Pest Megyei Hírlap, 1991. november (35. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-27 / 278. szám

Visszalépés az 1918-as nyilatkozathoz képest Romániai viták az alkotmányról és népszavazásról Havannai zsákutca Zsákutcába jutottak a Kubában lévő szovjet ka­tonai alakulatok kivonásá­ról folyó havannai tárgya­lások, s a szovjet delegáció összes tagja hazatért Moszkvába. Egy magát megnevezni nem kívánó diplomata azt nyilatkozta, hogy a tárgyalások folyta­tódni fognak. A kubai vezetés a sziget- ország déli részén, Guan- tanamóban lévő amerikai bázis felszámolásával pró­bálta meg összekapcsolni a kivonás ügyét. A szovjet küldöttség ezt elfogadha­tatlannak tartotta, s jelez­te: a csapatokat szakaszo­san akarják kivonni, s az első egységek még az idén decemberben indulhatná­nak. „Egy vitatható alkotmány még mindig jobb, mint az alkotmány teljes hiánya” — nyilatkozta Nicolae Ma- nolescu, Románia Polgári Szövetsége Pártja elnöke. A legjelentősebb ellenzé­ki tömörülést képviselő politikai szervezet vezető­je ugyan szükségesnek mon­dotta — még a jelenlegi formájában is — az alap­törvényt. ám a továbbiak­ban élesen bírálta an­nak hiányosságait. Minde­nekelőtt azt kifogásolta, hogy az új alkotmány túl­zottan széles hatáskört biz­tosít az elnöknek és a kor­mánynak, ami magában rejti az elnöki intézmény, valamint a végrehajtás leg­főbb szerve közötti konflik­tusok lehetőségét. A felvilágosult romániai ellenzék képviselői egyéb­ként egyre hevesebben tá­madják a nagy szavazat- többséggel, de nem kevés ellenszavazattal elfogadott alkotmányt. Dinu C. Giurescu törté­nész például a Cotidianul című napilapban közölt írásában azt fejti ki, hogy az 1991. évi alaptörvény jó­val kevesebb jogot biztosít a nemzeti és vallási ki­sebbségeknek, mint az 1918-as gyulafehérvári nyi­latkozat. Míg ez utóbbi do­kumentum annak idején tételesen kimondta, hogy az együtt élő népek saját anyanyelvükön tanulhat­nak, szervezhetik meg a közigazgatást, anyanyelvű­ket szabadon használhat­ják a bírósági szervek előtt, addig a napokban elfogadott és demokrati­kusnak nevezett alkotmány mindezeket a kisebbségi jo­gokat homályosan, pon­tatlanul. későbben megjele­nő törvényekre hivatkoz­va fogalmazza meg. A mos­tani alkotmány visszalé­pést jelent az 1918-as nyi­latkozathoz képest, annak számos kisebbségi jogra vonatkozó előírását korlá­tozza, leszűkíti, mi több, egyszerűen hatálytalanítja. A 73 esztendővel ezelőtt megszületett dokumentu­mot azon az összejövetelen fogadták el. amelyen a kor legjelesebb román hazafiai voltak jelen — írja a ne­ves történész. Durayék a Hradzsinbtm Memorandum Havel elnöknek Horvátország Keleten még harcok, nyugaton már fogolycsere Horvátországban ellenté­Václav Havel csehszlo­vák köztársasági elnök hét­főn délután a prágai vár­ban fogadta a Duray Mik­lós vezette Együttélés poli­tikai mozgalom és a Szlo­vákiai Magyar Keresztény- demokrata Mozgalom közös parlamenti klubjának kép­viselőit. A magyar képviselők el­mondták: az elnöki dekré­tumokkal korlátozott tör­vényhozás a magyar nem­zeti kisebbségben rossz emlékeket ébreszt, mert az 1945—48 köz-ti időszak a magyarokat károsan érin­tő jogsérelmeit Benes el­nök jogfolytonosság útján alkalmazott dekrétumai tet­ték „kivitelezhetővé”. Szól­tak arról is, hogy a földtör­vény és a restituciós tör­vény mast ennek követ­kezményeképpen nem te­szi lehetővé a Csehszlovákia magyar és német nemzeti­ségű polgárait érintő tel­jes jóvátételt. Javasolták, hogy az elnök szorgalmaz­za: Csehszlovákia iskolái­ban kötelező tantárgyként oktassák az alapvető em­beri és szabadságjogokat. Végül memorandumot adtak át a köztársasági el­nöknek, és arra kérték, le­hetőleg ne tanácsadóin ke­resztül ismerkedjen meg annak tartalmával. ★ — „Nem került sor a nemzeti kisebbségek jog- biztonságának megszilár­dítására, ellenkezőleg: mindinkább kicsúszik lá­buk alól a talaj" — emlé­keztette Václav Havel köz- társasági elnököt Duray Miklós abban a kísérőle­vélben, amelyet a memo­randummal együtt, hétfőn délután adtak át a prágai várban Havelnak. A Duray nevével jegy­zett kísérőlevél szerint minden tény arra vall, hogy a hazánkban élő nem­zeti kisebbségek tagjait tu­datosan másodrendű ál­lampolgárokká kívánják le­fokozni. Ha biztosítanak is számukra valamilyen jogot, vagy valamilyen állami támogatást, az mindig eset­leges, a többségi nemzet, vagy állam valamiféle „kö- nyöradománya”, amelyért feltétlen odaadást és loja­litást várnak cserébe. Holott a lojalitás puszta kikényszerítése is ellentét­ben áll a polgári társada­lom alapelveivel — írja Du­ray Miklós, az együttélés elnöke, a csehszlovák szö­vetségi parlament képvise­lője. tes helyzet alakült ki a 14. tűzszünet harmadik napjá­ra: a fegyvernyugvast Ke­let-Szlavóniában a hadse­reg sorozatosan megszegi, állandóan lövik Eszéket, a szlavón székvárost, s nincs jele annak, hogy a politi­kai vezetés és a hadsereg vezetői befolyást tudnának gyakorolni a szélsőséges szerb fegyveresekre, ugyan­akkor Nyugat-Szlavóniában már csak szórványos har­cok vannak, megkezdődött a fogolycsere, s a csapat­kivonás Zágrábból és Si- benikből. A fogolycsere kiemelke­dő mozzanata volt, hogy két és fél hónapig tartó fogság után kiszabadult Milan Aksentijevic vezér­őrnagy. A horvát fél Ak- sentijevicért cserébe Antun Kikast, az emlékezetes ugandai—horvát fegyver­szállítási ügy főszereplőjét kapta meg. A kanadai ál­lampolgárságú, de horvát származású Kikas szervez­te meg a horvát emigrán­sok körében a gyűjtést Horvátországba irányuló fegyverszállításra, amely aztán kudarcot vallott, s maga Kikas is fogságba ke­rült. ★ A jugoszláv polgárhábo­rús ellenfelek mindegyike bűnös a harcokban részt nem vevő polgári szemé­lyek meggyilkolásában és kínzásában — jelentette kedden az Amnesty Inter­national. A brit lapokban ismerte­tett 14 oldalas jelentés sze­rint „lehetetlen fölmérni az összes eseményt, és nem lehet minden borzalmas hírt ellenőrizni. Az azon­ban egyértelmű, hogy a har­cokban részt nem vevő em­bereket is önkényesen meg­kínoznak vagy megölnek". Külföldi események — egy mondatban ggJuwgwiM" .. ........................... ' N agv-Britannia egyelőre nem szorgalmaz olajembargót Jugoszlávia ellen, helyette az ENSZ-békefenntartó erők megszervezését sürgeti. A A demokrácia és gazdasági fejlődés problémáinak megvitatása mellett a közép-ke- let-európai radikális társadalmi változások értékelése szerepel a Szocialista Iniernacionálé Tanácsának kedden megkezdődött tanácskozásán, Santiago de Chilében. A Petre Roman volt kormányfő, pártelnök azzal vádolta Ion Iliescu román államfőt, hogy idén február óta a mi­niszterelnök reformjai ellen harcoló, visszahúzó erőket támogatta a Nemzeti Megmentési Fronton belül, hozzá­téve, hogy nem támogatja Iliescu újbóli jelölését az ál­lamfői posztra. HÁTTÉR A NAP ESEMÉNYEIHEZ EGYENSÚL YHIÁNY BELGIUMBAN AZ ÖTVENÖT EVES flamand kereszténydemok­rata párti politikus, aki 1979 óta — hét hónapos ki­eséstől eltekintve — Bel­gium kormányfője, s a kon­tinens legtovább hivatal­ban levő miniszterelnöke­ként tartották eddig nyil­ván, a vasárnapi voksolás után benyújtotta lemondá­sát a királynak. Ezzel kez­detét vette a megosztott, 4,5 millió lakosú, franciául beszélő Vallóniát és az 5,5 millió lélekszámú, hollandul magát kifejező Flandriát egyesítő Belgiumban a kor­mányválság. A kényes egyensúlyt, az immár 161 éve fennálló államban, az a szegény flamand parasz­ti családból származó, ön­képzéssel a politika csínját- binját mesterien elsajátító Wilfried Martens tartotta fenn a legutóbbi 12 évben, akinek francia beszéde ma is sokszor nehézkes, s még­is népszerűsége Vallómé­ban volt a legnagyobb, s aki egyaránt brillírozott mind jobbközép, mind bal­közép koalíciók élén. Legutóbb, 1987-ben, 147 napra volt szüksége, hogy az idén november 4-én megbukott, ötpárti koalíciós kormányát megalakítsa. Most is valószínűnek, tart­ják, hogy a király választá­sa reá esik, hogy — bár a lemondott kormányfő te­kintélye alaposan csökkent — megbízást adjon neki a kabinet megalakítására. Ha így történik, Martensnek nehéz feladata lesz, hiszen a vasárnapi voksolás ered­ményeként a hagyományos kormányzópártok — a fla­mand kereszténydemokra­ták és a vallon szocialisták — nagyarányú szavazat­veszteséget szenvedtek, s alig érik el együttesen az ölvén százalékot parlamen­ti mandátumaikban. A li­berálisok, akikre az új ko­alíciónál még számíthatnak viszont ellenzik a jelenlegi belgiumi államszövetség fenn tartását. Ha rövid távra meg is lehet tehát oldani a kor­mányválságot, hosszabb időszakra ez nem jelent or­vosságot abban az ország­ban, amely pedig otthont nyújt székhelyre a NATO- nak és az EK-nak. A törté­nelem fintora talán, hogy éppen az az állam, amely­ben a közös európai intéz­mények szorosabb egységbe fogásáról annyit tanácskoz­nak a tizenkettek, a fla- mandok és vallonok kiéle­zett ellentétei miatt hova­tovább kormányozhatatlan- ná válik. A választások ugyanis az eddigi kormány­zó pártokból való egyfajta kiábrándultságot és csö­mört tükröztek. Nyilván ezért törtek előre Flandriá­ban az egymillió — első­sorban észak-afrikai — ide­gen kiűzését zászlajukra írt. Vlaams Biok vezettte flamand szélsőjobboldaliak. S ez a politikai közöny úgy nyilvánult meg Vallón iá­ban, hogy o környezetvé­dők kapták a voksok tíz százalékát. MIND FLANDRIÁNAK, mind Vallóménak már ed­dig is jelentős helyi kor­mányzata volt, s a brüsz- szeli kabinet egyensúlyo­zott a két érdek között. Az előző Martens-kormány bukását egy patthelyzet idézte elő: a flamand mi­niszterek megakadályozták vallon fegyvergyártó válla­latok 230 millió dollár ér­tékű szállítását az öbölor­szágokba, mire a vallon miniszterek blokkolták, hogy a kabinet 300 millió dollár értékben flamand cé­gekkel végeztessen el tele­fonkorszerűsítést. Sikerül-e most, s mennyi idő alatt, kompromisszumokkal új koalíciót megteremteni Martensnek vagy más poli­tikusnak? Akárhogy is tör­ténik, az egyensúlyhiányt nyilván csak időiegesen le­het szőnyeg alá söpörni... Árkus István A kallódók megmentésére Segítő Barát ökumenikus munkakö­zösség alakult e napokban lelkészekből és segítségre váró szülőkből a már-már elveszített fiatalok védel­mére. Az innen-onnan egy­re inkább begyűrűző szek­ták és kultuszok hatásos te­vékenysége miatt mind több fiatalkorú esik e néze­tek és téveszmék bűvköré­be. A gyerekeket kommu­nákba csalogatják, ahol is időleges agymosásnak ki­téve, elveszittetik velük a külvilággal való kötelékei­ket. Talán rögeszmevilág­nak nevezhető az az irány­zat, melynek betáplálásával a magyar' és európai kultú­rát tagadó, de Gandhi és Tagore hitével sem azono­sítható, áihinduizmus éli divatját. A Segítő Barát munka­közösség nevében baptista, evangélikus és református lelkészek azt kezdeménye­zik, hogy Budapesten és az iskolavárosokban hozzanak létre tanácsadó köröket, amelyek pártközi és egy­házközi összetételben, szak­értőkként kezdeményezhet­nének védelmet a kisko­rúak fenyegetettsége ellen, Adhatnának lelki gondozó pedagógiai és pszichológiai védelmet egyaránt. A munkaközösség célja: szeretettel, türelmes felvi­lágosítással, a visszavezető út felmutatásával elérni, hogy a veszélyeztetett fia­talok visszatérhessenek családjukhoz, tanulmányai­kat folytathassák, ismét be­illeszkedhessenek. Ezért kérik a segíteni kész vagy támogatást váró szülők, fiatalok, iskolák, egyházak és önkormányza­tok jelentkezését és kapcso­latfelvételét. Szeverényi János evangé­likus lelkész — mint a Ke­resztény Ifjúsági Egyesület titkára elérhető a 1111 Bu­dapest, Bercsényi u. 14. III. 2. alatt. Dobner Győző bap­tista lelkész 1161 Budapest, Mária u. 31. Telefonja: 163-8670. Németh Géza re­formátus lelkész címe: 1146 Budapest, Thököly út 44. II. 4/A., telefon/faxj 141-6602. F. I. Teeszbol részvénytársaság Ismertek lesznek a tőzsdén is (Folytatás az 1. oldalról) kultúrák közölt kimagasló a kukorica termesztése. Az évente 60 ezer tonnányi táptakarmányt előállító üzemüknek a tengeri biz­tosítja az alapanyagot. A Rákos Mezeje Rt. ve­zetője arról is szólt, hogy sajnos a partnergazdaságok 50 millió forinttal tartoz­nak nekik, s nagyon nehéz ezt a tetemes összeget be­hajtaniuk. Az rt.-nél több mint negyven felsőfokú végzettségű szakember dol­gozik. Az elnök-vezérigaz­gató szavaiból kitűnik, hogy olyan szakmai stáb kívánja valóra váltani a gazdasági elképzeléseket, amely a dolgozóik bizalmát élvezi. (gyócsi) Belépett-e, aki kilépett? Rajk László (SZDSZ) cá­folta azt a Radikális Párt által kedden kiadott sajtó- közleményt, miszerint ő hétfői hatállyá! belépett volna ebbe a pártba. Az MTI-n keresztül hivatalo­san közölte, hogy ezennel kilép a radikálisok tagjai sorából. Véleménye szerint a párt a politikai esemé­nyeket, azaz az SZDSZ-nél bekövetkezett változásokat próbálja saját céljaira fel­használni. Mint közölte; 1989-ben a Radikális Párt felkérte budapesti kong­resszusa vizuális dekorá­cióinak elkészítésére, és akikor ő szimpatikusnak tartva a pártot, be is lépett. A Radikális Párt keddi közleményét, amellyel azt a látszatot kívánta kelteni, miszerint 6 az SZDSZ he­lyett a radikálisokhoz lé­pett volna át, Rajk László ízléstelennek tartja. Szövetségbe tömörültek a magyar szívalapítványok A hazai szív- és érrend­szeri megbetegedések elle­ni küzdelem összefogására Budapesten megalakult a Magyar Szívalapítványok Szövetsége. Az országban jelenleg tevékenykedő mind a 16 alapítvány csat­lakozott a szövetséghez, amely így külföldön egysé­gesen tudja képviselni az eddig elszigetelt alapítvá­nyokat. Emellett a szövetségi for­ma lehetőséget ad arra is, hogy a hatékonyabb tevé­kenység érdekében a tár­saságok közös akciókat szervezzenek. A szövetség nem csak a gyógyítás, de mindenekelőtt a megelőzés területén kíván erőtelje­sebb munkát kifejteni, hi­szen — mint elmondták — míg az USA-ban például az emberek 90 százaléka tisz­tában van a telített zsírsa­vak érrendszerre gyakorolt hatásával, Magyarországon ugyanennyien vannak azok, akik még nem hallottak er­ről. A Magyar Szívalapítvá­nyok Szövetsége egyik el­sőrendű célja ezért a la­kosság felvilágosítása, ezen belül pedig olyan szívmen­tők kiképzése, akik rosszul- létek esetén orvosi szinten tudják ellátni a bajba ju­tott szívbetegeket.

Next

/
Thumbnails
Contents