Pest Megyei Hírlap, 1991. december (35. évfolyam, 282-305. szám)
1991-12-21 / 299. szám
Az államalapítás évfordulójára Megyetörténet négy kötetben A línkeíők munka nélkül is fél élnek Svarcolók nyomóban Éppen havazni kezdett, amikor az aszódi Petőfi utcában a múzeumhoz értem. Lassúbbra fogtam lépteimet. Elgondolkoztam. Az első hó jelzi igazán, hogy eltelt egy esztendő. A természetben ezer év: ezerszer egy eszten- tendő. A társadalomban: történelem. Magyarország államiságának kezdetét kerek számhoz, 1000-hez kötjük. Kétezerben tehát ezeréves lesz. Vissza nem térő apropó, hogy valami nagyot alkossunk! És lám: a Pest megyei közgyűlés határozatba foglalva támogatja dr. Asztalos Istvánnak, a Petőfi Múzeum igazgatójának a kezdeményezését, szűkebb pátriánk négykötetes történetének megjelentetését az államalapítás évfordulójára. Erről beszélgetni indultam hozzá. — A Pest megyei monográfiaprogram ötlete már régen megfogalmazódott bennem — mondta egy kis melegedés után az igazgató. — Tervezetemet szakmai körökben támogatták, s azt szerettem volna, hogy még a megyei tanácstestület elfogadja és pénzt is rendeljen hozzá, hiszen volt rá lehetősége. Ezt sajnos nem sikerült elérnem. Amikor megalakult az önkormányzat, melyben én is szerepet kaptam mint a közgyűlés tagja, sőt később a művelődési ügyek tanácsnoka, elérkezettnek láttam az időt ahhoz, hogy újra előhozakodjak az elképzelésemmel, amely beleillik a megyei távlati politikai koncepcióba.'Örömmel fogadta a közgyűlés, s mondhatni, egyhangúlag támogatta, pénzt is adott hozzá. — Mi indokolja a monográfia elkészítését? — Az utolsó nagyobb megyei monográfia l!>10-ben látott napvilágot a Magyar- ország városai és megyéi sorozatban. Nyolcvan év alatt a történettudomány sokká] többet kutatott fei és publikált, mint amire az említett mű építhetett. — Hogyan valósítják meg a vállalkozást? A megszavazott kétmillió forint volt az első támasz a szervezéshez. Megalakult a Pest Megyei Monográfia Alapítvány, kuratóriumának az elnöke lehettem. A tagok részben a közgyűlést képviselik, részben a megyei múzeumi, levéltári, könyvtári hálózat szakemberei. Feladatunk az alapítvány gondozása, a program irányítása. Tisztáztuk a tudományos célokat és eszközöket. Sikerült megnyernünk kiváló történészeket, akik képesek szerkesztőként összefogni ezt a munkát, amely kötetenként százívnyi megírni- való. Az első kötet a kezdetektől 1086-ig dolgozza fel a történetet Engel Pál vezetésével. A második 1867-ig. szerkesztője Szakáig Ferenc, a harmadik — Glatz Ferenc nevével fémjelezve — napjainkig. A negyedik kötet adattár lesz. Engeii Tiborral közösen állítjuk össze Terveink szerint az első kötet a honfoglalás 1100. évfordulóján, a világkiállítás évében jelenik meg. Arra is gondoltunk, hogy a történeti feldolgozás fehér foltos részeit is kitöltjük kiegészítő alapkutatással. Ezért a levéltár, a múzeumok igazgatósága és a könyvtár középtávú tudományos programja arra irányul majd, hogy segítse a monográfia elkészítését. — És az anyagiak? — Körülbelül 30-40 millió forintra lesz szükségünk. A közgyűléstől minden évben számítunk az ideivel azonos értékű támogatásra. Ez már közel húszmillió forint. Minden megyei település önkormányzatához levelet küldtünk, melyet dr. ln- ezédy János, a közgyűlés elnöke. dr. Erdélyi László főjegyző és magiam írtam alá, kérve, hogy támogassák ezt a tudományos vállalkozást Mikorra és főként hogyan válik valóra -a kormány privatizációs terve? Erre ma még a Pénzügyminisztérium is csupán bizonytalan választ adhat, hiszen feltételét, a vele kapcsolatos két törvényt a parlament még nem hagyta jóvá. Ezért legföljebb jósolható, hogy a Tisztelt Ház ez év végéig tárgyalja meg a törvénytervezeteket, és talán jövő februárra születnek meg a piacgazdaságnak megfelelő tulajdonviszonyokat rögzítő törvények. A kormány most ismét lépett egyet a privatizáció gyorsításáért. Letette a garast — igaz, egyelőre tervezet formájában — a belga modell mellett, amely kis létszámú, de jelentős értékű vállalatok privatizálását tartja szem előtt. A privatizációs folyamat gyorsítását célzó intézkedési csomag, amelyet a kormány ehhez a modellhez dolgozott ki, nem kizárólag a privatizációs keresletet élénkítő jog- és eszköz- rendszert kívánja fejleszteni, hanem a hozzá kapcsolódó garanciarendszert erkölcsileg, anyagilag. Az ezer lélekszám alatti községektől évi- ezer. a legnagyobbaktól 14-15 ezer forintot kérünk. Ezt minden település visszakapja, hiszen szerepelnek a monográfiában, az adattárban pedig külön-külön összefoglaljuk történetüket. A támogató önkormányzatok számozott példányt kapnak a négy kötetből. Szeretnénk megnyerni a megyében gazdálkodó cégeket, intézményeket is. Anyagi támogatásuk nélkülözhetetlen ahhoz, hogy kiadjuk a monográfiához szükséges további könyveket. Ehhez pályázati rendszert dolgozunk ki, serkentve egyben a megyei kutatókat is. A kezdetektől fogva számítottunk arra, hogy lesz világkiállítás Magyarországon. Reprezentatív, bemutatkozó és csábító könyveket kívánunk kiadni az ide látogatók számára. Pest megyében szlovákok, németék, szerbek, illetve szlovák, német, szerb származásúak is élnek. Mi örülünk ennek, és jó lenne, ha az ő történetüket szintén be tudnánk mutatni. Ez — gondoljuk — a saját érdekük, sőt az anyaországok érdeke is. és vállalkozásunk támogatásától sem zárkóznak el. Balázs Gusztáv és működési hátteret is meg akarja teremteni. E cél érdekében ezentúl az állami vagyon egy részét vállalkozói vagyonként kezelik, amelyet két részre osztanak. Az elsőbe az a vagyon tartozik, amelyet az állam ezután is akár kizárólagos, akár többségi vagy kisebbségi tulajdoni részesedéssel kíván működtetni. A másikba a száz százalékig magántulajdonba adható vagyon tartozik. A kettős felosztás célja, hogy a tartósan állami tulajdonban maradó vagyont a polgári államokban szokásos méretekre szorítsák vissza, és az ettől egyértelműen elkülönülő állami vagyont mielőbb értékesíteni lehessen. Eszerint megszűnik az állami vállalati forma. A A statisztikai adatok azt mutatják, hogy Pest megyében is sokasodnak a munkanélküliek. A Foglalkoztatási Központ nyilvántartása szerint már több mint huszonegyezren vannak állás nélkül. A munkanélküliek megítélése azonban természetesen nem egységes, hiszen van, aki akarna dolgozni, de minden erőfeszítése ellenére sem kap munkát, s akadnak olyanok is, akikről tudvalevő, hogy meglehetősen kellemes állapotnak tartják a járadékon való élést. Elsősorban azok gondolkoznak így, akiknek lehetőségük adódik a segély felvétele mellett egy kis feketemunkára. A munkaerő-szolgálati irodák a megmondhatói, hogy mennyi bejelentés érkezik hozzájuk a svarcolókról. ELLENŐRI CSOPORT Néhány hónappal ezelőtt már lapunkban is írtunk arról, hogy az Országos Munkaerő-piaci Központ instrukciója alapján először Békés, majd Bács- Kiskun megyében, valamint a fővárosban is megkettéosztással szervezeti elkülönítés jár, vagyis a tartós állami tulajdonban maradó vagyon, vagyonrész működtetésére, értékesítésére várhatóan önálló jogi személyt — részvénytársaság, holding stb. — hoznak létre, míg az időleges állami tulajdonnal kapcsolatos eljárás továbbra is a Vagyonügynökség feladata marad. Hogy a kettéválasztás nyomán melyik magyar állami vállalat melyik kategóriába kerül, még nem tudjuk, annyi azonban bizonyos, hogy az állami vagyon kétfelé választása nem merevíti meg a viszonyokat, az egyik kategóriából a másikba rugalmas átmenet lehetséges. A kormány arra mindenképpen ügyel, hogy az állami tuszervezték az ellenőri hálózatot. Októbertől pedig Pest megyében is működik a Foglalkoztatási Központ keretein belül egy négytagú ellenőri csoport. KUTATÁSI ENGEDÉLY Mint azt Peráth Béla igazgatótól megtudtuk, az ellenőrök államigazgatási és munkaügyi gyakorlattal rendelkező, felsőfokú végzettségű szakemberek. A munkamódszereiknek még csiszolódniuk kell, hiszen nálunk az effajta tevékenységnek nincs kialakult gyakorlata Számos lakossági bejelentést már ellenőriztek, amelyek arra hívták fel a figyelmet, hogy valaki a segély felvétele mellett rendszeresen vállal munkát. Az igazsághoz azonban hozzátartozik az is. hogv ezeket eddig nem sikerült lefülelni. A vélt vagy valós csalások ugyanis a legtöbb esetben bizonyíthatatlanok. Az ellenőrök nem rendőrök, s példáid hiába akarnának leleplezni egy kalóz videofilm-másolót, ha nincs ház- kutatási engedélyük. Arról lajdonban maradó és nem maradó vagyon nagyjából fele-fele aránya megmaradjon. Mit szól a tervezett változásokhoz a Vagyonügynökség előprivatizációs irodájának főtanácsosa, Lieszkovszky Gyula, akit mindebből csupán a belkereskedelmi privatizáció, annak is csak egy része érint? Szerinte kizárólag azzal lehet növelni a teljesítményt, a nyereséget, ha a privatizációban tulajdonosként szereplő jogi személyek valódi személyek, valódi tulajdonosok, és nem szervezetek, alkalmazottakkal. Bár az előprivatizációs iroda főtanácsosa az iparról és a mezőgazdaságról nem nyilatkozott, mondván, abban nem illetékes, ám a Pest megyei kereskedelem privatizációjáról már némi képet alkotott. Véleménye szerint megyénk privatizációs folyamatát Budapest elszívó ereje miatt roppant kényes ügyként kell kezelni. Annyi máris látható, hogy a megyében a helyi kereskedelmi vállalatokat eddig kevésbé érintette az átalakulás. K. K. már nem is beszélve, komolyra fordul a dolog, a nyilvánosság előtt is v; la!ni kell a véleményük akkor legtöbbször a bej lentők is visszavonulnak, inkább inkognitóban m radnak. A lakossági bejelentés ken kívül a csoport a mu káltatókat is ellenőr hogy az ott foglalkozta te takat bejelentik-e, s fiz tik-e utánuk a tb-járul kot. Sorra felkeresik a m gyei munkaerő-szolgák irodákat is, ahol azt viz gálják, hogy a munkám küli-járadékon levők j go'san kapják-e segélyük; Előfordult már, hogy oly nők is részesültek műnk. nélküli-járadékban, aki nek az irodában tud ti volna munkát adni. Pera Béla igazgató elmondta, i ilyen esetekben nem téti lezhető fel szándékossá csupán arról lehet sz hogy az irodák dolgozói li terheltek, illetve gvakorla lanok. hiszen ennek a műi kának sem volt Magyaro szagon hagyománya. HOSSZÚ IDEIG Az igazgató hozzátett hogy az ellenőrzésnek min denképpen lehet tússzá far tó ereje, s ez sem csekély ség. Ami a külföldi tapasz tálatokat illeti, elmondí; hogy azok meglehetősen el térőek egymástól. Német országban például komol munkaügyi rendőrség mű ködik, s a német precizi tásnak megfelelően mindéi pontosan szabályozón rendszerezett. Egy még ná lünk is kisebb országban Belgiumban viszont — aho 300 ezer munkanélkülit tar tanak nyilván, s ez tíz szá zalék körüli rátának fele meg — már közel sen olyan egységes, jól szerve zett a rendszer, mint a né meteknél. Külön feladat { segélyezés, a közvetítés, i az átképző tanfolyamol szervezése. S az az álláspontjuk, aki nem akar dolgozni, azzal kár foglalkozni, a gazdaság mindenképpen kitermeli a munkanélkülieket. Persze, Belgium gazdag ország — mondta aj igazgató —, megengedhetik maguknak, hogy könnyedebben vegyék a dolgokat, A mi viszonyaink ismertek, s úgy tűnik, nálunk a munkanélküliekkel való foglalkozás még hosszú ideg várhatóan komoly társadalmi probléma marad. — hargitai — A belga modell szerint Ketféfíírészelik az állami vagyont O o ItáM íi t<e* r Boltjaink soha nincsenek távol Öntől: Cegléd, Kossuth F.u. 6 Cegléd, Vadász u. 4. Cegléd, Festi út 67. Cegléd, Ipartelepi u. L Cegléd, Körösi út 61, A bony, Piactér A bony. Ceglédi út 10. Nagykáía, Petőfi S. u. 11. Tápiószele, Juhász I - tér I. Törtei, Kossuth L. u. 10. Tápióbicske, Rákóczi út. 61. Tápió szecső, Dózsa Gy. u. 25. Tápiógyörgye, Ady E. u. 54. Farmos, Jászberényi út 667. J ászkaraj enő, Néphadsereg u. 61, Tápiószentmárton, Kossuth út 13. Aranygaüér Rt. 2700 Cegléd, Kossuth Ferenc u. 6.----------------ft- -t e^yeeetc. —Hi rdetéseink a Pest Megyei Hírlapban, a Pest Megyei Extrában éá a Szuperínfóban jelennek meg. Aranygaüér I bit
