Pest Megyei Hírlap, 1991. november (35. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-27 / 278. szám

SOKBA KeHÜíA KÖ1ÖNSÉGÍS ÁLLAMOSÍTÁSRÓL VAN SIÓ? Nem röpködnek békegalambok Nincs meg'illetődés, min-, denki természetesnek... tart­ja a politikus jelenlétét. Igaz, dr. Katona Tamás nem csak külügyi államtit­kárként ült a vasárnap rendezett gödi fórum ven­dégei között. Egyben a vá­lasztókörzet képviselője is, akihez éppen ezért érkez­tek vegyesen a helyi érde­kű kérdések és nagypoliti­ka körébe tartozók. Figyel­tük a válaszokat, a fórum után még kiegészítő kérdé­sekkel fárasztottuk a teljes vasárnapját feláldozó poli­tikust. Érkeznek a menekültek Kiss István, a Budapest­ről érkezett vendég pél­dául úgy vélte, a szerbiai vezetés szívós következe­tességgel, makacssággal be­le akar minket rángatni a mostani konfliktusba. — Nem valószínű, hogy szándékaik ellenünk irá­nyulnának —• válaszolta az államtitkár. — Mégis meg kell tenni az intézkedése­ket. de biztonságunkat nem csak katonai tényezők ga­rantálják. — Viszont egyre több menekült érkezik hazánk­ba. Az emberek nagy többsége jó érzéssel segít rajtuk. Ám hallani már aggódó kérdéseket is. Meddig bírjuk? Nem rop­pan-e bele a gazdasá­gunk? Segit-e nekünk a külföld? Tárgyal-e ilyen igényekről a magyar kor­mány? — A jelenleg érkezőket még be tudjuk fogadni. A nemzetközi menekültügyi és jótékonysági szerveze­tekkel is állandó, forró- drót-összeköttetésben va­gyunk. Konkrét anyagi tá­mogatást is kapunk tőlük. Én azt remélem, hogy ez olyan teher, amivel meg tudunk birkózni. A vesze­delmet az jelentené, ha akár a Szovjetunió, akár Jugoszlávia felől tömegessé válna a menekültáradat. A Jugoszláviából átjöttek egyébként alig várják, liogy egy normális élet- rendű országba visszatér­hessenek. Ám lesznek való­ságos gazdasági menekül­tek, akik itt akarnak ma­radni. vagy innen is to­vább akarnak menni. Egy­előre azonban még nem következett be ez a helyzet. Meddig győzzük ? — Folynak-e valakivel tárgyalások arról, hogy ha ez kialakul, akkor se­gítsenek? — Természetesen. Most is segítenek. Csak az or­szág kereskedelmét és köz­lekedését érintő, körülbelül 150 millió forintos veszte­ségét nem térítik meg. No, és akkor még nem is emlí­tettem a katonai és rendőr­ségi többletkiadásokat. Ma­gyarországnak nagyon sok­ba kerül ez a jugoszláv tra­gédia, gazdaságilag és em­berileg súlyosan érint ben­nünket. — A napokban hallot­tuk, hogy a közeljövőben sor kerülhet Jugoszlávia áUamaina k külön-külön elismerésére. Ön szerint hogy hatna ez a szerb- magyar kapcsolatokra? — Mindig megmondtuk, hogy ezt mi Európával együtt vagyunk csak képe­sek és hajlandók megtenni. Önálló lépésként semmi körülmények közt sem. Könnyen lehet, hogy még az idén sor kerül erre. — Ki lehet számítani egy ilyen lépés hatását? — Nem lehet tudni. Ha azt vennénk figyelembe, amit a szerb politikusok kijelentettek eddig, akkor már rég olajágakkal röp­ködnének a békegalambok Jugoszláviában. Ám vala­hogy repülők röpködnek. Szerencsére, mióta semle­ges övezet van, nem ma­gyar légtérben. — Már ennek is nagyon örülhetünk. Ám foglal­koztatnak bennünket itt, a megyében a külpoliti- kitsnak és a képviselőnek egyaránt való kérdések is. Mint ön is említette egy kérdezőnek adott válaszá­ban: Csernobil típusú szlovákiai atomerőmüvek működnek odaát. Hoz­zánk legközelebb az Ipoly túloldalán épül egy, ami­től a Börzsöny alján élők, de még a váciak is tarta­nak. Az üzembe helyezése ellen voltak mozgolódá­sok. Történt azóta vala­mi? 7— Minden ország bel- figye. hogyan oldja meg energiagondjait. Persze nem úgy, hogy másik or­szágot veszélyeztessen. Szlovákia gazdag vízi erő­forrásokban. Itt nem Bős— Nagymarosra gondolok, amely a világ leghaszon­talanabb, legkevesebb vízi energiát adó, viszont erő­sen környezetszennyező erőműve lenne. Nem tu­dom, mi lesz Mahovce sor­A Magyar Máltai Szere­tetszolgálat a jugoszláviai szerb, horvát és magyar menekülteket befogadó ma­gyar családok terheit eny­hítendő élelmiszercsomago­kat kíván juttatni a befo­gadottaknak. Ezért a szol­sa. Tudom viszont, hogy komoly tárgyalások foly­nak arról: az apátszentmi- hályi atomerőművet mással váltják fel. Ezekre a kér­désekre a Szlovákiával való tárgyalások idején mindig viszatérünk. Ki véd meg? Keleti György ezredes, a Honvédelmi Minisztérium szóvivője is sok izgalmas kérdést kapott a gödi fóru­mon. Érdeklődésünkre vá­laszolva, hogy a katonai szakértő szerint látható-e már a jugoszláv tragédia vége, egyértelmű nemmel válaszolt. Optimistán nyi­latkozott viszont arról, hogy aggodalmunk nem in­dokolt. Magyarországra nem terjed ki ez a konflik­tus. Tekintve, hogy a pol­gárháborúnak más a ter­mészete. — Ügy tapasztaljuk, hogy az emberek mégis aggódnak. Ha déli vagy más irányból megtámad­nának bennünket, védte­lenekké válnánk. A régi szövetség felbomlott, a NATO-nak nem kellet­tünk. — Csakhogy támadás esetén más lenne a helyzet — jelentette ki a gödi est vendége, a HM-szóvivő, Keleti György ezredes. Kovács T. István gálát kéri az önkormányza­tokat, hogy ismertessék a területükön tartózkodó me­nekültek jegyzékét az MSZSZ központjával, a 1125, Budapest, XIX., Szar­vas Gábor utca 52. szá­mú címen. Bombarobbonos után Zsákutcába futott, látványosan megbukott egy ideo­lógiától csöppet sem mentes politika. A pártok feletti liberális konszenzusra alapozott, a nemzeti gondolatot ridegen, sőt nemegyszer durván elvető és a választási ígéreteket hanyag eleganciával kezelő elitizmus ellen szavazott a szabaddemokraták tagsága. Az új elnök fö­lényes győzelme és a konstruktív ellenzékiségre, pat­riotizmusra alapozott programja feltárta azt a hihetet­lenül mély szakadékot, amely az SZDSZ tagsága és ko­rábbi, tekintélyelvi alapon pozícióba került, valójában azonban bázis nélküli vezetése között mindeddig rejt­ve maradt. A bomba nagyot robbant. Pedig figyelmeztető jelek már a tavasz folyamán is voltak. A nemzetállamok ko­rának lejártát az összeurópai kozmopolita liberalizmust hirdető frázisáradattal szemben éppen a liberális, de ugyanakkor mélyen a nemzeti érzelmekre alapozott francia állam elnöke jelentette ki a prágai integrációs értekezleten, hogy 1992 Európája semmiben sem csök­kentheti a hagyományos nemzetállami intézmények ha­tókörét. A brit sajtó pedig már régóta össztüzet zúdít egy még meg sem valósult — sőt valójában nem is ter­vezett — Európai Egyesült Államokra. S ha még mind­ez nem lett volna elég, akkor figyelni kellett volna talán Gaston Thorn volt luxemburgi külügyminiszter magyar, országi látogatása során elhangzott kijelentésére, amely szerint Magyarországnak reális esélye csak akkor van a közösséghez való teljes jogú csatlakozásra, ha nemzet­gazdaságát felépíti. Mindez bizonyíthatta volna bárki számára, hogy a patriotizmus nemcsak Európának a keleti felén erős. Nemzetben nemcsak a mucsai. a balká­ni, az Ázsiából bevándorolt gondolkodik, hanem a brit, a francia vagy akár az andorrai polgár is. És egysze­rűen vak az, aki nem észleli az Amerikai Egyesült Álla­mok polgárának gondolkodásában, vagy épp kormányá­nak politikájában a nemzeti tartást. A megbukott SZDSZ-vezetés mindent megtett — sok­szor már a kampányetika határait feszítő módon is —, hogy megbuktassa Tölgyessyt. Ám hiába állt melléjük sajtó, rádió, televízió, látványosan kiderült, hogy ideo­lógiájukra, álbotráríyokat halmozó, a rendszerváltozta­Segítség a menekülteknek Éles vita a levéltári törvényről Hörcsik Richard (MDF) napirend előtti felszólalá­sával folytatódott kedd reg­gel az Országgyűlés mun­kája. A felszólaló arra kér­te lelkész képviselőtársait, hogy emeljék fel szavukat a jugoszláviai értelmetlen vérontás ellen. Ezután megkezdődött a levéltári törvénymódosítás általános vitája. A mind­össze három paragrafusból álló módosító javaslat élénk vitát váltott ki. Az­zal minden felszólaló egyet­értett, hogy újra egységes szervezeti rendbe fogják össze az országos jelentő­ségű levéltári anyag 1970- ben kettészakadt kezelési struktúráját. A nézeteltéré­sek középpontjában az a rendelkezés állt, amely ál­lami tulajdonná nyilvánít­ja és a kultuszminiszter kezelésébé utalja az MDP, illetve az MSZMP irat­anyagát. Varga János (MDF) ezt indokolva hang­súlyozta: az MDP és az MSZMP állampárti mivol­tából következően kezdet­től az államot illeti meg a pártok iratanyaga. Gál Zoltán (MSZP) ezzel szem­ben leszögezte: pártja jo­gos tulajdonosa az érintett iratanyagnak, ezért közön­séges államosításról van szó, ami ütközik az alkot­mány előírásaival. Gál sze­rint félő, hogy a kormány­zat politikai bombarob- bantgatásra kívánja fel­használni a pártarchívu- mot. A T. Ház folytatta és le­zárta az általános vitát a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellá­tásáról szóló törvény mó­dosításával kapcsolatos tör­vényjavaslatról. Közben azonban — mivel kétséges­nek látszott, hogy az esti órákra határozatképes ma­rad-e a Ház — több tör­vényjavaslatról is szavaz­tak a képviselők. A hon­atyák egy törvénymódosí­tással november végétől december végéig tolták ki a moratóriumot a szövet­kezetek átalakulásának ti­lalmára. Hét óra után pár perccel az elnöklő Dörnbach Ala­jos — megállapítván, hogy a T. Ház nem határozatké­pes, és így nem szavazhat a foglalkoztatással kapcso­latos törvényjavaslat álta­lános vitájának lezárásáról — az Országgyűlés keddi ülését berekesztette. Ahány illetékes, annyi vélemény Tojástáncotjórnvevő (Folytatás az 1. oldalról.) hazai fogyasztók számára, mert forintra átszámolva északi szomszédaiknál már most is 7 forint felettiek az árak. Mind többször hangzik el mostanában a bábolnai Ág­iin Kereskedő Ház neve. A cég ez év júniusában, hal­lottuk Keszthelyi Ferenc üzletkötőtől, 120 ezer darab jércét adott el egy lembergi vállalatnak. Lényegében csereüzletről van szó, az ukrán cég a jércékért to­jással fizet. Közel 6 millió tojás érkezhet így be az országba, még pontosabban a bábolnaiak üzlethálózatá­ba, amely a fővárosban ta­lálható. A fogyasztók a lembergi áruhoz 6 forint 80 fillérért juthatnak hozzá. Vajon az elmúlt hét vé­gén Lembergbe indult ka­mionok már visszaérkez­tek-e terhükkel? — tettük fel a kérdést az üzletkötő­nek. G erre határozott igennel válaszolt. Ugyanak­kor felhívtuk a fővárosban található Bábolnai Barom­fihús és Tojástermelési Iro­dát, hogy tőlük is megtud­juk, megérkeztek-e telep­helyükre a kamionok? Lankszommer Mária, a cég munkatársa azt a választ ádta, hogy a főváros X. ke­rületében a Jegenye utcá­ban lévő telepükre még nem gurultak be a jármű­vek, de nagyon várják a szállítmányt. No, akkor mi az igazság? Megjött az áru vagy sem? Remélhetően a fogyasztók mihamarabb szembekerül­hetnek az olcsóbb tojással. Bábolnáról egyébként he-. tente, a lembergi árun felül mintegy 3 millió tojás ér­kezik a fővárosba. Egyébként, mondta a Ba­romfitenyésztők Egyesü­lésének igazgatóhelyettese, a tojás mindig szabadpiaci termék volt, s ez érvénye­sül a jelenben, tükröződik az árakban. A kistermelők 1970-ben 2 forint 10 fillé­rért küldték a piacra a to­jást. Azóta a takarmány- és tápárak jelentősen emel­kedtek, de ennek ellenére sok helyütt még ma is 4 fo­rint 30 vagy 4 forint 50 fillér közötti árakon adják le a tojást. A termelők és a forgalmazók egy része rájött arra, hogy van az esztendőnek két-három olyan hete, amikor lehető­ség van a tojás magasabb árú értékesítésére. Most él­nek a lehetőséggel. Az Agrárpiaci Rendtar­tást Koordináló Bizottság tagjai között található egyebek között az FM, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma, a PM, az Ipari és Kereske­delmi Minisztérium meg a MOSZ — többségi szava­zattal döntött úgy, hogy en­gedélyezi december 31-ig a tojás behozatalát. Az FM egyik vezető munkatársától szerzett éresíilés szerint a földművelésügyi tárca úgy­nevezett taktikai importra gondolt: hozzanak be meg­határozott mennyiségű to­jást az országba, hogy ezzel a zavarosban halászó ke­reskedőket a pult alá szo­rítsák. Eddig az NGKM illetékes főosztályához 30, zömében kft. juttatta el tojásbeho­zatalra irányuló kérelmét. A Földművelésügyi Mi­nisztérium agrárpiaci rend­tartási főosztályának egyik képviselője ingerülten mondta, hogy januárban remélhetően nem az FM-et kéri majd fel arra, szaba­duljon meg a felesleges to­jástól. Itt tart a tojásügy, de mintha már lennének olya­nok, akik a jövőbe látnak. Tavaly januárban már volt egy emlékezetes demonst­ráció. Nehogy a tej után a tojástól legyen hangos a fővárosi Gyöcsi László tűst akadályozó, kardcsörtető perszonalizmusukra Ma­gyarországon ma alig van vevő. Az SZDSZ tagsága fel­mérte, hogy anarchiából csak diktatúra következhet. Mindez persze azt is jelenti, hogy az SZDSZ-ben meg­indulhat egy valódi politikái arculat kialakulása, az SZDSZ a választói érdekeket félvállain; képes erős párttá válhat. Nem a parttalan liberalizmus jegyében, hanem a nemzeti, a liberális, a szociális értékeket ötvöz­ve, amelynek jelei természetesen már régóta tapasztal­hatók voltak az SZDSZ-ben. Ellenzékként ugyan, de konstruktívan részt vehet a rendszerváltoztatás első sza­kaszában és népszerűségét növelheti a választók körében is. Talán éppen a november 22—23-ai küldöttgyűlés te­szi lehetővé, hogy az SZDSZ balközép centrummá, egy valóban kormányképes alternatívát kínáló demokratikus baloldal meghatározó erejévé válhasson. Az ország po­litikai palettájáról ma épp ilyen párt hiányzik. Tölgyessynek természetesen még meg keil vívnia egy másik csatát. Kérdés ugyanis, hogy az SZDSZ parlamen­ti frakciója hogyan fogadja az ú j pártelnököt. Fennáll a veszélye annak, hogy az SZDSZ mint párt és az esetleg önálló politikát folytatni kívánó parlamenti frakció kö­zött ugyanolyan krízishelyzet alakul ki, mint a Függet­len Kisgazdapártban. Mindenesetre erre utal, hogy Soós Károly Attila neve is felvetődött jelöltként a frak­cióban Pető Iván helyére, márpedig 5 szintén nem vállal­ta ügyvivőként'az együttműködést Tölgyessyvel. A pár- tosodás folyamata tehát az SZDSZ-ben még nem feje­ződött be, sóit a szakadás sem kizárt. Tölgyessy korábbi puccsszerű megbuktatása után csatát nyert ugyan, ám még mindig nyitott az a kérdés, hogy valóban jó kor­mányzati esélyeket kínáló balközép centrummá válik-e az SZDSZ, vagy a liberalizmus és a perszonalizmus je­gyében a parlamenti részvétel limitjét épphogy megha­ladó szabadelvű pártocskává degradálódik. Az ország számára a valóban konstruktív ellenzékiség szerepét betöltő balközép párt lenne fontos. Ha Tölgyes­sy programját meg tudja valósítani, erre reális lehető­ség is kínálkozik. Más kérdés, hogy mit jelent ez a kor­mánykoalíció szempontjából. A jelenlegi helyzetben mindenképpen kényelmesebb a kormányzat számára a Tölgyessy által felkínált konstruktivitás, és ez egybe­esik az ország érdekével is. Ám ez mindenképpen együtt fog járni az SZDSZ népszerűségének növekedésével és ez a következő választásokon minden bizonnyal nehéz helyzetbe hozhatja a jelenlegi kormánykoalíciót. A fi­gyelmeztetés tehát a kormánypártok számára elhang­zott. Ez azonban már a nálunk oly sokáig hiányolt de­mokrácia évszázados játékszabályaihoz tartozik. Tallós Emil

Next

/
Thumbnails
Contents