Pest Megyei Hírlap, 1991. december (35. évfolyam, 282-305. szám)
1991-12-16 / 294. szám
mmmmi az mt v. oaszÁsos gyűlése Előremutató szám ve tés Egy konferencia tanulságai Segítséget várnak (Folytatás az 1. oldalról) szerint jól meghatározott stratégiai és politikai okokból kötötte meg hazánk a Szovjetunióval, Oroszországgal és Ukrajnával az új államközi szerződéseket. Nincs igazuk azoknak, akik azt hirdetik demagóg módon, hogy nem kötöttünk jó szerződést az Európai Közösséggel. A szerződés révén új piacra talált az ország, és kedvező feltételeket teremtettek a mezőgazdasági termékek értékesítésének. Megfontolt lépéseket tettünk a politikában, nem Bogárdi Zoltán Pest megyei küldöttet a fórum elnökségébe választották (Hancsovszki János felvételei) Az idegenforgalom statisztikai adatai érzékeny műszerként jelzik mindazokat a változásokat, amelyekből, ha messzemenő következtetéseket nem is, de gyakorlati tényeket mindenképpen le lehet vonni. Amikor az idegen- forgalomban bekövetkezett változásokat elemezzük, akkor megállapíthatjuk, hogy tulajdonképpen az is csak olyan, mint a magyar gazdaság: vannak visszaesésre utaló adatok, de biztató jelekkel is találkozhatunk. Idén szeptember végéig Pest megye szálláshelyeit 57 000 vendég kereste fel. Ebből negyven százalék- a külföldiek aránya és ez csupán néhány százalék- ponttal kevesebb, mint egy esztendővel korábban. Október és november nem kedvez kimondottan az idegenforgalomnak, a számadatokban tehát nem várható látványos növekedés, de a sok évi tapasztalat szerint esztendő^árás előtt élénkülésre lehet majd számítani. Az eddig regisztrált vendégforgalomnak több mint a fele a szállodákban, további egynegyede á panziókban jelentkezett. Viszonylag nagy eltérés mutatható ki a belföldi és külföldi turizmusban. A látogatók átlagos tartózkodási ideje a tavalyihoz képest másfél nappal lerövidült. Ameddig tavaly 4,2 napot tartózkodtak átlagosan Pest kötöttünk semmilyen kompromisszumot, és immár szuverén államként önállóan formáljuk politikánkat — jelentette ki a szónok. Vívódás, kérdés Ezután szervezési kérdések következtek. A Csengey Dénes halála miatt megüresedett elnökségi helyre tizenkét személy jelölését fogadták el a küldöttek, majd ezt követően került sor az országos elnökség beszámolójára, amelyet Ee- zsák Sándor, Csurka István és Szabó Tamás ismertetett. Lezsák Sándor azt hangoztatta, hogy az MDF élén sikerült ugyan egv erős központot létrehozni, de a megyei szervezeteknél még sok a pártépítési teendő. A politikus elmondta, hogy az eltelt időszakban voltak kudarcélmények, jelenleg is sok a vívódás és a kérdőjel. Az utóbbiakat próbálják felerősíteni az újonnan megal a k ült .. jaj vés zéke’, ő politikai kft.-k”. Az emberek mára megcsappant bizalmát erősíteni kell. Egyben felhívta a jelenlévők figyelmét arra a veszélyre. amelyet az új gazdasági erőterek jelentenek a társadalomra nézve. Az MSZMP és a KISZ volt vezetői időben kimenteitek megye szálláshelyein, addig ez évben ez az idő 2,8 napra csökkent. A rövidülés a kisebb pénzűek által kedvelt fizetővendéglátásban volt a legszámottevőbb. Ez az ehhez a réteghez tartozó belföldiek fizetőképes keresletének beszűkülésével, valamint a volt szocialista országokból étkezők számának a csökkentésével magyarázható. Ma még a határátlépésnél bevezetett szigorítások következményeit nem lehet pontosan érzékelni, a szakemberek viszont jól tudják, hogy nem a Kárpátaljáról és az Erdélyből érkezetteken áll vagy bukik a hazai idegenforgalom. Megváltozott a külföldi turisták összetétele is. Míg tavaly közel negyven százalékuk a keleti 'blokk országaiból érkezett, addig az arányuk az idén a tíz százalékot sem érte el. Ugyanakkor folyamatosan emelkedett a Hollandiából és Ausztriából idelátogatók száma és változatlanul sokad érkeztek Németországból is. Az idegenforgalomban jártas szakemberek azt remélik, hogy jövőre már nálunk is meghonosodik a falusi turizmus, az pedig azt- jelentné. hogy a bővülő szolgáltatások révén sok család kerülne kedvezőbb helyzetbe. P. J. mindent, ami kimenthető volt, és két év múlva pontosan ezeknek a politikai erőknek a képviselői fognak mindent elkövetni az új társadalmi rend megbuktatásáért. Csurka István a „forráshiányra” vezetett vissza minden országos gondot. Csökken a nemzeti össztermék, nincs forrása a kultúrának, a gazdaságnak, és kimerülőfélben vannak az emberi tartalékok is. A le- züllesztett gazdaságért és a pénzeszközök jelentős kiáramlásáért a régi rend képviselőit tette felelőssé az író. Kényszerhelyzetben van a kormány, kénytelen tudomásul venni az örökölt nagv adósságállományt, mindezt pedig olyan helyzetben kell megoldania, amikor a rádióban még mindig vezető szerepet játszik a kommunista központ, melyet Gombár Csaba vezet. Fontos szerep Csurka István határozott politikát sürgetett az MDF részéről, és azt tartotta fontosnak, hogy a választásokig sikerüljön olyan rendet teremteni az országban, amely biztosítja a rendszer- váltás visszafordíthatatlanságát. Mint mondta, számára az új rend egyenlő a jogállamisággal és azzal, hogy mindenki betartja a törvényeket. Szabó Tamás új, a magyar társadalom minden tagja számára távlatokat nyújtó MDF-program meg- alkótását sürgette. A tanácskozás délután frakcióülésekkel folytatódott, és az itt elhangzottakat foglalták össze sajtótájékoztatón az egyes szekciók vezetői. Mondataikból kiderült, hogy számos területen érte bírálat a kormányzati politikát, de sok elismerés is illette a kabinet eddigi ténykedését. Vasárnap a küldöttek felszólalásával folytatódott az Olimpiai Csarnokban az MDF V. országos gyűlése. Csurka István nagy hatású beszédét mondja A felszólalók az érdekvédelemről. az egészségügyről, a közoktatás égető helyzetéről és más, a közvéleményt élénken foglalkoztató kérdésről mondták el véleményüket. Addig nem is volt gond, amíg nem kért szót egy magát ózdi MDF-tagnak nevező. Durva kirohanást intézett a párt liberális eszméit képviselők ellen, s követelte, azonnal távolítsák el a miniszterelnök környezetéből mindazokat, akik politikai funkciót töltöttek be az előző rendszerben is. Később kiderült, hogy a felszólaló talán nem is iVIDF-tag és nem is küldött. A durva hangnemet visszautasította Csurka István, és a miniszterelnök is reflektált az elhangzottakra. A kormányfő az MDF-el lejárató akcióinak minősítette, hogy egyesek névaláírás nélkül listákat köröztettek, amelyekben megkérdőjelezték a kabinet tagjainak lojalitását és szakértelmét, Antall József Balás István országgyűlési képviselőt nevezte meg a lista értelmi szerzőjének, és elmondta, hogy a megtámadottak hasznára vannak a kormánynak, sőt fontos szerepet játszottak a köztársaság új alkotmányának megalkotásában is. PesS megyei Ezután ismertették a szekcióüléseken elfogadott állásfoglalásokat és a szavazás eredményét, mely szerint Bogárdi Zoltánt választották meg az országos elnökségbe. Az országos gyűlés kilenctagú számvizsgáló bizottságot is választott. A küldöttek arról is döntöttek, hogy amennyiben űjabb tagot kell választani az elnökségbe, akkor Barsiné Pataky Etelkát kooptálják. Papp János A napokban tartotta konferenciáját a Magyar Családsegítők Országos Kama- ráia, amelynek elnöke Takács Imre, a Kerepestarcsai Családsegítő Szolgálat vezetője is. Az önkormányzati törvény a komplex családgondozást is a helyhatóságok kötelező feladatai közé sorolja. Mint Takács Imre elmondta, az önkormányzatoknak sok esetben gondot okoz, hogy a rájuk kirótt feladatot megtöltsék tartalommal. A konferencia egyik nem titkolt célja volt, hogy párbeszéd alakuljon ki az önkormányzatok és a családsegítő szolgálat között, Nem ugyanaz Akadtak olyan helyek — Pest megyében is —, ahol a hatósági munkát és a családgondozást igyekeztek összemosni, holott a kettő egymást kizáró tevékenység. A konferencián részt vevők hat szekcióban folytatták munkájukat — a tanácskozáson az országból több mint hatvan polgármesteri hivatal is képviseltette magát —, s az elkészült szakmai összefoglalót majd az önkormányzatoknak is megküldik. A kamara hiányol ja, hogy még mindig nem készült el az intézményeikre vonatkozó jogszabály, keretjellegű szabályozás, amely várhatóan majd csak a jövő év elején születik meg. Állás- foglalásukban azt is rögzítették. szeretnék, ha minél előbb megszületne az egészségügyet és a társadalom- biztosítást szabályozó törvény is. A. konferencia egyik érdekes témája volt, hogy a családsegítők munkájuk során hogyan érzékelik a társadalmi problémákat. Erről persze köteteket lehetne írni, de Takács Imre csak annyit emelt ki, a családsegítőknek van egy úgynevezett krízisintervenciós alapjuk, amelyből anyagi támogatást adhatnak a bajbajutottaknak — ez általában 40-100 ezer forint —, de ezzel a pénzzel csak az igények elenyésző részét tudják kielégíteni. Egyre több embernek a jövedelme nem éri el a létminimumot, s szomorú, hogy ebbe a kategóriába már a munkával rendelkezők is belecsúsznak. Az elkészült rangsor ugyanis azt mutatja, hogy a nyugdíjasok és leszázalékoltak után az alacsony jövedelmű aktív keresőknek kell a legtöbb segítséget nyújtani. Nő a szolidaritás Azt viszont jó volt hallani, hogy a családsegítő központokban dolgozók véleménye szerint működésük a környezetükben élőkre is kisugárzik, s a szolidaritás érzését erősíti az emberekben. Sikeresek az úgynevezett ruhacsereaikciók is. Egyébként maguk a családsegítők sem dúskálnak anyagi jólétben. A normatív állami támogatás fejkvótája háromezer forint volt — a juttatott összeget úgy számolják ki, hogy egy település tizenhét éven aluli és hatvan éven feliül lakosainak számát megszorozzák háromezerrel —. s ezt csak 700 forinttal kívánják emelni, ami még az inflációt sem követi. A kamara mindenképpen szükségesnek tartaná, hogy ez az összeg növekedjék, hiszen sok helyütt az önkormányzat sem képes a kiegészítésre. A leggazdaságosabbak Takács Imre hangsúlyozta, számításaik szerint a családsegítő szolgálatok a leggazdaságosabban működő intézmények közé tartoznak, hiszen, ha jól végzik dolgukat, abból az állam, az önkormányzat s az adott település lakosai is profitálnak. Kevesebb gyereket kell állami gondozásba venni, nem lesz annyi szétzilált család, S talán nem lesz annyi alkoholgondozói beutalóra sem szükség. Arról már nem is beszélve. hogy az embereknek ügyvédre sem kell költeniük, hiszen a családgondozóban még ingyenes jogi tanácsot is kaphatnak. KOPTAT® T alán nem tartozik a közismert tények sorába, hogy a megyében található az a település, ahol országosan a legmagasabb az értelmiségieknek az ezer lakosra jutó száma. Talán nem tartozik a közismert tények soréiba az sem, hogy a megyében dolgozó 200 ezer kereső- ndk a negyede szellemi foglalkozású. Amint az sem eléggé ismert tény, hogy települések tetemes részén a bejárók (ingázók) táborának 40-45 százalékát — szemben a közhiede'emmel — a szellemi foglalkozásúak teszik ki. Mindezek ismeretében érdekes megvilágítást kap az a tapasztalat, amellyel most már egyre gyakrabban találkozhat a hírlapíró, s amely szerint a pártók helyi szervezeteiben, a helyi közéletben részt vevőik csoportjában kopik, lemorzsolódóban van az értelmiség. Az okok? Naivitás lenne egy-két tényezőben látni az indítékot. Okok halmazáról van szó. bár tagadhatatlan, e halmaz elemei gyakran szoros kapcsolatban állnak egymással. A vissza- vagy kivonulóban lévő értelmiségiek döntő része tavaly vagy éppen l!)3D-ben lépett be az aktív politizálás körébe, főként érzelmi és nem értelmi alapon. A meggyőződést helyettesítő hit azonban elfogyott/elfogy a konfliktusok őrlőmalmaiban, hiánya viszont a kiürülés, .s ami annak a nyomában jár, a kudarc képzetét kelti. Ennek is be'udható, hogv a háttérbe húzódéi értelmiségiek ritkán cserélnek pártot, azaz nem átlépnek egy másik szervezetbe, hanem passzív (formális) taggá válnak, vagv éppen kilépnek, A gyors győzelmek reménye elillant; eleve nem volt megalapoII. fizott. A helyi szervezetekben, a helyi közéletben egyre inkább azok kerültek az első sorokba, akiknek a stílusa okkal riasztotta/taszította a partnerséget komolyan gondoló (elsősorban humán) értelmiségieket, azoikat, akik nem hatalmi harcokra kívántak berendezkedni, hanem olyan folytonos érdekegyeztetésre, amelynek az alapja a legkisebb közös többszörös, akár a pártszövetségesekkel, akár az ellenzékiekkel. Ma a megye településeinek jelentős részén azonban nem érdekegyeztetés,'ütköztetés zajlik a politika porondján, hanem a végletekig lecsupaszított hatalmi harc, amelyben gyakran egy párton belül lévők is szembekerülnek egymással, kölcsönösen kiszorít- gatva a másikat a pártból. Sajnálatos lecsapódása ezeknek a hatalmi harcoknak sok esetben a képviselő-testület; megnőtt a tisztükről lemondó települési képviselőknek a száma. Az így cselekvők döntő része értelmiségi ... A jelek szerint — mint már annyiszor a magyar történelemben — most is az értelmiségnek az a része kerül a politikai pályaszélre, amely a konfliktusok élezése helyett az ésszerű kompromisszumokat, a kizárólagos igazság képviselete helyett a nézetek nemes csatájában kialakult közös cselekvést- tartja feladatának. R éserű felismerés az érintettek számára a helyi hatalom szűkülő körét látni, az ismét néhány ember dönt helyzetet. Keserű belátni, hogy a csakis a hatalommal törődök számára ők nem voltak többek, mint a koptató a pantalló szára végén. Mi szükség a kőplatóra a szalon szőnyegein? A megtett szolgálatok emléke halványul, amint nem ritka az az eset, amikor máris átírták a helyi közvetlen múltat azok, akik így akarnak maguknak múltat teremteni: a mások által létrehozottat kisajátítva. A koptató dolga. tn«v kopjon?! Valóban csak a koptató kopik itt . ?! — Mészáros Ottó BEFORDUL AZ IDEGEN PEST MEGYÉBE IS n—rumli ■■ ■■■■■ n t Több vendég is jöhetne
