Pest Megyei Hírlap, 1991. december (35. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-03 / 283. szám

I. ÉVFOLYAM, 257. SZÄM 1991. DECEMBER 3., KEDD bu^vidéki K^Cíwifm BUDAÖRS • ERD • SZAZHALOMBATTA • PILISVÖRÖSVAlt • BUDAKESZI • BIATOR- BAGY 0 TÖRÖKBÁLINT • PILISCSABA • PATY • ZSAMBEK • SOLYMÁR • TÁRNOK • NAGYKOVÁCSI • BUDAJENO • PERBAL • TÖK • TINNYE • ÜRÖM Egyre több helyen Nyelvoktatás az óvodákban Megemlékezés Herceghalmon A múlt öröksége Bensőséges ünnepségre, emléktábla-avatásra és -ko­szorúzásra gyűltek össze a herceghalmi vasútállomá­son vasárnap délelőtt nemcsak a térségből, hanem a fővárosból is mindazok, akik egyetértenek azzal, hogy a múltunk megismerése nélkül nehezen épithetjük a jövőnket. A Thallóczy Lajos Emlékbizottság, a Herceg­halmi önkormányzat Polgármesteri Hivatala, a Ma­gyar Államvasutak, a Közlekedési Múzeum, valamint a Zsámbcki-medence Tájszövetség megemlékezést tar­tott Thallóczy Lajos történész, a Magyar Történeti Társulat elnöke halála, valamint a herceghalmi vasúti baleset 57. évfordulója alkalmából. A térségben egyre több helyen van az óvodákban tdegennyelv-oktatás. Ér­den, a László Téri Általá­nos Iskolában már olyan első osztályos gyerekek ta­nulnak haladó fokon ide­gen nyelvet, akik még az óvodában ismerkedtek meg *z alapokkal. Törökbálin­ton a II. számú óvodában most indul egy csoport. Természetesen, mint minden újjal kapcsolatban, így az óvodai nyelvokta­tás terén is fellángol a vi­ta; vajon szabad-e, kell-e ilyen pici gyermekeket „megerőltető” feladatokkal kínozni? Sokan elfeledkez­nek arról, hogy a legfogé­konyabb korban tanul meg legkönnyebben bármely idegen nyelvet a gyermek. Mások ennek ellenére hal­lomásból vett példákra hi­Van úgy, hogy az élet igazolja a közhelyszerű megállapításokat. Például azt, hogy ember tervez, az­tán minden egészen más­ként alakul. Még akkor is. ha az el­gondolás jó, valahogy min­dig előkerül az a bizonyos banánhéj. Az, amin az öt­let megcsúszik, és nem ke­vés erőt, energiát emészt fel talpra állítása. Dr. Curin Ferenc, pátyi körzeti orvos elképzelése az volt, létrehoz meglevő családi házából, átalakítás útján egy idősek otthonát. Kölcsönöket kapott a meg­valósításhoz, s munkához látott. Már jelentkeztek azok is, akik szívesen be­költöznének. Itt került elő Mikulás-napi ünnepséget szervez a százhalombattai Szülök Fóruma elnevezésű egyesület a gyerekeknek december 6-án, 16 órai kez­dettel, a Barátság Műve­lődési Központban. Az egyesületről, munkájáról már többször hírt adtunk, mivel ez idáig egyedülálló módon, különböző csopor­BUDA VIDÉKI HÍRLAP Vezető munkatárs: Deák Attila, • Munkatársak: J. Szabó Irén és Pachner Edit. • Fogadónap minden hét­fő« 14—17 óráig a szerkesz­tőségben. Címünk: Bp. VIII., Somogyi B. u. «. PL: 311. ír. sz.: 144£, Telefon: 138-47*1, 138-40*7, 6 vatkoznak: beszélnek olyan esetekről, hogy az óvodás gyermekek nem tanultak meg németül, pedig a szü­lők még otthon is próbál­tak idegen nyelven beszél­getni. A szakemberek vallják, hogy ott ahol az óvónő a foglalkozásoknál törekszik a gyermeki érdeklődés fel­keltésére, és a játékossá­got előtérbe helyezni, a vi­dám, vonzó helyzetek te­remtésének megvan a „nyelvi” haszna is. Az is tény, hogy a foglalkozások anyagának közel kell áll­nia az óvodás gyermekek világához, mert ettől is függ az idegen nyelv elsa­játítása. Mindezekről a szakmai tapasztalatokról Stéger Il­dikó egy tanulmánynak is a történetben a már emlí­tett banánhéj, de nevezhet­jük ezt bármi egyébnek. A lényeg az, hogy a kivitele­zés nem úgy alakult, aho­gyan eltervezték. Az átadá­si határidő eltolódott, most éppen azért, mert kiderült, három-négy helyiség nem fűthető, hibás a rendszer. Újra falakat fúrnak, amit, ugyebár, később helyre kell hozatni. Ez több, mint kel­lemetlen. Üjabb kiadásokat jelent, bevétel nélkül, mivel még nem nyitotta meg ka­puit az otthon. Az orvos azért továbbra is bizakodik. Minden véget ér egyszer, így lesz ez az építéssel is. S azután, végre a tervek szerint mehetnek a dolgok. — jisz — tokban az értelmi fogyaté­kos, mozgássérült, asztmás, allergiás, légúti megbetege­désben szenvedő gyerme­keket nevelő szülők ér­dekeit kívánják érvénye- síttettni. Most, valamennyiükhöz szól a Mikulás ezen a kis ünnepségen, melyen a For­rás együttes néhány tagja is fellép. A gyerekek aján­dékot is kapnak, énekkel, tánccal köszöntik a hagyo­mányos, vidám ünnepet. Az esemény a szokásos klubnapi teendőkkel, be­szélgetéssel zárul majd. KÖZLEMÉNY Megnyílt a Klára Karcsúsító Szalon az érdi Liget Thermál Szállodában. 3500 Ft 10x1 óra amerikai karcsúsító gépekkel. (Űszásíal. szaunával.) Tel.: 06/ 23-45-010. Nyitva tartás: 13—19- ig. (88 627/2K) beillő értekezésben számolt t>c. Elsődleges cél — vallja Stéger Ildikó — az idegen nyelv megszerettetése, mert ettől függ az eredmény. Speciális nyelvi témakörö­ket alkalmazhatunk, hogy képesek legyenek a gyere­kek ismerkedni. Vagy tud­janak egy pohár vizet kér­ni, s ne járjunk úgy, mint korábban az orosz nyelv- tanítással. Az egymásra épülő tan­menet lehetővé teszi, hogy a gyerek ne álljon meg tudásának bővítésében, ha­nem tovább építhesse is­meretanyagát. Az óvodá­ban idegen nyelvet tanult gyerek így nem a nulláról indul az iskolában, hanem tankönyveinkben kiépített módszereink segítségével már magasabb lépcsőfokra lépve halad tovább. Kit tanítsunk idegen nyelvre? Ebben elsősorban a szülők igényeinek kell eleget tenni, hisz úszni, tornázni, balettozni is azok járnak, akiknek szülei azt igénylik és vállalják az ez­zel kapcsolatos áldozato­kat. Döntse el a szülő, hogy pénzét divatra, szórakozás­ra költi, vagy gyermeke ta­níttatására fordítja, amely később kamatozik. D. A. A könyv, amivel a minap Törökbálinton találkoztam, a helybéli lakos, és képvise­lő-testületi tag, Andor Mi­hály: Rendszerváltás Dim- besdombon című munkája, ami VITA KIADÓ, a Mű­velődéskutató Intézet gon­dozásában jelent meg. A szerzá a hatvanas évek vé­gén, a hetvenes évek ele­jén több olyan kimagasló, irodalmi értékű, de még inkább szociografikus érzé­kenységű novellával tűnt fel, amit bizony akkoriban csak szamizdatként lehe­tett egy-egy vidéki folyó­irat fénymásolt példánya­ként olvasni. Később, a régi Mozgó Világban, még a nyolcvanas évek elején je­lent meg egy igencsak bot-, rányt keltő, korszakos ta­nulmánya, a Dolgozat az iskoláról címmel. Andor Mihály már jó tíz évvel ezelőtt megírta ebben a tanulmányában, amit ma Schnaider László, Her­ceghalom polgármestere köszöntötte a megjelente­ket, és elmondotta, hogy Páti Nagy Elemér tanár kezdeményezésére és Kosá- ry Domonkos, a Magyar Tudományos Akadémia el­nökének támogatásával került sor az emlékünnep­ség megtartására. Katona András, a Köz­lekedési Múzeum főigaz­gatója a 75 évvel ezelőtt bekövetkezett vasúti sze­rencsétlenségről tartott megemlékezést, dr. Tömöry Márta történész kandidá­tus pedig Thallóczy La­jos munkásságát, törté­nelmi szerepét méltatta. Felolvasták azt a levelet is, amit dr. Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió elnöke, az Európa Parlament tag­ja írt az emlékünnepség szervezőihez, és amelyben sajnálattal fejezte ki, hogy tokiói elfoglaltsága miatt, nem vehet részt a herceg­halmiak évfordulós meg­emlékezésén. ÖSSZEÜTKÖZÉS Sokan, akik — saját hi­bájukon kívül — nem is­merik a 75 évvel ezelőtti történéseket, bizonyára fel­teszik a kérdést: hogyan függ össze a vasúti baleset és egy történész halála? 1916. december 1-jén éjszaka szörnyű vasúti sze­rencsétlenség történt a brucki vonalon. Olyan arányú katasztrófa, amely­re a magyar államvasutak vonalain még nem volt már minden pedagógus el­ismer — csak éppen nem tesz ellene —, hogy bizony az elmúlt negyven év okta­táspolitikája úgy rossz, ahogy van. Nos, ilyen előzmények után örömmel vettem kéz­be a szerző Rendszervál­tás Dimbesdombon című könyvét. Előre szükséges leszögezni: Dimbesdomb nem létezik a térképen, de valahol a Buda-vidék, a Zsámbéki-medence térsé­gében, bármely kistelepü­lés magára ismerhet. Bár a szerző hangsúlyozza; az önkormányzati választások óta eltelt egy év elszórt híradásai alapján úgy tű­nik, hogy Dimbesdomb nem tipikus, a rendszerváltás ott kivételes módon ment végbe. „Ez a könyvecske — írja Andor Mihály — első­ként, és eddig sajnos egye­dülállóként mutatja be, mi van a mélyben. Hogyan is példa. A Ferenc József bé­csi temetéséről jövő 3. szá­mú gyorsvonat, amely zsú­folva volt utasokkal és amelyen a különvonatról lemaradt számos főrend, képviselő és méltóság is utazott, Herceghalomnál teljes gyorsasággal bele­szaladt a grazi személyvo­natba. Oly szörnyű erejű volt az összeütközés, hogy a bécsi gyorsvonat moz­donya és első vagonjai, valamint a személyvonat hátsó része összeroncso- lódtak. 69 halott és 150 se­besült áldozata volt a ka­tasztrófának. BUDAI ISKOLÁK Thallóczy Lajos 1857. december 8-án Kassán születétt, bár budainak vallotta magát. Apja, Strommer Benedek az 50- es évek végén került át a helytartótanácstól a kas­sai pénzügy-igazgatósághoz, ahol fia, Lajos és húga született, s Lajos iskoláit is ott kezdte el. Az apát 1867-ben visszahelyezték az akkor szervezett ma­gyar Pénzügyminiszté­riumba Budára, Lajos így az elemi ‘iskola IV. osztá­lyát már jó nevű budai is­kolában folytatta, majd a gimnáziumot is ott végez­te. Kezdettől többféle nyelvvel birkózott. A kas­sai iskolai társai révén a szlovák nyelvvel ismer­kedett, otthon anyja — mivel magyarul nem tu­dott, hiszen az 50-es évek­ben került Budára Német­történt a rendszerváltás a mindennapokban, testkö­zelben — egy kisvárosnyi magyar községben.” Végre egy olyan írás, amely szociografikus gon­dossággal, szociológiai fel­táróképesség birtokában, igencsak mélyrehatóan tár­ja fel a mindennapjaink jelenségeit. A szerző nem divatos politikai prekoncep­ciókat, nem buzgó szenten­ciákat kínál az olvasóknak, hanem a rendszerváltás kezdeti, bukdácsolásokkal teli pillanatairól olvasha­tunk objektív elemzést. A főváros agglomerációjának árnyékában élni akaró te­lepülésen már 1986-ban el­kezdődött a rendszerváltás. Ekkor alakult meg Dimbes­dombon a Faluszépítő Egyesület. S bár az egyesü­let megalakulása körül vol­tak kisebb konfliktusok, azt megakadályozni senki sem akarta. Igaz, eredetileg „faluvédő” egyesület elne­vezést terveztek, de az ak­kor még uralmon lévő hi­vatali és pártvezetők fel­tették a kérdést: kivel szemben akarják védeni a falut? Pedig az alapítók szándéka nyilvánvaló volt, s erre az egyikőjük így em­országból — fiával elsősor­ban németül beszélt. Bu­dán Lajosnak a német mel­lett magyarul is meg kel­lett tanulnia. A gimnázium­ban viszont elsősorban a latint, majd az angolt és a franciát vette sorra, sőt hamarosan a gyorsírás is bekerült órarendjébe. A Történelmi Társulat­hoz hamar megtalálja az utat; az akkori szerkesztő, Thaly Kálmán „legényé­vé” fogadja, s küldözgeti kéziratokkal vagy azo­kért a különböző szerzők­höz. 17 éves korában — pár hónapi ingyenes kül- döncködés után — a Tör­ténelmi Társulat tisztelet- díjat is megszavazott a szá­mára. 1874-ben Thaly leköszön a szerkesztői feladatokról, s az ifjú Thallóczy hason­lóan közismert irodalmi­szerkesztői munkában jár­tas lapszerkesztői, könyv­kiadói érdemekkel bíró főnököt kap Szilágyi Sán­dor személyében. Mellet­te a fiatal segédszerkesz­tő már komolyabb felada­tokat is ellát. Például a Történelmi Társulat évi vándorgyűléseit kell elő­készítenie, szerveznie, le­folyásukért nagyrészben a felelősséget vállalnia, ami egyben az ország nagyobb városainak, levéltári érté­keinek előzetes megisme­rését is jelentette. ÁLMÁBAN TÖRTÉNT A gyorsvonat termes ko­csijában Thallóczy Lajo­son kívül csak dr. Jun- gorth Mihály, a belgrádi kormányzóság politikai osz­tályának főnöke. Thallóczy titkára, és Spetzler Mizzi kisasszony utazott. Itt tar­tózkodott még Vörös Pé­ter kalauz, teremkocsi-kí- sérő is. Thallóczy utastársai szerencsésen megmene­kültek, őt magát azonban a fűtőkészülék, amely rá­borult, álmában megölte. lékezik: „Már az egyesület ötlete is elkeseredésből fa­kadt. Annyi disznóság gyűlt össze — kezdve a csatorná­zás körüli gyanús ügyektől a faluban lévő üzemek kör­nyezetszennyezésen keresz­tül mindenféle furcsa te­lekeladásokig, a település- rendezési terv körüli titko­lózásig — ami nemcsak az emberek igazságérzetét bor­zolta, hanem a faluképre is kedvezőtlenül hatott, hogy elhatároztuk, meg­próbálunk valamit csinálni. Az egészet azzal a hátsó szándékkal csináltuk, hogy miután szerzünk egy kis presztízst a faluban, meg­próbálunk a vezetésre nyo­mást gyakorolni különböző ügyekben. Ki gondolt még akkor arra, hogy mi lesz itt 1990-ben?” Andor Mihály írása több mint oknyomozás, mert túl azon, hogy színes és élve­zetes olvasmány* a részle­tekből levonhatjuk az álta­lános érvényűt. Mostanság, amikor a térségben egyre inkább elszaporodnak a „feljelentgetések” és ^sze­mélyre szóló vádaskodá­sok”, és egy-egy testületi ülésen nyilvánosan is haj- bakapnak a képviselők — bizony elgondolkodtató: mennyire is másképp poli­tizáltunk alig két-három esztendővel ezelőtt is. A Rendszerváltás Dim­besdombon című könyv ol­vastán csak biztatni tudjuk a szerzőt: gyűjtse mai él­ményeit, a tőle megszokott precizitással és éleslátással fényképezze le a mostani valóságot is — s talán egy­szer abból is könyv lehet. Deák Attila Újabb kiadások Égy építkezés története Százhalombatta Mikulás-nap A valóságról szól Dimbesdombon mi lakunk Ritka öröm, kivételes élmény manapság, ha a könyvet szerető, a szűkebb környezet problémái után érdeklődő ember kezébe olyan könyv kerül, amit „rólunk és ne­künk” írtak. Különösen érdekes egy ilyen könyvet kéz­be venni napjainkban, amikor a könyvkiadás csődjé­ről olvasni és nemcsak a főváros aluljáróit, de már a kistelepülések hétvégi piacait is elárasztották a pony­vairodalom árusai.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents