Pest Megyei Hírlap, 1991. november (35. évfolyam, 256-281. szám)
1991-11-06 / 260. szám
Ki fizesse a mosodát, a főnővért? A BIE egyértelmű választ vár .'■"'■■■"■■P ....'ll'l.-.J-l 1 1 1 J __________ 1 1 '■ N em tömött Az Expo indulatos vitája a kórházi buksza Az esztendő elején nagy volt még a bizonytalanság, a kórházak ugyanis első tudomásuk szerint csak a tavalyi költségvetésre számíthattak a társadalombiztosítástól. Azután kaptak még hozzá tízszázaléknyi pénzt, s októberben újabb nyolc százalékot. Vajon elegendő-e a summa ahhoz, hogy fennakadás nélkül lássák el a betegeket. megfelelő ápolásban is részesítsék őket? Dr. Fülöv Rudolf, a törökbálinti Pest Megyei Tüdőgyógyintézet gazdasági igazgatója: — Ma úgy lest, az év végéig valahogy kihúzzuk. A tavalyi bázishoz képest idén kimért 110 százalék és az októberben még hozzá kapott 8.7 millió forintos kiegészítés (ezt árkom- penzáció címén kaptuk, ellensúlyozandó a gyógyszerek. az energia- és a közműárak emelkedését, no, meg az általános inflációt) talán elegendő lesz. De hangsúlyozom: határesetről van szó, nagyon takarékosan kell bánnunk a pénzzel. Q Miként tudnak spórolni? — Most például úgy, hogy naponta figyeljük a szénfelhasználást, aztán csak az ellátáshoz nélkülözhetetlen anyagokat és eszközöket vásároljuk meg. Jó módszernek bizonyult, hogy bizonyos munkákat nem külső kivitelezőktől rendelünk meg. Mint legutóbb is: az új konyhához 280 méteres földvezetéket fektettek le a kórházunk műszaki csoportjának dolgozói. Csak ezen 600 ezer forintot takarítottunk meg. Dr. Zádor András, a Bu- dagyöngye Kórház orvosigazgatója : — Azt hiszem, talán ezzel az utóbbi árkompenzációs összeggel mi is kijönnénk januárig, ha ... □ Ha? — Arról van szó, hogy a Társadalombiztosítási Főigazgatóságtól kapott működési költségeink közül kimaradt a zsámbéki mosodánk üzemeltetésének és fenntartásának kerete. Lehet, hogy csak adminisztrációs hiba volt, de tény, hogy az ott dolgozó 17 ember bérét és a működés költségeit eddig „a semmiből fizettük”. Ezért most úgy áll a kasszánk, hogy még a hagyományos 13. havi fizetést som kaphatják meg a kórházi dolgozók. Jutott ránk más, nem várt teher is. A megyei tanácstól annak idején hozzánk került állásba a megyei főnővér, ugyanúgy, ahogyan a Rókusba a megyei védőnők. Talán mondanom sem kell, hogy a fizetést az új munkahelyük állta eddig. □ És ki pótolja majd a kórház pénzének hiányát? — Tárgyaltunk, tárgyalunk a megyével. Én úgy tudom, hogy a Pest Megyei önkormányzat gazdasági bizottsága, majd a közgyűlés is megvitatja ezt, s remélem, igyekszik rajtunk segíteni, 7 millió hiányzik .. . Dr. Felmérői István, a Pest Megyei önkormányzati Hivatal népjóléti irodájának vezetője: — Kezdjük a mosodával, ennek ügye ugyanis „kivételes". A kórházak nem kötelesek mosodát fönntartani, csak mosatni. Így elképzelhető, hogy a kórháznak kevesebbe kerülne mosatni, mint egy, a telephelyétől távoli mosodát fenntartani, amely ráadásul kapacitásának csak egyhar- madával működik. □ Számíthat azért a kórház a mosodára költött pénz megtérítésére? — Ez egyelőre tisztázatlan, a megyei önkormányzati hivatal még tárgyal az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatósággal, A megyei közgyűlés gazdasági bizottsága pedig a következő ülésén tűzi napirendjére ezt a témát. □ Mi a helyzet * többi kórházban? — Nagyjából hasonló a törökbálinti tüdőgyógyintézetéhez. úgy tűnik, hogy megszorító intézkedésekkel kijöhetnek az idén kapott és a társadalombiztosítás által most újabb 8 százalékkal kiegészített pénzből, □ Ám ha mégsem? Van módja a megyének segíteni? — Csakis égető végszükség esetén, akkor a megyei válságkezelő alapból erre is fordítható pénz. De hadd mondjam: a működési költségek fedezésére a következő évben sem tud külön alapot teremteni a megye önkormányzata. Amire viszont idén is futotta, hozzávetőlegesen 120 millió forint értékben, az a géppark, a műszerállomány fejlesztése az egészségügyben. □ Mi lesz a kórházakhoz került megyei egészségügyi szakemberekkel ? — A megyei főnévért s a védőnőket, úgy tudom, január 1-jétől a megyei tiszti főorvosi hivatal veszi státusba. V. G. P. Napirend előtti felszólalások nyitották meg az Országgyűlés keddi munkanapját, amelynek külföldi vendégei között volt Willy de Clercq, az Európa Parlament Liberális, Demokrata és Reformista Pártjai Szövetségének einöke, aki küldöttség élén tartózkodik Magyarországon. Indulatos vitát hozott ■ világkiállítási törvény általános vitájának első fordulója. A polémia egyenlege: a kormánypártok támogatják. az SZDSZ és a Fidesz elutasítja az Expót, míg az MSZP csak részletesebb terv ismeretében tartja megalapozottnak a végsó döntést. Az előterjesztő Kádár Béla hangoztatta: az Expo megrendezése fontos szerepet játszana az ország modernizálásában, a magyar gazdaság megújhodásában. A parlament elé terjesztett javaslat szerint a mintegy 30 milliárdos költségvetési forrás és az infrastruktúra használati díjából befolyó pénz megfelelő fedezetet nyújtana az Expo megvalósítására. A világkiállítás egyébként idei áron 50, folyó áron számítva pedig 90 milliárd forintba kerülne. Az ellenkező véleményeket visszautasítva Kádár Béla leszögezte: a kormány célja az adóterhek enyhítése. Bejelentette: a Világkiállítási Iroda (BIE) novemberben várja a kormány egyértelmű válaszát az Expo megrendezéséről. Markánsan eltérő véleményt fogalmazott meg az Állami Számvevőszék elnöke. Hagelmayer István rámutatott : a vállalkozási alapú kivitelezés több feltétele sem adott; így például hiányzik a koncessziós törvényhez csatlakozó ágazati szabályozás, márpedig nem várható, hogy a befekAZ IGAZSÁG PILLANATA A bűnbocsánat feltétele a bűnbá- nat és a penitencia. A bűnösnek vezekelnie kell. E két mondatba sűríthető az a döntés, amelyet a parlament hétfőn végre meghozott. Nem nagy történelmi igazságtételről, nem bosszúról, nem újabb politikai perekről szól ez a döntés, hanem az ellenzéki erők által el és fel nem ismert követelésről: aki bűnt követett el, bűnhődjön meg érte. Törvényesen, az igazságszolgáltatás procesz- szűális szabályai szerint. Nem a keresztényi megbocsátás ellenére, hanem éppen annak szellemében, a büntetés korlátlan enyhíthetőségé- nek megteremtésével. Sokan és sokszor próbálták a parlamentben hétfőn elfogadott Zété- nyl—Takács-féle törvényjavaslatot politikai akciónak, a bosszúállás eszközének feltüntetni. Jellemző módon például éppen az a parlamenti frakció, amelyik a bosszúállás rémét előrevetítve „Agyagba döngöljük a kommunistákat!" jelszóval vetette magát a választási küzdelembe 1990 tavaszán. Tegnapelőtt, feledve ígéreteiket, feledve jelszavaikat, a bűnösök pártjára álltak. Talán, mert nem értik, hogy mit vár az ország, mit vár a polgár. Talán, mert hirtelen a hatalomba kerülve, az elefántcsonttoronyba léptek, ahová nem hallatszik el az utca emberének szava. A parlament hétfői döntésével csupán a jog érvényesülésének adott teret. Újból felelősségre vonhatók azok, akik a korábbi büntetőtörvények szerint is bűncselekménynek minősülő gaztetteket, emberölést, halált okozó testi sértést vagy hazaárulást követtek el, ám ellenük a diktatórikus állam politikai okokból a büntetőeljárást nem folytatta le. A törvényt ellenzők kedvelt érve volt, hogy ezek a bűncselekmények elévültek. De értelmezhető-e az elévülés akkor, amikor egy államszervezet egyik legalapvetőbb kötelezettségét, a bűnök üldözését azért nem teljesíti, mert ehhez politikai érdekei fűződnek? Vajon nem visszaélés-e ez a hatalommal? A választ a kérdések magukban hordozzák. A rádió keddi, Ráadás című műsorában „szakértők" kommentálták az akkor még szavazás alatt álló. de a részeredmények ismeretében már elfogadottnak tekinthető tervezetet. A szakértők elvileg pártatlanok, s ha nem, akkor a tisztességes tájékoztatás úgy kívánta volna, hogy az egyik oldal álláspontját igazolni kívánó szakértőkkel szemben a másik oldal szakértői is foglaljanak helyet. A Gombár-rádió megszólaltatott egy perjogászt, és megszólaltatott egy büntetőjogászt, akik a büntetőjogászok klubjának ülésén lezajlott vitában látványos szakmai vereséget szenvedtek (az ülésről annak idején lapunk is tudósított — a szerk.). A perjogász megismételte, érvelését: igazságtalan a törvénytervezet, mert nem deríthető fel a nyomozás során minden bűntett. így lesznek, akik elkerülhetik egyébként megérdemelt büntetésüket. Mi csak azt kérdeznénk a per jogásztól: létezik-e olyan állam, létezik-e olyan része a Földnek, ahol akár a tegnap elkövetett bűnök, bűntettek közül egy sem maradna felderítetlenül? S ha vannak felderítetlen bűnesetek, akkor ebből az következik, hogy az elfogott gyilkos se bűnhődjön? Az újonnan alkotott és a büntető törvénykönyvet módosító törvényt megnyugvással fogadhatjuk. Ez a megoldás kizárja a kollektiv felelősségre vonást, kizárja a lincshangu- latot, és remélhetőleg nem vezet feljelentéssorozatokhoz. A törvényben meghatározott bűncselekmények ugyanis úgynevezett közvádas bűn- cselekmények, tehát hivatalból üldö- zendők. Az ügyészségek feladata lesz a büntetőeljárás megindítása, és a bíróságoké az ítélkezés. Remélhetőleg lesznek e feladatnak megfelelő ügyészségek, bíróságok, és remélhetőleg nem lesznek vérbosszúszagú ítéletek. A Zétényi—Takács-féle javaslat körül dúló nyilatkozatháború azonban elfedte a jog szerint el nem évülő bűnök kérdését. Olvassunk bele a háborús bűnökről szóló és később törvényerőre emelt 81/1945, ME-rendeletbe. E rendelet 13. paragrafusának 7, pontja szerint „Háborúé bűnös az is..., aki bármilyen formában olyan tevékenységet fejtett vagy fejt ki, illetőleg mozdított vagy mozdít elő, ami a népek háború utáni békéjének vagy együttműködésének megnehezítésére vagy megbontására, avagy nemzetközi viszály előidézésére alkalmas." E szabály szerint bűnösök azok, akik közreműködtek 1956-ban a szovjet csapatok bevonulásában, bűnösök azok, akik katonai tanácsadókat küldtek nemzetközi fegyveres konfliktusok kirobbantásának előkészítésére. Büntethetőségük soha el nem évül. Vagy olvassuk el a ma hatályos büntető törvénykönyv 154. paragrafusát; „Az a magyar állampolgár, aki népellenes fegyveres alakulatba belép, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő." Szintén soha el nem évülő bűncselekményről van szó. A pufajkások, a sortüzet adó gyilkosok, tehát nemcsak a Zétényi—Takácsféle törvényjavaslat elfogadása után vonhatók felelősségre. Voltak és vannak bűnösök, akiket eddig is felelősségre lehetett volna vonni. Vajon magas állami fizetést húzó ügyészeink végre dolgozni kezdenek? Tallós Emil tetők „vakrepülésben” kockáztatják tőkéjüket. Fontos lenne az is, hogy a kormány és a főváros közösen határozza meg: milyen fejlesztések elengedhetetlenek az Expóhoz. Ezzel együtt évekre lebontott pénzügyi tervben kell rögzíteni a fejlesztés kiadásait, és a finanszírozási forrásokat. A kormánypárti szónokok egyértelmű támogatásukról biztosították az Expo megrendezését, új munkahelyek teremtésével, a privatizáció felgyorsulásával, az infrastruktúra ugrásszerű fejlődésével érvelve. Az Expót egyértelműen elutasító szabaddemokraták ezzel szemben hangoztatták: az Expo a rosszemlékű szocialista típusú nagyberuházásokhoz hasonlít. Mind az SZDSZ, mind a Fidesz javasolta, hogy az Expót támogató kormányzati hivatalnokok és képviselők személyes vagyonukkal vállaljanak kockázatot annak sikeréért. Az általános vitát elnapolták. , Délután interpellációkkal és kérdésekkel folytatódott a munka, mkjd az állami költségvetés 1992. évi irányelveiről szóló tájékoztató és a hozzá kapcsolódó országgyűlési határozati javaslat részletes vitája, és az e fölötti határozathozatal következett. A törvény- hozás nagy többséggel elfogadta a határozatot, amely szerint a parlament felkéri a kormányt, hogy a vitában elhangzottaknak megfelelően olyan részletes költségvetési javaslatot nyújtson be, amelyben, a hiány mértéke 60-80 milliárd forint. Néhány perccel fél nyolc után a pénzintézetekről és a pénzintézeti tevékenységről szóló törvényjavaslat részletes vitájának befejeztével az elnöklő Szűrös Mátyás az ülésnapot bere- kesztette. A plenáris ülés szerdán reggel 9 órakor folytatja munkáját. A megyei földművelésügyi hivatal szervezésében Képviselők határjárása A Pest Megyei Földművelésügyi Hivatal összeállította november első két hetében tartandó rendezvényei, szakmai tanácskozásai programját. Ebből kitűnik, hogy változatlanul a szakmai és közérdeklődés középpontjában állnak a kárpótlás és kárrendezés Pest megyei feladatai. Erről a témáról, együttműködve a megyei kárrendezési hivatallal, havonta egyeztető megbeszéléseket tartanak. A munkaprogramnak megfelelően erre szeptember 12-én kerül sor. Másnap, 13-án a megyei agarárágazat meghívott képviselőinek megbeszélését tervezik, s találkozójukat dr. Inczédi Jánossal, a megyei közgyűlés elnökével. Tájértekezleten találkoznak november 14-én Pest, Szolnok, Heves és Nógrád megye termelői, valamint a Haltenyésztők Országos Szövetségének tagjai- A rendezvényre Budapesten, a Kertészeti és Éelmiszer- ipari Egyetemen kerül sor. A résztvevőknek a Földművelésügyi Minisztérium vezető képviselői adnak tájékoztatást a termelés és feldolgozás jövő évi lehetőségeiről. November 15-ón égés* napos programot állítottak össze a megye országgyűlési képviselői számára, akik a mezőgazdaság helyzetével és mindennapi problémáival ismerkedhetnek. Pest megyét járva egyebek között a Gödöllő és Püspökhatvan térségében tevékenykedő gazdaságokat tekintenek meg. Dr. Tunyogi András, a megyei földművelésügyi hivatal vezetője és munkatársai a programok összeállításakor azt tartják szem előtt, hogy az agrárszektorban foglalkoztatott vezetők gyakrabban találkozhassanak. Foglalkoztatási Foglalkoztatási társaságokra vonatkozó törvény előkészítésén dolgoznak a Munkaügyi Minisztériumban. E társaságok a munkanélkülieknek — előre meghatározott időre — munkaviszonyt kínálnak azokban a körzetekben, ahol egyszerre igen sok dolgozónak kívánnak felmondani. A társaságoknál foglalkoztatottaknak — a munkanélküli-járadéknál nagyobb fizetésért — kötelező részt venni a különféle átképzésekben, másrészt vállalkozniuk a társaság által szerzett munkákra. Ezek többnyire városi köz- szolgáltató tevékenységek, A minisztérium számításai szerint a korábbi becsléseknél jóval több — 1992 társaságok Közmunka- munkanélkülieknek' végére akár a 600 ezret is megközelítő — munkanélküli ellátásához mintegy 65 milliárd forint szükséges. A jövő évre tervezett 6 százalékos befizetés (5 százalékos munkaadói, 1 százalékos munkavállalói) 90 százalékos teljesítés esetén 54 milliárd forint bevételt adna. Könnyen kiszámítható tehát, hogy 11 milliárd forint akkor is hiányzik a Szolidaritási Alapból, ha a munkaadók és a munkavállalók által egyaránt erősen vitatott 6 százalékos járulékról hoz törvényt a parlament.
