Pest Megyei Hírlap, 1991. november (35. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-30 / 281. szám

I. ÉVFOLYAM, 255. SZÁM 1991. NOVEMBER 30., SZOMBAT r BU^oVIDEKI BUDAÖRS 9 ÉRD • SZAZHALOMBATTA • PILISVÖRÖSVAR • BUDAKESZI • BAGY • TÖRÖKBÁLINT • PILISCSABA 9 PÄTY • ZSAMBÉK • SOLYMÁR 9 • NAGYKOVÁCSI • BUDAJENÖ • PERBÄL • TÖK • TINNYE 9 ÜRÖM Vörös vári fa lu védők Megunták már a bűnözők garázdálkodását Már a Mabüsz, a Magyar Bűnözők Országos Szövetsége is „megalakult” — mint megtudtuk a tévében reklámozó jódlimüvésztől —, de a solymári önvédelmi csoport még mindig csak feltételes módban létezik. Eddig tizenketten éreztek magukban annyi energiát és bátorságot, hogy — majd — vállalják a rendszeres járőrözést és az önvédel­mi csoport egyéb feladatait. . Gyórfi Attila, az egyik szervező, aki már beszá­molt néhányszor a leendő faluvédők terveiről és tár­gyi feltételeiről, a napok­ban újabb hírrel szolgált: a térség polgári védelmi csoportjai egy-egy rádióké­szüléket kapnak a rendőr­ségtől. , ,Bérren dőrök ’ ’ Az új pilisvörösvári őrs­parancsnok beiktatása al­kalmából kapták a fenti ígéretet a már megalakult és alakulófélben levő csoportok. Egyúttal azt is megtudhatták, hogy a rend­őrség a bűnmegelőzést egyértelműen társadalmi feladatnak tekinti, s part­nerként kíván együttmű­ködni velük. Csakhogy a város-, illet­ve faluvédők továbbra is ugyanolyan kevés jogosít­vánnyal rendelkeznek, mint eddig, technikai felszerelt­ségük minimális, és az er­kölcsi elismerésen túl sem­miféle ellenszolgáltatásban nem részesülnek. A solymári közbiztonsági alapítványba lassan folydo- gálnak a forintok, és saj­nos jogos az érdekeltek fé­lelme: ha jövőre nem lehet levonni az adóalapból az alapítványokba fizetett pénzt, előfordulhat, hogy senki nem fog erre (sem) áldozni! Némileg javíthat a köz- biztonságon a rendőrség új szolgáltatása, a „bérelhető rendőr”. Éves szinten kö­rülbelül 800 ezer-egymillió forintba „kerül”, s ha va­lamelyik önkormányzat ke­vésnek találja saját körzeti megbízottját, és ki tud fi­zetni ennyi pénzt, kedvez­ményben részesül: egy rendőr helyett kettőt kap. — Három rendőrrel és a polgári védelmi csoporttal már el lehetne érni, hogy lényegesen javuljon a közbiztonság — bizakodik Győrfi Attila. — Novem­ber 1-jétől a körzeti meg­bízottak is gyakrabban ta­lálhatók a helyükön, csak a legszükségesebb esetben le­het őket máshová rendelni, de a „bérrendőrök” min­dig itt lennének. Védekezhet — Egy korábbi beszélge­tésünkkor már szó volt jogállásról, technikai-tárgyi feltételekről, most arra lennék kíváncsi, mi törté­nik, ha „élesbe” fordul a dolog. Ha a csoport egy tagja ott áll szemtől szem­ben mondjuk egy betörő­vel, aki őt — finoman szólva — nem veszi komo­lyan, mert tudja, hogy semmiféle erőszakot nem alkalmazhat. — Először is, a csoport tagjai nem járőrözhetnek egyedül. Másodszor: van egy olyan kitétel, hogy a védekezőnek jogában áll megijedni a támadójától — és védekezni. Kérdés, hogy amit tesz, meghaladja-e a jogos önvédelem mértékét. — Veszélyes szituációk, éjszakázás, bűnözők kerge- tése — nem igazán szívde­rítő, szórakoztató program, ön például miért vállalja? Kísérlet Zsámbékon Eredmény év végén Talán egy hónapja is van már annak, hogy elkezdő­dött egy újszerű — . leg­alábbis itt, nálunk az — kísérlet Zsámbékon. Gyűj­tőládát helyeztek el azzal a céllal, hogy a lejárt, hasz­nált gyógyszereket, permet- szereket. illetve ezek dobo­zait, a kimerült elemeket ide hozzák a lakók, s ne a szemétbe dobják. Az akció a Zsámbéki Medence Táj­védelmi Egyesületének se­gítségével szerveződött, s tart ma is. Ahogy Zink Im­re polgármestertől megtud­tuk. ez év végén értékelik majd a kezdeményezés 8 eredményét. Ez attól függ, mit találnak a gyűjtőhe­lyen, ilyen hulladékokat vagy mást. Azt is hozzá­tette, hogy sok a nyitott kérdés a szemételhelyezés ügyében. — Amíg nem találunk valamiféle megoldást azok elhelyezésére, amelyek ve­szélyesek lehetnek — pél­dául mit kezdjünk a hasz­nált lapos elemmel —, addig megnyugtatóan nem zárha­tó le ez a téma — mondta a polgármester. — Talán segít eligazodni ebben a kérdésben az a dán cég, mely a szelektív hulladék- gyűjtés bevezetését kívánja megoldani a térségben. Ez ökológiai, hulladékhaszno­sítási szempontból is lénye­ges dolog lenne. Jt. Sz. I. — Én is azt tartom, amit a rendőrség: a bűnmegelő­zés a lakosság feladata. Személyes élményeim is arra sarkalltak, hogy kezd­jek hozzá egy faluvédő csoport szervezéséhez, mert a közelmúltban nem egy ismerősömhöz törtek be. Többen is — ön — bocsásson meg, de — nem egy félelmet kel­tő jelenség, vékony, szelíd arcú, nem kifejezetten az a típus, akitől egy bűnöző megrémül. Említette ugyan, mi a véleménye a testi erő fejlesztéséről, mégis meg­kérdem: nem tartja szük­ségesnek, hogy némileg eddze magát? — Hát nem akarom el­bagatellizálni a kérdést az­zal, hogy majd futóedzése­ket tartok ... Igaza van. Néha súlyzózok. — A csoportra visszatér­ve: nem akadt újabb je­lentkező? — A körzeti megbízot­tunknál néhány hete járt egy üdülőtulajdonos, el­mondta, hogy többen is vállalnának járőrözést vagy más feladatot. Csakhogy nagyon nehéz őket elérni, mert nem Solymáron lak­nak. Arra kérem őket, hogy nálam jelentkezzenek, a polgármesteri hivatalban! Pachner Edit Mitől lenne több az emberek pénze? Segítenek a rászorulókon „Szeretnék önnek köszöne­tét mondani e jóindulatú és együttérző figyelmessé­gért. Bárcsak ne kellene igénybe venni, igen restel­lem is.” Ilyen s ehhez hasonló írásos vagy szóban elhang­zó köszöneteket kapnak nap mint nap a solymári polgármesteri hivatal ügy­intézői, akik a szociális és gyámügyi segélyeket utal­ják ki a rászorulóknak. Polgár Tiborné, aki jú­lius 1-jétől vette át a hu­mán szolgáltatások intézé­sének egy részét, autóbal­esetet szenvedett, s most betegállományban lévő kolléganőjétől, örül a kö­szönő szónak, ugyanakkor azonban elkeserítőnek tart­ja, hogy egyre többen van­nak, akik segélyre szorul­nak. — Július 1-jétől 70 eset­ben utaltak ki rendkívüli gyámügyi segélyt, és 90 alkalommal rendkívüli szo­ciális segélyt. Íróasztalán újabb 30 rendkívüli szociális segélyt kérő beadvány fekszik. El­képesztő eseteket sorol, leg­utóbb például egy olyan asszony járt nála, aki 3510 forint táppénzt kap egy hónapra. Könnyen kiszá­míthatjuk, mire telik neki ebből a pénzből. Polgárnéra hárul a dön­tés felelőssége, milyen ösz- szeget javasol a kérelme­zőknek. — Az adható segély egy­részt a költségvetéstől, másrészt a kérelmező anya­gi körülményeitől függ. Ál­talában 2 ezer és 5 ezer fo­rint közötti összegeket adunk, ezen belül nincs különösebb megkötés. En­nek az asszonynak, akit említettem, egyértelműen a maximumot kell adni. Ter­mészetesen nem egyedül határozok, javaslatomat a jegyzővel egyeztetjük, ne­ki kell aláírnia a végső döntést. Bár a statisztikák szerint, összehasonlítva a környék­beli településekkel, Soly­máron még aránylag kevés a munkanélküli, a segé­lyekkel foglalkozó ügyinté­zők mégis úgy érzékelik, hogy nagyon sokan vannak. — Nehéz eldönteni — mondja Polgár Tiborné —, melyik a szörnyűbb: ha idős emberek, akik egész életükben keményen dol­goztak, kenyéren és tejen kénytelenek élni, mert változatosabb étrendre nem futja, vagy, ha valaki fia­talon elveszti a munkáját, és munkanélküli-segélyből kell két-három gyereket eltartania! Olyan családo­kat is ismerek, ahol a férj munka nélküli, az asszony pedig gyesen vagy gyeden van. Régebben kétszer is meg­gondolták az emberek, hogy segélyért folyamodja­nak, szégyellték, hogy nincs munkájuk, nincs miből él­niük, de lassan felélték tar­talékaikat, és egyre többen jönnek. — Mindenki úgy kezdi, hogy nagyon szégyelli ma­gát, amiért hozzánk kell fordulnia. Előfordul, hogy együtt sírunk itt, az irodá­ban. Nem tudom, hogy meg­nehezíti vagy éppen meg­könnyíti Polgár Tiborné és kollégái dolgát, hogy — kis falu lévén — szinte min­denkit ismernek. Nem ide­genek állítanak be hozzá­juk, akiket többet talán so­sem látnak, ha becsukják maguk mögött az ajtót, ha­nem olyanok, akikkel hi­vatalon kívül is nap mint nap találkoznak. Nemigen van környezettanulmányra szükségük ahhoz, hogy is-, ■ merjék körülményeiket. A segélyeken kívül — kérelemre — a kamatadó­törlesztéseket is átvállalja a hivatal december 31-ig. A szociális bizottság idén 45 kérelmet fogadott el, csupán hármat utasított vissza. — Hogy jövőre is át tudjuk-e vállalni? — talál­ja ki gondolatomat Pol­gárnő. — A 92-es költség- vetéstől függ, de nem hi­szem, hogy nem fogunk fi­zetni. Ha így folytatódik, jövőre még nagyobb lesz a munkanélküliség, tovább nő az infláció, mitől lenne több az emberek pénze? Ha idén segítségre szorul­nak, 92-ben még inkább rá fognak szorulni. Ilyenkor, télen, amikor tüzelőről, meleg holmiról kell gondoskodni, s a gye­rekek — ha mégoly megér- tőek is, és tisztában van­nak szüleik anyagi gond­jaival — várják a nagy karácsonyi ajándékot, még nyomasztóbb a szegénység. Ezt tudva, a polgármester kigyűjtötte az intézmé­nyekben a hátrányos hely­zetű gyerekek és a kisnyug­díjasok névsorát, hogy — ezúttal kérés nélkül — minden rászoruló egyszeri, rendkívüli segélyben része­süljön! (pachner) Tárnok Gázvezeték épül Államközi szerződés biz­tosítja a folyamatos ellá­tást, de mellette szól az is, hogy olcsó. A gázfűtésről van szó, amit egyre több községben vezetnek be me- gyeszerte. Tárnokon is szó­ba került, érdemes lenne belevágni az építésbe. Ha a mai árakon végzünk né­hány számítást, kiderül, a költségek négy éven belül megtérülnek. S kevesebb gondot okoz a széntüzelés­hez képest a fűtés ezen módja. Igaz, még csak a szándék fogalmazódott meg Nem ez az egyetlen Valamikor a tavasz vé­gén, a nyár„ elején állt meg a busz a százhalombattai Hága László utcában. Éj­jel-nappal nyitva tartó mi­ni ABC nyílt benne, ami kínálatával egyre nagyobb népszerűségre tesz szert a környéken. A kenyér, tej­termékek mellett lisztet, ecetet, kávét s más egyebet vásárolhatnak az ide beté­rők. Nem ez az egyetlen kis bolt Százhalombattán. Az utóbbi időben egyre több hasonló nyílt mindenféle portékával. Ügy tűnik, van ezekre igény, mert a for­galomra nem panaszkod­hatnak a vállalkozók. Akit talán zavar az, hogy nem a legszebb látvány a sza­bad területen ily hosszasan „parkoló” busz, gondoljon arra, nem mindig szép az, ami hasznos. A környéken lakók min­denesetre örülnek annak, hogy akár vasárnap dél­után is vehetnek itt kenye­ret, ha elfogyott a meg­lévő. Kép és szöveg: Hancsovszkl János a településen, a nemrégi­ben megtartott falugyűlés részvevői is szorgalmazták a gázépítés mihamarabbi megkezdését. A kézenfekvő indokok mellett van még egy, me­lyet nem is hagy figyelmen kívül a település polgár- mestere, Rozbora Andor. Elmondta, van egy veze­ték, mely áthúzódott a köz­ségen, a zalai környékről itt jutott el az olaj Csepel­re: Jelenleg kihasználatla­nul hever a föld mélyén a vezeték. Most, hogy a gáz­vezeték-építés gondolata felmerült, szeretnék ezt va­lahogy hasznosítani. Hallot­tak már ilyen példát, s miért ne takarítanának meg néhány forintot a köz­ség lakóinak? — Felvettem a kapcsola­tot e kérdésben a gödöllői Tigáz vezetőjével — mond­ta a polgármester. — Na­gyon készséges volt, s meg­ígérte, elkészítik a tanul­mánytervet, arra vonatko­zóan, miként lehet haszno­sítani ezt a meglevő veze­téket a mi céljainkra. Ami­kor a környező két telepü­lésen, Sóskúton, és Puszta- zámoron megtudták, hogy nálunk megkezdődött a gázprogram, jelezték csat­lakozási szándékukat. Lé­nyegében az a célszerű, ha a környező községek össze­hangoltan lépnek egy ilyen esetben. Egyértelmű, hogy együtt könnyebb lesz a megvalósítás is. már csak azért is, mert Sóskútra más úton nem lehetne eljuttat­ni a vezetékeket. így, csak egy fogadóállomást kell lét­rehozni, s ez mindegyik te­lepülésnek kedvezőbb meg­oldást jelent, az anyagi oldalát nézve az egésznek. J. Sz. I. i BUDA VIDÉKI HÍRLAP Vezető munkatárs: Deák Attila. 9 Munkatársak: J. Szabó Irén és Pachner Bdit. 9 Fogadónap minden hét­főm 11—17 óráig a szerkesz­tőségben. Címünk: Bp. VIII., Somogyi B. u. 6. PL: 311. ír. SZ,; 1116, Telefon: 138-1761, 138-1067.

Next

/
Thumbnails
Contents