Pest Megyei Hírlap, 1991. november (35. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-30 / 281. szám

fiatén síillíiett emelttel Gyorslakóház - exportra A Ráckevén gyártott úgy­nevezett gyorslakóházak tavaly jelentek meg elő­ször Németország különbö­ző területein. Az ott állo­másozó szovjet katonák így ismerkedtek meg ezekkel a gyorsan s viszonylag olcsón Összeszerelhető csinos épü­letekkel. Az illetékesek figyelmét ezek után hívták fel ar­ra, hogy ilyen épületekkel sokat segíthetnének a ha­zatelepülő katonák elhe­lyezését szolgáló lakásgon­dokon. így érkezett néhány hónappal ezelőtt értesítés az épületeket gyártó Ar­chitektúra Kisszövetkezet­hez, az iránt informálód­tak. hogy a Szovjetunió ég­hajlati viszonyaihoz igazo­dó épületeket is tudnának-e készíteni. A néhány minta­épület rövid idő alatt si­kert aratott. Ennek ered­ményeként érkezett a mi­nap újabb levél a ráckevei szövetkezethez, amelyben ajánlatot kértek további ezernél több gyorslakóház szovjetunióbeli felépítésére. Az újszerű épületek irán­ti érdeklődés kapcsán meg­oldást kell keresni a szö­vetkezetnek,. gyártási kapa­citása növelésére. Egyebek közt ezt a célt szolgálja az a megállapodás, amit a csehszlovákiai Hranicében levő CIDEN nagyvállalat­tal kötöttek. Ennek értel­mében Alpenhaus L. P. néven részvénytársaságot hoztak létre, amelynek fel­adata az alpesi gyorslakó­házak közös gyártása és forgalmazása Cseh-Szlová- kiában. Az együttműködés keretében a CIDEN cég gyártja majd a gyorslakó­házak alapanyagát szolgá­ló Betonyp-lapokat, ame­lyekből Ráckevén alakítják ki az épületelemeket, K. Z. Ilyen volt, ilyen lesz Általában hírt adunk a fóti templom felújításának min­den szakaszáról. Szívesen tesszük ezt, mert az Ybl ter­vei alapján készült épületről lekerült állványok alól a közel 150 éve épült műemlék eredeti szépségében tűnik elő (Vimola Károly felvétele) Különös jubileum Mai Sobri Jóskák Jubileumot „ünnepel" az alsógödi vasútállomáson működő trafik. Szegény ve­zetőnője — aki hamarosan tulajdonosként szerepel majd —, minden hajnalban aggódva figyeli, nem jár­Elet kép a múltból Robot Jó előre leszóltak a vál­lalathoz, hogy ekkor és ekkor országosan nagy ember látogatja meg őket, olyan kategóriájú, akinek tiszteletére már terepren- dezni szokták a belvároso­kat, akinek az aszfalt is zöld füvet hajt. — Nem minden lehet az. ami, de minden az legyen. aminek nyilván van tartva — jelentette ki az igazgató az azonnalra összehívott vezetőségi ülé­sen. — Vagyis — példá­lózott a főnök — az ég kék, a tej fehér, a korom feke­te, Ha mégsem, tessék vé­telezni festéket! A legfontosabb a robot volt. Mivel a megtisztelő látogatás azért érte a vál­lalatot. hogy a gyakorlat­ban is bizonyítható le­gyen: igenis van eredmé­nyes műszaki fejlődés, van automatizálás, még ha lassú léptekkel hala­dunk is előre. Csakhogy a robot érzé­ketlen volt a tribünről el­hangzó beszédekre. A ja­pánok sajnos nem úgy készítették a gépet, hogy az minden sajátosságun­kat figyelembe tudta vol­na venni. Még a műszaki sajátosságainkat sem. Mert hiába mozgatta szeren­csétlen precízen, program szerint három dimenzió­ban a karját, mégis kiej­DUNATAJ hírlap Vezető munkatárs: Kovács T. István. • Munkatárs: Vasvári £va. • Fogadónap: minden hétfőn 12—16 óráig a szerkesztőségben. Cí­münk: Bp. Vin., Somogyi Béla u. 6. PL: 311. ír. ss.l IMS. Telefon: 133-4161, 133- 4061. tette, vagy rossz helyre tette a megmunkálásra vá­ró anyagot. Persze mindenki tudta: erről nem a robot tehet. A háttéripar a hibás, ame­lyik képtelen olyan pon­tos méretekben gyártani a munkadarabokat, hogy azok az okos gép műsza­ki tűréshatárán belül es­senek. — Engem, ha a víz alá nyomnak is, feljövök, de nem azért, mert tapló va­gyok — bizonygatta ráter­mettségét az igazgató. — Most azonban nem ha­gyom, hogy akár átmeneti­leg is víz alá kerüljek emiatt a robot miatt. — Megcsináljuk — mond­ta kényszeredetten a mér­nök, aki öt kollégájával együtt azt a feladatot kap­ta : ha törik, ha szakad, hozzák a gépet olyan álla­potba, hogy a látogatás ideje alatt problémamen­tesen működjék. Szegény mérnök nem tudta, mit vállal. Két hé­tig kínlódott a csoportjá­val. Kiválogatták a leg­megfelelőbb méreteket, öt­vözeteket, mégsem lehet­tek biztosak a sikerben. Eljött a várva várt nap. A kamerával követett nagy ember és a kísérete abszo­lút laikus volt. Azt azon­ban látták: a gépkar biz­tosan forgatja a munka­darabot, „mint kanász a botját” — ahogy azt a nagy ember népiesen megje­gyezte. — Gratulálok — mond­ta másnap az igazgató a mérnöknek. — Kiválóan fogta a robot az anyagot. Hogy csináltátok? — Hozzáhegesztettük. Adonyl Sztancs János tak-e azon az éjjelen betörők a helyszínen, akik elsősor­ban a cigarettakészlet dézs­máló! A legutóbbi betörés ju­bileuminak számít, ugyan is ez évben már a tizedik volt. Érdekessége az eset nek, hogy a rendőrjárőr ezen az éjszakán éjfél utá nig figyelt a helyszínre. A betörés nyilván éjjel egy és három óra között történhe­tett, amikor személyforga­lom nincs az állomáson. A betörők autóval érkeztek és távoztak. így közlekednek a mai Sobri Jóskák, B. T. I. ÉVFOLYAM, 253. SZÁM 1991. NOVEMBER 30., SZOMBAT D U N AJAJ SZENTENDREI-SZIGET • CSEPEL-SZIGE1 • DUNAKESZI § RÁCKEVE • SZIGETSZENfT­ÍY1IKLÖS • FŐT • GÖD hbég és Pismány is Szentendre Megosztott városban élni Tervezőállványt képzel az ember, fehér köpenyt, vas­tag keretes szemüveget. Határozott, szinte már férfias gesztusokat, ha arra gondol, hogy a hölgy mérnök, épí­tész. Helyette kedves mosoly«, élénk figyelmű, közvet­len modorú tárgyalópartnerre) találkozik egy lehe­tetlenül szűkre szabott iroda belső, még szerencsére ablak melletti szegletében. Az iró- vagy inkább mun­kaasztal formája ugyan nem a szokványos. Felső lap­ja valóban táblára emlékeztet. Ám Fiilíip Judithoz, Szentendre varas főépítészéhez egy hivatali íróasztal mellett lehet bepréselödni. Annak mögötte is iil egy kolléganő. Ügy emlékszem, hogy a tárgyaló felek kes­keny lócára telepednek. Stílszerű ez a hivatali zsúfoltság most, amikor hasonló témáról akarunk beszélgetni. A szűk utcák, sikátorok városának bo­nyolult közlekedéséről. Igaz, ez csak egy kérdés más egyébbel azonos idő­ben. Építésznek lenni — A fiatalabbak már könnyebben alkalmazkod­nak a mai közlekedés üte­méhez — kezd bele a témá­ba vendéglátóm, aki a kü­lönböző fórumokon eleget hallhatja a sürgető felszó­lalásokat. Veszélyhelyzet alakult ki, rendezni kell forgalmát — a belváros mondják. Hát. persze, hogy ren­dezni kell, vannak is er­re készült tervek, elkép­zelések. Csak az a baj, hogy ezek mindig sértik valakinek a személyes ér­dekeit. ezért sokáig hú­zódik el az egyeztetés. Az meg, ki tudja, milyen sokáig foglalkoztatja még a közvéleményt, hogy a Sokszoros felelősség Sport és politika A mérkőzés mai tétié Miért lett politikus Gro­sses Gyula, az egykori lab­darúgó-aranycsapat kapu­sa? Véleménye szerint mi lesz a magyar sporttal? Két különféle kérdés, ami látszólag nem tarto­zik össze — gondolhattuk, akik a kérdezőt hallottuk a múlt héten. Ez is Gödön történt, a már ismertetett fórumon. A híres-neves sportoló életkora felől nem tájé­kozódtam, csak viszonyí­tottam. Meglett férfi volt már, világhíresség, amikor neki szurkoltam pelyhes ál­ló emberként a lelátóról. Volt ott a teremben más, aki azt is fölemlegette, hogy ő még a gombfoci jasztalán ütköző műanyag játékosai­ra emlékszik. Arra is, ame­lyikre a híres kapus nevét írta. Ezért szólt hát kissé elfogódottan. Valóban meglepődünk, ha olyasvalakivel találkozunk, az történik velünk, akire, amire húsz évvel korábban gondolni sem próbáltunk. Fényévnyi távolságra volt tőlünk a személy, a lehető­ség. — Miért lett politikus? — próbálták egyesek megad­ni a választ egymás közt. Jól cseng a neve, fél győ­zelem a szereplése bár­melyik párt színeiben. Az­tán már a válasz után, szü­netben olyan véleményt is hallhattunk: Sportolónak való terep ma a politika. A gyű lés terme leben is olyan a hangulat, mint a Fradi- meccseken. A biztatás, he­lyeslés és tiltakozás szókin­cse se mindig különbözik. A gáncs miatt meg nem ítél szabadrúgást a játék­vezető. Grosics aztán részletesen kifejtette elhatározása okait, politikai nézeteit. Nem tudni, számításba vet­te-e, hogy ez a világ is olyan adok-kapok légkörű, mint ahogy a sportban is könnyű megsérülni. Ott job­bára fizikailag. A nagy koccanások, netán még síp- csontrúgásök után ott mégis bankettre gyűlnek össze este az élmezőny bajnokai, s bocsánatot kér­nek, barátságokat kötnek. Emilt ma még a lelki sér­tések gyakoribbak, s jó len­ne bízni abban, hogy leg­alább itt megállunk. Tény, hogy felsorolhatott ilyene­ket a kérdezett, s a vála­szából megjegyezhettük azt a legfontosabb mondatot, amely mindennél világo­sabban érthető, mert sport­nyelven fogalmazott. — Ez a történelmi mérkőzés olyan jellegű, melynek al­kalmával mindenkinek a pályán kell lennie, nincs mód arra, hogy kibie mód­jára szemlélődjünk. Ezt a magatartást sokféle szemlélet és meggyőződés motiválhatja. Szíve joga mindenkinek, hogy Grosi- csét követi, vagy másként nézi a világot. Ám az er­kölcsi kötelességet nem le­het kétségbe vonni. Közös gondolati szálra fűzte válaszát sportember­ként is a neves labdarúgó, amikor kijelentette: Nem- mai keletű okok miatt ke­rült perifériára a sport, a labdarúgás. A morális fel­tételek hiányoznak. A nem­zeti színeket nem lehet a nemzeti azonosságtudat-ér­zés, hazaszeretet nélkül képviselni. Csak teljes szív­vel, áldozatvállalással, en­nek megfelelő életmóddal, csapatszellemben gondol­kodva. Sport és politika egyfor­ma követelménye — gon­dolom erről, s azon tűnő­döm, ha a magyar foci nagy egyénisége így gon­dolkodik, miért nem poli­tizál a sportoló közélet ja­vára is? Mondjuk szövetsé­gi kapitányként vagy sport- politikusként. K. T. I. lyet. Mint mondja, k< söbb maga is megi jedt a tói, hogy ezt sikerrel te te. — Melyek az új főép tész legfőbb törekvései? városon áthaladó 11-esfő­útvonal tulajdonképpen kettészeli Szentendrét. Sok vita volt erről, amíg így döntöttek a megépíté­séről. Szó volt és van ar­ról, hogy ezt csak belső útnak kellene tekinteni. Forgalmát, a város leve­gőjét tehermentesítendő épülne elkerülő szakasz, amire egyelőre nincs pénz. Legalábbis a nagyvonalúbb változatára. Reálisnak lát­szik azt az igényt forszí­rozni, hogy dél felől, a pomázi elágazástól nem hajtanának be a kocsik, hanem egy, az ízbég vá­rosrész melletti szakaszon, a nyugati peremen halad­nának el. Fülöp Judit, aki koráb­ban a Várostervező Inté­zetnél dolgozott, június­ban került a polgármeste­ri hivatal osztályára. Tud­ta. hogy ez a poszt meg­üresedik, tehát remény­kedve pályázta meg ak­kor már előadóként a tie­— A legközelebbi tenn valók közé valóban a 11 es út ügye tartozik. Jőve re készül el az a tanú mányterv, ami alapján Iá ható majd, hogy mit keze hetünk vele. Sokat fogla koztat engem az is, hof a városnak ma már nü csen Duna-partja. Az ái vízvédelem miatt meg ke lett emelni a töltést. J lenne megoldást találi arra. hogy a víz és a teli pülés szerves egységbe legyen. Ez adná meg a je leget, hangulatot, együ a hegyekkel, környezette Ettől olyan ez a hely, ho£ nagyon szerencsésne mondhatjuk, ritka szép fel vésőnek. Ezenkívül bizt< sítanunk kell, hogy XVIII. századi vám mag megőrizze eredeti szí repét, hangulatát. E az építészek mindig úf akarják elérni, hogy a mi emlékeket eredeti anyai gal. eredeti formájábs renoválják, vagy építik ú já. Csakhogy azt is lát kell: a falak közt mai en berek élnek. A század ki riilményei között, igény szerint. Ehhez igazodi úgy kell tehát tervezr hogy ennek megfeleljün Az eredeti környezeti úgy kell beilleszteni a m közintézményeket, épület.' két. hogy azok harmoniki egységbe kerüljenek régiekkel. így maradh meg a régi várpskép. Jelen és jövő A város nem csak h: zakból áll. Az emberek t szik azzá, a szellemi szil vonal és magatartási ormi teremtik meg a rangos m nőséget. Kérdés, ki men: nyíre tekinti sajátjána Otthon érzik-e magukat ; emberek a falak között Erről a sajátosságról is vs mit mondania a főépítés nek, aki tudja: a kérdé ben szerepet játszik, hof kevés a helyi vállakoz sok a kijáró budapesti bé lő. Ez szubjektív, hangul; tot formáló tényező. I utóbbit is befolyásolja, ) jól gondolják ki az ált.: lános rendezési terv módi zatait. amihez célszerű se fórumon, sokoldalúé összegyűjteni a vélem' nyékét. A telekgazdálki dást részben megkönnyí már, hogy az üdülőöveze ben nem kell tiltani a li kásépítést. — Belváros, külső perer üdülőövezet. Laza átmeni tekkel fokozatosan kaj csolódni a tájvédelmi kö zethez — fogalmazza m< a főépítész azt a koncéi ciót, minek alapján úji megteremtődne az egys< is. A város szerves részéi lenne ízbég, Pismány. t a 11-es út kiváltásával bi kerülnének a város vé: keringésébe. Kovács T. István

Next

/
Thumbnails
Contents