Pest Megyei Hírlap, 1991. december (35. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-03 / 283. szám

Tisztelt Képviselő Ür! 1991. november 22-én meghívtam a pedagóguso­kat abból a célból, hogy közvetlen találkozás legyen közöttük és a városi dön­téseket meghozó képviselő- testület között. A fórumot két részből állítottuk ösz- sze. Czimer László mi­niszteri tanácsos a tör­vényelőkészítési munkákról és a kormány oktatási poli­tikájáról számolt be. A második részben a város elmúlt egy évben végzett oktatásügyi munkáját, il­letve a jövőbeni elképzelé­seket ismertettem. Szándékosan nem hívtam meg országgyűlési képvise­lőt, hiszen ez a rendezvény a város vezetése és pedagó­gusai közötti, illetve a pe­dagógusok egymással való találkozását szolgálta. ön megtisztelte a fóru­mot, természetesen ehhez joga van. (Bár kérdezem, hogy az MSZP elnökségi tagjaként, az MSZP parla­menti frakció tagjaként, vagy netán az MSZP me­gyei pártlistán bejutott or­szággyűlési képviselőjeként, talán gödöllői volt pedagó­gusként ...?) Ez utóbbi volt számomra a legszimpatiku­sabb, és ennek fogtam fel László Lilla képeiből '*áó a hivatalb an A Gödöllői Polgármeste­ri Hivatal fél évvel ezelőtt nyitotta meg kapuját a képzőművészet támogatása céljából, s adott otthont László Lilla, a városunk­ban élő és alkotó festőmű­vész képkiállításának. De­cember 6-án Magyar tájak és csendéletek címmel újabb kiállítás nyílik a fá­radhatatlan alkotókedvvel dolgozó művésznő képeiből: 11 pasztell-, 5 olaj- és 4 tem­perafestményt tekinthet­nek meg a látogatók. László Lilla saját maga által kitaposott ösvényen jár. Képein lakóhelyének és környékének, valamint a Balatonnak a szépségei jelennek meg kiforrott, sa­játos stílusban. Gyönyör­ködtet, a maga szemével láttat, s e látásmóddal ér­zékelteti komor hangulatú képein a ma emberének borús, sokszor tragikus életszemléletét. Művészeté­nek aranyfedezete az őszin­teség, a tisztaság, amely művei hatásának is forrá­sa. A kiállítást december 6-án délután fél hatkor nyitja meg Remsey Gábor grafikus, s az érdeklődők január 3-ig tekinthetik meg — szombat és vasárnap ki­vételével — naponta 8—18 óra között. Bene Mihály Nyílt levél Körösiéi László képviselő úrhoz Túllépte hatáskörét Egészségügyi Egészségügyi fórumot rendez a Magyar Szocia lista Párt gödöllői szerve­zete december 5-én, csü­törtökön 18 órától az Ady sétány 3. szám alatt. A magyar egészségügy és társadalombiztosítás re­formjának gödöllői vonat­kozásairól dr. Vámosi Ist­ván tart előadást a nyil­vános rendezvényen. megtisztelő jelenlétét, fel­tételezve. hogy talán az itt elhangzottak törvénykezési munkáját segítik. ön hozzászólt ezen a fó­rumon, amihez természete­sen megint joga van. Sajnos reagálnom kell nyilvánosan néhány kér­désre, mert hozzászólásá­nak egy része, megítélésem szerint, inkorrekt és tisz­tességtelen volt. Rendkívül népszerű sze­repben tetszelegve bírálta a kormány oktatási politi­káját, bírálta a tavalyi költségvetést, melynek el­mondása szerint az ön és több képviselőtársa által „kiharcolt” 5 milliárd fo­rintos tételt az utolsó éjsza­ka „lehúzták”. Külön kihangsúlyozta, hogy a terület országgyű­lési képviselője hogyan sza­vazott ebben a kérdésben, őt negatív szerepben fel­tüntetve. Megjegyzem, ön teljesen tisztában volt azzal, hogy miért került ki a költség- vetésből ez a tétel, és senki sem bírálta önt itt, Gödöl­lőn, vagy lejáratására sem törekedett senki, amikor szavazott a kárpótlás, egy­házi ingatlanok, az igazság- tétel és,más igen jelentős törvénynél. Azt is elmondta, hogy minden gödöllői iskolában járt, és konzultált a gödöl­lői pedagógusokkal. Kérdezem, kit képviselt az iskolákban, felkérték-e erre a szerepre? Annál is inkább, mert bár e fóru­mon még nem tudtam, de az újságban az MSZP ok­tatásügyi politikájáról elő­ző nap tartott sajtótájékoz­tatóján a párt elmondta, „a kormány tanügyi koncep­ciója még tárgyalási alap­ként sem fogadható el, az MSZP számára túl közpon­tosított, antidemokratikus és pedagógusellenes is ...” Tisztelt Képviselő Ür! Teljesen nyilvánvalóvá vált számomra, hogy ön pártja propagandáját és po­litikáját fejtette ki az álta­lam más célra összehívott pedagógusfórumon, ön vé­gigjárta az iskolákat, amit én is megtettem hivatalom­nál fogva. Nem tudom, hogy a végre „politikamen­tes” iskolákban ön pártja képviselőjeként milyen jo­gon tartott fórumokat? Számomra megengedhe­tetlen az oktatási intézmé­nyekben folytatott pártpro­paganda, és ha ön nem is ilyen indíttatásként kereste fel az iskolákat, kívülről egyértelműen ilyennek lát­szott. A fórumon való hozzá­szólása is egyértelműen pártja politikai nézeteit tükrözte (lásd előző napi sajtótájékoztató), így elfo­gadhatatlan számomra, mert nem az MSZP válasz­tási fórumán voltunk. önnek és pártjának joga van bármilyen találkozást összehívni a városi pedagó­gusokkal, és ott álláspont­jukat ismertetni, de az nem az oktatásügyi intézmé­nyekben és nem a város vezetője által tartott fóru­mon. Az elmúlt egy évben si­került elérni a képviselő- testületnek azt, hogy a vá­rost érintő ügyekben külö­nösebb pártpolitikai csatá­rozások nélkül tudunk dönteni, megpróbáljuk azt elérni, hogy döntéseink egyértelműen a várost, an­nak lakóit szolgálják. Ezért tiltakozom az ön gödöllői oktatási ügyekbe való működése és felszóla­lása ellen, melyben szerin­tem túllépte hatáskörét. Kérem, amennyiben más képviselőtársával van elin­téznivalója, azt vele tegye, arra ott a parlament, és ha továbbra is felajánlja se­gítségét a város javára, azt ennek vezetőivel egyeztes­se, s biztos vagyok abban, hogy van lehetőség korrekt együttműködésre. Tisztelettel: Dr. Gémesi György G Ö D ÖL LOI ^aíiiap XVIII. ÉVFOLYAM, 283. SZÁM 1991. DECEMBER 3., KEDD Egy helyett három A finesz átszervezése 1983-ban alakult meg — az alsófokú oktatási intézmé­nyek gondnokságának jogutódjaként — a gamesz, azaz a gazdasági-műszaki ellátó és szolgáltató szervezet, amely a hozzá tartozó intézmények működésének gaz­dasági-műszaki feltételeit hivatott biztosítani. Gödöllőn az óvodákra, az általános iskolákra és a zeneiskoláraj valamint a háttérintézményekre — nevelési tanácsadó, logopédia, központi műhely, pcdagógusszálló és nyári táborok — terjedt ki tevékenysége. A gondolat, hogy idősze­rű lenne a jelenlegi struk­túrát átvizsgálni, szükség esetén átalakítani és kor­szerűsíteni, már hónapok­kal ezelőtt felvetődött. So­kan és sokféle fórumon foglalkoztak a kérdéssel, a témát megtárgyalta a kul­turális és a gazdasági bi­zottság is. A többoldalú átvilágítás után lényegé­ben kétfajta megoldási le­hetőség született; az intéz­mények a továbbiakban teljes önállóságot kapnak, s akkor nincs szükség a gameszra, vagy megmarad továbbra is, csak más for­mában, feladatkörrel. Mivel az érintett intéz­mények közül nem mind­egyik kívánt önállóan gaz­dálkodni, az ezt igénylő is­kolák számára pedig a sze­mélyi feltételek — a kü- lön-külön szakembergárda — biztosítása tűnt meg­oldhatatlannak, a testület úgy döntött, hogy maradja­nak ezután is részben ön­álló gazdálkodásúnk, ám működjön korszerűbb, ész­szerűbb formában a ga­mesz. Át kell alakítani a jelenlegi mamutstruktúrát, megfelelőbb megoldásokat találni az intézmények mű­ködtetésére, műszaki álla­potuk megtartására, az ét­keztetés lebonyolítására. Három fő tevékenységi területre kell végül is meg­oldást találni. Az iskolák gazdálkodási-pénzügyi fel­adatait egy, a gamesz je­lenlegi pénzügyi csoport­jából alakuló szolgáltató­szerv végezné, önálló in­tézményként működne az élelmezési részleg is, amely az eddigieken kívül a böl­csődék és a városháza ét­keztetését, illetve a szociá­lis étkeztetést is vállalhat­ná, sőt a nyári vakáció alatt rászoruló gyerekek ellátásáról is gondoskod­hatna. A legnagyobb vál­tozás a jelenlegi karban­tartó csoportot érinti: tag­jai közül a legjobbak a — szintén átalakítás előtt álló — vgv legjobb szakemberei­vel együtt egy központi vá­rosi gyorsjavító-karbantartó csoportot alkotnának. A képviselő-testület vé­gül úgy döntött, hogy egy- egy új önálló intézményt hoz létre a gazdasági-pénz­ügyi, illetve az étkeztetési feladatok ellátására, a kar­bantartási feladatokat pe­dig egy létrehozandó váro­si karbantartó részleghez csoportosítja át. E határo­zat értelmében indult meg tehát a gödöllői gamesz át­szervezése. P. É. Kispályások a parketten Nyitány előtt tánc A városi kispályás labda­rúgó-intézőbizottság ülé­sén Tóth József elnök ér­tékelte a bajnokság őszi fordulóit, megállapította, hogy azok rendben zajlot­tak le, bár sajnos három csapatot törölni kellett és volt visszalépő is. A januárban kezdődő és NEVEKNEK MAGYARÁZATJA A decemberi névnapok ** gazdag sorát Miklós­sal illik kezdeni, mivel ma sincs talán család, ahol a gyerekek ne várnák izga­tottan és reménykedve Mikulás látogatását és gazdag ajándékozását. Ezért fényesítik és teszik ki az ablakba a cipőiket, csizmácskáikat, amelybe a szakállas Mikulás-apó be­lecsúsztatja csokoládé képmását, meg a csillogó papírzacskóba rejtett sok­sok cukorkát. A név görög eredetű, s eredetileg Nikolaosz volt, de egész Európában elter­jedt. A németben Nico- lausz, a franciában Nico­las, az angolban Nikholasz formában találkozunk vele. Az oroszoknál Nyikolaj, a magyaroknál pedig Nico- lausként jelentkezett. Miklósként a cseh és szlo­vák nyelvben írták le elő­ször, s mi, magyarok innen vettük át. Nagy népszerű­ségéhez bizonnyal hozzájá­rult Arany János csodála­tos munkája, a Toldi, amelynek Miklós nevű fő­hőse megszemélyesítője volt a bátorságnak, a küz­deni tudásnak, s birtokosa a vitézi, lovagi erényeknek. Ádám és Éva — akiket december 24-én köszöntünk — a bibliai elbeszélés sze­rint az első emberpár. Az első embert, Ádámot — magyarul ember — Isten a föld porából teremtette. A név valószínűleg a héber adamá — föld — szóból származik. Ádám az Éden- kertben lakott, s mivel társtalannak érezte magát, Isten álmában egyik bor­dájából megteremtette Évát, a feleségét. Éva — neve — héberül Havá — az élet szóból származik. A Teremtés könyvében azt olvassuk erről, hogy Isten saját hasonlatosságára al­kotta az embert, „férfiúvá és asszonnyá teremté őket”. Ádám és Éva névnapjá­nál essék szó a karácsony­ról is, amely elnevezés Krisztus születésére utal. Az őskeresztény egyház a téli napforduló elhalvá- nyítására vezette be a jel­képes „új nap” ünnepét, amint a régi karácsonyi nép­ének mondja: — Szép jel és szép csillag / Szép na­punk támadt, / Szép na­punk támadt... A karácsony napjainkra elsősorban a család ünnepe lett, s bár a hagyományos karácsonyi szokások több­ségükben elfelejtődtek —, mint például a betleheme- zés. a kántálás, az ostya­hordás —, a karácsonyfa- állítás szokása máig meg­maradt. A családtagok a karácsonyfa alá helyezik az ajándékot, s ha másként nem, hát legalább magnó­ról, hanglemezről felhang­zik az ősi ének: — Kiska­rácsony éjszakáján, / Jézus születése napján ... Az ünnep második nap­ján köszöntők serege indul útjára, hogy bekopogja­nak azokba a házakba, ahol Istvánt vagy Jánost talál­nak. A Galga mentén, de talán az egész országban nagyon kedvelik ezt nevet. Már országalapító Szent István királyunk is viselte. A név görög eredetű — Sztephanosz —, és virág- koszorút jelent. Igen sok a becéző alakja: Pityu, Pista, Isti, Istók, Pistike, Pityuka. Hogyan lett Pista az Ist­vánból? Erre a kérdésre Szilágyi Ferenc tanulmá­nyából kapunk magyaráza­tot: Az Isti ma is jól is­mert becézőnév, s ennek továbbképzésével — az Is- ti-Pisti, Ista-Pista ikerszó­ból önállósult a Pista. A János számos alakban él az európai nyelvekben. A német Johann, a spanyol Juan, a román Ion, a szerbhorvát Jovan, az an­gol John, Johnny vala­mennyiünk előtt ismert. A bibliai héber Hohanau név görögös-latinos Johannes alakjából lett nálunk Joa- nes, majd Joános, s végül a mai János. A név jelentése Isten kegyelme. apjainkra igen köz- kedvelt lett a Tamás keresztnév, amelynek ősé a görög Thannasziosz vagy Thonnasziosz formában is­mert és csodálatost jelent. A 12 apostol egyiikét Tho- masnak nevezték, s ez lett az alapja a név felma- gasztosulásának. Az apos­tolon kívül még hét szent­nek az emléke működött közre a Tamás név elter­jesztésében. Közülük né­gyen nemcsak az egyház­nak, hanem az egyetemes történelemnek is díszei. Gondoljunk csak Aquinói Szent Tamásra, továbbá Kempis Tamásra, akinek Krisztus követéséről szóló világhíres művét Pázmány Péter fordította magyarra. Bevonult Tamás a magyar szólások közé is. A megbi­zonyosodó, kételkedő em­berre mondják: tamáskodó. Tamás hitetlenkedése, két­kedése ne akadályozzon bennünket névnapi jókí­vánságaink felsorolásában. A Neveknek magyarázat­ja címmel januárban indí­tott sorozatunk végére ér­tünk. Köszönjük olvasóink észrevételeit, megjegyzé­seit, elismerő sorait. A ma­gyarázatokhoz — mint a sorozat indulásakor is el­mondtuk — alapként hasz­náltuk Szilágyi Ferenc Sok­féle neveknek magyarázat­ja című munkáját, de szor­galmasan forgattuk a Ma­gyar Családi Kalendárium, a Képes Bibliai Lexi­kon és más szófejtő írás lapjait is. Fercsik Mihály februárban véget érő Ná­das Lajos-kupa terem­tornáról már most beszél­ni kell, hogy ki ne fus­sunk az időből. Az indulni szándékozó csapatok mi­előbb fizessék be a 3000 fo­rint nevezési díjat. A ha­táridő január 9. A mérkő­zéseket a GATE sportcsar­nokában vívják, a játékna­pok a tervek szeriint ja­nuár 18, 19, 25, 26, feb­ruár 1, 2, 8, 9 lesznek. A sorsolás január 9-én 17 órakor a polgármesteri hivatal III. emeleti tanács­kozótermében lesz. Ezen minden csapat képviselő­jének meg kell jelennie a nevezési díj befizetéséről szóló csekkel. A bajnokság tavaszi foly­tatása előtt a feladatokat megbeszélik, érintve a pá­lyák helyzetét és a kezdési időket. Tervezik, hogy a Nádas Lajos-kupa befejez­tével egy kispályás bált ren­deznek a gimnáziumban. (Csiba) Vásár A Gödöllői Polgármesteri Hivatal értesíti a lakossá­got, hogy december 8-án, vasárnap a Körösi Csorna Sándor út végén lévő vá­sártéren országos állat- és kirakodóvásárt tart, mely- vészmentes helyről mindennemű ható. állat felhajt­GÖDÖLLÖI HÍRLAP Gödöllő» Szabadság tér 10. • A szerkesztőség vezető­je:, Balázs Gusztáv. • Munkatárs: Pillér Éva. $ Postacím: Gödöllő, Pf. 14. 2100. Telefax és telefon: (28) 20-796. 0 Szerkesztősé­gi fogadóóra: hétfőn 10-től 13 óráig. %r Hirdetésfelvé­tel: munkanapokon 8.30-tól 13 óráig a szerkesztőség­ben.

Next

/
Thumbnails
Contents