Pest Megyei Hírlap, 1991. november (35. évfolyam, 256-281. szám)
1991-11-27 / 278. szám
SOKBA KeHÜíA KÖ1ÖNSÉGÍS ÁLLAMOSÍTÁSRÓL VAN SIÓ? Nem röpködnek békegalambok Nincs meg'illetődés, min-, denki természetesnek... tartja a politikus jelenlétét. Igaz, dr. Katona Tamás nem csak külügyi államtitkárként ült a vasárnap rendezett gödi fórum vendégei között. Egyben a választókörzet képviselője is, akihez éppen ezért érkeztek vegyesen a helyi érdekű kérdések és nagypolitika körébe tartozók. Figyeltük a válaszokat, a fórum után még kiegészítő kérdésekkel fárasztottuk a teljes vasárnapját feláldozó politikust. Érkeznek a menekültek Kiss István, a Budapestről érkezett vendég például úgy vélte, a szerbiai vezetés szívós következetességgel, makacssággal bele akar minket rángatni a mostani konfliktusba. — Nem valószínű, hogy szándékaik ellenünk irányulnának —• válaszolta az államtitkár. — Mégis meg kell tenni az intézkedéseket. de biztonságunkat nem csak katonai tényezők garantálják. — Viszont egyre több menekült érkezik hazánkba. Az emberek nagy többsége jó érzéssel segít rajtuk. Ám hallani már aggódó kérdéseket is. Meddig bírjuk? Nem roppan-e bele a gazdaságunk? Segit-e nekünk a külföld? Tárgyal-e ilyen igényekről a magyar kormány? — A jelenleg érkezőket még be tudjuk fogadni. A nemzetközi menekültügyi és jótékonysági szervezetekkel is állandó, forró- drót-összeköttetésben vagyunk. Konkrét anyagi támogatást is kapunk tőlük. Én azt remélem, hogy ez olyan teher, amivel meg tudunk birkózni. A veszedelmet az jelentené, ha akár a Szovjetunió, akár Jugoszlávia felől tömegessé válna a menekültáradat. A Jugoszláviából átjöttek egyébként alig várják, liogy egy normális élet- rendű országba visszatérhessenek. Ám lesznek valóságos gazdasági menekültek, akik itt akarnak maradni. vagy innen is tovább akarnak menni. Egyelőre azonban még nem következett be ez a helyzet. Meddig győzzük ? — Folynak-e valakivel tárgyalások arról, hogy ha ez kialakul, akkor segítsenek? — Természetesen. Most is segítenek. Csak az ország kereskedelmét és közlekedését érintő, körülbelül 150 millió forintos veszteségét nem térítik meg. No, és akkor még nem is említettem a katonai és rendőrségi többletkiadásokat. Magyarországnak nagyon sokba kerül ez a jugoszláv tragédia, gazdaságilag és emberileg súlyosan érint bennünket. — A napokban hallottuk, hogy a közeljövőben sor kerülhet Jugoszlávia áUamaina k külön-külön elismerésére. Ön szerint hogy hatna ez a szerb- magyar kapcsolatokra? — Mindig megmondtuk, hogy ezt mi Európával együtt vagyunk csak képesek és hajlandók megtenni. Önálló lépésként semmi körülmények közt sem. Könnyen lehet, hogy még az idén sor kerül erre. — Ki lehet számítani egy ilyen lépés hatását? — Nem lehet tudni. Ha azt vennénk figyelembe, amit a szerb politikusok kijelentettek eddig, akkor már rég olajágakkal röpködnének a békegalambok Jugoszláviában. Ám valahogy repülők röpködnek. Szerencsére, mióta semleges övezet van, nem magyar légtérben. — Már ennek is nagyon örülhetünk. Ám foglalkoztatnak bennünket itt, a megyében a külpoliti- kitsnak és a képviselőnek egyaránt való kérdések is. Mint ön is említette egy kérdezőnek adott válaszában: Csernobil típusú szlovákiai atomerőmüvek működnek odaát. Hozzánk legközelebb az Ipoly túloldalán épül egy, amitől a Börzsöny alján élők, de még a váciak is tartanak. Az üzembe helyezése ellen voltak mozgolódások. Történt azóta valami? 7— Minden ország bel- figye. hogyan oldja meg energiagondjait. Persze nem úgy, hogy másik országot veszélyeztessen. Szlovákia gazdag vízi erőforrásokban. Itt nem Bős— Nagymarosra gondolok, amely a világ leghaszontalanabb, legkevesebb vízi energiát adó, viszont erősen környezetszennyező erőműve lenne. Nem tudom, mi lesz Mahovce sorA Magyar Máltai Szeretetszolgálat a jugoszláviai szerb, horvát és magyar menekülteket befogadó magyar családok terheit enyhítendő élelmiszercsomagokat kíván juttatni a befogadottaknak. Ezért a szolsa. Tudom viszont, hogy komoly tárgyalások folynak arról: az apátszentmi- hályi atomerőművet mással váltják fel. Ezekre a kérdésekre a Szlovákiával való tárgyalások idején mindig viszatérünk. Ki véd meg? Keleti György ezredes, a Honvédelmi Minisztérium szóvivője is sok izgalmas kérdést kapott a gödi fórumon. Érdeklődésünkre válaszolva, hogy a katonai szakértő szerint látható-e már a jugoszláv tragédia vége, egyértelmű nemmel válaszolt. Optimistán nyilatkozott viszont arról, hogy aggodalmunk nem indokolt. Magyarországra nem terjed ki ez a konfliktus. Tekintve, hogy a polgárháborúnak más a természete. — Ügy tapasztaljuk, hogy az emberek mégis aggódnak. Ha déli vagy más irányból megtámadnának bennünket, védtelenekké válnánk. A régi szövetség felbomlott, a NATO-nak nem kellettünk. — Csakhogy támadás esetén más lenne a helyzet — jelentette ki a gödi est vendége, a HM-szóvivő, Keleti György ezredes. Kovács T. István gálát kéri az önkormányzatokat, hogy ismertessék a területükön tartózkodó menekültek jegyzékét az MSZSZ központjával, a 1125, Budapest, XIX., Szarvas Gábor utca 52. számú címen. Bombarobbonos után Zsákutcába futott, látványosan megbukott egy ideológiától csöppet sem mentes politika. A pártok feletti liberális konszenzusra alapozott, a nemzeti gondolatot ridegen, sőt nemegyszer durván elvető és a választási ígéreteket hanyag eleganciával kezelő elitizmus ellen szavazott a szabaddemokraták tagsága. Az új elnök fölényes győzelme és a konstruktív ellenzékiségre, patriotizmusra alapozott programja feltárta azt a hihetetlenül mély szakadékot, amely az SZDSZ tagsága és korábbi, tekintélyelvi alapon pozícióba került, valójában azonban bázis nélküli vezetése között mindeddig rejtve maradt. A bomba nagyot robbant. Pedig figyelmeztető jelek már a tavasz folyamán is voltak. A nemzetállamok korának lejártát az összeurópai kozmopolita liberalizmust hirdető frázisáradattal szemben éppen a liberális, de ugyanakkor mélyen a nemzeti érzelmekre alapozott francia állam elnöke jelentette ki a prágai integrációs értekezleten, hogy 1992 Európája semmiben sem csökkentheti a hagyományos nemzetállami intézmények hatókörét. A brit sajtó pedig már régóta össztüzet zúdít egy még meg sem valósult — sőt valójában nem is tervezett — Európai Egyesült Államokra. S ha még mindez nem lett volna elég, akkor figyelni kellett volna talán Gaston Thorn volt luxemburgi külügyminiszter magyar, országi látogatása során elhangzott kijelentésére, amely szerint Magyarországnak reális esélye csak akkor van a közösséghez való teljes jogú csatlakozásra, ha nemzetgazdaságát felépíti. Mindez bizonyíthatta volna bárki számára, hogy a patriotizmus nemcsak Európának a keleti felén erős. Nemzetben nemcsak a mucsai. a balkáni, az Ázsiából bevándorolt gondolkodik, hanem a brit, a francia vagy akár az andorrai polgár is. És egyszerűen vak az, aki nem észleli az Amerikai Egyesült Államok polgárának gondolkodásában, vagy épp kormányának politikájában a nemzeti tartást. A megbukott SZDSZ-vezetés mindent megtett — sokszor már a kampányetika határait feszítő módon is —, hogy megbuktassa Tölgyessyt. Ám hiába állt melléjük sajtó, rádió, televízió, látványosan kiderült, hogy ideológiájukra, álbotráríyokat halmozó, a rendszerváltoztaSegítség a menekülteknek Éles vita a levéltári törvényről Hörcsik Richard (MDF) napirend előtti felszólalásával folytatódott kedd reggel az Országgyűlés munkája. A felszólaló arra kérte lelkész képviselőtársait, hogy emeljék fel szavukat a jugoszláviai értelmetlen vérontás ellen. Ezután megkezdődött a levéltári törvénymódosítás általános vitája. A mindössze három paragrafusból álló módosító javaslat élénk vitát váltott ki. Azzal minden felszólaló egyetértett, hogy újra egységes szervezeti rendbe fogják össze az országos jelentőségű levéltári anyag 1970- ben kettészakadt kezelési struktúráját. A nézeteltérések középpontjában az a rendelkezés állt, amely állami tulajdonná nyilvánítja és a kultuszminiszter kezelésébé utalja az MDP, illetve az MSZMP iratanyagát. Varga János (MDF) ezt indokolva hangsúlyozta: az MDP és az MSZMP állampárti mivoltából következően kezdettől az államot illeti meg a pártok iratanyaga. Gál Zoltán (MSZP) ezzel szemben leszögezte: pártja jogos tulajdonosa az érintett iratanyagnak, ezért közönséges államosításról van szó, ami ütközik az alkotmány előírásaival. Gál szerint félő, hogy a kormányzat politikai bombarob- bantgatásra kívánja felhasználni a pártarchívu- mot. A T. Ház folytatta és lezárta az általános vitát a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény módosításával kapcsolatos törvényjavaslatról. Közben azonban — mivel kétségesnek látszott, hogy az esti órákra határozatképes marad-e a Ház — több törvényjavaslatról is szavaztak a képviselők. A honatyák egy törvénymódosítással november végétől december végéig tolták ki a moratóriumot a szövetkezetek átalakulásának tilalmára. Hét óra után pár perccel az elnöklő Dörnbach Alajos — megállapítván, hogy a T. Ház nem határozatképes, és így nem szavazhat a foglalkoztatással kapcsolatos törvényjavaslat általános vitájának lezárásáról — az Országgyűlés keddi ülését berekesztette. Ahány illetékes, annyi vélemény Tojástáncotjórnvevő (Folytatás az 1. oldalról.) hazai fogyasztók számára, mert forintra átszámolva északi szomszédaiknál már most is 7 forint felettiek az árak. Mind többször hangzik el mostanában a bábolnai Ágiin Kereskedő Ház neve. A cég ez év júniusában, hallottuk Keszthelyi Ferenc üzletkötőtől, 120 ezer darab jércét adott el egy lembergi vállalatnak. Lényegében csereüzletről van szó, az ukrán cég a jércékért tojással fizet. Közel 6 millió tojás érkezhet így be az országba, még pontosabban a bábolnaiak üzlethálózatába, amely a fővárosban található. A fogyasztók a lembergi áruhoz 6 forint 80 fillérért juthatnak hozzá. Vajon az elmúlt hét végén Lembergbe indult kamionok már visszaérkeztek-e terhükkel? — tettük fel a kérdést az üzletkötőnek. G erre határozott igennel válaszolt. Ugyanakkor felhívtuk a fővárosban található Bábolnai Baromfihús és Tojástermelési Irodát, hogy tőlük is megtudjuk, megérkeztek-e telephelyükre a kamionok? Lankszommer Mária, a cég munkatársa azt a választ ádta, hogy a főváros X. kerületében a Jegenye utcában lévő telepükre még nem gurultak be a járművek, de nagyon várják a szállítmányt. No, akkor mi az igazság? Megjött az áru vagy sem? Remélhetően a fogyasztók mihamarabb szembekerülhetnek az olcsóbb tojással. Bábolnáról egyébként he-. tente, a lembergi árun felül mintegy 3 millió tojás érkezik a fővárosba. Egyébként, mondta a Baromfitenyésztők Egyesülésének igazgatóhelyettese, a tojás mindig szabadpiaci termék volt, s ez érvényesül a jelenben, tükröződik az árakban. A kistermelők 1970-ben 2 forint 10 fillérért küldték a piacra a tojást. Azóta a takarmány- és tápárak jelentősen emelkedtek, de ennek ellenére sok helyütt még ma is 4 forint 30 vagy 4 forint 50 fillér közötti árakon adják le a tojást. A termelők és a forgalmazók egy része rájött arra, hogy van az esztendőnek két-három olyan hete, amikor lehetőség van a tojás magasabb árú értékesítésére. Most élnek a lehetőséggel. Az Agrárpiaci Rendtartást Koordináló Bizottság tagjai között található egyebek között az FM, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma, a PM, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium meg a MOSZ — többségi szavazattal döntött úgy, hogy engedélyezi december 31-ig a tojás behozatalát. Az FM egyik vezető munkatársától szerzett éresíilés szerint a földművelésügyi tárca úgynevezett taktikai importra gondolt: hozzanak be meghatározott mennyiségű tojást az országba, hogy ezzel a zavarosban halászó kereskedőket a pult alá szorítsák. Eddig az NGKM illetékes főosztályához 30, zömében kft. juttatta el tojásbehozatalra irányuló kérelmét. A Földművelésügyi Minisztérium agrárpiaci rendtartási főosztályának egyik képviselője ingerülten mondta, hogy januárban remélhetően nem az FM-et kéri majd fel arra, szabaduljon meg a felesleges tojástól. Itt tart a tojásügy, de mintha már lennének olyanok, akik a jövőbe látnak. Tavaly januárban már volt egy emlékezetes demonstráció. Nehogy a tej után a tojástól legyen hangos a fővárosi Gyöcsi László tűst akadályozó, kardcsörtető perszonalizmusukra Magyarországon ma alig van vevő. Az SZDSZ tagsága felmérte, hogy anarchiából csak diktatúra következhet. Mindez persze azt is jelenti, hogy az SZDSZ-ben megindulhat egy valódi politikái arculat kialakulása, az SZDSZ a választói érdekeket félvállain; képes erős párttá válhat. Nem a parttalan liberalizmus jegyében, hanem a nemzeti, a liberális, a szociális értékeket ötvözve, amelynek jelei természetesen már régóta tapasztalhatók voltak az SZDSZ-ben. Ellenzékként ugyan, de konstruktívan részt vehet a rendszerváltoztatás első szakaszában és népszerűségét növelheti a választók körében is. Talán éppen a november 22—23-ai küldöttgyűlés teszi lehetővé, hogy az SZDSZ balközép centrummá, egy valóban kormányképes alternatívát kínáló demokratikus baloldal meghatározó erejévé válhasson. Az ország politikai palettájáról ma épp ilyen párt hiányzik. Tölgyessynek természetesen még meg keil vívnia egy másik csatát. Kérdés ugyanis, hogy az SZDSZ parlamenti frakciója hogyan fogadja az ú j pártelnököt. Fennáll a veszélye annak, hogy az SZDSZ mint párt és az esetleg önálló politikát folytatni kívánó parlamenti frakció között ugyanolyan krízishelyzet alakul ki, mint a Független Kisgazdapártban. Mindenesetre erre utal, hogy Soós Károly Attila neve is felvetődött jelöltként a frakcióban Pető Iván helyére, márpedig 5 szintén nem vállalta ügyvivőként'az együttműködést Tölgyessyvel. A pár- tosodás folyamata tehát az SZDSZ-ben még nem fejeződött be, sóit a szakadás sem kizárt. Tölgyessy korábbi puccsszerű megbuktatása után csatát nyert ugyan, ám még mindig nyitott az a kérdés, hogy valóban jó kormányzati esélyeket kínáló balközép centrummá válik-e az SZDSZ, vagy a liberalizmus és a perszonalizmus jegyében a parlamenti részvétel limitjét épphogy meghaladó szabadelvű pártocskává degradálódik. Az ország számára a valóban konstruktív ellenzékiség szerepét betöltő balközép párt lenne fontos. Ha Tölgyessy programját meg tudja valósítani, erre reális lehetőség is kínálkozik. Más kérdés, hogy mit jelent ez a kormánykoalíció szempontjából. A jelenlegi helyzetben mindenképpen kényelmesebb a kormányzat számára a Tölgyessy által felkínált konstruktivitás, és ez egybeesik az ország érdekével is. Ám ez mindenképpen együtt fog járni az SZDSZ népszerűségének növekedésével és ez a következő választásokon minden bizonnyal nehéz helyzetbe hozhatja a jelenlegi kormánykoalíciót. A figyelmeztetés tehát a kormánypártok számára elhangzott. Ez azonban már a nálunk oly sokáig hiányolt demokrácia évszázados játékszabályaihoz tartozik. Tallós Emil
