Pest Megyei Hírlap, 1991. november (35. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-23 / 275. szám

I. ÉVFOLYAM, 249. SZÁM 1991. NOVEMBER 23., SZOMBAT m Hő- és feszültségforrások A távfűtés idd Iá A távfűtésről és meleg víz-szolgáltatásról tartanak fóru­mot november 27-én a dunakeszi lakótelepen. A helyi Nagycsaládosok Egyesülete és az MSZP-szervezet adta nevét a Körösi Csorna Sándor Általános Iskolában este 6 órakor kezdődő eseményhez. A szervezők mindketten önkormányzati tagok. I)r. Gauland Mária, a szociális és egészségügyi bizottság elnöke. Varga Lajos, a jármű­javító üzem igazgatója a pénzügyi ellenőrző bizottsá­got vezeti. — Nem az a célunk — mondta Varga Lajos —, hogy valamiféle hangulatot keltsünk, hanem az, hogy tájékoztassuk az embereket. Ott lesz majd a tömbfűtő- mü vezetője is. Központi támogatás A téma nemrég szere­pelt a városi képviselő-tes­tület ülésén. Nem túlzás azt állítani, kissé zaklatott hangulatban. Mint arról már több helyről értesül­tünk,. máshol sem voltak nyűgödtabbak a kedélyek. Népgyűlés volt e probléma miatt Szentendrén is. A fűtési díjak emelkedé­se végett minden város egy meghatározott kompenzá­ciós keretet kap ott a' Pénzügyminisztériumtól. Dunakeszin a képviselők elé terjesztett határozati javaslat szerint az 1991. ok­tóber 15—december 31. kö­zötti időszakra a Közüze­mi és Komplex Vállalkozá­si Részvénytársaságnak, azaz régebbi nevén a költ­ségvetési üzemnek 1 mil­lió 630 ezer forint érkezett a számlájára. Ebből a pénz­ből 659 ezer forintot kelle­ne egyéni elbírálás alapján támogatásként kifizetni - a magas költségeket elvisel­ni nem tudók részére, míg a különbözeiből 150 darab mérőórát vásárolna, s sze­relne fel a lakásokban a Fűtőmű. Ez azért lenne célszerű, mert most senki' sem tudja ellenőrizni a sa-' ját lakása fogyasztását. Az órák, miközben ezt elősegí­tenék, az alkalmazásuk ál­tal megismert adatok'taka­rékosságra is ösztönözné­nek. Az Órák ellenértékét kifizettetnék a lakókkal, s a bevételből alapot képez­ve, újabb és újabb lakáso­kat látnának el. Majd a program befejeztével a pénzt visszaadnák szociá­lis célokra. Dr, Gauland Máriának több kifogása is volt a ja­vaslat ellen. Alapvetően az, hogy a pénzt, szerinte, ki­mondottan szociális^ támo­gatásra és nem műszerek DUNATAJ hírlap Vezető munkatárs: Kovács T. István. • Munkatárs: Vasvári Éva. • Fogadónap: minden hétfőn 12—18 óráig a szerkesztőségben. Cí­münk: Bp. Vin., Somogyi Béla u. 6. Pf.: 311. ír. sx.l 1448, Telefon: 138-4781, 138- 4087. 10 xZTítian beszerzésére adta a minisz­térium. Tehát iyen célra nem is lehet felhasználni. Ám, ha lehetne is, az ösz- szegből beszerezhető mű­szerek száma kevés, az elért eredmény nincs arány­ban az adható segítség je­lentőségével. Sok a rászo­ruló. A régi díjak mellett jelenleg is sokatmondó szám az. összesen 2 és fél millió forint, amennyivel a fűtésért és melegvíz-szol­gáltatásért tartozik a lakos­ság. A lehetséges könnyíté­sek végett különben is pon­tosan kellene tudni; lakos­sági vagy ipari áron kaP- ja-e a Fűtőmű a földgázt? Egyáltalán mibe kerül ma Dunakeszin a távfűtés? Ha a Fűtőmű gazdaságilag ön­álló, miért a részvénytár­saság rendelkezik a pénz­zel? A fő kérdése pedig az volt a doktornőnek, hogy ha ő a szociális bizottság elnöke, miért az ülés anya­gából kell megismernie az előterjesztést? Előzetesen ezl nekik kellett volna ala­posan megvizsgálni, tár­gyalni. Halat fogni? Nézetek és indulatok csaptak össze. Volt, aki bi­zonygatta, hogy igenis le­het műszereket venni eb­ből a pénzből. Ez is közér­dek. Más ezt igazságtalan­nak tartotta, s a Fűtőmű profitja növelésének esz­közét látta benne. — Nem az a segítség, ha valakinek adok egy halát, hanem az, ha megtanítom halat fogni — érvelt Hoffer Ottó, a Fűtőmű vezetője, a takarékosság ösztönzésére célozva, mire volt, aki csak maga elé dünnyögve rea­gált imigyen: Dermedt kéz­zel nem lehet halat fogni. Ámbár az is igaz, s ezt szintén megjegyezték a vi­tában: fura lenne, ha ki- egészitő támogatást kapna az is, aki reggel a BMW-jé- vel indul dolgozni a lakása előL A döntés végül mégis úgy született meg, hogy vesznek mérőórákat, s a 25 százalékkal emelkedett távhő-szolgáltatási díjak kompenzálását a szociális bizottsággal egyeztetik, Huszonhetedikén kiderül, mit szólnak mindehhez az érintettek. Abban tökéletesen igaza lehet Szilágyi Lászlónak, a szentendrei polgármesteri hivatal pénzügyi osztályve­zetőjének, hogy ezzel a gonddal képtelenek lesznek megbirkózni az önkormány­zatok. Végig lehet gondol­ni, mit kezd egy havi 6 ezer forintos számlával a kisnyugdíjas házaspár, az alacsony keresetű család, akiket fenyeget még a víz- és csatornadíjak emelke­désének ígérete is. Ebben a városban a la­kótelep 1 ezer 526 lakásá­ban él olyan család, akit most a 34 százalékos táv­hőszolgáltatási díjemelés terhel. Az ő gyűlésükön le­hetett tanúja felháborodá­suknak a polgármester és a városgazdálkodási válla­lat vezetője. Csak hát a megoldás kulcsa nem az ő kezükben van. Központi költségvetésből jövőre nem jut elég pénz a rászo­rulók támogatására. Ez már most látható. A szentendrei lakosság előtt most Budapest a pél­da. Ott egyelőre maradtak a júniusi árszínvonalon. Nem emeltek. Ök megte­hették. Kovács T. István A cím feletti képen: Hő­forrás és feszültségforrás. Amikor ez a Szigetszent- miklósi Fűtőmű épült, csak a kényelemre gondollak a lakók, nem az elviselhetet­len drágaságra, a város sú­lyos terhére (Ilancsovszki János felvétele) D U KAJÁJ SZENTEN ÜK FI* SZIGET # CSEK’EL-SZIGJS'I • DUNAKESZI • RÁCKEVE • SZIGETSZER! MIKLÓS • FŐT • GÖD Ellenszélben hajóznak Visszafejlesztés nélkül A parasztembert mindig is az optimizmus jellemezte. Történhetett körülötte bár­mi, változhattak az ország­ügyek, s cserélődhettek a kormányemberek, mindig tudta: holnapi kenyeréért ma kell vetnie. így van ez most is. Teszi a dolgát, nem ártja bele magát más ügyei­be, azt azonban jogosan várja el, hogy a politikai csatározások helyett immár a kátyúból kivizető utat mutassák meg. Óriás; bizonytalanságban működünk és teljesítünk — mondja Vörös Benjamin, a kiskunlacházi Petőfi Tsz főagronómusa, a Kun-farm és a Fríz-farm Kft.-k ügyve­zetője —, ahogy mondani szokták, ellenszélben hajó­zunk. A STABILAK KÖZÖTT Érthetetlen módon ki­alakult egy szövetkezet- ellenes hangulat, s ezek az — elsősorban kisgazda-poli­tikusoktól származó szé- sőséges — megnyilatkozá­sok nem tesznek jót a mai helyzetben, amikor egyéb­ként sok gazdasági ere­detű bajjal küszködünk. Hosszú idő óta most hal­lottam először Gergátz mi­niszter úrtól, hogy a szö­vetkezeti szakembereket partnereknek kell tekinte­ni — eddig az ellenkezőjét tapasztaltuk. A bizonytalanságnak sok oka van. A szövetkezetek átalakulásához hiányzik a föld- és a szövetkezeti tör­vény, s bár ezek előterjesz­tett szövege ismert, parla­menti elfogadásuk késik. így csak rövid távon lehet tervezni, ami pedig a ter­mőalapok kizsigereléséhez vezet. — Tisztában vagyunk a piacgazdaság szükségessé­gével is — magyarázza Vö­rös Benjamin —, de a je­lenlegi viszonyok minden átmenet, szabályozottság és garanciák nélkül, hirte­len jöttek. Az agrár rend­tartás például — informá­cióink szerint — csak de­cemberben kerül a parla­ment elé, anélkül viszont semmiféle megbízható tám­pontunk nincs. A rendtar­tás a legfőbb cikkekre bi­zonyos kvótarendszer elő­írásával garantálja majd, hogy az állam milyen meny- nviségeket és milyen áron vásároljon fel; ma ez nincs meg, látható is, mi-' Íven problémákat okozott az értékesítés. Hasonlóan, a szövetkezetek többsége kénytelen mindennemű beruházást leállítani, ugyan­is olyan magasak a hitel- törlesztés kamatai. Míg a jövedelmezőség tíz és húsz, addig a kamatteher har­minc és negyven százalék között van — nincs az a szövetkezet, amely a köl­csön luxusát megengedhe­ti magának. Ennek ellenére a 2100 hektáron gazdálkodó téesz a stabilak közé tartozik. Rendre nyereséget ért el az elmúlt években, s e pénzügyileg különlegesen nehéz esztendőt — negy­venmillió forint kintlevő­ségük és tízmillió tartozá­suk van — szintén szerény eredménnyel zárja. GURULÓ TORIATOK 1T — Méreteiben ez még az áttekinthető, ideális szövet­kezetek közé tartozik — folytatja az ügyvezető. — A termőképesség növelésére folyamatosan áldozatokat hoztunk, 1978-tól 86-ig negyvenmillió forintot kö­töttünk meliorációra. Köz­ben a gazdaságtalan ipari tevékenységeket csökken­tettük, ez év elején pedig fokozatosan átálltunk s önelszámoló egységek, belső vállalkozási forrná kialakítására, majd létre hoztuk a tagok összeadot vagyonával négy kft.-nke Azt akarjuk, hogy ezekt a mai átmeneti válságo kát sikerüljön túlélnünl mégpedig a jelenleg elvi selhetően működő ágaza tok visszafejlesztése nél kül. Szeretnénk egy olya: starthelyzetet konzerváln. amely a fellendülés, s a má jó működő piacgazdasá, keretei között fejlődésül)! alapjává válhat. KE P tRANCSSZÓR i A törekvések már tét ten érhetők. Míg a szövet kezetek nagy része példáu a tejfelvásárlás gondja miatt visszaszorította a te henészetet — a Földműve­lésügyi Minisztérium te­henenként tízezer forinttal dotálta a kivágást —, addií a lacházi Petőfi Tsz nenr járta ezt az utat. Ügy gondol ták, s beigazolódni látszik í prognózis, hogy jövőre jobb piaca, nagyobb kereslete lesz a tejnek — különösen a fővárosban, és közelében, S mert érdemes időben fel­készülni a változásokra, a téesz a Közép-magyaror­szági Tejipari Vállalattal létrehozta a Sváb-tej Kft.-t A társaságban az alsóné- medi újrainduló tejüzem s a kunszentmiklósi sajt- gvár is részt vesz. A leg­nagyobb áldozatokat azon­ban a téesznek kellett hoznia, hiszen ő adta a gu­ruló forintokat. Áldozat nélkül persze nem megy — ezt mindenki tudja. S ki-ki a maga terü­letén igyekszik Is tolni a szekeret, még ha döcögve is halad. Arra azonban ér­demes ügyelni, hogy egy- felé haladjanak, s közös akarattal jelöljék ki az irányt. Ne parancsszóra döntsék el az úti célt, ha nem az érdekek és a szűk-- ségszerűségek felismerése árán. Vasvári Éva Játék a peronon Szeniorok az állomáson Játszunk. Jegyet váltunk Dunakeszin, a gyártelepi vasúti megállónál. Kiál­lunk a peronra és várjuk a Szob felől érkező vonatot. A szerelvény lassan közele­dik. Aztán elhúz az orrunk előtt, mintha nem is az ál­lomás lenne az állomás, és felmegy a határig. Jegy a kezünkben, pára a levegő­ben. öreg és fiatal benevez az alkalmi futóversenybe. Élesen szól a síp. A játék­vezető kalauz jelzi az erő­próba végét. Gördül a ke­rék, igyekszünk, hogy leg­alább a lépcsőre felkapasz­kodhassunk. Van. aki úgy *csik be a .peronra. Köhögünk, zihálunk. Célba értünk, nyertünk. —K— Rendkívüli ülés November 25-én Duna- haraszti képviselő-testüle- te rendkívüli ülésen vitatja m-eg a vagyonátadás helyze­tét, a piac- és vásárterü­let kialakításának koncep­cióját. A tanácskozáson továbbá megtárgyalják az építőanyag-telep, illetve a benzinkút létesítésére ér­kező javaslatokat, s napi­rendre tűzik a nagyközség általános rendezési tervét.

Next

/
Thumbnails
Contents