Pest Megyei Hírlap, 1991. december (35. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-16 / 294. szám

A limes nyomai Visegrádnál Négy évvel ezelőtt a visegrádi Gizellamajorban ásatási kezdtek a helyi múzeum régészei. A feltárás első szaka­szában felszínre került egy negyedik századbeli római kori fontos katonai erődítmény egyik falszakasza. Az ásatás to-vábbi részéből kiderült, valaha itt húzódon a római birodalmat a barbároktól elválasztó, Pannónián átmenő híres limes egyik pontja, a Visegrád—Dőmös- pont. Az i. sz, 320-330 körül épü>lt jelentős erőd négy le­gyező alakú saroktornya 165 centiméter széles, leg­alább 5 méter magas falak fölé emelkedett. A négy főfalhoz, amelyek négyzet alakban zárták körül a gya­korlóteret, belülről minden oldalon ópületszárnyak tar­toztak. Itt a parancsnok fő-' hadiszállása, a katonák al­vóhelye, az istállók, a gaz­dasági épületek, a konyha, az élelemtároló és egyéb helyiségek kaptak helyet. Az erőd bejáratának pon­tos helyét még nem isme­rik a régészek, de feltétele­zik, hogy a Dunához lehe­tett kijutni rajta keresztül. A falak iránya egészen pontosan követi az észak— déli és a kelet—nyugati tá­jolást. A nyugati főfal kö­zelében folyó Keserű-víz egykor rohanó, bő vizű he­gyi patak lehetett, amely a hegyekből lesodort kövek­ből hordalékkúpot épített. Az egyik saroktorony-ban valaha fürdő volt, kádjá­nak ólomcsöves lefolyója is a felszínre került. A helyi­séget padlófűtéssel heví­tették. Ennek lényege, hogy a téglaoszlopokra épített padló alatt kemencében he­vített forró levegőt áramol­tatnak. Az egész helyiség melegítéséről az úgyneve­zett tubulusok, a fürdőhe­lyiség tetejéig érő üreges téglák gondoskodtak, ame­lyeket szintén forró levegő­vel hevítettek. Az erőd tornyairól a szomszédos sibrik-dombi és pilismaróti katonai tábort is lehetett látni. A helyőr­ségek fény- és füstjelzéssel értesülhettek az események­ről és a Duna kanyarodá­sa miatt nem látható jelen­ségekről. A visegrádival rokonít­ható római erődtípus Ma­gyarországon csak Kisoro­sziban létezik, de ez a le­lőhely nem kutatható, mert beépítették. Az Al-Duna mentén azonban számos ha­sonlót találtak. A 34 méter szer 34 méteres feltárási terület fölé most favázas tetőt építenek, hogy a téli időjárás viszontagságaitól a hótól, az esőtől védjék. Az állványzatot előrelátha­tólag december végére fe jezik be az" építőbrigád tagjai. a Kalendárium gödöllőieknek Valamikor magyar gazda, magyar polgár asztalán, sublótjában, tékáján ott dí­szelgett az az évi kalendá­rium. Keze ügyében kel­lett legyen, mert a kalen­dárium rengeteg hasznos ismeretet nyújtott olvasó­jának és el is szórakoztat­ta érdekfeszítő adomáival, történeteivel, a régmúltra és a jövőre vonatkozó el­beszéléseivel. Már csak ennek a több évszázados kulturális ha­gyománynak a felélesztése miatt is örömmel üdvözöl­hetjük Antal Teréznek, a gödöllői Juhász Gyula Vá­rosi Könyvtár igazgatójá­nak tettét, a Gödöllő és Vi­déke Kalendárium megje­lentetését az 1992. évre. És már most kérjük a kalen­dárium megalkotóit, hogy folytassák ezt a nagyon szükséges, a mi időnkhöz is teljes mértékben hozzá­igazítható sorozatot. Ebben a mostaniban az elmaradhatatlan naptár mellett találunk idöjóslást, tanácsokat a gazdák szá­mára. névnapjegyzéket és községenként egybegyűjtölt hasznos információkat. Szá- n1os hirdetés is segíti tájé­kozódásunkat. Ami az érdekességeket illeti, nem maradhat el az új (újra!) divat horoszkóp. Megleljük az ételrecepte­ket is, találunk benne gyógynövénygyűjtési ta­nácsadást és gyógyteafözé- si útmutatót. Az I/xinnuvészeli Múzeumban Pakolandusz! „Pakolandusz!” — szokta volt mondogatni tréfás diáknyelven jó apám, hogy­ha egy csöppet enyhíteni kívánt szigorán, amivel — motyómmal egyetemben — sürgetően arra-bb küldött vagy valahová indulásra nyösztetett. „Pakolandusz, indulandusz!” Hogyha az Iparművészeti Múzeumban egész decem­berben (10—16 órai nyitva tartással) megtekinthető ki­állítás anyagát kellene, ne adj’ isten, sebtében össze­csomagolni és elszállítani, hát ami e nagy csomag űr­mértékét illeti, azzal aligha gyűlne meg az ember baja: az egész kiállítási anyag beleférne egy 50x60x60 cm-es skatulyába, amek­korát a budapesti metró előírásai sem tiltanak sze­mélyenként a szerelvénybe bevinni. Más lapra tartozik, mekkora fejtörést okozna a kellő elővigyázatosság, ami­kor e piciny csomagocská­kat be kellene skatulyázni, vagy hogy például milyen, megrökönyödéssel fogadná egy vaskalapos postait iva- talnok, ha külön-külön bár­melyiket postai küldemény­ként elébe tennénk. Holott — vagy talán ép­pen ez itt a bibi — hiszen a félszáz, .öklpmnyijnél alig nagyobb kiállítási tárgyban jeles iparművéűzelnk egész lelke melege, humora s jó kedélye, kollektív emlé­keink jelképisége van be­lesűrítve, mint szőlőszem­be a nyári napfény. A kis csomag címmel, a Budavalt Papírfeldolgozó Kft. támogatásával meg­rendezett kiállítás különös kárpát-medencei leleteiben: cérnamasnis kavicsában, műrózsakosarában, leven­A történelem, a történé­sek „mély kútjába” való bepillantás ugyancsak kel­lemes borzongással, vagy szomorú borzongással tölt­heti el a „nyájas olvasót”. A sok jó írás közül most csak néhányat említsünk meg. Polónyi Péter gyűj­tése és írása az 1945-ös gödöllői fogolytáborról; Ilehorovszky Gábor ufó- látása Kanal fölött; Som­ló Sári szobrászművész naplórészlete a II. világhá­ború frontjának megállásá- Gödöllő és Kerepes kö­zött; Farkas György mo­gyoródi történetei; Vértes István beszélgetése Halász Endre nyugdíjas plébános­sal, Mártonná Homok Er­zsébet anekdotája; Lapu Istvánné csúfológyűjtemé­nye; Varga Kálmán kas­télyleírásai; Vadász Agnes vallomása a zenéről; Hor­váth Lajos miniatűr hely- történetei. Mind-mind kel­lemes, érdekfeszítő olvas­mányok. H. L. dulatobozaiban, sárgult iratpaksamétájában, érték nélkülivé minősített, gyű- szűnyi környezeti mintái­ban, kibontott csomójú, pi­ros szegleíű elemózsiás ken­dőjében, fiolába merített körtemuzsikájában, leplom­bált papírborításon átütő lucabúzájában, fej alá te­hető hajléktalancuccában (de még Van Gogh füle is ide van csomagolva), az azonnali ráismerás erejével értjük meg boldog-szomorú életünk kicsiségét, mint ta­lán egy aforizma hallatán, egy haiku olvasásakor vagy amikor egy rég feledett em­lékkép váratlanul felmerül bennünk. Kiállítási bámászkodásunk alatt egy órácskát még a csemeténk is boldogan talál szórakozást az első emele­ten, ahol szombatonként Kozári Hilda és Lichner Magda irányításával elsajá­títhatja a díszdoboz- és díszzacskókészítés csínját- binját.' Ambrusok, Kenézek, Emő­kék, Máriák, Szilárdkák, Zdenkólc, Datrék, Valérok, Tamások, Izidorok, Anikók, Zénók számára szánt név­napi ajándékot (mert hisz mégsem az egész hó csak a Miklósoké, Lucáké és Szilvesztereké) érdemes a múzeumba vinni, mivel szombatonként itt főiskolai hallgatók látják el ízléses díszcsomagolással, saját ke­zűleg, jutányos áron. Bognár Antal Sikerrel szerepeltek a megye határain túl a nép­zene Pest megyei követei. Szombaton délután Eszak- Bács megye nemrég város­sá avatott központjában, Kunszentmíklóson, hagyo­mányos baráti népzenei ta­lálkozó részvevői üdvözöl­ték egymást és a közönsé­get. Bugyiról három együttes, a Csirip, a Csobolyó és a Pacsirta népzenei csoport Kaszásné Márkus Magdi és Tóth Béla Ottó vezetésével léptek színpadra. Műsoru­kat Mohács környéki, egyéb dunántúli és moldvai da­lokból állították össz,e. A népművészet ifjú mestere, a táborfalvi Kovács László citerája kunszentmiklósi verbunkos muzsikával kö­szöntötte a vendéglátókat. Amatőrök mellett a nép­zene avatott művészei is a Kettéválik a bábszínház? Csak üdvözölni lehet : Fővárosi önkormánvza Közgyűlése Kulturális Bi zottságának állásfoglalását amely szerint az Állam Bábszínház — a világ má sodik legnagyobb bábszín háza kettéválna és ké külön álló társulatkén folytatná tevékenységét — mondotta Szilágyi Dezső, < bábszínház nyugalomba ké­szülő igazgatója. Két évtizede szorgalmaz­ta; váljék ketté a társulat az egyik Budapesten, a má­sik a fővárosban és vidé ken játsszon. A népes, 220- 240 tagú társulat ugyani! nehézkesen mozgott, éventi csupán mintegy 600 elő­adást tartott az ország kü­lönböző részében, bár sok­kal többet vártak tőle a vi­déken élő gyerekek. Elkép­zelései eddig anyagi okol miatt nem valósulhattál« meg — hangsúlyozta a; igazgató. Örömmel hallja — mon­dotta —, hogy a bizottság az ésszerű megoldást java­solja majd a Fővárosi ön- kormányzat Közgyűlésének Ügy tűnik, hogy végre tel­jesül régi elképzelése: as Andrássy úti és a Jókai té­ri épületben két különálló különböző profilú bábszín­ház .működhet. közönség elé álltak. Budai Ilona betlehemi dalokkal idézte a közelgő karácsony hangulatát, Birinyi József, a Néprajzi Múzeum népze­nei hangszergyűjteményé­nek vezetője hangszeres elő­adással fokozta a hangu­latos délután sokszínűsé­gét. A műsor után szakmai zsűri értékelte az együtte­sek teljesítményét. Egyben bejelentették, hogy a jövő év augusztus 9—15. között megrendezik az V. csuto- rás nemzetközi népzenei tábort, amelyre szeretettel várják a hazai és külföldi együtteseket. A házigazdák elmondták, hogy a bevételt a kunszentmiklósi refor­mátus egyháznak ajánlot­ták fel, amelyet templo­muk orgonájának felújítá­sára fordítanak. Gál István Difiiül, muzsikával A kálvinista orgonáért ^ A ver^Lf<eDo te6,Ko/vySßs Bo!ííaink soha nincsenek távol Öntől: — ///Ay- Cegléd, Kossuth F. u. 6. Nagykáta, Petőfi S. u. II. ttéKpeSe, Az. U.LA7~~ 4 IS ' fír ' kewezciei'L &zr&BejsoL /}kjD Cegléd, Vadász u. 4. Cegléd, Pesti út 67. Cegléd, ipartelepi u. 1 Cegléd, Körösi út 61. A bony, Piactér A bony, Ceglédi út 10. Jászkarajenö, Néphadsereg u. 61. Tápiószenlmárton, Kossuth ál 13. Tápiószele, Juhász L. tér 1, Törtei, Kossuth L. u. 10. Tápióbicske, Rákóczi úL 61. Tápiószecsö, Dózsa Gy. u. 25. Tápiógyörgye, Ady E. u. 54. Farmos, Jászberényi út 667. Aranygallér Rt. 2700 Cegléd, Kossuth Ferenc u. G. Rr-KENttEK-f-eSrYEßEIC.-----­H irdetéseink a Pest Megyei Hírlapban, a Pest Megyei Extrában és a Szuperinfóban jelennek meg. r\ TETŐ ALÁ KERÜL AZ ÁSA TÁS

Next

/
Thumbnails
Contents