Pest Megyei Hírlap, 1991. november (35. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-21 / 273. szám

KOLUMBUS TOJASA EZ Maffiák verik fel az árat (Folytatás az 1. oldalról) Annyi tény viszont, hogy a tojástermelő nagyüzemek 30-40 százaléka egyik pilla­natról a másikra tönkre­ment. Képtelenek tartani a lépést a rendkívül drága táp- és terményárakkal. Hí­rek érkeztek arról, hogy Gyálon a helyi Szabadság Tsz-ben is megszüntetnek négy tojóházat. A kerepes- tarcsai Szilasmenti Tsz- ben már lehúzta a rolót a tojáságazat, csődbe ment. A Rákosmezeje Termelő- szövetkezeten belül meg­alakult Tojástermelő Kft. igazgatója. Szálai László is értetlenül áll a tojásmizéria előtt. Elmondta, annyi bizo­nyos, az 1500 forinthoz kö­zelítő mázsánként! tojástáp­árakat már egyre kevesebb gazdaság képes megfizet­ni. Nem is szólva a jércék áráról, amely szinte csilla­gászatinak nevezhető, irt­ott már a 200 forintot is meghaladja darabonként. Ez a kft. ebben a hónap­ban 700-800 ezer tojást ad át a kiskereskedőiknek. Az esztendő első tíz hónapjá­ban a dupláját szállították, eleddig 3 forint 47, illetve 3 forint 50 fillérért, darabon­ként. Ebben a hónapban nem kizárt, jegyezte meg, hogy már csak hat forin­tért vagy ennél esetleg töb­bért adnak túl a tojáson. A Tojástermelők Szövet­ségétől kapott értesülés is arra enged következtetni, hogy van tojás, még a vá­zolt nehézségek ellenére is. Idén 3-4 milliárd darabra lehet számítani, mondta Galambos János, a szövet­ség titkára. A velüik. part­neri kapcsolatban álló gaz­daságok 4 forint 30, illetve 4 forint 50 fillérért adják át a kereskedőknek e ter­méket. Ami egyre bizonyo­sabb, hogy a spekulánsok, a tojással ügynökösködő, za­varosban halászó cégek kí­vánnak nagy haszonra szert tenni a méregdrága tojás révén. Az importot is említette Galambos úr, Csehszlová­kia, Románia, a Szovjetunió jöhetne számításba, ahon­nan tojás-t lehetne behozni az árak letörésére. Hazánk egyébként nagy tojásfogyasztónak számít, egy állampolgárra számít­va 360-380 darabot eszünk meg évente. A nyugati álla­mokban ennél jóval rosz- szabb az arány. Állítólag ott komolyabban veszik a tojás nem éppen egészséges voltát a szervezet kolesz­terintartalmának a növelé­se miatt. Ez azonban úgy tűnik, nem riasztja el a fo­gyasztókat. mert lám drá­gán is elkel. Gyousi I,ászló Változások a recept Írásban Beteggé tesz a gyógyszervásárlás? December elsején lép életbe az a rendelet, amely alapvetően megváltoztatja az eddig megszokott gyógy­szerrendelés és -kiadás gyakorlatát, A hír hallatá­ra azonnal megindult a ta­lálgatás, hogy miért van hirtelen szükség az eddigi gyakorlat megváltoztatásá­ra, és egyáltalán mi indo­kolta ennek bevezetését? Több társadalombiztosí­tási szakembernek az a határozott véleménye, hogy bizonyos készítményekből túlságosan is nagy a hazai gyógyszerfogyasztás. Anti­biotikumokból, nyugtátok­ból és az emésztést előse­gítő gyógyszerkészítmé­nyekből még nemzetközi összehasonlításban is sokat fogyasztunk. A szakembe­rek már régen tudják, hogy tenni kell valamit a helyzet megváltoztatására. Ennek alapján emelték májusban hetven százalék­kal a gyógyszerkészítmé­nyek árát, ám ez sem tud­ta elvenni a magyar vá­sárlók gyógyszerfogyasztási kedvét. Ha mindezekhez hozzátesszük, az ' utóbbi időben a sajtóban is megje­lentek már olyan hírek, amelyek arról tudósítottak, hogy a határszéleken ki­alakult az ellenőrizhetetlen gyógyszercsencselés, akkor nem csodálkozunk már azon, hogy december else­jével új rendszabályok lép­nek életbe. A jövőben társadalom­biztosítási támogatással csak az az orvos adhat re­ceptet, aki közvetlen kap­csolatban áll a beteggel, és erről nyilvántartást is kell vezetnie. Az egészség- ügyi szolgáltatások terén is lassan közelítenünk kell a piaci törvényekhez, és bármilyen furcsán is hang­zik, el kell fogadni, hogy a nálunk jóval fejlettebb nyugati országokban sem engedik meg a pazarlást, mert ott is csak az az or­vos írhat fel receptre gyógyszert, akihez a beteg leadta a biztosítási karton­ját. December elsejétől a tár­sadalombiztosítás szigorúan ellenőrizni fogja a vénye­ket. Üj orvosi pecséteket adnak ki, amelyeken a ..m 1 FORINT... ECY ÁTLAGOS SZEMÉLYGÉPKOCSI MACYARORSZÁGON 5 ÉV ALATT 100 EZER KILOMÉTERT FUT. AZ AUTÓ ÜZEMELTETÉSI •. KÖLTSÉCEI KÖZÖH AZ ÜZEMANYAG ÉS A KARBANTARTÁSI KIADÁSOK //~ MELLETT JELENTŐS TÉTEL A vételár egy kilométerre ESŐ RÉSZE IS. ^ EZT A KÖLTSÉCET ÖN AZ AUTÓVÁSÁRLÁSKOR ELŐRE KIFIZETI I AZ OLTCIT CLUB 11 ESETÉBEN EZ A KÖLTSÉG KEVESEBB MINT J FORINT 1 KIIOMÉTERENKÉNT * A HAZAI PIACON KAPHATÓ MÁS GYÁRTMÁNYÚ 1100 KÖBCENTIS AUTÓKNÁL EZ 8-11 FORINT KILOMÉTERENKÉNT. ÉS AKKOR MÉG NEM IS BESZÉLTÜNK AZ ALKATRÉSZÁRAKRÓL. . SZÁMOLJON UTÁNA! DE INKÁBB ELŐTTE... OLTCIT - MOST KAMATMENTES RÉSZLETRE IS! MÁRKAKÉPVISELETEINK KECSKEMÉTEN, SZOMBATHELYEN, PÉCSETT, DEBRECENBEN. OLTCIT KÉPVISELET NAGYATÁDOK: EIJ3ÁNTI ÉS TÁRSA CÉL LEASINC «ÉÍZVÉNVTAlKASAc AZ OllCn KIZÁRÓLAGOS MACYARORSMCI IMPOWÖPfc 1121 BUDAPEST EÖTVÖS ÜT l )-1 5 TELEFON, I Sk.9B.44 FAX: 1 8, TEtfcPHFLY X!X. VAK 90IÍYAN ü. 44/c. mm I B=sggr;g£g doktor nevén kívül egy azonosítási szám is szere­pelni Eog. Az ríj rendeletet nem fogadta egyöntetű elisme­rés. Nagyon sokan úgy vé­lik már most, hogy óriási sorok fognak kialakulni a gyógyszertárakban. Mások a vidéki kistelepülések idős embereit sajnálják, akiknek többször kell majd nagyobb távokat megten­niük az alapvető gyógysze­rek beszerzéséért. Az újságírónak viszont van egy nagyon sanda gyanúja. Ez pedig a több éves romániai tapasztala­ton nyugszik. Ha minden­képpen csak a társadalom- biztosítási szabályok szi­gorú betartását fogják szem előtt tartani, az is megtörténhet, hogy az or­vosok csak bizonyos keret­összegig írhatnak majd fel gyógyszereket. Ez pedig azzal fog járni, hogy a be­teg gyógyszer nélkül ma­rad. Isten mentsen meg ettől minket! Mi továbbra is bízunk az új gyógyszer- rendelet humánus voltá­ban. Papp János MÁSFÉL ÉVRE RÖVIDÜLNE Munkanélküliség- a kormány kivonul A parlamentben az Expó­ról és az „ügynöktörvény­ről” folynak indulatos vi­ták, s szinte elkerülte a fi­gyelmet, amikor a múilt hé­ten a kormány az Ország- gyűlés elé terjesztette a munkanélküliek ellátásá­nak módosításáról — hogy pontosaik legyünk: korlá­tozásáról — szóló törvény- javaslatot. Eszerint másfél évre rö­vidülne a munkanélküli- járadék folyósítása, felső határa pedig a mindenkori minimálbér kétszerese len­ne az eddigi háromszorosa helyett. Minthogy a költ­ségvetés a munkanélküli­séggel kapcsolatosan jövő­re prognosztizált — szűkí­tett ellátással számolva is — 65 milliárd forintos ki­adásoknak csak tíz száza­lékáig kíván garanciát vál­lalni, januártól drasztiku­san megnőnek a munka­adók és — kisebb mérték­ben — a munkavállalók ezzel kapcsolatos terhei. A munkanélküliek ellá­tását szolgáló Szolidaritási Alapba a dolgozók az eddi­gi fél százalék helyett ke­resetük egy százalékát lesz­nek kötelesek fizetni. A munkaadói hozzájárulást a bérek másfél százalékáról ötre emelik — ha az Or­szággyűlés elfogadja a kor­mány javaslatát. A tervezet az Érdekegyez­tető Tanács egyetértése nél­kül került a képviselők elé, minthogy sem a munkavál­lalói, sem a munkaadói ol­dal nem fogadta el, ellen­vetéseiket viszont a kor­mány hagyta figyelmen kí­vül. Pontosabban a szep­temberi első változatban még négy és fél százalékos munkaadói és másfél szá­zalékos dolgozói hozzájá­rulással számoltak. A munkanélküli-járulék korlátozását, illetve a Szo­lidaritási Alaphoz való hoz­zájárulás felemelését a kor­mány mindenekelőtt azzal indokolja, hogy a vártnál gyorsabban növekszik a munkanélküliség, s ez el­viselhetetlen nyomás alá helyezné a költségvetést. Szeptemberben több mint 40 ezerrel nőtt a munka­nélküliek száma, ekkor je­lentkeztek ugyanis azok, akik az iskolából kikerülve az utcán találták magukat. Október végén haladta túl a munkanélküliség a 300 ezret. Ez már most három­szorosa a tavalyinak, de számuk az év végére elér­heti a 370-390 ezret, a jövő év végére pedig akár a 600 ezret. Eközben mintegy 15 ezer üres állást tartanak nyilván, de ezek sem es­nék egybe feltétlenül szak­mailag vagy területileg a munkát keresők igényeivel. Ma országosan 100 mun­kaképes emberből 6-7 nem talál magának állást, de a válságövezetekben — Sza- bolcs-Szatmár-Bereg. Bor- sod-Abaúj-Zemplén és Nóg- rád megyében — a munka­nélküliség már szeptember­ben meghaladta a 10 szá­zalékot, Békésben, Jász- Nagykun-Szolnok, Bács- Kiskun és Tolna megyében pedig megközelítette ezt a határt. A tervezeti bánya­bezárások, illetve a Video­tonnál kilátásba helyezett elbocsátások az eddig az átlagosnál jobb helyzetben lévő Komárom-Esztergom, Veszprém, valamint Fejér megyét is fenyegetik. A törvénytervezetet bírálók azt vetik a kormány sze­mére, hogy ki akar vonulni a .munkanélküliek ellátásá­ból, olyan körülmények kö­zött, amikor még nagyon is lyukas a szociális háló. Az ellenzéki felszólalók az ép- pencsak megkezdett, majd elnapolt országgyűlési vi­tákban azt is a szemére ve­tették a kormánynak, hagy KFT.-BEN TILOS... 8/ • • * * > i 8 _ Kozjegyzes _ö 1992-től hagyatéki és ok­mányhitelesítési ügyekben hiába keressük az állami közjegyzőt. Magánirodában fogjuk megtalálni. A la­kosság szempontjából igé­nyesebb szolgáltatás részle­teiről dr. Szolcsánszky Vil­mostól, a Magyar Közjegy­zők Egyesületének elnöké­től kértünk bővebb felvilá­gosítást. — A magánköz jegyző­rendszer kialakításának feltétlen előnye, hogy gyor­sabb lesz az ügyintézés. Hi­szen januártól minden köz­jegyző önállósodik. Irodát bérel, egyedül vagy társai­val, alkalmazottakat szer­ződtet, súlyos költségeket vállal, s ezeket akkor tud­ja megkeresni, ha hatéko­nyabban dolgozik. Jogsza­bály szabályozza! az egyes közjegyzők terület szerinti illetékességét, ami azt je­lenti, hogy egy közjegyző csak saját területén száll­hat ki, de hozzá bárki me­het bárhonnan. Az Igazságügyi Miniszté­rium rendelettervezete a jelenlegi 1R0-170 közjegy­zőnél 40-50-nél több köz­jegyzői posztot láván léte­síteni. hivatkozással arra, hogy rugalmasabb és gyor­sabb legyen az ügyintézés. Az új posztokat pályázat útján töltik majd be. A nyelvjogosítványos köz­jegyzők abba az előnyös helyzetbe kerülnek, hogy hiteles fordítást is készít­hetnek, mely eddig az Or­szágos Fordítóiroda mono­póliuma volt. A magánköz- jegyzőség létrejötte meny­nyire fogja érinteni a la­kosság pénztárcáját? — Jogszabály szabályoz­za a magánközjegyzők díj­szabását. Ha nincs értékről szó, akkor idő szerinti dí­jért dolgozunk. Ha pedig történetesen hagyatéki ügy­gyei fordul hozzánk vala­ki, akkor az érték szerinti százalékot kell felszámol­nunk. Három tételből áll ugyanis a magánközjegyző díjszabása: a munkadíjából, a költségátalányból és a ténylegesen felszámítható költségből. Az utóbbi a köz­jegyzői rendszerváltás nél­kül is változna január el­sejétől, hiszen a postai díj­szabás megváltozik. De a lakosságot legjobban érin­tő változás az, hogy szem­ben az eddigi gyakorlattal, hagyatéki ügyekben reg­resszív lesz a közjegyzői il­leték. Ha néhány közjegyző tár­sul, együtt fizethet irodát, tarthat titkárnőt, gépíró­nőt. Kft.-t is alapíthat? — A magánközj egyzőség egyszemélyi szabadfoglalko­zásnak minősül. Jogszabály határozza meg, hogy tár­sulás esetén számozva le­gyenek a közjegyzők, és hó­napokra bontott beosztás­ban dolgozzák fel a hagya­téki ügyeket. A közjegyzői társulás lehetővé teszi azt is, hogy egy közjegyző nem zárhatja be az irodát 5 munkanapnál tovább anélkül, hogy helyetteséről ne gondoskodna. Esetleges visszaéléseket megelőzen­dő: a magánközjegyző sem ügyvéddel, sem jogtaná­csossal nem nyithat közös irodát. A jogszabály szerint a közjegyzők munkáját négy szerv ellenőrzi. Sőt, a jogszabályban az is szere­pel, hogy minden közjegy­zőt ellenőrizni kell lega­lább 4 évenként. És a köz­jegyzők kft.-t nem létesít­hetnek. Arra a kérdésre, anyagi­lag megéri-e a válás magá­nak a közjegyzőnek, dr. Szolcsánszky röviden fe­lelt: Eleinte nem leszköny- nyű. Sötér Erika nincs aktív foglalkoztatás­politikája, nincsenek át­képzési programjai, hiány­zik egy hosszú távú koncep­ció a munkahelyteremtés­re. Kolek Ferenc, a Munka­ügyi Minisztérium állam­titkára viszont kifejtette, hogy a kormánynak el kell kerülnie a látványos sike­reket felmutató, ám tisza­virág életű munkahelyeket teremtő lépéseket, s azok helyett a vállalkozói szféra új munkahelyeket létrehozó kezdeményezéseit kell tá­mogatnia. A minisztérium állam­titkára, Schamsohula György egy interjúban ar­ról beszélt, hogy a munka­nélküli-járadék eddigi — február óta érvényes ■— rendszere túl liberal«, visszaélésekre ad alkalmat és a társadalom többsége számára nem is volt elfo­gadható. Az emberek túl­nyomó többségéből — mondta az államtitkár —• hiányzik a munkanélkü­liekkel szembeni szolidari­tás érzése. A súlyosbodó helyzet azonban — úgy tü­nde — mégiscsak kiváltja a szolidaritást, az egymásra­utaltság tudatosodását. Legalábbis erre vall, hogy az utóbbi hetekben határo­zott közeledés tapasztalha­tó a rivális szakszervezeti szövetségek között. Iiajdu András (Atlantic) Kisgazáaírakcié Hírzárlat hétfőig Tárgyán József, a Függet­len Kisgazdapárt elnöka nem kívánja idő előtt nyil­vánosságra hozni azoknak a képviselőknek a nevét, akik aláírásukkal megerő­sítették: továbbra is az FKGP képviselői kívánnak maradni, s magukra néz­ve kötelezőnek tartják a párt országos vezetőségé­nek határozatait. A hírzár­lat hétfőig tart, de akkor a Kisgazdapárt hallatni fogja hangját — nyilatkozta az MTI munkatársának a párt elnöke szerdán. Az MSZDP a puccs után HELYZETJELENTÉS „Helyzetjelentésre” hívta az újságírókat szerdán az MSZDP Dohány utcai székházába Petrasovits An­na. Elmondta: november 14- én a párt néhány tagja idegen személyek segítsé­gével puccsot intézett elle­ne, és megszállta a párthá­zat, Tettük mögött — meg­győződése szerint — az a szándék húzódott meg, hogy a lélektani terror és a fizikai megfélemlítés eszközeit is igénybe véve, minden ere­jükkel megakadályozzák, hogy Petrasovits eljusson a Szocialista Internacionálé küszöbönálló értekezletére Chilébe. se.3 13802786

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents