Pest Megyei Hírlap, 1991. november (35. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-30 / 281. szám

Mit hoz a jövő? Regi módon az újért GODQLLOI vtíiía XVUI. ÉVFOLYAM, 281. SZÁM 1991. NOVEMBER 3«., SZOMBAT Az alapok megvannak Információrendszer Az önkormányzati munka egyre inkább nélkülözhe­tetlen és meghatározó eleme az infonaáció. A Gödöllő működését és irányítását biztosító intézményeknél má­ra hatalmas mennyiségű információ halmozódott fel, amit hagyományos technikai eszközökkel képtelenség hatékonyan felhasználni. A számítástechnika fejlődé­se olyan lehetőségeket jelenthet ma az önkormányzati munka korszerűsítésében, amelynek előnyei nemcsak közvetetten, az állampolgárok igényeinek gyorsabb, pon­tosabb kielégítésében, hanem konkrét gazdasági muta­tókon keresztül is mérhetők. ;— Ha fel akarod térké- lezni azt a munkát, amit Galga menti falvakban lök végeznek — mondtam lalász Péternek, az Ag­árgazdasági Kutató In- ézet munkatársának —, kkor figyelembe kell ven- ii a nagyüzemi földeken, i zártkertekben eltöltött rákat is és mellettük mind- ízt, amit az ipari üzemek­ben, a vasúti szolgálatban végeznek, és mindezeken 'elül az értékesítéssel, a izállítással, a tárolással el­oltott munkát és időt. Bevallom, hogy én ma­iam soha meg sem kísé­reltem a felsoroltaknak a mennyiségét és értékét ki­számítani, de meggyőződé­sem szerint igen magas szám jönne ki. Ismerek sok piacozó :saládot. A Szilágyiak, róthok Túrán a Hókák, Ko­rszák Galgahévízen, a Var­gák, Kovácsok Hévízgyör- kön, mindent így csinál­nak. Ezekben a falvakban az emberek iól ellenőrzött, érdekeltséggel átfűtött csa- .ádi munkaszervezetben, rendkívüli fegyelemmel dol­goznak, s a legkeményebb időben is ellenállnak a nagyüzemnek, az ÁFÉSZ Eelvásárlási hálózatának. A Galga melletti fal­vakban élők. — ez a köz­tük élő, de más foglalko­zást űző véleménye — sajátos piacozó életmód­jukkal tulajdonképpen gazdasági érdekeik mel­lett a szabadságukat is véd­ték. Maguk választhatták meg az árusítások időpont­ját és az árusítás helyét, a vevőkörüket. Alkudhattak a magasabb árért, rugalma­san igazodhattak a keres­let-kínálat szabályaihoz, s talán olykor összebeszél­ve, rejtett kartellként még nyomást is gyakoroltak a piacra. Tudok olyan eset­ről, hogy a galgahévízi em­ber, amikor nem tartotta megfelelőnek a Lehel pia­con kialakult árakat, visz- szafordult és hazavitte a rakományát. Az pedig egy­általán nem volt ritka eset, hogy vándoroltak a piacok között. (Néhány esztendeje írtam a túrái „paprikás”-ról, akivel a sió­foki piacon találkoztam.) Rugalmas, gyorsan moz­gó, érdekeltséggel a legmé­lyebben átitatott, épp ezért kedvvel, szenve­déllyel végzett, ravaszko­dástól sem mentes érté­kesítési manőverezésről van itt szó. Termelőszö­vetkezeti vezető állította, hogy a hévízgyörkiek, ami­kor ott hajladoznak a zöld­ségben, már akkor t'dják, hogy melyik szál sárgaré­pát, hagymát mennyiért lehet majd eladni. Nem vaktában termelnek. De amikor gyomlálnak, ka­pálnak. előre tudják azt is, hogy a várható bevételből jobb és rosszabb esetben mit akarnak venni, csinál­tatni. Igaz, a gazdasági motivá­ciók mellett jelen van a falun belül dúló jómód, mutogatási verseny is. Óriási erő ez. Hallatlanul nagy gürizés megy, telje­sen önkéntes elhatározás­ból. Azért, hogy a faluban emberszámba vétessék, akinek az ősét, a jó kö­zépgazdát ugyancsak em­berszámba vették. És köz­ben nincs fiatal, aki azt mondja, úgy akar élni, dolgozni, akár a szülei. Évek óta nem akadt egyet­len tanulmányait befejező kislány több faluban, aki a mezőgazdasági életpályát választotta volna. El a mezőgazdaságból! Egyetlen kislány sem rebegi. hogy a földmunká­ból, a piacból élő édesany­jához kíván hasonlítani. De mi lesz az ifjakkal, ha felmerül a „keressünk több pénzt” igénye? Mert ha a szülők által megterem­tett szinten kívánnak to­vább élni, akkor nem elég, ámít a boltban, a hivatal­ban keresnek. Be kell áll­ni falusi menyecskének. Örökölve a szülői vagyont, a házat, a gépkocsit — és a piaci kapcsolatokat. Ez itt a legfurcsább: ré­gi módon kell dolgozni az új szintű megélhetésért. (Persze, akadnak kivételek de azok mindig kevesen vannak!) A mi falvaik­ban még néhány évtizedig a parasztmunkából lesz az emeletes villa és a nyu­gati gépkocsi. A szabadu­lásvágy az anyagi érdekek, a kialakult vagyonosság kemény falaiba ütközik. Hogy mit hoz a jövő? Mi lesz az elkövetkezendő években? Ki tudja, merre dől el — de el kell dőlnie — a konfliktusnak. Fercsik Mihály Hévízgyörk néprajzát, hagyományvilágát sokszor és sokan kutatták. Már a harmincas években is gaz­dag anyaggal mentek el a faluból a szakemberek. Ki hinné, hogy ma is talál­nak új és új, eddig fel nem tárt, de megörökítésre ér­demes anyagot a néprajz tudós kutatói. Akiket érdekel vidé­Gödöllőn komoly lépések történtek bizonyos adatok számítógépes kezelése ér­dekében. Elkészült a város digitális földmérési alap­térképe, a közműhálózat digitális állománya, és fo­lyamatban van a népesség- nyilvántartás gödöllői cent­rumának telepítése. Ez a két nagy rend­szer alapját jelenti an­nak a komplex önkor­mányzati információrend­szernek, amelynek koncep­cióját mielőbb meg kell határozni a városvezetés információval történő el­látása érdekében. Ez a kon­cepció ki kell hogy ter­jedjen a hivatal teljes munkájának átvilágításá­ra, a problémás ügymene­tek és ügyviteli tevékeny­ségek átszervezésére is. A végső cél olyan optimá­lis szervezet kialakítása, amely emberközpontú mó­don az önkormányzati be­vételek maximalizálásá­val biztosítja a város üze­künk néprajza, azok fi­gyelmébe ajánljuk a Pe­tőfi Rádió december 3- án 22,20 órakor kezdődő Zarándokúton című soro­zatának adását, amelyben Temetői búcsú Hévízgyör- kön címmel hallhatnak köz­vetítést. A sorozat szerkesz­tője Molnár V. József. A műsort Simonyi János ren­dezte. meltetését. Ennek érdeké­ben ajánlatos egy körülbe­lül 3 évre szóló koncepció elkészítése. Mint ismeretes, előké­szítés alatt van egy köz­ponti kormányprogram, amely hasonló feladatok támogatását kívánja segí­teni. Miután a város anya­gi erői várhatóan csak Gödöllő és a vonzáskör­zetéhez tartozó 19 község tanácsa 1987-ben Ár- és Kereskedelmi Igazgatási Társulást hozott létre. A szervezet a Pest Megyei Tanács iránymutatása alap­ján működött. Elsődleges feladata akkor az árellen­őrzési munka volt, ké­sőbb pedig fogyasztói ér­dekvédelmi vizsgálatok végzése. E tevékenységeket négy személy látta és lát­ja el. A társulás székhelye és a dolgozók munkálta­tója a Gödöllő Polgármes­teri Hivatal. Az önkormányzati vá­lasztások után a társulás­ból néhány település ki­vált, ez év januárjában pedig a szervezet neve Fo­gyasztói Érdekvédelmi El­lenőrzési Társulás lett, meghatározott — kivizsgá­lási, ellenőrzési — feladat­körrel a kisipar, a kereske­delem és a vendéglátás te­rületén. A helyi önkormányzatok feladat- és hatásköréről szóló, idén júliusban élet­bizonyos részfeladatait ké­pesek megoldani a kon­cepciónak. célszerűnek látszik ezen központi erő­forrás igénybevétele is. Amennyiben kiírják a kor­mányprogram megvalósí­tását célzó pályázatot, azon várhatóan jó esély- lyel indulhatna Gödöllő városa. A fentiek ismeretében legutóbbi ülésén a képvise­lő-testület egyrészt hozzá­járult egy komplex önkor­mányzati információrend­szer koncepciójának ki­dolgozásához, másrészt egyetértett azzal, hogy amennyiben kiírják az ezt segítő pályázatot, úgy ké­szüljön pályázati anyag a kormányzati támogatás elnyeréséért. be lépő törvény kétsé­gessé tette az ilyen jelle­gű társulások létrehozá­sát, illetve fenntartását, s úgy rendelkezett, hogy a fogyasztói érdekvédelmi feladatok ellátására orszá­gos hatáskörű szervet hoz létre, nevezetesen az Or­szágos Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséget. Fentiek értelmében nem látszik indokoltnak, hogy Gödöllő város továbbra is részt vegyen a társulás­ban. Az ellenőrzési cso­port dolgozói közül egy fő el tudja látni a fogyasz­tói érdekvédelemmel kap­csolatos, a hivatalnál még megmaradt helyi felada­tokat, konkrétan azt, hogy az e téren jelentkező la­kossági bejelentéseket az önkormányzatokkal szoros kapcsolattartásra törekvő megyei felügyelőséghez továbbítsa, illetve az egyé­ni vállalkozók tevékenysé­gét, az üzletek működésé­vel kapcsolatos jogszabá­lyok betartását vizsgálja. Legutóbbi ülésén a kép­viselő-testület úgy döntött, hogy a város idén decem­ber 31-i hatállyal kilép a Fogyasztói Érdekvédelmi Ellenőrzési Társulásból, s erről értesíti az érintett önkormányzatokat. Ameny- nyiben a társulást a többi önkormányzat a jövőben fenntartja, akkor új szék­helyet kell keresniük az eddigi gödöllői központ he­lyett. P. É. GÖDÖLLŐI HÍRLAP Gödöllő, Szabadság tér 10. d A szerkesztőség vezető­je: Balázs Gusztáv. ® Munkatárs: Pillér Éva. @ Postacím: Gödöllő, Pf. 14, 2100. Telefax és telefon: (28) 20-796. © Szerkesztősé­gi fogadóóra: hétfőn 10-től 13 óráig. ® Hirdetésfelvé­tel: raunkanaporkon 8.30-tól 13 óráig a szerkesztőség­ben. Megsárgult papiros Egyedül vagyok a szó- mondta az újságírónak: bábán, amikor ezeket a „A harmadik lépés reám sorokat papírra vetem, maradt: még be kellett De csak a szobában, mi- vakoltaim a tornyot, vei az ablakon át a ba- meg kellett csinálni ab- gi templomtoronnyal ta- lakait, mert beesett az lálkozik a tekintetem, eső, és már megint ron- Holnap, vasárnap tartják gálódni kezdett az épü- a templom védőszentjé- let belülről is. Hát ezt nek, Szent Andrásnak hajtottuk végre két év ünnepét, a búcsút. alatt százharmincezer Vajon hányán emelik forintos költséggel. Az majd fel arcukat a ze- utolsó fillérig mindent nebonás forgatagból a a. falu adott, és a falu toronyra, a sisakra, és adta a mozgatót is, Ba- hányan emlékeznek ar- lázs Istvánt, a templom­ra, hogy harminc évvel nak évtizedek óta gond- ezelőtt ritka esemény nokát, az épületácsot, aranyozta be a katoli- Ű ellenőrizni tudta a kusok ünnepét? Keve- kőműveseket — a fa­sen lehetnek, akik nem munkát maga végezte a felejtették el az idő sód- toronysisakon —, ellen- rásában azt a napot. őrizte a horganyleme- En később tudtam meg, zekkel való fedést, és mi volt akkor, hiszen végül az egész falu lé- 1961-ben csak három- legzetvisszafojtva néz- éves múltam. Kezembe te, mint teszi fel ő ma­került megsárgult papi- ga a lengő deszkán, tá­ron az fJj Emberből ki- masz nélkül a keresz- vágott cikk A bagi to- tét a toronyra.” rony története címmel. Az ebédnél Csik Jó- Ma sem tudom, kinek a zsef prépost adta át a tollából, ugyanis nem ír- gondnoknak Kovács ta alá. Vince váci püspök kö­Az ismeretlen szerző szönölevelét. azért utazott a faluba, „Pista bácsi diadal- hogy megnézze, „ami- napja ez. Ügy ül a szó­kor Csik József hatvani ken, mintha angyalok prépost megáldja az el- lartanó.k alatta. Íme, a tűnt pusztulás utolsó bagi templomnak ö a darabját, a műemlék jelképe, és ő a jelképe templomnak teljesen annak a falusi magyar híven felépített tornyát népnek, amely az egy- is”. háznak is minden ed­Tapasztalatairól így diginél bőkezűbb kegy­ír: „Ma nincs kegyúr, a ura.” Ezekkel a monda­falu népe van helyette, tokkal fejeződött be a de soha ilyen áldozat- tudósítás. Szívesen meg- kész, ilyen bőkezű kegy- fognám a kezét a szer­úr nem volt, mint ez a zönek, aki olyan szépen műveltté és gazdaggá írt erről az emberről — emelkedő falusi nép, a nagyapámról —, ahogy amely házaiban mosó- nekem sosem sikerült, gépet tart, elektrifikálja És nemcsak róla, ha- háztartását, s úgy van nem általában a ba­il faluban nyolcvan te- giakról is, akik sok-sok levízió, hogy az első év- rokonukra emlékezhet- ben csak kettő volt.” nek ezen a napon, akik A front alatt nagy annyi mindent tettek a károkat szenvedett templomért, a falu jel­templom akkori plébá- képéért, nosa a következőket _ —zs. —v.— Hévízgyörk Rádióközvetítés * Uj székhelyet kell választani A város kilép «, ■ ■■.< jp*'***?'**"* ■**>' '*•»» « «L."• AZ EGRES VÖLGYÉBEN (BALÁZS GUSZTÁV FOTOGRAFIKÁJA)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents