Pest Megyei Hírlap, 1991. december (35. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-19 / 297. szám

AKI AZ ISTEN JÓSZÁGÁT VIGYÁZZA-■ ■ ■ ■ ... - ...... ■ ... i i ' _'<n Az utolsó szép beszédű juhász — Ez a bor masabb. Mert ■z előbbi olyan színű volt, mint a pihent jószág vére. Ez meg olyan piros, mint annak a jószágnak a vére, amelyiket meghajtottak. De harapjunk égy kis tepertőt. Nézze meg! Olyan vékony ennek a tepertőnek a bőre, akár a cigarettapapír. Nyeljünk hozzá megint bort.' Csak mindig bort. Én a vizet a lábamon se állha­tom Különben a csizmát aem húzom le minden este, minek? Attól kopik az. Fia­talkoromban meg úgy sze­rettem, a cigány előtt ve­rem le a csizmát a lábam­ról. Borzasztó mulatós vol­tain, Amikor elkezdtem, néni bantam, ha két éjsza­ka üssz.>rag;vd. A cigarettái pulya korom óla szívom. Annak mindig meg kellett lenni, még ak­kor is, amikor nagy szeme vöt a dohánynak. Volt, hogy egv bárányt adtam egv karika dohányért. Ha­ragudott is a feleségem azért a bárányért, jajaj ... De minálunk sose az asz- szt»m rázta a pengőt. Nem iá éi az semmit, ahol nem íg'. van. Amúgy az is igaz: a háznak csak egy sarkát tart:a az ember, az asszony­ra három jut. * .N ncs nekem semmi pa­ri.: ;zo;n. Juhász vagyok, az is e. legkedvesebb jószágát v.giá-om. Szeret is engem a jóisten. A háborúban egsebesültem, annyi vé­rem elfolyt, hogy minden erőm elhagyott. Szédeleg- tem, mint a liba mikor bürköt nyel. Még ás megma­radtam. A birkát úgy ismerem, elég ránézni, mindent tu­dok róla. Az nem is juhász, aki a keringös juh fejét nem tudja lékelni. Nálam kábaságba ritkán dögük bele a jószág. ★ Amennyi kellett, mindig kikerült. A téeszvilágb&n is. Ha nem így, akkor úgy. Jól mondják azt, aki nem kár­tyázik, nem bukik, de nem is nyer. Én mindig meg­kártyáztam a magamét. Bízni nem bíztam senki­ben. még az ingemben sem, mert abban is megcsípnek. Csak annyit mondok, én­rám már jöhet akármilyen világ, nekem már meg van vetve a fejem alja. De azért akárhogy for­gatom, megszenvedtem én is az éleiben. Alig múltam ötéves, amikor apámék oda­adtak kisbojtárnak. Három határral odébb vigyáztam a birkákra, jóformán egye­dül. Mert az én juhászom nagyvérű, részeges ember volt. Azt mondták róla: Ha az égből pálinka hullana, az ő torka eresz volna. Nem sokat tartózkodott a jószág körül. Amikor meg ott volt, kaptam tőle akkora pofono­kat. hogy csillagokat lát­tam. Veszettebb volt, mint akit villával vettek ki az anyjából. Vágytam haza nagyon. Mindig anyámmal álmodtam. Egyszer haza is szöktem. De amit én a szö­késért apámtól kaptam, áz rosszabb volt mindennél. Nagyon elkente a számat, szíjjal vert. Másnap haj­nalban szegény anyám sír­va megfogta a kezemet, visszavitt a juhászhoz. Mondom, olyan semmi ember volt a gazdám. Hogy elitta a nyájat, vagy mit csinált, nem tudom. Haza­kerültem. Ügy éltem, mint a többi parasztkölyök. Mert apám paraszt volt, olyan középparaszt. ★ Az volt még kutya dolog, amikor nősültem. Se apám, se anyám nem akarta en­gedni, amikor meghallot­ták, kit vennék. Nehéz volt a földnek hallgatni, amit apám a fejemre olvasott. Azt mondta: „Tán meggúr- dultál? Hova akarsz te nő­sülni? Hát azoknál se tücs’ ki, se hajcs’ ki. Kódusok!” Szegény ember én se akartam lenni. Tudtam, mi­lyen a szegénység. Ha disz­nó van, ól nincs, ha ól van, diszó nincs. Apám meg csak hajtotta a magáét: „Amiért ilyen nagy tüzed van, még nem muszáj megnősülni. Tüzet oltani moslékkal is lehet. Eredj, loncsold le magad egy rosszfélévelP’ , Nem érdekelt engem az apám beszéde. Erős voltam, mint a vasék. Ügy kaptam fel a hasas gabonás zsákot, mini ha törek volna benne. A/, ördögtől se féltem. Meg azért akkor már megint juhászkodtam. úgy számol­tam. megállók én a ma­gam lábán. Apám meg előállt a'vval, ha már annyira rajtam van a nősülhetnék, próbálkoz­zak inkább gazdajánnyal. Mingyán kommendált is egyet. Az unokabátyám volt az ura a kommendált jány nővérének. Erre azt a vá­laszt adtam apámnak? egy sütésből elég egy kenyér. Mert tudtam, hogy keserű élete van az unokatestvé­remnek az anyósa házánál. Pedig a közt a két család közt nem volt túl nagy kü­lönbség a vagyonban. Any- nyi mégis volt, hogy a vő- nek hallgass legyen a neve. De hát hun állt szépség­ben a gazdajány az én je­löltemhez? Az én csillago­mat olyan ragyogósnak lát­tam, hogy mondom, ezt a sifonyból is kilopnák a szépségéért. Egyszer egy bálon azért mégiscsak felkértem azt a kommen- dáltat. Nem tudott jól tán­colni. Tényleg, annak ád az isten sarkantyús csiz­mát, aki nem tudja rázni. Bezzeg az én szeretőm úgy járta, akár a kettős bárány. Elég az hozzá, hogy elibe álltam apámnak: kihirdet­nénk magunkat a temp­lomban azzal, akit szere­tek. Lelt mindjárt haddel- hadd. ★ Éhezni hál’ istennek sose éheztünk. Mámmá meg már jól vagyunk lakva, mint a kutyahal. Mindig megfogtuk a munka végét, meg a pénzt is. Volt, hogy télire való fát vágtam, kijött utánam a mezőre. Gallyazás után összeszedte a maradék szöszmötöt is. amiből a ge- üce fészkét építi. Az se vesszen kárba. Azt mond­ja megsül a tüzén egy rán­totta. Hát valahogy mi is ilyen nincsből, gizből-gaz- ból, szegénységből építettük fel az otthonunkat, mint a gelice. Adonyi Sztancs János SZABAD ÁR, PRIVATIZÁCIÓ ÉS JEGYREND5ZER Fehér és fekete Gavriil Popov moszkvai polgármester sajtóértekez­leten jelentette be, hogy a szabad árak bevezetésével egy időben gyorsított ütem­ben el kell kezdeni a ke­reskedelem, a szolgáltatá­sok és a taxi privatizálását. A gyorsítás érdekében térí­tés nélkül át kell adni a boltokat a tulajdonosoknak, akik a későbbiek során adó formájában fogják kifizet­ni az üzlet árát. A moszk­vai boltok többségének már januárban magánkézben kell lenniük. Hasonlóképpen kívánják privatizálni a lakásokat is, mert a napról napra érték­telenebbé váló rubel nem alkalmas arra, hogy valaki hosszabb ideig gyűjtsön la­kásra. Az élelmiszer-minimum biztosítása érdekében de­cember 1-jótól jegyre adják a húst, a felvágottat, a to­jást. a vajat és a kenye­ret. Ezzel egy időben közel 300 üzletben elkezdik az élelmiszerek szabadáras forgalmazását is, hogy a moszkvaiaknak nagyobb legyen a választéka, és a külföldiek is el tudják köl­teni a pénzüket. Kétféle kenyeret — fehé­ret és feketét — rögzített, állami áron adnak jegyre. A többi pékáru szabadáras lesz. — Többéves tapasztalat szerint Moszkva napi ke­nyérfogyasztása kétezer tonna körül mozog — mondja Cavrill Popov. — Móstanában viszont azt ta­pasztaljuk, hogy rendszere­sen két és fél ezer tonna körül fogy... Szeretném megnyugtatni a fővárosia­kat, hogy elegendő a liszt- készletünk, nincs semmi ér­telme a felhalmozásnak. December 1-jétől szabad­áras lesz a cukor és vodka is, de a jegyrendszer fenn­marad. A cukorhiány miatt viszont engedélyezték — ideiglenesen —, hogy a cu­korjegyekre cukrászati ter­mékeket vásároljanak. A SZOBI ÁFÉSZ magán­vállalkozókat keres a következő egységeinek bérleti rendszerben történő üzemeltetésére 1992. február 1-jétől: 5. sz. ABC-áruház, Szob, Árpád u. 45. 43. sz. Tüzép-telep, Verőce, Kültelek 14. sz. vas-műszaki é.. ruházati kisáruház, Vámosmikola, Kossuth u. 4. 20. sz. bisztró, Nagybörzsöny, Hunyadi tér 1. 1992. március 1-jétől: 42. sz. ABC-áruház, Börzsönyliget (idényjellegű) 16. sz. bisztró, Börzsönyliget (idényjellegű). A tájékoztató adatok leírása és a pályázati feltételek átvehetők január 15-étöl az álész vállalkozási osztályán. A pályázatok benyújtásának határideje: január 20-a. BUDAÖRS VAROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELÖ-TESTÜLETE pályázatot hirdet a Gazdasági Ellátó Szervezet (GESZ) vezetői munkakörének betöltésére Fő feladat: a GESZ-hez tartozó egységek gazdasági feladatainak irányítása, ellenőrzése. A munkakör betöltésének feltételei: — felsőfokú pénzügyi végzettség — költségvetési szervezetnél eltöltött, ötévi szakmai gyakorlati idő — erkölcsi bizonyítvány. A pályázat tartalmazza a pályázó: — jelenlegi munkahelyének, besorolásának, bérének megnevezését — szakmai önéletrajzát. Bér: az 5/1933. (XII. 12.) M8H-rendelet alapián, megegyezés szerint. A pályázatokat december 31 -mg lehet benyújtani Budaörs Város Polgármesteri Hivatalába, a jegyzőhöz, cím: Budaörs, Szabadság u. 134. 2040.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents