek. Szép számmal kerültek elő munkaeszközök (orsógomb, varrótű, kés, balta) ts; fegyvert viszonylag ritkábban - tettek az elhunyt mellé. A túlvilági élethe szükséges ételt vagy edény be rakva, vagy kicsontozat lan hús formájában helyez télt a sírba. Négy esetben halottat felszerszámozot hátaslovával együtt temet ték el. Restaurálnak A légi fényképeken is do kumentált temetőrész lelet anyaga a szentendrei Fe- renczy Múzeumba került részletesebb vizsgálatára i restaurálás után kerül sor Az azonban már most i: megállapítható, hogy a fel tárt temetkezések az avai kor kései szakaszából (670 680—9. század eleje) származnak. A tervek szerint az ásatás legszebb leleteit a Budapark bevásárlóközpontban is bemutatjuk majd az érdeklődőknek. Balogh Éva— Simon László Budaörsön az elmúlt napokban — mint ahogy arról lapunkban is beszámoltunk — ismét megnyitotta kapuit a Német Nemzetiségi Helytörténeti Múzeum, amelynek szokatlanul seit látogatója van. Képünkön az egyik szobabelső érdekes színfoltját ábrázolja (Deák Attila felvétele) Múltunkról Nyaralóhely volt Budakeszi fontos forgalmi csomópont volt évszázadokon keresztül, mivel a budai vár, Zsámbék — Székesfehérvár, Tinnyc — Esztergom főútvonalában fekszik. A budai káptalan oklevelében már 1401-ben írják: „Viam magnam que veniet du Buda ad Tinnye via falsá”. Ugyanis Esztergom irányába ezen az úton közlekedtek, hogy a Vi- segrád felé vezető vámokat elkerüljék. A község a főutca építését 1910-ben kezdte, ezzel egy időben az itt húzódó árokrendszert beboltozta és kialakította a régi piacteret. 1936-ban a község belterületén a főútvonal mintegy 1600 méter hosszan lett korszerűen megépítve. Ehhez a „beruházáshoz” a vármegye 213 ezer pengőt, a község pedig 44 ezer pengőt adott. A főútvonal mentén a gesztenyefákkal beültetett igen szép parkot az 1900-as években telepítették, egyidejűleg a Budakeszi úti Szépilonától kiinduló gesztenyesor telepítésével. Budakeszit 1910-ben már társaskoesi-küzlekedés (omnibusz) és fiáker kötötte össze Budával. 1929-ben az úgynevezett „Bart-autó- busz” közlekedett Budapestre, majd 1937. január 1-jétől a BESZKÁRT (kék busz) indította el járatait. Az egészségügyi ellátásra jellemző, hogy Budakeszin már a múlt század második felében képzett orvos (Gyurkovits doktor) működött. 1926-ban alakult meg- a Stefánia Szövetség csecsemővédő otthona. Mivel a csecsemőhalandóság igen magas volt, mintegy 100 szegény gyermek naponta ingyenes tejellátásban részesült. Évente 15 ezer ebédet adtak ingyen a népkonyhában a szegényeknek. A vízellátás ásott kutakból történt, csak 15 fürdőszoba volt az egész községben. 1887-ben dr. Selinga János közfürdőt (kádfürdőt) létesített a mai Erdő utca és a Kossuth Lajos utca sarkán. Ebben az időben a Kossuth telepen (mai Rákóczi utca elején), az úgynevezett Tábor dűlő és szanatórium (22 szobával), strandfürdővel is rendelkezett. Az oktatás, tanítás nyelve 1898 óta magyar. Az úgynevezett „Bagolyvár’’ iskola épülete az 1878-as esztendőben épült. Ezen az épületen látható Edelmann Rezső márvány emléktáblája. A kiváló pedagógus évtizeden keresztül, mint kántortanító működött a községben, a Lyra dalkör megalapítója, majd igazgatója, valamint a gazdakör elnöke volt. Budakeszi a múlt század második felében és e század elején, a budapesti polgárok nyaralóhelye volt. Több alkalommal, töhb helyen nyaralt itt Erkel Ferenc fia, Erkel Gyula, házat is vásárolt a községben. A római katolikus templom 1764-ben épült, gróf Zichy Miklós özvegye, Serényi Erzsébet adományából. Az egyházközség akkori híveinek száma 1923 volt. A templomban található műemlékek közül nevezetes a főoltár, a Szent Kereszt mellékoltár és a szószék. Legérdekesebb a szenvedő Krisztus szobra, a XVIII. század elejéről, üveglapos szekrénykében, melyet a budakeszi német telepesek őshazájukból, Württembergböl hoztak 1720 . körül. A kálvária épülete és stációi a XVIII. században épültek, 1887-ben felújították. A településen több műemlék jellegű kereszt található, például, amelyik a templom mögött áll, a kálváriánál, a „pestis”-kereszt, valamint a Korányi Szanatóriummal szemben, az út melletti kereszt, talapzatán L. A. — 1801 felirattal. Szent Gábor Egyesület Horváth János minorita felhívással fordult a Buda vidék településeinek lakosaihoz: mint írja, a Szent Gábor Egyesület megkapta az engedélyt a működésre különben ők a Szent Gábor Világszövetség sotamáN liós táborának a tagjai — és így lehetőségük van, hogy nyilvánosan is gyűjtsék a vallásos motívumű bélyegeket, illetve azokat cserélhetik is.