Pest Megyei Hírlap, 1991. december (35. évfolyam, 282-305. szám)
1991-12-21 / 299. szám
Csákányi Eszterrel és Kulim Jánossal Ajándékozásról, ünnepekről Közös karácsonyi ajándék- műsort adott a napokban a gödöllői nyugdíjasok számára két népszerű művész, Csákányi Eszter és Kulka János. Előadás után miről is válthattunk volna inkább szót az öltözőben, mint az ajándékozás témaköréről s a közelgő ünnepekről. — Színészek lévén bizonyára gyakran kapnak ajándékot rajongóiktól, pályatársaiktól ... — Igen, így van, s ennek legjellegzetesebb formája a premierajándékozás — kezdte a művésznő. — A bemutató előadáson az egymással jó barátságban lévő kollégák rendszerint megajándékozzák egymást. Korábban speciális, kimondottan az illetőnek szóló, kedves, vicces dolgokat vettünk, de ma már nincs igazán idő ezek kitalálására. Én — mivel nagyon szeretem a virágot — kolléganőimnek is azt ajándékozok. a férfiaknak pedig italt vagy könyvet. — Nyűg, ugyanakkor egy Jó játék is — fűzi a témához Kulka János. — Nyűg, mert nem elég, hogy főpróbahét van, hogy bemutatóra kell készülni, s hogy az ember halálosain fáradt, még ezen is járatnia kell az agyát. Én az utolsó napra szoktam halasztani: végigjárok pár boltot, és közben mindig jön valami ihlet. De nemcsak egymástól, hanem a közönségtől, a „rajongóktól” is szoktunk apróbb ajándékot kapni, elsősorban virágot. — Nem unják mag? — A virágot? A, nem! Én ugyan általában az Eszternek szoktam adni . .., de azért a szebbjét megtartom! — Hogyan állnak a karácsonyi ajándékok beszerzésével? — összeírtam: 39 embernek kell vennem — mondta Csákányi Eszter. — Kevés az időm, de szerencsére ma már annyi mindent lehet kapni az üzletekben, hogy azért nem megoldhatatlan a feladat. A szűk családnak már megvan minden, most a barátok, ismerősök következnek. — Én ma például az' Ecseri-piacon vásároltam, s költöttem egy csomó pénzt ajándékokra. Egy hete pedig minden este otthon ülök és karácsonyi képeslapokat írogatok. Mondhatják: ez üres gesztus — nekem nem az! Számomra fontos, hogv azokkal, akiket szeretek — de időhiány miatt képtelen, vagyok találkozni.^ beszélgetni velük —, legalább ilyen formában tartsam a kapcsolatot. Hogy tudassam: nem felejtettem el őket, gondolok rájuk. — A férfiak nehezen viselik a háromnapos ünnep bezártságát, gyakran nem találják a helyüket, ön hogy bírja? — Én imádom a karácsonyt! Ez az az ünnep, amelynek meghittségét, szépségét senki sem tudta elvenni. Éppen ezért nem szabad elkapkodni — meg kell adni a módját. Én sajnos csak a szentestét tudom otthon tölteni, mert másnap már játszom Kaposváron, 26-án pedig a színház, a társulat tart közös karácsonyt: főzés,, vacsora, összeillés egy jó bulira! De megszoktam már, hogy ünnepen is kell dolgozni. Persze azért én is el tudnék képzelni két napot otthon ... nem lenne baj! Kibírnám! — Nekem viszont — 18 éves pályafutásom alatt először — nem kell fellépnem 25-én, így a családommal s a kedvesemmel maradhatok. Nálunk az a szokás, hogy a család mindig EZ NEM MESE! Jó lenne leszoktatni a gyereket a televízió Esti meséjéről. A kedves örökifjú Macival —, az elején és a végén — semmi bajom. De ami közte van! Az utóbbi hetekben egy ronda pofájú, két- fogú kutya vagy farkas idétlenkedik a képernyőn. Amerikából és most a golf csínját-ibínját próbálta elsajátítani, míg egy bika félelmetes hangon üldözni nem kezdte. Nem mese ez kérem! Jó lenne, ha a karácsonyt meghagynák a családnak. Ha esélyt adnának arra, hogy az óvodás, vagy iskolás gyerek átélhesse a szenteste örömét — otthon. Az óvodában mindén teremben egy héttel korábban ott a feldíszített fenyő, s amikorra elérkezik 24-e, már valamennyi gyerek unja. Ha pedig nem, akkor azt érjük el ezzel, hogy nem fogja ismerni a mértéket, a szerénységet. A fogyasztói társadalom kényszeres evőjévé válnak. Ez sem mese, kérem! —i Mikar vár és zár? A gödöllői városházáról kapott tájékoztatás szerint a Hajós Alfréd Általános Iskolában működő városi gödöllői hírlap Gödöllő, Szabadság tér 10. • A szerkesztőség vezetője: Balázs Gusztáv. • Munkatárs: Pillér Éva. • Postacím: Gödöllő, pl. 14. 2100. Telefax és telefon: (2*) 20-196. • Szerkesztőségi fogadóóra: hétfőn 10-től 13 óráig. • Hirdetésfelvétel: munkanapokon 8.30-tól 13 éráig a szerkesztőségben. 4 uszoda nyitva tartása az óév hajrájában és az újév első napjaiban a következőképpen alakul. December 23-án 8 órától ,19 óráig látogatható, 24-én, 25-én és 26-án zárva lesz. 27- én 8-tól 19 óra 30-ig, 28- án és 29-én 14 óráig, 30-án 19 ór« 30-ig tart nyitva az uszoda. Szilveszterkor és újévkor embertől üres lesz- a medence, 3-án és 4-én is, míg máso- dikán 8-tól 19 óira 30-ig üzemel. a legíiatalabbnál vagy a legidősebbnél tölti az ünnepet. Amikor szült a nővérem. akkor náluk jöttünk össze, most, hogy a „kisbaba” már hétesztendős, édesapámnál leszünk. Karácsony másnapján nekem is vissza kell utaznom Kaposvárra, mert játszom, de számomra ez természetes, megszoktam már. — S hogyan tölti a szilvesztert? — Nálam e tekintetben korábban különböző korszakok váltakoztak: egy időben fellépéseket vállaltam, músiíor buliztam. Tavaly nem mentünk társaságba, és úgy is nagyon kellemes volt. Idén több helyre is meghívtak, fellépésre is kértek, de nem tudom. .. még nem döntöttem. — És Kulka János? — Velem meg az fordul elő életemben először, hogy dolgozni fogok szilveszter éjszakáján. Jó meghívásokat kaptam, elvállaltam. Éjfélkor például újévi köszöntőt mondok a Parlamentben egy rffckkoncer- ten. A szilvesztert egyébként nem igazán szeretem, mert mindig olyan nagyon jól akarom érezni magam, aztán — talán éppen ezért — nem mindig sikerül. — Pillér — AZ UTÓBBI években föl- becsülhetetlen értékünk, a Grassalkovich-kastély sorsában bekövetkező kedvező változások megélénkítették a műemlék együttessel kapcsolatos kutatásokat is. A kutatások egyik fontos iránya a talán leg- kritikusabbnak nevezhető korszakot, az 1945 körüli időszakot próbálja föltárni azzal a céllal, hogy az ekkor szétszóródott, elpusztult kastélybeli, uradalmi értékeket számba vegye, illetve a pusztulás mértékéről valamiféle reális képet alkothasson. Most induló és három részesre tervezett kis sorozatunkban néhány adat segítségével ismertetjük —■ terjedelmi okokból szükségszerűen vázlatosan — mindazt, amit ezekről a nehéz évekről, pontosabban e nehéz esztendők pusztításairól tudunk. Először a visszavonuló német és nyilas, majd a bevonuló orosz csapatok, végül pedig a lakosság által okozott károkról rajzolunk egyfajta képet — természetesen kizárólag a ma rendelkezésre álló adatok, dokumentumok alapján. Nem titkolt reményünk, hogy az írásokat olvasók között többen akadnak, akik visszaemlékezésükkel hozzásegíthetnek « fehér foltok kitöltéséhez, ezért előre jelezzük: a városi múzeum örömmel fogadja bármely egykori szemtanú adatértékű bejelentését. Jelenlegi tudásunk szerint a két világháború köGODQLLOI XVÍII. ÉVFOLYAM, 299. SZÁM 1991. DECEMBER 21., SZOMBAT A városházáról jelentjük Csak nem lesz strand Blahán? Kis feldíszített karácsonyfa fogadta a képviselőket a héten megtartott, idei utolsó ülésükön. Mindenekelőtt rendeletét alkottak az 1985—1991. években nyújtott lakáscélú helyi támogatások visszafizetéséről. A rendelet hatálya azokra terjed ki, akik a megjelölt időszakban gödöllői lakásszerzésükhöz lakáscélú helyi tanácsi vagy önkormányzati kamatmentes kölcsönben részesültek. Ök halasztást kaphatnak egy évre a kölcsön törlesztésére, amennyiben megfelelnek a következő feltételek mindegyikének: az egy főre jutó átlagos nettó jövedelem nem haladja meg a KSH által számított mindenkori létminimumot: a támogatás igénybevételével jogos lakásigényük felső határát meg nem haladó szobaszámú lakást építettek, illetve vásároltak; s a családban a lakással kapcsolatos havi rezsiköltség és hiteltörlesztés összege meghaladja a család havi átlagos nettó összjövedelmének 50 százalékát. Nem adható halasztás azoknak, akik lakásukat díj ellenében hasznosítják, illetve vagyoni helyzetük, lakás- körülményük nincs arányban igazolt jövedelmükkel. A rendelet lehetőségei ad kamatmentes kölcsön visz- sza nem térítendő szociális támogatássá való átváltoztatására is. Ennek feltétele, hogy a kérelmezők megfeleljenek az előbb sorolt előírásoknak, és kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodók vagy nyugdíjasok legyenek. A halasztás, és a támogatássá való változtatás iránti kérelmeket a polgár- mesteri hivatal lakosságszolgálati irodájára kell benyújtani. Dönteni — helyszíni kivizsgálások alapján — a népjóléti bizottság fog. A testület a továbbiakban 10 családtól visszavont különböző összegű, korábban odaítélt lakáscélú támogatásokat, mert az illetők időközben valamilyen oknál fogva visszaléptek a lakás, illetve lakótelek megvásárlásától, így a támogatást nem használták fel a tervezett célra. Egy esetben Mészáros Attila, Remény u. 7. szám alatti lakos részére 1993. végéig adtak határidőt. az összeg rendeltetésszerű felhasználására; Balázs Ferenc, Mikes Kelemen utca 6. szám alatti lakos pedig az általa megvásárolandó házas ingatlan tulajdonjogának bírósági úton történő tisztázásáig kapott halasztást. Az ülés utolsó részében a résztvevők egyetértettek az Uranus-Mozgó Kft. nemrégiben megtartott viharos taggyűlésén született dömAi uradalom és a kastély kifosztása (I.) Németek, nyilasok zötti évtizedekben sem a kastély épületében, sem az uradalom területén nem. végeztek nagyobb építészeti átalakításokat vagy éppen átrendezéseket, bútor-' és berendezéscseréket. E korszak adatai, illetve „adathiányai” arra engednek következtetni, hogy lényegében a királyi időszak állapotában érte meg a kastély és az uradalom az 1944 telén Gödöllőt is elérő frontot. AZ ÉPÜLETET háborús károk, így belövések, bombázások nem érték, s arra sem derült fény, hogy a termek bútorzatát, berendezéseit és műtárgyait szervezetten elszállították volna (például a magyar hatóságok vagy a harcoló csapatok). Mivel a meglévő (ismert) iratok elsősorban az uradalom károsodásáról szólnak, két szélsőségesnek mondható feltételezés közül választhatunk: egyrészt nem kizárt a szervezett szállítások ténye, másrészt 1945—1949 között az értékes berendezések még zömmel a helyükön voltak. (Ha ugyanis folyamatosan fosztogatták volna a kastély műtárgyanyagát, erről nagyobb szórtsággal szólnának a meglévő uradalmi iratok.) A gödöllői jószágfelügyelő levelezésében találunk utalásokat arra, hogy a kastély irattára 1944/45 fordulóján a harcok alatt megsemmisült, ezért 1945 júniusában, amikor a Földművelésügyi Minisztérium adatokat kért a háborús pusztításról, az uradalom dolgozóinak elmondása alapján rekonstruálták a történteket. Ezek szerint a visszavonuló német és magyar csapatok nem műtárgyakra „specializálták” magukat, hanem az élelmezésüket próbálták meg kipótolni az uradalom fosztogatásával. Számos esetről maradt leírásunk, ezekből érdemes ismertetni néhányat. BABATON 1944 novemberének nyirkos hajnalán tíz német katona jelent meg egy SS-őrmesterrel és el akarták hajtani az állat- állományt. Kovásznay László írnokot, aki ellenállt, magukkal hurcolták és a gödöllői német parancsnokságon kihallgatták, majd átvitték az uradalom igazgatóságára, ahonnan szó szerint megszökött. Alig egy hónappal később német katonák törték fel az uradalom kerületi irodáját, hogy szállásnak használják. Fűtéshez az iratokat, iratkötegeket használták. Másnap pedig még a raktárba is behatoltak és amit értek, vitték. Hogy pontosan mit, nem tudjuk, csak azt, hogy a helyszínre tássel, miszerint a veszteséges kft.-t december 31-én meg kell szüntetni. Az épületet a felszámolás körülbelül egyéves időtartamára az önkormányzat vállalkozók rendelkezésére bocsátja saját kockázatukra, kizárólag kulturális hasznosítás céljára. Biztató hír hangzott el a városi strand ügyében: 14 vállalkozó létrehozna egy alapítványt a volt blahai strand helyreállítására, üzemeltetésére. A megvalósulás érdekében az önkormányzat hajlandó lenne hosszú távra lemondani a terület bérleti díjáról. Végezetül a testület “-az idei tartalékalap terhére megszavazott 100 ezer forint támogatást a volt premontrei réndház kápolnájának helyreállítási munkáihoz, hogy szeptemberben ismét megkezdhesse működését a premontrei gimnázium. Az ülést ünnepélyes pillanatok követték: a városháza földszinti tanácstermében dr. Gémesi György polgármester értékelő szavakkal, egy-egy pohár pezsgővel köszönte meg a különböző bizottságokban tevékenykedő képviselők és külső tagok, valamint a szeniorok tanácsának ez évi munkáját. P. É. siető uradalmi dolgozókra többször is rálőttek. Szintén Babaion történt, hogy nyilas katonák „megkézi- gránátozták” a telelőtavat. Ennek következtében 64 kilogramm hal pusztult el, s a katonák spárgára fűzve hurcolták el a halakat. A MAJORBÓL a németek 44 szarvasmarhát hajtottak el és föltörték a magtárat is. Stollmayer Gáspár jószágfelügyelő tiltakozott a német parancsnokságon, s annyit sikerült elérnie, hogy az állatok egy részét visszaadták. A korabeli jegyzőkönyvek számos hasonló esetről tanúskodnak és megörökítik több uradalmi dolgozó bátor kiállását is, mellyel néhányszor sikerült megakadályozni az ekkor már fegyelmezetlen, szétesőben lévő német és nyilas csapatok garázdálkodását. Mint említettük, erről a nehéz időszakról a kastély berendezéseinek károsodását feltáró dokumentumok ez idáig nem kerültek elő. Pusztán közvetett módon következtethetünk arra, hogy a hadászatban alkalmazható felszerelések (például fogatok, gépészeti eszközök) már hiányozhattak a kincstári vagyon leltárából. A bútorok, műtárgyak feltehetően még a helyükön voltak. Varga Kálmán (Folytatjuk)
